Tolnai Népújság, 2006. március (17. évfolyam, 51-76. szám)

2006-03-27 / 72. szám

2006. MÁRCIUS 27., HÉTFŐ - TOLNAI NÉPÚJSÁG INTERJÚ TO ■ ä érvek Egyetlen képviselő sem mehet haza Brüsszelből azzal, hogy kitartott az elvek mellett, de fejlesztésre egy fillért sem hozott. Sok múlik a csapaton, a munkamegosztáson AZ UNIÓS PÉNZT NEM ADJÁK INGYEN Az Európai Parlamentben talán a Miki egér nevet vi­selő kávézó a legfonto­sabb hely. Bár nem ott szavaznak a képviselők, mégis sok minden eldől. Ennek a valóságtartalmá­ról magam is meggyőződ­tem. Erről is kérdeztük Harangozó Gábort - aki a dél-dunántúli régiót is képviseli amikor a Tol­nai Népújság szerkesztő­ségében járt. Lengyel János- Kisimult az arca. Túl vannak a munka nehezén?- Nehéz időszak után va­gyunk. Az elmúlt két év arról szólt, milyen feltételekkel dol­gozhatunk majd 2007-2013 kö­zött. Ez nemcsak pénzkérdés, bár tagadhataüanul a költségve­tés felosztása volt a leglátványo­sabb tett, hiszen ezen múlik: mi­re mennyi jut. De legalább ilyen fontos az is, hogy milyen szabá­lyok szerint használhatjuk fel a támogatást. Ez bizony kemé­nyebb harc volt. Hiába kapunk ugyanis valóban sok pénzt, ha azt a meghatározott feltételek szerint és határidőre nem tud­juk felhasználni. Hogy mire mennyi pénz jut, az könnyen ki­számítható, segítenek a korábbi tapasztalatok. Az unió alapvető értékei meghatározzák: mire költhető az európai polgárok pénze. Ez a gyakorlat egy jól be­határolható, megtanulható kere­tet adott a költségvetési vitához. Az már más kérdés, hogy a költ­ségvetési fejezeteken belül mi­lyen játékszabályok szerint le­het felhasználni a forrásokat. Itt sokféle törekvés megjelent. Az is, hogy egy térség, régió, vagy éppen egy országcsoport úgy kapjon több pénzt, hogy látszó­lag kevesebb jár. A végén mégis több jut, míg mások a szolidari­tás jegyében sokra számíthat­nak, de végülis kevesebbet kap­nak.- Ez a régiek és az újak harca a forrásokért? .- Az Európai Unió nehéz idő­szakot él. A régi tagországok gazdasága megtorpant. Egyre nagyobb a munkanélküliség. Hollandiában, ahol azt sem tud­ták mi az, egyre több embernek nincs munkája. Helyenként el­uralkodott a pánikhangulat. Ta­lán Nagy-Britannia kivételével senki sem tudta kezelni a prob­lémákat. Felerősödött az a felfo­gás, amely szerint a növekvő problémák az unió bővítésével magyarázhatók. Sokan arra szá­mítottak, hogy mivel az új tagál­lamok gyorsabban fejlődnek mint a régiek, ez begyűrűzik majd a régi unióba, impulzust kap a nyugati gazdaság is. Ez nem történt meg. Az újak hiába mutatnak 4-4,5 százalékos nö­vekedést, a régiek nem jutnak egyről a kettőre. Kialakult egy belépőellenes hangulat. Ez elő­ször csak a szélsőségesebb kö­rökben jelent meg, majd egyre nagyobb teret nyert. A két leg­nagyobb tömörülésben, a nép­pártban és a szocialisták között is felütik a fejüket ilyen hangok. Ők sok tekintetben korlátoznák az új tagállamok jogait, megkur­títanák a forrásokat.- A pénzt soha nem adják in­gyen.- A felzárkóztatási alapokból sok pénzt kaptunk, ezt nem kér­dőjelezte meg senki. Nem is te­hették, hiszen a korábban csat- lakozottak is megkapták a ré­szüket.' De ki lehetett találni olyan feltételeket, hogy a forrást garantáltan ne lehessen elkölte­ni. Ha pedig megmarad, akkor majd mások keresnek neki he­lyet. A gazdagabb régiók ugyan­is ügyesebbek is. Ennek a javas­latnak az lett volna lényege, hogy bevezetnek egy teljesít­mény tartalékot. Ide fizetik be azok a régiók a támogatást, amelyek nem tudják azt felhasz­nálni. Majd az így visszaérkező pénzt megkapják azok, akik ké­pesek erre. Ez tragikusan hátrá­nyos helyzetbe hozta volna a ke­let-európai régiókat. Óriási küz­delmet vívtunk, hogy megvál­tozzanak ezek a feltételek.