Tolnai Népújság, 2006. április (17. évfolyam, 77-100. szám)
2006-04-15 / 89. szám
2006. ÁPRILIS 15., SZOMBAT - TOLNAI NÉPÚJSÁG 5 HÚSVÉT Az örökmozgó: idén későn, tavaly pedig korán hozott ajándékot a nyuszi A húsvét ünnepi vízhangjai népszokások Pilátus-verés és ebijesztés virág- és fehérvasárnap között Elmaradhatatlan szimbólumok: a tojás, a nyúl és a bárányka A húsvét mozgó ünnep, azaz minden évben más dátumra esik. Ez azért van, mert 325- ben, a niceai zsinaton az ünnep idejét a következőképpen határozták meg: húsvét vasárnapja a tavaszi napéjegyenlőség utáni első holdtöltét követő első vasárnap. Mivel a tavaszi napéjegyenlőség március 21-én van, legkorábban március 22. lehet a jeles nap. A csillagászati tavasz kezdetétől a legtávolabbi időpontra eső húsvétvasárnap pedig április 25. Tavaly például március 27-28-ra esett az ünnep, idén három héttel később húsvétolunk. Az utóbbi években 2000-ben volt a legkésőbb az ünnep, április 23-án. Két év múlva, 2008-ban pedig a legkorábbi időponthoz közel, március 23-án lesz. Az állandó dátumú ünnepekhez képest az örökmozgó húsvétnak van egy kifejezett előnye. Mindig biztosan tudhatjuk, hogy legalább húsvét második napja egy plusz munkaszüneti napot is jelent. ■ S. K. Azsidópészah ez évben egybeesik a húsvéttal A pészah során a zsidók Egyiptomból való kivonulását ünnepük - tudtuk meg Mayer Rezsőtől, a Szekszárdi Izraelita Hitközség elnökétől. A pészah egyhetes ünnep, ilyenkor a vallásos zsidók kovászos kenyeret nem fogyaszthatnak, csak kovásztalan kenyeret, a maceszt. A zsidó naptár szerint minden évben ugyanabban az időben tartott pészah első két napja teljes ünnep. A családok összegyűlnek, és a széder esten feüdézik a hagadaból a zsidók számára szabadságot hozó egyiptomi kivonulás történetét Ezután a széder-tálakból vaüási szempontból jelképes ételeket fogyasztanak. A pészah utolsó két napja szintén teljes ünnep, a közbenső időszak félünnep. Érdekesség, hogy a pészah idén április 12-13. és április 18-19. között zajlik, azaz majdnem egybeesik a keresztény húsvéttal. Az idei húsvét vasárnap, április 16. pedig azért bír jelentőséggel a magyarországi zsidóság számára, mert 1944- ben ekkor kezdődött a zsidók kitelepítése. , «S. Zs. Harminc-negyven évvel ezelőtt - főként falun - minden fiatal részt vett a húsvéti locsolkodásban. Képünk archív: 1965 tavaszán készült Decsen A húsvéti ünnepkör hagyományainak felidézéséhez dr. Balázs-Kovács Sándort, a Wosinsky Mór múzeum néprajzkutatóját hívtuk segítségül. Steinbach Zsolt Bár a köztudatban és a naptárban csak két pirosbetűs ünnepnap a húsvét, valójában kéthetes ünnepkör. Virágvasárnaptól fehérvasárnapig. A húsvéti népszokások sorában a víz „hangulatváltozásai” is kifejezik az ünnep mibenlétét. Nagypénteken a „szótalan víz” hagyománya dívott. A feltámadás után, hétfőn pedig már a hangos, vidám locsolás szokása él. Pilátust megverik Jézus Jeruzsálembe történő bevonulása, virágvasárnap után következik a nagyhét. Nagycsütörtököt zöldcsütörtöknek is hívták, mert böjt lévén ezen a napon általában valamilyen friss zöldfőzeléket főztek. Ami ennél fontosabb, hogy ezen a napon mennek „Rómába a harangok”. Sokfelé ekkor történt a Pilátus-verés, vagy Pilátus-ége- tés. Tolna megyében Pilátust ábrázoló deszkát ütöttek. A szétvert fadarabokat felhasználták a nagyszombati máglya megraká- sánál, a tűzszentelésnél. A bárányok jajgatnak Krisztus keresztre feszítésének napján, nagypénteken sok helyen nem volt