Tolnai Népújság, 2006. február (17. évfolyam, 27-50. szám)

2006-02-22 / 45. szám

5 TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2006. FEBRUÁR 22.. SZERDA INTERJÚ jövő Tolna megyében akinek van munkahelye, az viszonylag jól keres. De ez is viszonylagos. Ma még krónikus a programhiány, kevés a vállalkozás és a többségük gyenge A SZAKTUDÁS CSÁBÍTJA LEGJOBBAN A TŐKÉT Tolna megye kettős életet él. Országosan is biztató eredményei mellett figyel­meztető jelek sorakoznak. A legnagyobb gondot nem a jelen, hanem a jövő hoz­hatja. Erről is beszélt dr. Fischer Sándor, a megyei kereskedelmi és iparkama­ra elnöke. Lengyel János- Hazánkban az ipari termelés növekedése tény, de ez Tolna me- gyébemalig érzékelhető - mondta dr. Fischer Sándor, a Tolna Me­gyei Kereskedelmi és Iparkama­ra elnöke. - Az építőipar országo­san 17 százalékkal nőtt, de sajnos nálunk más a helyzet Kimarad­tunk az autópályák építéséből, ezért itt nem számottevő a növe­kedés. A beruházási kedv a me­gyében- 2004-ben mélyponton volt, 2005-ben mutatkozott némi javulás, de így is elmaradunk az országos átlagtól. Figyelmeztető adat, hogy Tolna megyében, - el­sősorban Szekszárdon - a hasz­nálatba vett új lakások száma 184 volt Ez tízezer lakosra 7,5-et jelent, amely országos összeha­sonlításban az utolsó helyre elég. A dél-dunántúli átlag 17, az or­szágos pedig 23 lakás. Tolna me­gyében tehát nem is a jelenlegi állapot okozza a problémát, ha­nem a jövő. A beruházási kedv csökkenése hosszú távú gondo­kat jelez. A jövőt mindig a straté­giai mutatókban kell keresni.- Azért vannak gondok a jelen­legi helyzettel is...- A textilipar visszaszorulása komoly, sokszor megoldhatatlan helyzethez vezet A turizmussal is gondjaink vannak. A szállás­helyek kihasználtsága országo­san 5 százalékkal nőtt, Tolnában ez stagnál. Az idegenforgalom növekedése is megtorpant Saj­nos épp a kitörési pontokkal van­nak gondok. Az ipari befektetési kedv sem javult lényegesen. So­kat hozhatna a konyhára a falusi turizmus, a borturizmus, de egy­előre kevés a vendég.- Miért nem vonzó Tolna?- Tolna megyében nincsenek hagyományai a falusi turizmus­nak. Baranyában és Somogybán a nehézségek ellenére is kimu­tatható a növekedés. Itt igazából még az oktatás iránt sincs keres­let, nincs jelentkező a különböző tanfolyamokra. Inkább a hagyo­mányos képzésekre van igény, de az ott végzett emberekre alig van szükség. A vendég, aki ide jön, elvárja, hogy megfelelő kö­rülmények vegyék körül. Legyen minden, ami a pihenéshez kell. Út, víz, szennyvízcsatorna, össz­komfort. Tény, hiába van két-há- rom szoba, ha rosszak a feltéte­lek, nagy a sár, a por. Érdekes: a megyében a gyógyturizmussal is gond van. Egyelőre csak Gunaras fejlődik.- A statisztikai adatok szerint Tolnában sok a munkanélküli.- Sajnos a megyeszékhelyen is. Néhány településen 40 száza­lékos a munkanélküliség. Ugyan­akkor a nominálbér Szekszárdon 93 ezer forint. Ez kevesebb, mint az országos átlag (101 ezer fo­rint), de magasabb a dél-dunán­túli és a pécsi átlagnál, ami 90 ezer forint A számok azt mutat­ják: akinek van munkahelye, az viszonylag jól keres.- Mivel lehet idecsábítani az ipari befektetőket?- Ez nem könnyű, és sajnos a fejlesztési elképzelésekben is alig olvashatunk erről. Tolna me­gyében kevés az ipari park. Iga­zából csak Dombóváron műkö­dik. Ott létrejött egy kht., amely a helyi önkormányzat kiemelt tá­mogatásával összehangolja a munkát A kamara is tagja a kht- nak, amely elérte, hogy üzemek települjenek a régi laktanya terü­letére. Megindult a fejlődés. Más­honnan inkább kivonul az ipar, mert nem kap kedvezményeket. Például a Dámtej Kft is elment Tolna megyéből, mert Kaposvár területet és adókedvezményt adott Emellett a pályázati támo­gatások elnyerésében is segített. Az ilyen összefogás nálunk ritka.- A bonyhádi kistérségben ép­pen az önök részvételével in­dult a fejlesztőmunka.