Tolnai Népújság, 2006. március (17. évfolyam, 51-76. szám)

2006-03-09 / 58. szám

Halló fiúk, lányok! TLG Kukac vagyok, ma én leszek az idegenvezetőtök Klikkeljetek rám és megmuta­tom az iskolát. Lány vagy, vagy fiú? Szeretsz sportolni vagy sem? Tudod miből lesz a csere­bogár, és ezt meg is mutatnád? Ne habozz, mert lehetőség itt van rá! Van tehetséged a vers­mondáshoz, netán az újságírás­hoz, vagy csak szeretsz a szín­padon szerepelni? Ne várj to­vább, mert Gyönk csak téged vár! Kicsi iskola, sok jó ember­rel, itt kicsi fejedbe sok észt ver­nek be. Itt a németet nyomják, de az angol és az olasz sem ma­rad le sokkal a hosszú lajtorján. Sok jópofa, vidám forma, ki az észt beléd nyomja. Vicces he­kus, ki az asztalnál áll és du­mál, de eszeset prédikál. Hall­gassad hát a szórt imát, hátha ragad egy pici rád. Indul az élet a faluban, diákok kígyózó sora a Tocsiban. A koleszos élet sem piskóta, de azért ebédre van né­ha piskóta; és ha ízlett a kaja, Kuni bácsi a tányérod jól meg­rakja. Kezdek belejönni a dolog­ba, de sajnos kezdődik a tanóra. Jönnek már a nevelők, reszket­ve írom a befejezőt. Végezetül csak annyit cimbora: gyere di­áknak a gyönki suliba! ■ Gárdonyi Fanni, 8. a TLG, Gyönk Balladamondók vetélkedése Nagykőrösön E hónap első hétvégéjén jeles esemény zajlott Nagykőrösön. A IX. Országos és Határon Túli Középiskolai Arany János Balla­damondó Versenyen a Tolnai Lajos Német Nemzetiségi és Kéttannyelvű Gimnázium is képviseltette magát. A rangos nemzetközi versenyen - melyet háromévenként rendeznek meg - Pallós Veronika 12. a osztályos tanuló is részt vett. Felkészítő tanára: Tóth Ferenc. Az orszá­gos döntőben 73 versenyző mér­te össze tudását, közülük Mácsai Pál Jászai-díjas színmű­vész elnökletével a zsűri 21 ver­senyzőt juttatott a döntőbe. Bár a döntő már nélkülünk zajlott, részünk lehetett sok színvonalas előadásban. Remél­jük, három év múlva ismét le­hetőségünk lesz a megmérette­tésre. ■ Tóth Ferenc, Pallós Veronika (TLG) LADIK-zárás és SÉTA-vég, de jön az újrakezdés Végére értünk annak a sorozat­nak, amely a LADIK programba benevezett általános iskolákat, illetve a ladikos csapatokat mu­tatta be (lásd a szomszédos ol­dalt). Számukra két írásbeli for­duló lezárult, most szusszan­hatnak egyet. A megyei döntőre áprilisban kerül majd sor. A SÉTA első turnusának lezá­rása után négy újabb középisko­lával folytatjuk ezt a programot. A következő csütörtökön mutat­juk be ezeket az iskolákat, s az azt követő hetekben az ott tanu­ló diákok írásaiból öszszeállított oldalak következnek. ■ Jj T0LNAI NÉPÚJSÁG " 20°6' MÁRCIUS 9- CSÜTÖRTÖK A SA7XÓ íf TAXSUS.Á5 J Egy este a gyönki SETA családnál előadás Papa, mama, gyerekek és a Tolnai Népújság a Tolnai Lajos gimnáziumban Nagy sikerű - reklámnak álcázott - kabaréjelenetet adtak elő az ifjabb korosztályba tartozó ladikos diákok: Balezer Péter és Horváth Patrik A gyönki Tolnai Lajos gimnázium (TLG) a SÉTA program záró találko­zójára hívta lapunk mun­katársait. A helyszínen kellemes meglepetésben volt részük: színvonalas diákelőadásokat láthattak. Alább az Egy este a gyönki SÉTA család otthonában című elő­adásból közlünk részleteket. Az Ein-Stein a Tolnai Lajos Gim­názium immár 15 éve megjelenő lapja. A szerkesztőséget azzal a megtisztelő feladattal bízta meg az Országos Tömegkommuniká­ciós Kutatóintézet, hogy vegyen részt az újságolvasási szokások felmérésében. Ehhez a népes SÉ- TA-családot választottuk. Gyön- kön viszonylag gyakori a SÉTA családnév, ezért esett a választás rájuk, továbbá azért is, mert e család minden