Tolnai Népújság, 2006. március (17. évfolyam, 51-76. szám)

2006-03-11 / 60. szám

9 Szabó Zoltánná szerint legalább két énekórát kellene az általános iskolák heti tantervébe beépíteni ahhoz, hogy a kicsik alaposabban elmélyülhessenek a nép- és a komolyzene világában Elhalkulnak a muzsika hangjai énekóra Heti negyvenöt perc nem elég a zenei műveltség kialakulásához Országszerte fogynak az iskolai kórusok. Csökken a komolyzenét hallgató fia­talok száma is. Mozartot csak a csokiról ismerik, műveit nem hallgatják. Bánky Bea „Hogyan tud zongorázni egy vak zenész, aki nem látja a billen­tyűket?” - teszi fel a kérdést Jágerné Katona Zsuzsanna, a kaposfüredi Benedek Elek Álta­lános Iskola igazgatónője az al­sós tanulóknak. „Annyira begyakorolja, hogy jön magától. Már nekem sem kell annyira figyelnem, miköz­ben játszom” - válaszol Krisz­tián, aki lányos dolognak érezte a zenetanulást. Aztán kapott egy furulyát, és csatlakozott a csa­pathoz. A Krisztiánhoz hasonló gyermekek zenei érdeklődésé­nek felkeltéséért sokat küzde­nek a tanárok. Nincs könnyű dolguk. Sem idő, sem pénz nincs a közoktatásban a gyerekek ze­nei képzésére. Az általános és középiskolákban egymás után szűnnek meg a kórusok, mert vagy nincs elég gyerek, vagy az intézmény nem különít el pénzt a fenntartásra - mondta el Kol­lár Éva, a Magyar Kórusok és Ze­nekarok Szövetségének elnöke egy sajtótájékoztatón. „Az iskoláknak járó normatí­va nem fedezi a kórusvezető, a próbák és a vendégszereplések költségeit. Azonban az intézmé­nyek elvileg ki tudnák gazdál­kodni azt az évi néhány millió forintot, amennyi ehhez kellene. De mindig van más, ami előnyt élvez” - fogalmazott Kollár Éva. A lelkes énektanárok társadal­mi munkában vezetik a még mű­ködő kórusokat. Nem csoda, hogy a zenei képzés háttérbe szo­rul: a rendszerváltozás óta heti egy énekóra van a tantervben. „Az érzelmi nevelésben a mű­vészeti tárgyaknak fontos a sze­repük. Enélkül ismeretekben gazdag, de érzelmekben szegény generáció nő fel” - hangsúlyoz­za Jágerné Katona Zsuzsanna. t Sajnos a csökkenő óraszámok­nak éppen az olyan készségtár­gyak esnek áldozatul, mint a rajz- vagy a zeneórák. „A zenei nevelés nem megter­helő a gyerekek számára. Üdítő- leg hat rájuk az elméleti órák után” - érvel a heti legalább két énekóra mellett Szabó Zoltánné, a kaposvári Kodály Zoltán Ének­zenei Általános Iskola igazgató­nője. Szerinte egy órában csak a legalapvetőbb fogalmakat isme­rik meg a gyerekek. „Bachról és Mozartról tudják, hogy zeneszerzők voltak, de mű­veiket nem ismerik fel” - folytat­ja. „Azokban a családokban, ahol a szülők fontosnak tartják, hogy a nép- és a komolyzene sze- retetét átadják gyermekeiknek, állami zeneiskolákba vagy a miénkhez hasonló, emelt szintű zenei képzést nyújtó intézmé­nyekbe íratják őket”. Az általa irányított iskolában jelenleg 639 nebuló koptatja a padokat. Kétharmaduk részesül emelt szintű muzikális oktatás­ban, közülük sokan tagjai a gyer­mekkórusnak - amely az egyik leghíresebb az országban. „A szülők érzik, hogy gyerme­keiknek szükségük van művé­szeti képzésre ” - mondja Ember Csaba, a Magyar Zeneiskolák és Művészeti Iskolák Szövetségé­nek elnöke. „Éppen ezért az utóbbi évtizedben az alapfokú művészeti oktatásban részesü­lők száma a négyszeresére emel­kedett. A kifejezetten zeneiskolá­ban tanulók száma pedig meg­duplázódott. Ennek köszönhe­tően ma Magyarországon 130 ez­ren tanulnak hangszeres zenét.” Ember Csaba hozzáteszi: Ko­dály Zoltán minden reggel úszott, így ő is azt az elvet vallja: mindennap legyen testmozgás és éneklés. Zenével az agresszív, a durva magatartás ellen A szociálisan hátrányos hely­zetű, a fejlődésükben kevéssé támogatott gyerekek profitál­nak a bővített zeneoktatásból - fejti ki Haris Günther Bas­tian Gyermekek optimális ösz­tönzése zenével című könyvé­ben. A zenélő gyerekek visel­kedése és iskolai teljesítménye egyaránt javul. A zenetagoza­tos általános iskolákban keve­sebb a kiközösített tanuló is. A zenei nevelés kimutatha­tóan hozzájárul az agresszió és az erőszakos megnyilvá­nulások csökkentéséhez. A muzsika a tapintatosságra és az odafigyelésre is megta­nít. Azt is kutatások igazol­ják, hogy a zenével foglalko­zók életminősége jobb, ráadá­sul az idegen nyelveket, illetve a számítógép-kezelést is köny- nyebben képesek megtanulni. Színek is szerepet játszanak a nemi nevelésben rózsaszín