- Ráadásul a parlamentben a régiek vannak többségben.- A kétszáz új képviselő nehe­zen érvényesítheti akaratát egy 732 tagú testületben. Ez a küz­delem nem kiegyenlített. Szük­ség volt a lobbira. Megkezdtük az egyeztetést. Ausztria is csat­lakozott a visegrádi országok­hoz. Végülis sikerült megakadá­lyozni a parlamentben, hogy a pénz elköltését nehezítő techni­kai feltételek bekerüljenek a rendszerbe. Azt, hogy kedve­zőbb lehetőségeket kapjunk, ugyan nem értük el, de legalább nem születtek visszafordíthatat­lan döntések. Nagy siker volt, hogy a döntési jog visszakerült a tanácshoz, ahol már a minisz­terelnökök együtt határoznak. Ezen a fórumon vétójogunk van. Ha ott az új tagállamok össze­fognak, annak van eredménye. Ez be is bizonyosodott. Ebben a magyar miniszterelnöknek ki­emelkedő szerepe volt. Marad tak tehát a korábbi felhasználó si feltételek, nincs szigorítás. Te­hát sok pénz lesz és olyan sza­bályokkal, amelyekkel az fel­használható. gikus állapotú járgányokat sem látni, átlagos jólétben él min­denki.- A pénzszerzésen kívül azért még van néhány fontos tanul­ság?- Az európai politika a terve­zésben is segít. Rákényszerít bennünket arra, hogy hosszú tá­vú terveket készítsünk, s azokat az érintettek bevonásával dol­gozzuk ki. A pénzre azért van szükség, hogy megvalósulhassa­nak a célok. Ma még az embe­rek, de a települések is inkább a napi problémáikkal vannak el­érintettek összefognak. De ezt teszik például az agrárágazat­ban érdekeltek is. A frakciók ilyen esetekben rendszerint megegyeznek. Nincsenek előre lejátszott meccsek, dogmák, mint a hazai politikában. Azok, akik hisznek egy-egy ügyben, összefognak.- A lobbizás­nak nagy ha­gyományai van­nak. Mit tehet Brüsszelben az egyes képviselő? n- Európa versenyképessége a cél, benne hazánké. Ebben van előrelépés?- A költségvetési keret felosz­tásakor hamar elfelejtik a nagy elveket. Mindenki igyekszik a legtöbbet hazavinni a saját or­szágába. Emiatt sokan mond­ták: az unió válságban van, mert nem alapelvekről beszél, hanem a kicsinyes osztozkodás hatja át a mindennapokat. Sze­rintem ez korábban is így volt. Egyetlen politikus sem mehet haza azzal, hogy emberek, meg­őriztem az uniós elveket, de pénz nem hoztam. Az alapelvek persze ettől még megmaradnak, de a költségvetésben is rendnek kell lenni. Nekünk különösen fontos a szolidaritás elve. Ennek az a lényege, hogy mindenki be­fizet a kasszába, s ebből a szegé­nyek többet, a gazdagok pedig kevesebbet kapnak vissza. A gazdagabbak fizetnek tehát a szegények gyorsabb fejlődése érdekében. Hosszú távon ez ne­kik is érdekük, mert ezzel javul­hat Európa versenyképessége, így jöhet létre az az Európa, ahol lehet, hogy nem éppen a leggazdagabbak találnak ott­honra, de az emberek jó színvo­nalon élnek. Erre jó példa Hol­landia, ahol nincsenek ugyan nagy házak, de kicsi lyukak sem. Az emberek nem járnak hatalmas nagy autókkal, de tra­kan mondták: az unió álságban van, mert nem alapelvekről beszél, ha­nem a kicsinyes osz­tozkodás hatja át a mindennapokat foglalva. Ez változik, de lassú a folyamat. Már az országos politi­kában is vannak biztató jelek. A mindent felélés helyett előtérbe került a jövőépítés. Ez az unió egyik legfontosabb hozadéka. És ráadásul pénzt is ad hozzá.- Az európai politizálás egé­szen más felkészültséget köve­tel. Mit ér a magyar virtus?