- Ez lényegében egy modellkí­sérlet, amelynek az a lényege, hogy vonzóvá tegyük az adott te­lepülést a befektetők előtt. A könnyűipar válsága nehéz hely­zetbe sodorta Bonyhádot Már akkor igyekeztünk segíteni. 2003-tól egyengettük az utat, hogy a partnerek egymásra talál­janak. A válság kezelésének ta­nulsága, hogy először ki kell dol­gozni helyben a megoldási javas­latokat, és csak utána célszerű támogatást kérni. Ezért hoztuk létre a cipőipari klasztert, amely azt legalább elérte, hogy a cégek úgynevezett saját anyagos ter­melésre álltak át A munkahe­lyek stabilizálódtak. Az is hamar kiderült, a cipőipar fejlesztése önmagában kevés a helyi gazda­ság megerősítéséhez. Másra is szükség van. A komplex fejlesz­tési koncepció már számos olyan elemet tartalmaz, amely megha­tározza a jövő feladatait Ebben szerepel a turisztika, a feldolgo­zóipar fejlesztése, az új ágazatok letelepítése, az ipari park létreho­zása és a gyógyvízbázisra épülő termálturizmus. Kiderült, hogy önmagában a terv sem elég, a gyakorlati megvalósítás a fontos. Ma ezen dolgozunk. Hamarosan megnyílhat az ipari park, van már érdeklődő is. Ha meglesz a terület, akkor gyorsabban halad­hatunk. A ruha- és textilipari fej­lesztések, az autóiparhoz kap­csolódó beruházások jöhetnek szóba. Ha ez sikeres modell lesz, akkor más városokban is érde­mes ezt a munkát elvégezni.- Mit tehet még a kamara?- A helyi gazdaság élénkítésé­hez elsősorban a vállalkozásokat kell fejleszteni. Ezért hoztuk lét­re a pályázatíró kabinetet Mivel a piacon sok pályázatíró van, Dr. Fischer Sándor ezért módosítottunk a feladaton: most kollégáim azt figyelik, mi­lyen új pályázatok vannak és ki­ajánlják azokat. Mintegy 300 vál­lalkozás tartozik ebbe a körbe.- Mi kell a sikerhez: támoga­tás, hitel vagy mindkettő?- Megértem azokat, akik úgy gondolják: inkább hitelt kell ad­ni a vállalkozóknak, mert az tisztább viszonyokat teremt a versenyben. Ugyanakkor most mégis a támogatás pártján állok. Azért, mert a mi vállalkozásaink sajnos tőkehiányosak. A tolnai vállalkozónak tehát kell hitel is és támogatás is, mert csák így tud előrelépni. A hitelhez jó konstrukció a Széchenyi kártya, amit eddig kétezer vállalkozás vett igénybe. Persze bármilyen hitelt ajánlunk, ami előreviszi a vállalkozást. A jelentős verseny- hátrány miatt a támogatás gyor­sítja a fejlődést.- Tolna megyében kevés a vál­lalkozás. Mit lehet tenni?- A mintegy 25 ezer bejelen­tett vállalkozásból csak 18 ezer működik. Ez nagyon kevés. Tol­nában tehát nemcsak az a gond, hogy gyengék a vállalkozások, hanem az is, hogy kevés van be­lőlük. A megyében igazából alig van nagyvállalat. Ehhez járul egy rossz szakképzési szerkezet. Ma a szülők minden gyereket egyetemre, főiskolára járatná­nak. A korábbi szakmunkás is­kolák gimnáziumok lettek, ki­alakult a szakemberhiány. Egy német befektetőcsoport azért nem tudott itt megtelepedni, mert nem volt szakember. Most Aradon dolgozik, szép ered­ménnyel. A mai gazdaság egy­előre nem követel annyi diplo­más embert, mint amennyit ná­lunk képeznek. Már az érettsé­gizettek is kiszorulnak bizonyos posztokról és helyükre diplomás emberek állnak. Ők végeznek el olyan munkát, amelyhez elég lenne a középiskolai végzettség. A szakmunkásképzőkbe a leg­gyengébb tanulók mennek, akik esetenként képtelenek ellátni a feladatot. Sok gondot okoznak a divatszakmák is. A kozmetikus, a fodrász és, az autószerelő csak nehezen tud elhelyezkedni, mégis tucatszámra képezik őket. Miközben keresik a CNC- esztergályosokat, de már nincs olyan hely, ahol képezni lehetne őket. Drága a gép, az iskolának nincs pénze, ráadásul magas az erkölcsi kopás, a technika gyor­san elavul. A szülők még ma sem értik: miért munkanélküli az ő gyermekük. Pedig ez már az iskolaválasztásnál eldől. A hozzánk tartozó képzőintézmé­nyek is panaszkodnak. A jó szakmunkástanulókat már az utolsó évben előre elcsábítják a cégek más megyékbe. Nem ma­rad itt komoly szakember, elvi­szik a kiképzetteket.