Tolnai Népújság, 2006. április (17. évfolyam, 77-100. szám)

2006-04-28 / 99. szám

2006. ÁPRILIS 28., PÉNTEK - TOLNAI NÉPÚJSÁG BALASSA JÁNOS MEGYEI KÓRHÁZ 5 sebészet Olyan orvosokra van szükség, akik bizonyos részterületeken magas szinten tudják a munkájukat végezni. A szakmai követelményrendszer mindenkire vonatkozik az osztályon / / / RUTINBÓL OPERÁLNI MAR NEM LEHET Az érsebészetet, az egy­napos sebészeti beavatko­zásokat preferálja, a ki­emelt műtéti megoldáso­kat, gasztroenterológiai betegek megfelelő szintű ellátását tervezi az új osz­tályvezető sebész főorvos a szekszárdi megyei kór­házban. F. Kováts Éva Meglehetősen nagy sajtóvissz­hangot kaptak a szekszárdi me­gyei kórház sebészeti osztályán az év elején történt események. Nevezetesen, hogy négy itt dol­gozó szakorvos a közalkalma­zotti státuszát feladva kft.-t ala­kított és vállalkozó orvosként dolgozik a továbbiakban. Mind­eközben távozott a sebészetről az osztályvezető főorvos, dr. Zoliéi István. Helyébe március 1-jével dr. Szilágyi Károly, a Pé­csi Orvostudományi Egyetem sebész docense lépett.- Mondhatni válságmene­dzserként érkezett a szekszár­di kórház sebészeti osztályára, mit sikerűit elérnie?- Megállapodtunk a négy se­bész kollégával, úgy látom zök­kenőmentes lesz az együttmű­ködés. Meggyőződésem, hogy mindenkinek kell tudnia komp­romisszumokat kötni.- És önnel mi a helyzet? Ha jól tudom, eredetileg két hónapra vállalta el a sebészeti osz-l tály vezetését.- Éppen a héten ültünk le Muth főigazgató úrral és dr. Kollár Lajos professzor úrral, a Pécsi Tudományegyetem tan­székvezetőjével tárgyalni. Úgy döntöttünk, hogy a pécsi or­vostudományi egyetem és a szekszárdi kórház között kiala­kult jó viszonyra való tekintet­tel maradok. A kórház regioná­lisan fontos intézmény, bekap­csolódik a főiskolai oktatásba, a szakorvosképzésbe. Hatvan­éves vagyok, meglátom meny­nyi időre kötök szerződést.- Két hónapja van itt, milyen tapasztalatokat szerzett?- Jókat és rosszakat is. A hat­van kilométeres távolság a klini­kától néha soknak tűnik, más a követelményrendszer, az elvárá­sok. A tudatos sebészképzés, a fejlesztések elmaradtak. Fejlő­dik a műtéti technika, a diag­nosztika, nem lehet rutinból dolgozni.- Mire gondol konkrétan?- Bizonyos sebészi rutint a szakvizsga után tíz évvel el le­het érni. Ez elegendő ahhoz, hogy akár az akut, akár a prog­ramozott sebészi ellátást vala­ki biztos kézzel uralja. De a vi­lág sebészete ezen túlhaladt, ma az az elvárás, hogy próbál­juk a beteget elhelyezni az or­vostudományon belül is. Emel­lett tudni kell azt is, hogy a se­bészeti beavatkozásokon kívül milyen egyéb kezelések van­nak, illetve ahhoz, hogy sebészeti beavatko- végezhes- sünk, a beteget milyen diagnosztikus lépése- § ken kell keresztülvinni. Ehhez f műtéti, kezelési tervet kell j minden sebésznek felállítania, § hogy maradéktalan legyen a f beteg kezelése és eredményes legyen a gyógyulása.- Ezt a mostani létszámmal meg lehet oldani?- A létszám a nyugdíjazások és önkéntes távozások miatt hi­ányos, de jelenleg ez az osztály működését nem akadályozza. De ha szakmai specialitásokat akarunk fejleszteni, akkor min­denképpen ki kell pótolni eze­ket a hiányokat. Olyan szakem­berekre van szükség, akik bizo­nyos részterületeket magas szinten művelnek, illetve a re­gionális fejlesztési irányoknak megfelelően tudják a munkáju­kat végezni. Aki a mindennapi megélhetését helyezi előtérbe, az hátrányba kerül azokkal, akik a szakmai karrierjüket építik.- Külső vagy belső munka­társakkal kívánja megoldani a műtéteket?- A legjobb megoldás az, ha a gyógyító intézménynek saját emberei vannak. A sebészetben a külsősök felhasználását én nem tartom szerencsésnek. Azt, hogy valaki reggel idejön, egy bizonyos beteget megope­rál, aztán elmegy, ez csak na­gyon ritka helyzetben fordulhat elő. Az ilyen eseteket én nem tartom kívánatosnak és nem is támogatom.