és kék Hatéves korig lánynak jobb lenni, később a fiúknak van aranyéletük A kék az igazi rosszcsontok színe A gyermek születésének pilla­natában elkezdődik nemi identi­tásának kialakítása. Az ismerő­söknek küldött képeslapok vagy a babalábra kerülő zokni színe is a csecsemő neméről árulkodik. A kutatók szerint kezdettől fogva másként viselkedünk a gyermekekkel. A kislányokra többet mosolyog az anyukájuk. Ranschburg Jenő gyermekpszi­chológus egy előadásában kifej­tette: hatéves korig lánynak jobb lenni, később fiúnak. A pici lá­nyokkal toleránsabb a környeze­tük. A kisfiúk kalandvágya vi­szont „rosszaságnak” tűnik, ké­sőbb aztán élelmességnek, kí­váncsiságnak. A kékbe - a fiúk színébe - bugyolált gyermekek kezdetben nyomás alatt vannak. Nem sírhatnak, ha elesnek. A gyermekkori „sebesülések” csak katonadolognak számítanak. Dr. Almási Kitty családtera­peuta szerint nem annyira a szí­neknek, mint az ezekhez társí­tott viszonyulásnak van jelentő­sége. „Valójában 2-3 éves korban vagy később derül ki markán­san a fiú és a lány közötti kü­lönbség a gyermekek számára. Az óvodás fiúk már felfigyelnek arra, hogy a lányok másképp öl­tözködnek, más játékokkal ját­szanak. A lányok is eltávolodnak a kisautókat tologató fiúktól.” Ezek természetes folyamatok, ám a nemi szerepekre való felké­szítésben előforduló zavarok a későbbiekben komoly problé­mákat okozhatnak. „Szegényebb családokban elő­fordul, hogy a nővér kinőtt ru­háiba öltöztetik a fiúgyereket. Az óvodában lányos ruhákban meg­jelenő kisfiút kicsú­folhatják, és ez mély lelki sebeket okoz­hat neki” - mondja Almási Kitty. Ahol a szülők fiút szeretnének, és mégis kislány érkezik, előfordul, hogy a gyer­meket valódi nemét figyelmen kívül hagyva nevelik. A fiúsán nevelt lány nőiessége így nem tud kibontakozni - még felnőtt­korában sem. Akadnak szülők, akik a semleges politikát vá­lasztják: kerülik a gyermek ne­mét egyértelművé tevő színeket. A szakértő szerint ez nem okoz a gyerekek személyiségfejlődé­sében zavart. Az viszont proble­matikus, ha a szülők azért tesznek így, mert az anya nem nőies, az apa pedig nem fér­fias jelenség, vagy mert elutasítják a nemiséget. A fiúk és lányok közötti követ­kezetes különbségtétel Almási Kitty szerint hasznos, segíti a nemi szerepekre való felkészü­lést. A jutalmazásban, büntetés­ben viszont nem szabad különb­séget tenni. Ez felerősíti a test­vérféltékenységet. ■ B. B. ■ Ha a kisfiú ele­sik, nem sírhat, hiszen az kato­nadolog. Élet & Stílus rovatunk heti oldalainak témái HÉTFŐ SZÉPSÉG & DIVAT KEDD EGÉSZSÉG SZERDA AUTÓ & MOTOR CSÜTÖRTÖK DIGITÁLIS VILÁG PÉNTEK ÍNYENCSÉGEK ♦ SZOMBAT CSALÁD& NEVELÉS A fogyatékos gyermekek is tankötelessé válnak szeptembertől a súlyosan fogyatékos gyerekek is tan­kötelessé válnak. Jelenleg heti 3-5 órában kell fejlesztő felkészítésben részt ven­niük. A jövőben heti 20 órát töltenek majd iskolákban. A német férfiak vezetnek, a nők csak alkalmazottak Németországban kevesebb nő kap vezetői állást, mint férfi. Á feldolgozóiparban, a kiskereskedelemben és a bankszektorban a női átlag- fizetés havi 2500 euró (625 ezer forint). Ezekben az ága­zatokban a férfiaknak 40, a nőknek csak 15 százaléka van vezető beosztásban. Nem csókkirályok az olasz férfiak KEVESET CSÓKOLÓZNAK az olasz férfiak - ez derül ki egy felmérésből, amelyet öt­ezer spanyol, francia, svéd, német, brit és olasz meg­kérdezésével végeztek. Az angolok a legvisszafogottab- bak: napi tíznél többször csak egy százalékuk csókol. A forróvérű spanyolok 44 százaléka legalább tízszer teszi ugyanezt. Az olaszok csupán hét százaléka csó- kolózni szerető amorózó. Urna Thurman dobta magyar kedvesét szakított magyar szárma­zású kedvesével Urna Thur­man, mert számára Andre Balazs nem az a férfi, akivel le tudná élni az életét. A hí­reszteléseket a színésznő szóvivője is megerősítette. Urna Thurman keresi az igazit Családon belüli erőszak áldozata volt Teri Hatcher kislánykorában szexuáli­san zaklatta nagybátyja Teri Hatchert, a Született feleségek egyik sztárját. A Susan Mayert játszó szí­nésznő elmondta: 2002-ig titokban tartotta az esetet. Ekkor nagybátyját letartóz­tatták, miután molesztált egy 14 éves lányt, aki ké­sőbb öngyilkos lett. A Santa Clarita-i rendőrség Hatcher vallomása alapján tudta le­tartóztatni a pedofil rokont. @ további érdekességek: www.reggel.hu > L V

Next

/
Oldalképek
Tartalom