Tolnai Népújság, 2006. március (17. évfolyam, 51-76. szám)
2006-03-13 / 61. szám
2006. MÁRCIUS 13., HÉTFŐ - TOLNAI NÉPÚJSÁG 5 A NAP TEMAJA millennium „Hálával emlékezünk a múltra, szenvedéllyel éljük a jelent és bizalommal megyünk a jövő felé” - idézte II. János Pál szavait az évforduló kapcsán Mayer Mihály megyés püspök EZER ÉVÉT ÜNNEPU AZ EGYHÁZMEGYE Hároméves előkészület jegyében kezdődik az egyházmegye ezeréves fennállásának jubileumi programsorozata. Ebből az alkalomból kérdeztük Mayer Mihály megyés püspököt, hogy mit jelent számára a millennium. Kozma Ferenc- A Pécsi Egyházmegye kereszténysége ezerhatszáz éves, de mint intézmény, pontosan hamm év múlva lesz ezeréves.- Visszagondolva a hosszú útra, szeretném ü. János Pál pápa szavait idézni: „Hálával emlékezünk a múltra, szenvedéllyel éljük a jelent és bizalommal megyünk a jövő felé.” Minden ember szeret megállni az ünnepeken, a születésnapon, házassági évfordulón, hiszen ezek kapcsolják a különböző személyeket családdá. A történelembe visszatekintve mi is a nagy család egységét akarjuk látni, észrevéve a kisebb közösségeket, plébániákat, esperesi kerületeket, azt, hogy miképpen helyezkedünk el nemzetünk szellemi és lelki múltjában. Szent Mór (1036-1070) A pannonhalmi Mór püspök kezdte meg az 1064-ben leégett székesegyház újjáépítését, valamint ő készítette el az első magyar legendát, András és Benedek remeték életrajzát. A legenda szerint a pécsi püspöknek sikerült meggyőznie a kétkedőket és a lovagkirály Szent Lászlót arról, hogy I. István méltó a szentté avatásra. Mórt a Pécsett kialakuló tisztelete következtében 1848-ban boldoggá avatták. Az egyházmegye évente október 25-én emlékezik rá.- Mi a jelen fő kihívása?- Az egyház árbocát a történelem tépázta, de a hajó nem siily- lyedt el. Az ötvenes években kialakult és hosszan tartó egyházelle- nesség után jelenünkben hasonló feladatokkal birkózunk, mint a török kiűzése utáni elődeink. Nemcsak az anyagiakat és azok törvényi garanciáit hiányoljuk, hanem elsősorban azt a szellemi és lelki megújulást kell megalapoznunk, amely által a magyar nép nemcsak társadalmi-politikai struktúrákat akar megváltoztatni, hanem saját maga kíván megújulni.- A hámm esztendőre külön jbrga- tókönyv készült- Idén, az egyházunk imaévében nyitottakká kívánunk válni Isten, és a fentről üzenő világa felé. A jövő esztendő eseményei segíteni kívánnak abban, hogy a köztünk maradt Jézussal és az ő fényében akarjunk élni. Az utolsó felkészülési évünk pedig az Istenhez fordulás éve lesz. Ezzel nem a társadalomról akarjuk elvonni az emberek tekintetét, hanem éppen a megtérés révén Isten szeretetét és irgalmát akarjuk közvetíteni a szőkébb pátriánkban. Nyolcvankettő felszentelt püspök A Pécsi Egyházmegyét eleddig 82 felszentelt püspök irányította Bo- niperttől Mayer Mihályig. Akadt ugyan még kettő, Brodarics István és Dolny István, ám utóbbiak csupán királyi felhatalmazással, római megerősítés nélkül éltek püspöki jogaikkal Érdekesség: a püspökök közül Dudith András (1563-1567) Sziget várába kívánta székhelyét átenni, de kísérlete eredménytelen maradt Szent Péter apostol tiszteletére Az egyházmegye létrejötte előtt már jelentős keresztény hagyományokkal rendelkezett a püspökség székvárosa. A legjelentősebb ókeresztény emlékek ma a Világörökség részei, a Dóm téren és a székesegyház közelében találhatóak. A püspökség megszervezése Szent István királynak a fekete magyarok felett aratott győzelméhez (1008), majd az azt követő misszióhoz kapcsolható. A Szent Péter apostolfejedelem tiszteletére szentelt egyházmegye alapítólevelét 1009. augusztus 23-án állították ki Győrött. Az egyházmegye létrejöttét követően szerveződtek meg a területen a vármegyék: Tolna, Baranya, Pozsega és Valkó. A püspökség területén nyolc főes- peresi kerület jött létre: a tolnai, a regölyi, a baranyai, a vátyi, az aszúági, a valkói, a marchiai, és a pozsegai. Első püspöke a lombard származású Bonipert lett. „Visszatekintve mi is a nagy család egységét akarjuk látni” - Mayer Mihály Az egyházmegye számokban Területe: 8191 km2 Lakossáp: 683392 fő Katolikusok száma: 439 786 fő Esperesség: 9 Plébániák száma: 205 Templomigazgatóság: 5 A lelkipásztorkodó papság száma: 124 fő A nyugdíjas papok száma: 24 fő Szerzetesrendek az egyházmegyében: pálosok, ciszterciek, irgalmasok, ferences és kármelita nővérek Janus Pannonius (1459-1472) Janus Pannonius, a kiváló humanista költő is pécsi püspöki méltóságra emelkedett. Ennyit a tisztéről Mátyás királynak szüksége volt arra, hogy az egyház feltétlenül mellette legyen központosító politikájában, ezért kikeresi legmegbízhatóbb híveit így teszi meg a később ellene forduló Janus Pannoni- ust pécsi püspökké, akinek fel kell szenteltetnie magát, de lelke mélyéig világi ember marad. Humanista költészetével pedig európai hírű. Radnay Mátyás Ignác (1687-1703) Radnay püspöki működését a kinevezése körüli bonyodalmak, az I. Lipóttal való szembenállása határozta meg. Legfontosabb feladatának a török kiűzése után a klérus birtokainak visszavételét és az egyházmegye rekatolizálá- sát tekintette. 