szabad munkát végezni, mert azt tartották, hogy azon nem lesz áldás. Néhány kivétel azonban volt ez alól: például a bárányok farkát ilyenkor csonkították meg. Ezen a napon sokan nagyon szigorú böjtöt és virrasztást tartottak. Halat, tésztát, gyümölcsöt, tejlevest készítettek eledelnek. Kocsola környékén szilvalevest főztek aszalt szilvából. Nagypéntekhez népi időjóslás is kapcsolódik. Kaposszek- csőn azt tartották, hogy a nagypénteki eső férges gyümölcstermést hoz. Sok helyen úgy gondolták, ha valaki nagypénteken napfelkel- g te előtt megfürdik, azon nem | fog a betegség. Ehhez kapcsoló- | dott a Sárközben a „szótalan | víz” hagyománya. A fürdéshez | a vizet a folyóból vitték haza. 2 Eközben nem volt szabad megszólalni, különben a víz elvesztette a varázserejét. Vízbehányó hétfő A fenti kifejezés olvastán nem kell rosszra gondolni. Csupán azt jelenti, hogy húsvét hétfőjén a lányokat nemcsak vödörből öntözték meg, hanem ha tehették, bele is hányták őket a vízbe. A szilajul vidám szokás azonban gyakran vezetett tragédiához: egy-egy kapós kislányt, akit többször is megfürdettek a hideg vízben, nem egyszer annyira megfázott, hogy nem élte túl. Kedden viszont a Az aranytojást tojó nyulat nem vágják le A húsvét előtti böjt után még jobban estek, esnek az addig tiltottételek. Sőt, ilyenkor szentelt ételeket is lehetett fogyasztani. Sióagárdon például a családok minden tagja evett egy falatot a misén megszentelt sonkából. Úgy tartották, ha a családból valaki eltéved, és emlékszik arra, kivel ette együtt a sonkát, akkor hazatalál A tyúk hátrafelé kaparása húsvétkor már nem számított, így a szárnyasból készült leves, sült népszerű étel ilyenkor. Csakúgy, minta birkahús. A leggyakrabban emlegetett húsvéti állat a nyúl, ám a táplálkozásban neki nincs igazán szerepe. Az „aranytojást tojó” nyulat nem szokták levágni Balázs-Kovács Sándor lányok revánsot vehettek, ilyenkor jött el a visszalocsolás ideje. A húsvét utáni szerda is félig- meddig még ünnep volt. Ezt száraz szerdának hívták, a pénteket meg ebijesztő pénteknek. A húsvéti ünnepkört a fehérvasárnap zárta le. Azért volt fehér, mert nem kellett már Jézust gyászolni. Ez volt a fiatal lányok közötti barátságkötés napja is. Ilyenkor küldték a komatálat, piros tojással, süteménnyel, gyümölccsel, üveg borral, kis vers kíséretében. A komaválasztás általában életre szóló volt, többnyire a komabarátnő lett később a gyerek keresztanyja. A tojás az újjászületés, a termékenység ősi jelképe, és a húsvétnak is szimbóluma. Nemcsak hagyományos étel, de színezését, díszítését sem ma kezdték az emberek. A tojásfestés az egész világon elterjedt, de népszokásként elsősorban Kelet- Európában maradt fenn. A bárány szintén régi húsvéti jelkép. Eredete bibliai: az Ótestamentumban egyéves bárányt áldoztak, hogy elkerüljék az Úr haragját. Az Újtestamentumban Jézus Krisztus „a mi bárányunk, aM megáldoztatott érettünk”. A húsvéti nyúl megjelenésének magyarázata már kevésbé egyértelmű. Elképzelhető, hogy termékenysége miatt kapcsolták az ünnephez. A nyúl és a tojás kapcsolata pedig a germán hagyományok alvilági istennőjének legendájában jelenik meg. De az is lehet, hogy csupán tévedésről van szó. Régen német területeken húsvétkor szokás volt gyöngytyúkot ajándékozni. A gyöngytyúk és a nyúl német neve pedig hasonlít egymáshoz. A húsvéti nyúl eredete mindenesetre álmaüan éjszakákat ma már senkinek nem okoz. Egyszerűen szeretjük őt. ■ S. T. Jézust keresztre