Tolnai Népújság, 2006. február (17. évfolyam, 27-50. szám)
2006-02-24 / 47. szám
4 TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2006. FEBRUÁR 24., PÉNTEK Nagyon fontos a prosztatarák korai kimutatása A prosztatarák az 50 év feletti férfiak második leggyakrabban diagnosztizált daganatos megbetegedése. Lassan növő, alattomos, hosszú ideig panaszt még nem okozó betegség. A lassú növekedés időt hagy a korai, még panaszt nem okozó daganat felismerésére, ebben a stádiumban teljes gyógyulás, hosszú túlélés biztosítható a mai kezelési módokkal. A panaszmentes férfiak prosztatájában az észrevétlenül, esetleg már elindult rákos elfajulás ekkor még nem haladta meg a szervhatárt, nem terjedt át a környezetre, nem tudott sem a környéki nyirokcsomókban, sem távoli szervekben - csontok, tüdő, stb. - áttéteket képezni. Ebben a korai stádiumban elkezdett gyógykezelés mellett a betegek életkilátásai nagyon jók. A prosztata a végbél és a húgyhólyag között helyezkedik el, a daganatos folyamat legtöbbször a végbélen át ujjal elérhető, perifériás területből indul ki. A rosszindulatú daganat kemény göbként érzékelhető. A prosztataszűrés két egymást kiegészítő vizsgálatból áll, melyek segítségével gyorsan, igen nagy biztonsággal állapítható meg a tumor alapos gyanúja. Az egyik vizsgálat a prosztata végbélen keresztüli tapintása, amely igen pontos, közvetlen infonmációkat ad, így még napjainkban sem nélkülözhető. A másik egy laboratóriumi eljárás. Azt a beteget, akinél tapintásos vizsgálat alapján daganat gyanúja felmerül, vérvizsgálatra küldik. Ha a prosztata specifikus antigén (PSA) értéke emelkedett, akkor további vizsgálatok következnek, és ha az orvos úgy ítéli meg, sor kerülhet műtéti beavatkozásra is. A prosztata elváltozásának kimutatása a gyógyítás szempontjából nagyon fontos. ■ Az oldal a Balassa János Megyei Kórház támogatásával készült. Az ösz- szeállítást F. Kováts Éva írta, a fotókat Gottvald Károly készítette. Új főorvos az urológián kórház Új műtéti eljárásokat, szűrést tervez az osztályvezető BAL ASSA JANOS KÓRHÁZ Sebestyén Lilli nővér az urológián fekvő Bagdi József vérnyomását méri. Az osztály személyi ellátottsága kiváló Új osztályvezető főorvosa van a Tolna Megyei Balassa János kórház urológiai osztályának dr. Papp Ferenc személyében. A kecskeméti megyei kórházból érkezett főorvos a jelenleg is meglévő műtéti eljárások mellett újak bevezetését tervezi a betegek még szélesebb körű ellátása érdekében. F. Kováts Éva Dr. Papp Ferenc főorvost pályázat útján nevezték ki 2006. január l-jével a Balassa János Megyei Kórház urológiai osztályának élére, miután dr. Streit Béla osztályvezető főorvos nyugállományba vonult. Az új osztályvezető Kecskemétről, a Bács-Kis- kun megyei kórház urológiai osztályáról érkezett Szekszárd- ra. Az orvostudományi egyetem elvégzése után 23 évig egy helyen, a kecskeméti kórház urológiai osztályán dolgozott. Ez idő alatt a főorvos három osztályvezető mellett dolgozott. Mint mondja, szerencséje volt, Kecskeméten mindhárom főnöke az urológia más-más iskoláját képviselte, így alkalma volt tőlük megtanulni a különböző műtéti eljárásokat, az endoszkópos vesekősebészetet éppúgy, mint a daganatos betegek komplex kezelését. Úgy véli, ez a lehetőség a magyar urológiában ritkaság- számba megy.