tagja szenvedé­lyes újságolvasó. A családfő Séta Géza, aki sofőr­ként dolgozik, felesége Séta Gézáné született Ladik Lilla. Ő a TLG tanára, de a gimnazistákon kívül nagy szeretettel neveli 3 gyermekét is. Közülük a legidő­sebb ifjú Séta Géza, valaha ő is az Ein-Stein szerkesztője volt, jelen­leg kommunikáció szakos egyete­mista. A középső gyermek, Séta Sára, gyönki gimnazista, 12. osz­tályos. A legkisebb nebuló Séta Sándor. Ő általános iskolás, és mostanában a továbbtanuláson töri a fejét A család tagjai a nagy­szülők is. Idősebb Séta Géza sportrajongó, egyben aktív spor­toló is. A nagymama pedig min­dig imádott főzni és kézimunkáz­ni, a házimunka megszállottja. (A család leül és olvas, eltakar­ja őket az újság. Sanyi zenét hall­gat.) Sátáné: Édes kicsi fiam! Kap­csold már ki ezt a szörnyűséget! Olvasni szeretnénk! Sanyi: Oké anyu, csak ne ide­geskedj! Inkább én is olvasok. Holnap úgy is ismertetnem kell egy cikket a suliban a Népújság­ból. Sára: Látjátok? A gyönki gimi is részt vesz a SÉTA-program- ban. Apa: Ez nagyon klassz! Csak azt tudnám, hogy mi köze van a Sétának a Népújsághoz? Anya- Jaj, apa! Hát nem tudod? Itt most a séta egy rövidítés, úgy is mondhatnám, hogy egy szelle­mes mozaikszó, annak a rövidí­tése, hogy Sajtó és Tanulás. Érted már? Vagyis a gimisek szabad idejükben megtanulják a sajtó kulisszatitkait. Sőt, cikkeket is ír­nak a Népújságba. Világos? Apa: Aha, kezdem már érteni. Tényleg, most hogy mondod, egész jó dolgokat olvastam a gimisektől. Anya: Na látod, ez a SÉTA program. Persze, azért a másik három iskola is kitett magáért. Ifjú Séta Géza- Persze, persze. De én azért a gyönkiek szövegeit olvasom a legszívesebben. ...Mama: Most óvastam, hogy a kollégiumban utánozták a 60- as évek zenei stílusát és divatját. Inkább hasznos dogokkal foglal­koznának. Csináhatnának virág­díszeket, üvegföstést, kézimun­kázhatnának, mint én és még sok mást, mint a gyönki gimna­zisták a nemzetiségi napon. Én bezzeg megnevelném a mai fia­talokat, a biztos. Sárikám, tőccs egy fröccsöt a mamának! Papa: Mama! Ne légyé má ilyen maradi! Inkább a híres gyönki kézisekkel foglalkoznál. Óvasd csak el, hogy mennyit dógoztak a siker érdekében. Mama közbevág: Várgyá óva­som aptya. Papa: Évente 16 tonna súlyt mozgattak meg medicinlabdá­val. Mama ismét közbevág: Én meg 16 tonna medicint ettem máá meg. Papa: És 2000 kilométert fu­tottak összesen. Meg is nyerték a diákolimpia megyei döntőjét. Anya: Igaza van a papának! Azért sok jó dolgot csinálnak ezek a mai fiatalok. Nem be­szélve a balladamondókról és azokról, akik a karácsonyról és az újévi szokásokról írtak. Csak azt sajnálom, hogy a zászlófor­gatókról szóló írás nem került be a Népújságba. Sanyi: Figyelj, anya! Most jöt­tem rá, hogy én is a gyönki gimibe akarok járni. Nem sze­retném kihagyni a szecskaél­ményeket, a Mikulást, meg a di­ákélet sok más vidámságát. És ha a tanulásba is belevetném magam, még külföldi ösztöndí­jat is kaphatnék. Sára: Dugulj már el öcsi! Soká lesz az még, amikor te szecska­esküt mondasz. De velem nem foglakozik senki? Megcsináltam az osztrák és a német nyelvvizs­gát, a többi gimis veteránnal sza­lagot kaptam, és egyre közeledik az érettségi para. De mi lesz ve­lem azután? Mama Majd tőttögeted a ma­mának a fröccsöket. Egyetemista: Ne izgulj hugi! Ol­vasd el a Gyuri és a Vera cikkét, azokból sokat tanulhatsz. Aztán nemsokára te is nosztalgiázni fogsz a gimis évek után, mint Bödi-Fröccsös öreganyánk. De hidd el, mindenki túlélte az érettségit. Aztán ha sok SÉTA cikket olvasol, még újságíró is