- A sebészet melyik területe­it kívánja fejleszteni? Névjegy DR. SZILÁGYI KÁROLY sebész főorvos 1970-ben végezte el az orvos: tudományi egyetemet Pé­csett. Munkahely, beosztás: POTE Patológiai Intézet 1970-77,1. sz. Sebészeti Kli­nika 1977-80. II. sz. Sebészeti Klinika 1980-87, Pécsi Orvostudo­mányi Egyetem sebészeti tanszéke, egyetemi docens 1987-2006.- Az érsebészetet minden­képpen szükséges fejleszteni, de az egynapos sebészetben is vannak előttünk lehetőségek. A kórházban kitűnően műkö­dő MammaKlinika kiemelt műtéti megoldást kívánó ese­teit is el kívánjuk látni. Fel­adatunknak tekintjük továbbá a gasztroenterológiai osztály betegeinek megfelelő szintű ellátását.- Számít az itt dolgozó sebé­szekre?- Igen. Úgy látom, ha a kollé­gákat megfelelően menedzsel­jük és támogatjuk, akkor ők sem indulnak rosszabb esély- lyel, mint akár egy pécsi intéz­ményben dolgozó sebész. A szakmai követelményrendszer mindenkire egyaránt, így rá­juk is vonatkozik.- Végül egy személyes kér­dés: ideköltözött Szekszárdra vagy naponta jár be Pécsről?- Kaptam egy szolgálati la­kást Szekszárdon, így nem kell naponta utazgatnom. Főigaz­gató úrral történt megállapo­dásunk értelmében pedig min­den héten egy napot a pécsi egyetemen töltök. Az oldal a Balassa János Megyei Kórház támogatásával készült. A dohányzás krónikus hörgőgyulladást okoz codp Egyre több ember, az utóbbi időben nők is, szenvednek és halnak meg ebben a betegségben A COPD betegségről tar­tott előadást háziorvosok­nak Szekszárdon dr. Helf László főorvos, a megyei kórház tüdőgyógyászati osztályának vezetője. F. Kováts Éva A COPD két betegséggel hozha­tó összefüggésbe, az egyik az idült hörghurut, a másik a tüdő- tágulat, ennek variációi alkotják a COPD-t. A világban egyre in­kább előretörő betegség, halál­okok tekintetében az ötödik he­lyen áll. Míg a koronária szívbe­tegségek, agyi történések miatti halálozás meredeken csökken, a COPD-s betegek halálozása az utóbbi három évtizedben meg­háromszorozódott. Különösen aggasztó, hogy folyamatosan emelkedik a női COPD-s és a rosszindulatú tüdődaganatos betegek száma. Ami a főorvos szerint egyértelműen arra utal, hogy egyre több nő dohányzik és egyre fiatalabb korban. Ma­gyarországon a COPD-s bete­geknek kb. csak 10 százaléka is­mert, a betegszám mintegy 500- 600 ezer között mozoghat. A betegség kiváltó okairól dr. Helf László elmondta, a COPD-t nagy általánosságban külső, ir­ritáló behatások hozzák létre, a dohányzás, az h'pari légszeny- nyezés, foglalkozási ártalmak, de közrejátszik a genetikai haj­lam is. A betegség krónikus hör­gőgyulladást okoz. A beteg azt érzi, hogy fullad. Légzésfunkci­ós vizsgálatokkal egyértelműen lehet bizonyítani a hörgők görcskészségét, illetve a kishör- gők áramlási korlátozottságát. Az asztmával szemben jelentős különbség, hogy gyógyszer ezt a korlátozottságot teljességgel megszüntetni nem tudja. A COPD-t régebben gyógyít­hatatlannak tartották. Nagyobb figyelmet 2001-ben kapott, ek­kor megjelent a nemzetközi úgynevezett Gold-ajánlás, ettől fogva kezdtek behatóbban fog- s lalkozni a kórral. Új gyógyszere- I két fejlesztettek ki, 2005-ben pe- | dig az újabb Gold-ajánlás már | kimondta, hogy a COPD meg- | előzhető, gyógyszerekkel kordá- “ ban tartható betegséggé vált. Megelőzés szempontjából el­sősorban a dohányzás elhagyá­sára hívják fel a figyelmet a szakemberek. Országos hálóza­tot építenek ki. A tüdőgondo­zókra építve dohányzásról le­szoktató szakrendeléseket hoz­tak létre, ahol szakképzett asz- szisztencia, orvosok várják a jelentkezőket, segítenek niko­tintartamú segédeszközökkel és hasznos tanácsokkal. Dr. Helf László egy beteg röntgenfelvételét tanulmányozza 4 » A sebészeti osztályon az új főorvos, dr. Szilágyi Károly (jobbról) viziten. Az érsebészetet fejleszteni kell

Next

/
Oldalképek
Tartalom