Tolnai Népújság, 2006. február (17. évfolyam, 27-50. szám)
2006-02-08 / 33. szám
8 GAZDASÁGI TÜKÖR 2006. FEBRUÁR 8., SZERDA Lakásfelújításra kisebb áfa szinte biztosra vehető, hogy a kormányzat a magánlakások felújítását a kedvezményes áfakulcs alá sorolja - értesült a Világ- gazdaság. így a mostani 20 százalékos adóteher helyett csak 5 százalékot vonna el az állam, ami néhány milliárdos bevételkiesést jelentene a költségvetésnek. Kényszerből adunk hálapénzt Magyarország nemzetközi összehasonlításban a középmezőnyben foglal helyet az egészségügyi korrupció terén - derül ki egy közvélemény-kutató cég felméréséből. Azok is kényszernek tekintik a hálapénzt, akik állítják: csupán a szokások miatt adják az orvosoknak. A vártnál kevesebb a januári hiány A PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM által előrejelzett 176 milliárd- nál érdemben kevesebb, 140,4 milliárd forintos hiány keletkezett januárban az államháztartásban. Ez az éves előirányzatnak (1545,8 milliárd forint) a 9,1 százaléka. Tavaly januárban 198,4 milliárd forint volt a hiány. A HÍRSÁV A PANNON GSM TÁMOGATÁSÁVAL KÉSZÜLT A BUX-index 2006. február 7-én NYERTESEK 2006.02.7. .feavS UWsAárfí« Mim üt Egis 26 450 +4,55 1995 Fotex 625 +3.48 669 Synergon 645 +3,20 359 OTP 7225 +3,10 8 514 Pannonplast 2 285 +0,44 62 VESZTESEK Mtelekom 977 -1,31 1334 FHB I486 0.60 177 Richter ' 43 800 -0,34 1954 Mol 21250 -0.33 2 717 BorsodChem 2 603 -0,27 390 MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2006. február 7-én €/Ft ▲ $/Ft €/$ t 250,55 208,88 1,20 +0,22 Ft +0,05 Ft Ocent Felesleges a munkát korlátozni népvándorlás A magyarok elsősorban Angliába és Írországba mennek dolgozni Ma fogadja el az Európai Bizottság a munkaerő- mozgásról szóló jelentést, amely azt sugallja: az uniós országok tegyék szabaddá május elsejétől a munkavállalást. Tóth Marcella Spanyolország és Portugália várhatóan megnyitja kapuit idén május l-jétől az új EU-s országok munkavállalói előtt - nyilatkozta lapunknak Schranz Edit, a Foglalkoztatási és Munkaügyi Minisztérium szóvivője, akit annak kapcsán kérdeztünk, hogy ma fogadja el az Európai Bizottság a munkaerőmozgásról szóló jelentést. A Financial Times értesülései szerint az említetteken kívül még Hollandia, Dánia, Görögország és Finnország is fontolóra veszi, hogy megnyitja munkaerőpiacát a kelet-európai tagállamok előtt. A munkaerőmozgásról szóló jelentés azért fontos, mert 2006. április 30-án telik le az új tagok dolgozóival szemben alkalmazható hétéves korlátozás első kétéves ciklusa. A csatlakozás után az Egyesült Királyság, Svédország és Írország kivételével valamennyi régi tagország alkalmazta ezeket. Volt, ahol országonként megszabták a maximálisan kiadható munkavállalási engedélyek számát. Máshol csak azt kellett igazolni a munkavállalási engedély kiadásához, hogy egy adott posztra nincs hazai jelentkező. Előbbi csoportba tartozik Németország és Ausztria, az utóbbiba például Hollandia. A csatlakozás második évfordulója után, 2006. május 1. és 2009. április 30. között azokban az országokban szabadul fel a munkaerőpiac, amelyek nem közük az Európai Bizottsággal előre, hogy továbbra is élnek a korlátozással. A korlátozás harmadik, kétéves szakaszában, 2009. május 1. és 2011. április 30. között a korlátozásokat csak komoly helyi fennakadások esetén lehet fenntartani, vagy ha veszélybe kerül a munkaerőpiac. A magyarok elsősorban Angliában, Írországban, Németországban és Ausztriában vállalnak munkát - tudtuk meg Kovács Gézától, a Foglalkoztatási I A tíz új tagállam polgárainak aránya »munkaerőn belül Írország 1,9% Németország 0,9% Ausztria ____________0,7% Na gy-Brltannla ___ 0,4% Holl andia 0,2% Belgium 0,2% Svédország _________0,1% Ol aszország 0,1% Görögország 0,1% Franciaország 0,0% FORE.