- Lehet, hogy nem hangzik szépen, de az Európai Unióban ügyek mentén politizálnak. Nincs kormány-ellenzék típusú feszültség. Az ügyek jelentik a viták terepét Ha egy térséget érintő kérdések kerülnek terí­tékre, mint legutóbb, akkor az Névjegy Harangozó Gábor 1975-ben született Szekszárdon. Gazda­sági agrármérnök, Hollandiá­ban vett részt a strukturális alapok menedzseri képzésén. Volt megfigyelő az Európai Parlamentben, dolgozott a Mi­niszterelnöki Hivatalban. Nős, angolul és németül beszél- Sok múlik a csapaton. A munkamegosztás is eszerint ala­kul. Fiatal képviselőként bizony sokszor fejjel mentem a falnak. Ezt a munkát is meg keli tanul­ni. Amikor általam igazságtalan­nak tartott dolgokról volt szó, nem voltam elég diplomati­kus és kőkeményen meg­ütköztem az ellenféllel. Akkor jöttek a tapasz­talt kollégák, és kisegí­tettek a bajból.- Kiktől tanult a legtöbbet?- Kósáné Kovács Magdától és Tabajdi Csabától. Szerencsém van, jó politikai iskolá­ba kerültem. Baja főtér A Szentháromság tér minden szegletében folyik a munka. Megosztja a bajaiakat a kövezés minősége, ám a míves lámpaoszlopokkal még a legelhivatottabb városvédők is elége­dettek lehetnek. A Szabadság utcából már kirajzolódik a medi­terrán jellegű főtér új arculata az új lámpaoszlopokkal, a kerék- párúttal és a forgalomlassító bukkanókkal. HÍREK a régióból Csurgó bioenergia A tervek szerint a jövő évi terménybe­takarításkor már működhet a csurgói, 55 millió eurós bioetanol-biogáz üzem - mondta Érsek Tibor, a Duna Fejlesztési Holding Rt. ügyve­zető igazgatója. A településen évente 300 ezer tonna kukori­cát dolgoznak majd fel, ebből 80 ezer tonna bioetanolt nyer­nek, ezt exportra szánják. Fonyód UTAK Jövő év májusára készül csak el az új autópálya­szakaszon a kaposvári út fo- nyódi lekötése. A kivitelező Vegyépszer Rt. már tavaly szeptemberben jelezte, hogy ezzel a résszel késni fognak. Miseta István, Fonyód polgár­mestere korábban kifejtette: a várost erkölcsi és anyagi kár éri a késlekedés miatt. * Harkány vendéglátás a fürdő­város kerthelyiséggel rendel­kező vendéglátó egységei leg­korábban húsvét első napján fogadnak betérőket szabadté­ren, ám a többség a tartós jó idő beköszöntére vár. A kert­helyiségek tulajdonosai olyan látvány megteremtésére töre­kednek, amelynek jóvoltából több vendég látogatja majd az egységet. Mohács komphelyzet Sokan ne­hezményezték a város szigeti oldalán élők közül, hogy márci­us elsejétől negyedórás várako­zás után, s nem azonnal indult vissza a Dunán a komp. A meg­szokott ritmus felborítása miatt közel négyszáz aláírás is össze­gyűlt. Ezért a lakosság kérésére jövő hónaptól ismét visszaáll- nak az azonnali fordulókra. Nagyatád térkövek Az Európai Unió pályázatán, az Orpheusz- programban nyert mintegy öt- százmillió forintból épül újjá a nagyatádi Széchenyi tér. - Át­alakul a gyógyfürdő, panziót alakítunk ki a postaépületből, a járdákat, a tér burkolatait is megújítjuk. Mindez augusztus végére készül el - mondta Or­mai István polgármester. Nagybaracska zárlattalanul Múlt csütörtökön délben meg­szüntették a madárinfluenza miatt felállított ellenőrző pon­tokat Nagybaracska térségében. Az elrendelt zárlat és megfigye­lési körzet 36 napig élt Pécs dohány Európai szintű szerepkörbe kerül a BAT Pécsi Dohánygyár a cég termelésé­nek stratégiai átszervezésében. A gyár a hazai piac ellátása, il­letve exportfeladatok teljesítése mellett a kisebb szériában ké­szülő nemzetközi termékek gyártását végzi majd. Taszár légibázis Kolber István regionális fejlesztésekért fele­lős miniszter kezdeményezte azt a fórumot, melyen a taszári reptér hasznosítása került terí­tékre. Szita Károly, Kaposvár polgármestere bejelentette: ha a városé lesz a bázis, Kaposvár vállalja, hogy egymilliárd fo­rintot rákölt és hasznosítja. * A

Next

/
Oldalképek
Tartalom