- Önálló munkára vágytam, ezért pályáztam meg a Balassa János Megyei Kórház urológiai osztályvezetői posztját. Kihívást jelent számomra Szekszár- don, egy országosan elismert osztályon dolgozni, ahol olyan kiváló szakmai elődeim voltak, mint dr. Posta Bekény és dr. Streit Béla - mondta dr. Papp Ferenc. Véleménye szerint a szekszárdi urológiai osztály technikai felszerelése megfelelő, de ha átadják az új műtő-di- agnosztikai blokkot a kórházban, akkor ott a legújabb, korszerű műszerekkel olyan beavatkozásokat is el tudnak majd végezni, amire eddig felszerelés hiányában nem volt lehetőségük. Ez mindenképpen továbblépést fog jelenteni az urológusoknak. Jelenleg az osztályon majdnem minden műtéti típust elvégeznek. A főorvos a már meglévő operációs eljárások mellett szeretne újakat is bevezetni azért, hogy a betegeknek ne kelljen más egészségügyi intézményekbe menniük, lakásukhoz, családjukhoz közel kaphassák meg a szükséges orvosi ellátást. Ennek érdekében prosztata- és húgyhólyagdaganatok miatti radikális műtéti megoldásokat, hólyagpótlást tervez, a vese- és a húgyutak bizonyos betegségei esetén a páciens szervezetét kevésbé megterhelő, laparoszkópos operációt szeretne végezni kollégáival. Tervei között szerepel a női vizelettartási zavarok kivizsgálását szolgáló berendezés beszerzése, és a női stresszinkonti- nencia miatti szalagbeültetés bevezetése. A vesekövek esetében pedig komplex kezelésre törekszik, az extrakorporális kőzúzás mellett, ha szükséges, az endoszkópos műtétek végzését részesíti előnyben. A műtéti beavatkozásokon kívül dr. Papp Ferenc főorvos nagyon fontosnak tartja a betegségek megelőzését, illetve korai kimutatását. Ennek érdekében a családorvosok bevonásával a prosztata szűrővizsgálatok ki- terjesztését tervezi az 50 éven felüli férfiaknál Szekszárdon és vidéken. Két hónapi munka után dr. Papp Ferenc úgy látja, az osztály személyi ellátottsága kiváló, az orvosok szakmai felkészültsége igen jó, a nővérmunka átlagon felüli, a hangulat közvetlen, baráti. Közel negyedszázada dolgozik szakterületén Dr. Papp Ferenc főorvos 49 éves, 1982-ben végzett a Debreceni Orvostudományi Egyetemen. 1986-ban tett szakvizsgát urológiából. Pályafutás: 1982-től Kecskemét, megyei kórház urológiai .osztálya, 1992-től adjunktus, 2002-től főorvos, 2003-tól osztályvezető-helyettes. 2006. január l-jétől a Balassa János Megyei Kórház urológiai osztályának vezetője. Nyelvtudás: angol, orosz. Család: felesége könyvtáros, két gyermeke van Hobbi: sport, vadászat Jól képzettek a doktorok, nővérek az osztályon Az urológia osztályon jelenleg nyolc orvos dolgozik. A doktorok között öten urológus szakorvosok, akad, akinek több szakvizsgája is van. Rajtuk kívül két rezidens,' azaz orvosgyakornok van az osztályon, ők most tanulják a szakmát. Mind a két fiatal orvos Erdélyből érkezett nem olyan régen, így több évük van még az urológiai szakvizsga letételéig. A hét főállású orvoson kívül még egy nyugdíjas urológust alkalmaznak részmunkaidőben. Az orvosok az osztályos munkán kívül szakrendeléseken is dolgoznak Szekszárdon a rendelőintézetben, illetve két vidéki városban, Pakson és Bonyhádon. Az osztályon tizennyolc nővér- és műtősstátusz van, két hely vár betöltésre. A nővérek valamennyien jól képzett szakemberek, akik munkájukat lelkiismeretesen, odaadással végzik. Szakrendelések, rendelési idők, szakorvosok A szekszárdi megyei kórház urológiai osztályán dolgozó orvosok elsősorban osztályos feladatokat látnak el, műtik, kezelik a fekvőbetegeket. Ezenkívül szakrendeléseken fogadják, vizsgálják a járóbetegeket, és utókezelést végeznek. Szakrendelés egyrészt a kórház urológiai osztályán van, másrészt a rendelőintézetben. UROLÓGIAI SZAKRENDELÉS: Szekszárd, Rendelőintézet Hétfő: dr. Papp Ferenc ov. főorvos 8-14 óráig. Kedd: dr. Könyves Károly főorvos 8- 14 óráig. Szerda: dr. Szabó Attila szakorvos 8-14 óráig. Csütörtök: dr. Schmauzer József főorvos 8-11 óráig, dr. Lukácsi Sándor adjunktus 11-14 óráig. Péntek: dr. Grósz László szakorvos 8-11 óráig, dr. Lukácsi Sándor adjunktus 11-14 óráig. UROLÓGIAI AMBULANCIA: Helye: urológiai osztály B-épület, 2. emelet. Minden munkanapon 8-12 óráig, ezenkívül sürgős esetben 0-24 óráig fogadják a betegeket. Hétfő: dr. Schmauzer József főorvos. Kedd: dr. Szabó Attila szakorvos. Szerda: dr. Könyves Károly főorvos. Csütörtök: dr. Grósz László szakorvos. Péntek: dr. Papp Ferenc ov. főorvos. ■ Ötvenkét éve működik Szekszárdon önálló osztály évforduló A szervmegtartás az osztály megalakulásától a műtéti tevékenység alapelve volt Alapításának 50. évfordulóját ünnepelte 2004-ben a Balassa János Megyei Kórház urológia osztálya. Ez alkalomból tudományos ülés volt a Vármegye- házán, ahol az osztály akkori vezetó'jétó'1, dr. Streit Bélától történelmi visszatekintés hangzott el. A húgy- és ivarszervek sebészi megbetegedéseinek gyógyításával foglalkozó urológia, mint önálló orvosi szakág, az általános sebészetből vált ki a XX. század első éveiben. Hazánk úttörő szerepet játszott az önálló urológia megteremtésében, a világ második tanszéke - a párizsit követően - 1920-ban nyílt meg Budapesten, Illyés Géza professzor vezetésével. A magyar urológiát egészen a negyvenes évekig a budapesti klinika és a fővárosi osztályok jelentették, vidéken nem voltak urológiai osztályok. Az urológiai betegségek gyógyítását bőrgyógyászok, a műtéteket sebészek végezték, mintegy mellékes tevékenységként, elsősorban nagy sebészeti gyakorlatuk tapasztalataira alapozva. A műtétek esetlegesek voltak, sok beteg halt meg veseelégtelenségben, akik időben végzett műtéttel megmenthetők lettek volna. Kivételnek lehet tekinteni a szekszárdi kórház sebészfőorvosának, Novák Miklósnak működését (1926-1950), aki átlagon felüli urológiai tevékenységet folytatott, többek között szervmegtartó műtéteket, endoszkópos műtéteket is végzett. Nyugdíjba vonulása után sürgető igénnyé vált az urológiai szakellátás megindítása. A feladattal sebész adjunktusi státusban dr. Posta Bekényt bízták meg 1951- ben, 1954-ben jelenlegi helyén, a B-épületben megalakult az urológiai osztály az országban negyedikként. A mostoha körülmények ellenére egyre színvonalasabb munka folyt az urológián, a szervmegtartó törekvés a műtéü tevékenység alapelvei közé tartozott. Tízéves szívós munka eredményeként 1962-ben megnyílt az új, 50 ágyas urológiai osztály, saját műtőkkel, a kor színvonalának megfelelően. A műtéti tevékenység tovább bővült, számos új diagnosztikus eljárást vezettek be, mintaszerű volt a vesetuberkulózisos betegek felderítése, gyógykezelése, utógondozása. Elsőként hívták fel a figyelmet, hogy a genitalis fertőzések kórokozójaként ismert trichomonas vesemedence-gyulladást és a véráram útján más szervek fertőzését okozhatja. A hidegfényű optikus műtőeszköz bevezetése 1969-ben lehetővé tette a húgycsövön keresztül végzett hólyag-, és prosztataműtétek kiterjedtebb alkalmazását, ez a tevékenységük országos hírű volt. A 70-es években több új műtéti eljárást vezettek be. Az izotóplaboratórium tevékenységének kiterjedésével lehetőség nyílt a veseműködés pontosabb vizsgálatára, úttörő munkát végzett a két osztály a herezacskó heveny kórképeinek izotópos differenciál diagnosztikájában. Dr. Streit Béla főorvos 1982 őszén nyugdíjba vonult dr. Posta Bekény, utóda dr. Streit Béla lett, aki 2005. december 31-ig vezette az urológiai osztályt. ■ á I 4