- Milyen esélyei vannak a fel­dolgozóipar újraélesztésének?- Az egyik külföldi cég ma­gyar vezetője azt mondta: válla­lata Szekszárdra hozná a fejlesz­tési tevékenységet, mert náluk nyugaton már erre sincsen szak­ember. A feldolgozóiparban itt még alacsonyabbak a bérek. Ki­derült: nincs megfelelő számú és képzettségű szakember. Ha most nekiállunk képezni, évek múlva kerülnek ki az iskolapad­ból a végzősök. Addig senki sem vár. Ebben is segítene a kamara, de ehhez meg kellene kapni a felnőttoktatási lehetőséget is. A gazdasági fejlődés jelenlegi sza­kaszában az embernek élete so­rán legalább négyszer kell válta­ni munkahelyet. Ehhez haté­kony és rugalmas felnőttoktatás­ra van szükség. De ha csak be­szélünk, akkor újfent elrobog mellettünk a modern gazdaság vonata. Utána csak panaszkod­hatunk. Ha egyáltalán meghall­gatnak bennünket. Ma a szülők minden gyereket egyetemre, főiskolára járatnának. A korábbi szakmunkás iskolák gimnáziumok lettek, kialakult a szakemberhiány. Barcs álláskeresők A legfris­sebb adatok szerint már 2700 állástalan él Barcson és térsé­gében. Javulás márciustól vár­ható, amikor nagy közmunka­programok indulnak. Azokat érinti a program, akik hosz- szabb ideje állást keresnek. Most kezdték a térségben a felvételt a közhasznú munká­ra is, a barcsi fürdőhöz pedig 20 dolgozót közvetített ki a ki- rendeltség. Dunavecse hídépítés a Duna jegesedése miatt két hétig állt a munka az új Duna-híd építé­sénél. A fennakadás a novem­ber végére tervezett átadást nem befolyásolja. A hét elején újra elindultak az acélelemek­kel megrakott uszályok Cse­pelről, a kivitelezők pedig mindennap reggeltől sötétedé­sig dolgoznak, hogy behozzák a lemaradást. Harkány átalakulás a Baranya megyei önkormányzat tavaly többször foglalkozott a harká­nyi gyógyfürdőkórház köz­hasznú társasággá történő át­alakításával. Most eldőlt: a me­gye a Magyar Villamosipari Zrt.-vel és az egészségpénztári tagok jelentős részének mun­káltatójával, a Paksi Atomerő­mű Rt.-vel közösen alapítja meg a Zsigmondy Vilmos Har­kányi Gyógyfürdőkórház Köz­hasznú Társaságot. Katádfa munkátlanul Nem tud a továbbiakban közérdekű mun­kát biztosítani a katádfai önkor­mányzat a szabálysértések mi­att pénzbüntetésre kötelezett la­kosainak. A döntésnek két oka HÍREK A RÉGIÓBÓL van. Az érintett személyek meg­bízhatatlansága, illetve az, hogy a bírság ledolgoztatása látható­an nem bír visszatartó erővel. Kaposvár mezőőrök Somogy­bán mindössze 19 településen alkalmaznak mezőőrt, pedig a fenntartásával és működésével összefüggő költségek fele visz- szaigényelhető. A másik felét a földtulajdonosok is összead­hatják. A mezőőrszolgálat léte­sítését a megyei földművelés- ügyi hivatalnál kell bejelente­ni, de 2005-ben Somogybán egyetlen bejelentés sem tör­tént. Pécsvárad hulladékgyűjtés Felmerült a szándék a pécsváradi kistérségben, hogy a kommunális hulladékgyűj­tést más formában oldanák meg. Ehhez a jelenlegi köz­szolgáltatási szerződést fel kel­lene mondani. Az elképzelé­sek szerint a települések egy közhasznú társaságot hozná­nak létre, a programban a mohácsi kistérség egyes köz­ségei is részt vennének. Siófok zsilipelés Százkilenc centiméter volt hétfőn a Bala­ton vízállása a siófoki mérce szerint. - A várható csapadék miatt további emelkedésre kell számítani, ezért a közeljövő­ben újra szükség lesz a Sió­zsilip megnyitására - mondta Csonki István, a Közép-dunán­túli Környezetvédelmi és Víz­ügyi Igazgatóság vezetője. Mohács busók Pár napja az emberben talán még a szusz is belefa­gyott volna a rémséges busók láttán, de amióta a napsütés áldásait élvezzük, már nem is tűnnek olyan ijesztőnek. A télűzést, farsang­temetést vasárnap Mohácson - figyelem, ilyen még nem volt -, nemcsak 400 busó, hanem kulturális rendezvénydömping is meg­támogatja. Mégpedig egész nap, egészen az esti máglyagyújtásig. i 4 > t

Next

/
Oldalképek
Tartalom