feszítették, majd feltámadt Jézus tanítványaival feltehetően az i.sz. 30. év tavaszán Jeruzsálembe ment A Zsidó Nagytanács és Kajafás főpap rendeletére letartóztatták. A tizenkét tanítvány egyike, Júdás egy csókkal árulta el a templomőröknek, akik elfogták. A zsidó vaüási vezetők nyomása alatt meghajolva Poncius Pilátus rendeletére a rómaiak keresztre feszítették. Ez pénteken történt. Jézus testét egy közeli sírba temették, ami elé követ görgettek. A sír elé őröket állítottak. Amikor vasárnap többen, köztük Jézus anyja felkeresték a sírt, megjelent egy angyal, és jelentette, hogy Jézus feltámadt, nincs már a sírban. A feltámadt Jézus megjelent Máriának és tanítványainak (kettőnek Emmaus városában), később mintegy ötszáz embernek. Negyven nappal a feltámadás után felemeltetett a mennyekbe. ■ Kell valami, ami értelmet ad az ember létének feltámadás A mözsi káplán szétosztja húsvéti ajándékait, hogy lelke szabad maradhasson Keresztes Andor mözsi káplán szerint hívő és ateista számára egyaránt van üzenete a húsvétnak. Steinbach Zs.- Ön mit mondana a húsvét- ról egy ateistának, s mi az üzenete egy hívőnek?- A nem hívőnek egy költőt idéznék: „az élet egy semmibe vezető létra, ha nincs örök élet. Kell, hogy legyen valami, ami értelmet ad a létnek, az ember teremtettségének. Ez nem más, mint a feltámadás, a halálon túli élet.” Szent Pál mondja, hogy nem létezne kereszténység, ha nem lenne feltámadás. Ezt ünnepeljük húsvétkor. A hívőknek pedig mindig azt mondom, hogy ha az idei hús- vétban lélekben nem támadnak fel, nem bocsátanak meg, nem kerülnek emberileg közelebb egymáshoz, akkor nem volt húsvétjuk. A mi népünk nem tud ünnepelni. Amikor azt mondjuk, ünnep, akkor előtte mindenki mos, főz, takarít. Aztán mire odaérünk, mindenki kipurcan. Egy közös, nagy kajálásban kimerül az ünnep, és mint szürke emberek megyünk tovább.- A húsvét - össztársadalmi szinten legalábbis - több test, több anyag, mint lélek. Inkább csokinyuszi, mint feltámadás.- Hogy mennyire a lélek ünnepe, az mindenhol más és más. Városban inkább éreztem azt, amit Ön említett. Falun, egy hagyományos közösségben azonban másként éü meg az ifjúság is a húsvétot. Most is háromnapos lelkigyakorlattal készültünk a gyerekekkel. Falun nem látom azt, hogy baj lenne. Aki úgy érzi, hogy jelent neki valamit a húsvét, az itt lesz. Aki pedig nem, az egyszer úgyis megérkezik. Keresztes Andor, mözsi káplán- A húsvét a legnagyobb keresztény ünnep, mégis, a karácsony jobban megérinti az emberek lelkét.- Ez igaz. A feltámadás a legnagyobb ünnep, egy dicsőséges, feltámadt hőst ünnepiünk, a húsvétban azonban nincs meg a karácsony melegsége. Karácsonykor ugyanis ott az újszülött, akihez mindenki hozzáfér. Azért testesült meg így az Isten, hogy egyenlővé tegyen mindenkit. Egy egyszerű ember nem mehet oda a pápához, viszont egy kisgyermekhez igen.- A húsvét sok helyen tárgyi ajándékozás is. Ön szokott-e adni, illetve kapni különféle ajándékokat húsvétkor rokonaitól, barátaitól?- Én általában közvetlen munkatársaimnak adok ajándékot. Többnyire egy-egy könyvet. Sokszor kapok is tárgyi ajándékokat. De ezeket egy idő után tovább is adom. Észrevettem magamon ugyanis, hogy kezdtek kis bálvánnyá nőni előttem. Kötődtem hozzájuk. De az én lelkemnek szabadnak kell maradnia. Ezért elajándékoztam őket. És ezzel nagy örömöt szereztem másoknak. Egy jó szó húsvétkor, egy kézfogás, egy igazi emberi ölelés többet jelent nekem, mint bármilyen földi ajándék.