1692-ben Pécs város lakossága esküvel kötelezte magát, hogy csak római katolikus vallásúak élhetnek a püspöki székhelyen. Működése idején telepedtek a városba a domonkosok, pálosok, kapucinusok és az Ágoston rendiek Nesselrod Ferenc (1703-1732) Nesselrod Ferenc előbb lett püspök, mint ahogyan pappá szentelték. Ám nem e különösen ritka történet miatt nevezetes. Keménykezű katona volt, az ellen- reformáció bástyája. 1714-ben egyházmegyei zsinatot hívott össze, amely feltárta a katolikus papok és a megfelelő állapotú egyházi építmények hiányát. Papnevelési alapítványt tett, valamint kórházat alapított a mai Kórház téren, és a mellette álló dzsámit a kórház kápolnájává avatta fel. Klimó György (1751-1777) A század legjelentősebb pécsi püspöke Klimó György. A teológiai képzés színvonalát emelendő kiváló tanárokat alkalmazott. Impozáns könyvtárát 1774 ben nyilvánossá tette, megvetve ezzel a mai egyetemi könyvtár alapjait. Papírmalmot létesített, püspöki palotájában csillag- vizsgálót rendezett be, hatalmas éremgyűjteményt állított össze. A romos állapotban lévő templomok újjáépítésére, új épületek emelésére biztosította az anyagi forrásokat. SzepesyIgnác (1828-1838) Báró Szepesy Ignác Erdélyből került a püspöki székbe. A várostól kapott telken felépíttette Piacsek József tervei alapján a Joglíceum épületét. Megalapította a püspöki tanítóképzőt, a Dóm előtti teret átengedte a város lakóinak sétatér céljára. Saját költségén a líceum számára nyomdát rendezett be. Az 1825 szeptember 14i országgyűlésen elsőként szólalt fel magyar nyelven. Ezek mellett a legnagyobb tette a Szentírás hatkötetes új kiadása volt. A szülőfalunak köszönheti gazdagságát Mayer Mihály megyés püspök Kisdorogon született. Itt töltötte gyermekkorát, itt tanulta meg az emberi együttélés szabályait. - Világra eszmélésemkor, a 40-es évek végén Kisdorogon együtt éltek a különböző nemzetek - idézte fel a múltat Mayer Mihály. - Mi már gyermekkorunkban megtanultuk az együttélést, megláttuk benne a testvériséget, átvettük és tiszteltük egymás kultúráját, amely a maga gazdagságában mutatkozott meg. Ezt a gazdagságot szülőfalumnak köszönhetem - fogalmazott a pécsi egyházmegye püspöke. ■ Méltó maradt nagy elődeihez nehéz idők Templomot épített, pártolta a művészetet Sokan a ma élők közül is személyesen ismerték az 1958-ban elhunyt Virág Ferenc pécsi püspököt. Gróf Zichy Gyula 1926-ban kalocsai érsekké történt kinevezése után adta át az egyházmegye irányítását az alsópapság legnépszerűbb és legérdemesebb papjának, akkor szekszárdi plébánosnak. Virág Ferencnek jutott az egyik legnehezebb, legfájdalmasabb feladat: püspöksége alatt történt meg az egyházmegye földjeinek elvétele, szétosztása, ingatlanainak államosítása, az egyház és az állam formális szétválasztása. Püspöksége alatt kerültek a püs- ■ pöki palotába az Állami Egyházügyi Hivatal által kinevezett úgynevezett bajuszos püspökök, akiknek a püspöki levelezés ellenőrzése mellett a plébá- nosi kinevezések felügyelete is a feladatuk volt. Ebben a méltatlan helyzetben méltó tudott maradni elődeihez. Megmaradt mecénásnak, a művészetek pártfogójának, és mindemellett költőnek. írói-költői tehetségét az 1893-ban megjelent Hajnal című verseskötete bizonyítja. Virág kormányzása alatt közel 30 templom épült az egyházmegyében, köztük például az Újdombóvári Katolikus Templom. Virág Ferenc a második világháborút követően bölcs példamutatással segítette a katolikus egyház híveit egészen 1958-ban bekövetkezett haláláig. ■ „Virág Ferencnek jutott az egyik legfájdalmasabb feladat: püspöksége alatt történt meg az egyház és állam formális szétválasztása.” Ezren voltak a millenniumot előkészítő szentmisén A zsúfolt Bazilikában püspöki koncelebrációs szentmisével, zászlószenteléssel március 4-én megkezdődött a Pécsi Egyházmegye millenniumának hároméves előkészítése. A szentmise főcelebránsa és szónoka Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek volt. Vele együtt misézett Mayer Mihály pécsi megyés püspök, Antun Skvorcevic pozsegai püspök, Djuro FIranic és Djuro Gasparovic djakovói segédpüspökök és az egyházmegye papsága. Ezer éve mindkét horvátországi egyházmegye a pécsihez tartozott. Felsorakoztak a Jeruzsálemi Szent Sír, a Máltai és a Szent Gellért Lovagrend tagjai, jelen volt több országgyűlési képviselő, polgármesterek, egyetemi tanárok, intézmények vezetői. ■