lehetsz. Én sem bántam meg ezt a választást. Szereplők Apa, Séta Sándor: Dránovics György, Anya, Ladik Lilla: Pataky Lilla, Egyetemista, ifjú Sé­ta Géza: Makó Gábor, TLG vég­zős, Séta Sára Heger Dorothea Ágnes, Nebuló, Séta Sándor: Farkas Levente, Aktív sportoló, Papa: Bakos Norbert, Fröccsös Öreganyánk, Mama Bödők Zol­tán, Ein-Stein szerkesztő: Homperger Andrea. Anya Na álljunk meg egy szó­ra! Nem lesz sok két újságíró egy családban? Örülök a tervei­teknek, de egyelőre maradjunk a jelennél! Kicsi fiam! Sikerült cikket találni a holnapi mé­diaórára? Sanyi- Hát nem könnyű a vá­lasztás. Valószínű a gimnazisták szerkesztőségi és nyomdai láto­gatását fogom ismertetni. Az nem semmi, ahogy sorban meg­születnek este a másnapi Népúj­ság oldalai, és mire a busz Szek- szárdról Pécsre ér, már a hatal­mas gépek ki is nyomtatták az újságot. Anya: Úristen! Lehet, hogy te is újságíró leszel? Na nem mint­ha ellenezném. Sőt! De most menjünk aludni. Nagyon elbe­szélgettük az időt. Na, jó éjsza­kát! (Zene, mindenki lejön, Mama a fröccsét keresi) Ein-Stein szerkesztő: Hát így ért véget ez a csütörtök este a SÉTA-családnál. Igazán hálás va­gyok, hogy a családtagok meg­osztották velünk gondolataikat újságolvasás közben. Lehetsé­ges, hogy egyesek jövőjét is befo­lyásolja a Népújság? Folyosóhasználati utasítás veszélyek A szünetekben mindenki ész nélkül rohan Iskolapadjaink titkai, avagy adjunk az esztétikumra Szünetek. Ezek egyeseknek a rohanást jelentik. Amit bizony meg lehet érteni, mert a termek­ben jobb hamar elfoglalni ki­váltságos helyünket, pár falatot magunkba juttatni, átnézni vagy esetleg megírni a leckét, il­letve a büfébe sem árt hamar megérkezni. Nem is beszélve ar­ról, ha más ügyes-bajos dolga akad az embernek. Ilyenkor jön­nek a folyosói balesetek. Mikor egyik teremből próbálok eljutni a másikba, és közben mondoga­tom kis mondókám: egy épület­ben hogy lehet ennyi lépcsőt be­rakni? Hirtelen nagy dübörgés­re leszek figyelmes, rohanó lá­bak zajára. Megfordulok, és lá­tom, hogy pár diákot csak a kor­lát akadályoz meg abban, hogy száguldozás közben le ne essen a lépcsőn. Ha szerencsém van, akkor engem nem sodornak el. Voltam már nem egyszer szem­tanúja az ilyen elhadart gyalog­lásnak. Persze ilyenkor minden­ki röhög a másikon, amíg nem vele történik meg. mSupi (Energetikai Szakképzési Intézet, Paks) Legfőbb és hű társunk a délelőtti órákban talán a padunk. Hiszen min írnánk, aludnánk, mibe vés­nénk a puskánkat, mire tennénk fel a lábunkat, ha ezek a kis asz­talkák nem lennének? De nem­csak erre jók, arra is, hogy kü­lönböző grafikákkal szórakoztas­suk magunkat és azokat, akikkel osztozkodunk rajtuk. Néha meglep, hogy miket tud­nak magukkal hozni egyesek. Találtunk már háromhetes pári­zsit zöldpaprikával, vagy hajzse­lét, pattanás elleni csodaszert, kártyát - a többi maradjon min­den osztály saját titka. Jó lenne, ha a diákok nem fe­lejtenék benne például a rágöt,’ hogy a következő diák, aki elfog­lalja egy órára az ő kis trónját, ne nyúljon bele, vagy a könyvei ne ragadjanak bele. Persze ez a módszer arra jó, hogy más ne üljön ott, és ne kop­tassa a mi asztalunkat De azért egy picivel lehetnénk figyelme­sebbek, már csak a látvány miatt is. Nem valami szép, ha a köny­vek mellett kajamaradékok van­nak és lehet, hogy egyszer ez a birtokvédelem visszafelé sül el. • Supi (Energetikai Szakképzési Intézet, Paks) Az előadás két szereplője, Makó Gábor és Heger Dorothea Ágnes között a sétások tanára, Feketéné Bíró Katalin

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom