Tolnai Népújság, 2006. február (17. évfolyam, 27-50. szám)
2006-02-23 / 46. szám
7 2006. FEBRUÁR 23., CSÜTÖRTÖK Mentőhelikopter indult a magyar barlangászokért Az olasz hatóságok mentőhelikopterrel nyolc hegyimentőt szállítottak a Gortani-barlang- hoz, ahol még mindig négy magyar barlangász tartózkodik. A hegyimentők még ma a felszínre szeretnék hozni a magyarokat, ugyanis a térségben nagyon rossz időjárási viszonyok uralkodnak. A hegyet 2-2,5 méteres hó borítja, tegnap ráadásul heves havazással nagy erejű melegfront tört be az Alpok térségébe, ezért nagy a lavinaveszély. A Gortani-barlangot feltáró magyar expedíció ráadásul az üregnek egy olyan részén tartózkodik, amelyet az olasz hatóságok nem ismernek. Ezt ugyanis a 13 évig tartó feltárások során éppen a magyar kutatók térképezték fel. Az olasz hegyimentőknek ezért különösen veszélyes a magyarok után ereszkedni, de mindenképpen megkísérlik, mert a négytagú csoport még semmit nem sejt a hét elején történt tragédiáról, amelyben két magyar barlangász vesztette életét. ■ F. K. Korlátoznák a magyarokat Szlovákiában Megnyirbálná a magyar kisebbség jogait a Szlovák Nemzeti Párt (SNS). A magyargyalázásairól hírhedt Ján Slotá zsolnai polgár- mester nevével fémjelzett ultranacionalista párt alelnöke, Anna Belusková annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a szlovákiai magyarok „még akkor is többletjogokkal rendelkeznének, ha a kiváltságaik egyötödét megvonnák tőlük”. A politikus szerint a magyarok ráadásul még vissza is élnek többletjogaikkal, ezért itt az ideje, hogy a „szlovákok ismét a talpára állítsák azt, amit a magyarok a feje tetejére állítottak Dél- Szlovákiában”. Az indulatok azért robbantak ki, merí Csáky Pál miniszterelnök-helyettes a magyar helységnevek használatát kérte a szlovák hatóságoktól. Az SNS politikusaitól nem állnak távol a magyarellenes kirohanások. A párt vezéralakja, Ján Slotá már arra is buzdította híveit, hogy „üljenek harckocsira, és tegyék a földdel egyenlővé Budapestet”. ■ F. K. VILAGTUKOR w Átok lett a háborús hősből S' mladics-rejtély Egen-földön keresik a volt szerb tábornokot Srebrenica eleste után a szerbek minden férfit leszedtek a menekülőket szállító teherautókról. Nyolcezer muzulmánt hiába vártak vissza szeretteik. A jelek szerint tévedésnek bizonyult, hogy elfogták a legkeresettebb háborús bűnöst. Ratko Mladics évek óta bujkál. Farkas Károly Valóságos médiaháború bontakozott ki Ratko Mladics tábornok személye körül. A szerb sajtó szerint elkapták az évek óta illegalitásban élő háborús bűnöst, de az illetékes hatóságok - a szerb kormánytól kezdve az ENSZ-erők főparancsnokáig - hevesen cáfolták a híradásokat. Több belgrádi napilap ennek ellenére is kitartóan állítja, hogy a hatóságok megtalálták a népirtással, háborús jogok megsértésével és emberiségellenes bűntettekkel vádolt katonatisztet, és Ratko Mladics néhány napon belül egy hágai fogdában lesz. Carla del Ponte hágai főügyész abban is kételkedik, hogy a szerb hatóságok egyáltalán keresnék a tábornokot, ennek ellenére úgy tűnik, Szerbia most rászánta magát Mladics elfogására. Ennek nem véletlenül most jött el az ideje. Részben komoly veszélybe került déli szomszédunk társulási szerződése az Európai Unióval. Mind Jósé Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke, mind Carla del Ponte azzal fenyegette meg Belgrádot, hogy elhalasztják a szerződés szeptemberi aláírását. Másrészt ezen a héten kezdődtek meg a Koszovó státusáról folytatott tárgyalások. A szerbek pozícióit nagyban erősítheti, ha a közeljövőben Ratko Mladics bilincsbe verve már egy cellában várakozna. A szerb kormánynak azonban mást is figyelembe kell vennie: Mladicsot a szerbek többsége még mindig hősként tiszteli. Nem véletlenül, a tábornok a szerbek oldalán részt vett a Jugoszlávia széthullását kísérő szinte minden nagyobb fegyveres konfliktusban. A most 63 éves Mladics pályája 1991-ben kezdett meredeken felfelé ívelni. A Jugoszláv Néphadsereg (JNH) ezredeseként éppen Kninben, a krajinai enklávé központjában volt, amikor kitört a rendőri csetepatéként induló horvát-szerb háború a terület birtoklásáért. Hozzájárult ahhoz, hogy a szerb félkatonai alakulatok nehézfegyverekhez jussanak a JNH raktáraiból, komoly hátrányba hozva így a rosszul felszerelt horvát katonákat. Egy évvel később Mladics, immár tábornokként, Boszniában tűnt fel, a boszniai szerb hadsereg parancsnokaként. 1992-ben a szerb csapatok végigsöpörtek egész Kelet- és Észak-Bosznián, ostromgyűrűbe zárták Szarajevót, elvágták egymástól a bosnyá- kokat és a horvátokat. Egyetlen város azonban a háború kezdetétől ellenállt nekik: a szerbek ostromgyűrűjében tízezer muzulmán védte Srebrenicát. Az ENSZ 1993-ban védett övezetté nyilvánította a várost és környékét, és több száz holland kéksisakost vezényeltek a védelmére. 1995-ben azonban a nemzetközi nyomás egyre nőtt a szerbeken, ezért kénytelenek voltak tárgyalni a horvátokkal és a bosnyá- kokkal. Egyértelmű volt, hogy a frontvonalak mentén fogják meghúzni Bosznia új határait. Srebrenicának ezért még a megállapodások létrejötte előtt el kellett esnie. A város véres harcok után végül 1995. július 11-én elesett. A szerbek elkülönítették a férfiakat a menekültek tömegéből, és a holland békefenntartók szeme láttára elhurcolták őket. Nyolcezer bosnyák férfit végeztek ki: a legfiatalabb 12, a legidősebb 94 éves volt. Ratko Mladics csaknem egy évtizede él illegalitásban Szerbiában SEiíSISB Hárman is túlfutották a dubai maratont tévedésből három sportolónő is túlfutotta a Dubaiban megrendezett maratont A szervezők egy apró tévedés miatt félreirányították a versenyzőket. A két etióp és a román futó egy idő után persze észrevette, hogy valami nem stimmel, de csak 46 kilométer után álltak meg körülnézni. A szervezők korrigálták tubájukat, így a „repetázó” versenyzők a mezőny 3.4. és 5. helyét nyerték el. Öt ország lapít a CIA-börtönök ügyében AZ EURÓPA TANÁCS (ET) 46 tagállama közül öt, Belgium, Olaszország, San Marino, Grúzia és Bosznia nem válaszolt határidőre a szervezet főtitkárának az állítólagos CIA-fogdákra és fogolyszállító repülőgépekre vonatkozó kérdőívére. Az ET főtitkára, Terry Davis szerint az érintett országok ezzel megsértették az Emberi Jogok Európai Egyezményét. Bush megvédte a kikötőügyletet GEORGE w. BUSH amerikai elnök megvétóz minden olyan kísérletet, amely arra irányul, hogy megakadályozza, hogy hat amerikai tengeri kikötő üzemeltetési joga egy dubai állami céghez kerüljön. Republikánus és demokrata politikusok ugyanis egyaránt a megállapodás semmissé nyilvánítását követelik arra hivatkozva, hogy egy arab cég jelenléte óriási biztonsági kockázatot jelenthet az Egyesült Államok számára. @ további hírek: www.regoel.hu Lázadás a felrobbantott mecset miatt Irak Csak lövésekkel tudták visszatartani a felháborodott síitákat Megbukott Romániában a Gozsdu-egyezmény Tegnap a délelőtti órákban támadás érte az iraki síiták szemében egyik legszentebbnek számító muzulmán szentélyt, a szamarrai Arany Mecsetet. A szentélybe több fegyveres férfi tört be, és miután ártalmatlanná tették az őröket, robbanószerkezeteket helyeztek el. A robbanás miatt a szentély aranyozott kupolája beomlott, és a mecset is súlyosan megrongálódott. Számárrá lakói többezres tömegben vonultak az utcára és bosszút követeltek. Halált kiáltottak „Amerikára, amely elhozta Irakba a terrorizmust”. A tüntetők körbehordozták az imám turbánját, kardját és pajzsát, amelyek sértetlenek maradtak a robbantásban. Más településeken is tüntetések robbantak ki, Kút városában a hatóságok csak lövésekkel tudták megvédeni az egyik szunnita imahelyet a bosz- szúra éhes tömegtől. Bagdadban három szunnita papot és három civilt öltek meg ismeretlenek, és támadás ért több szunnita imahelyet és templomot is. Ibrahim al-Dzsaafari miniszterelnök háromnapos országos gyászt rendelt el a merénylet hírére, a síita vallási vezetők pedig mérsékletre intették híveiket. Elemzők szerint a terroristák célja egy vallási indíttatású polgárháború kirobbantása a síiták és szunniták között a közel-keleti országban. ■ F. K. Az Arany Mecset romokban hever, az Iraki síiták bosszúra éhesek Mind a magyar, mind a román külpolitikát érzékenyen érintette az a döntés, amellyel Romániában a parlament bizottsága elutasította a Gozsdu-egyezményt ratifikáló kormányrendeletet. A rendelet értelmében a román értelmiségi több budapesti ingatlanból álló vagyona a magyar állam tulajdonában maradt volna. Ezenkívül létrejött volna egy közös román-magyar közalapítvány, amely Gozsdu Manó emlékének ápolását és a román-magyar kapcsolatok erősítését célozta volna. Az októberi román-magyar közös kormányülésen elfogadott egyezményt annak aláírása óta számos bírálat érte. A Ziua például hosszú cikksorozatot szentelt a témának, részletesen ecsetelve a mesés vagyon „elkótyavetyélésének” történetét. Magyarországot ugyanakkor azzal vádolta a bukaresti lap, hogy „ki- semmizte” az általa jogosnak tartott igénylőt, a kilencvenes években megalapított Gozsdu Manó Alapítványt, amely az örökhagyó jogutódjaként lépett fel. Miután pedig a jogi bizottság elutasította az ezzel kapcsolatos kormányrendeletet, a Ziua saját sikereként könyvelte el a három- milliárd euró értékű vagyon helyzetének rendezéséről szóló kormányközi egyezmény bukását a jogi bizottság előtt. ■ Lukács János, Kolozsvár * w