& EURÓPA! BIZOTTSÁG Munkavállalási engedélyek az új EU-polgároknak 2005 (db) Németország 500633 Írország 107024 Ausztria* 68449 Olaszország_ _ _ 49454 Hollandia ________ 146J.3 Fr anciaország 9 916 Svédország*______________3510 •2 0Ö4ÍS ADAT EURÓPA! BIZOTTSÁG A magyarok külföldön gyakran a vendéglátásban tudnak elhelyezkedni. Mindenesetre a keleti munkavállalók hada nem lepte el a nyugati országokat. Hivatal Nemzetközi és Migrációs főosztályának vezetőjétől. A kinti magyarok főként a vendéglátásban dolgoznak, illetve Angliában az egészségügyben. Németországba és Ausztriába a Foglalkoztatási Hivatalon keresztül mennek ki a magyar munkavállalók. Érdekes módon a csatlakozás után visszaesett ezekben az országokban a munkát vállalók száma. Ez többek között annak köszönhető, hogy az osztrákok nem adnak ki egy évre szóló munkavállalási engedélyt. Ez a 12 hónapos szabály miatt van, amely azt mondja ki, hogy ha a csatlakozás után valakinek egy éven keresztül igazolhatóan munkaviszonya van egy másik tagállamban, akkor az illető ezt követően engedély nélkül dolgozhat az adott országban. Németországban pedig a rekordszintű munkanélküliség miatt nehéz elhelyezkedni. Márpedig biztosnak tűnik, hogy a németek ezentúl sem várják majd tárt karokkal az új országból érkező dolgozókat. Ezt már 2006. január 17-én közölte a német munkaügyi minisztérium szóvivője. Valószínűleg Franciaország is a munkanélküliségtől való félelem miatt nem nyitja majd meg az új tagállamok polgárai előtt a kapuit. Az osztrák kormány is világossá tette már: ők sem döntenek majd másként. Az Európai Bizottság azonban úgy véli, a korlátozásokat fenntartó országok a fekete- gazdaságot erősítik. Erre utal az is, hogy a tagság első évében a briteknél hivatalosan munkát vállalók közül sokan nem újonnan érkeztek a szigetországba, hanem törvényesítették korábbi munkaviszonyukat. A munkaerőmozgásról szóló brüsszeü jelentés rámutat: az elmúlt két év adatai alapján azok az aggályok sem bizonyultak igaznak, miszerint keleti munkavállalók hada lepi el a nyugati országokat. Azaz a „lengyel vízvezeték-szerelő” fantomja nem jelent meg a nyugat-európai országokban. A dokumentum legfontosabb következtetése, hogy az EU-15-ök területén élő új tagállambeli állampolgárok aránya lényegében alig változott a bővítés előtti időszakhoz képest. Azaz nem vették el a helyiektől a munkát. Sőt olyan állásokban helyezkedtek el, amelyeket a helyiek nem vállaltak volna el, s ezzel csökkentették a munkaerőhiányt. A jelentés ugyan kerüü, hogy közvetlen javaslatot adjon a tagországok kormányainak, de az ebből leszűrhető tanulság felér azzal, mintha azt tanácsolná, hogy ne korlátozzák a továbbiakban a régi tagországok a munkaerőpiacaikat. Romániából jöttek hozzánk a legtöbben TAVALY ÖSSZESEN 53 ezer munkavállalási engedélyt adtak ki Magyarországon külföldieknek. Ebből 34 ezret román, 8 ezret pedig ukrán állampolgárok kaptak. Ezenkívül Szerbia-Montenegróból, Kínából, Németországból, Mongóliából és Japánból érkeztek hazánkba külföldi munkavállalók. a regisztrációval munkát vállalók száma közel 19 ezer volt, amelyet szinte csak a szlovák állampolgárok jelentették. Másfél évig hatósági áras lesz az áram Elismerés az üzleti stílusért A Pannon GSM kapta a Style in the business díjat, amely a társadalmi felelősségvállalást és az egyedi üzleti stílust ismeri el. A Budapest Business Journal minősítése főleg a közcélú egészségügyi intézmények támogatását és a Pannon GSM Példakép Alapítvány működtetését emeli ki. „Társadalmi felelősségvállalásunk túllép az egyszeri, gyorsan megtérülő PR-akciókon; ennél messzebb tervezünk és cselekszünk” - mondta a díjátadáson Somlyai Dóra kommunikációs igazgató. Rámutatott: a cégek nem az ügyfelektől és környezetüktől elszigetelve, hanem a társadalom szerves részeként működnek, teremtenek munkahelyet, nyújtanak szolgáltatásokat és - ha kell - segítő kezet. ■ Cs. Elfogadta hétfőn a parlament, hogy a Magyar Villamos Művek hatósági áron vegye február 14- től a közüzemi célra lekötött a villamos áramot. Közüzemi körbe tartozik minden költségvetési szerv és a lakosság is. Tavaly Orbán Viktor, a Fidesz elnöke javasolta, hogy csökkentsék 10 százalékkal az áram árát. Most a parlament gazdasági bizottságának szocialista alelnöke terjesztette be a törvénymódosítást, de még nem tudni, hogy mennyivel csökken a számla. A pontos hatósági árat a gazdasági miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértésben határozza majd meg. Már az is eredmény, hogy a tavalyi földgáz- és olajár-emelkedések hatása nem jelent meg a villany- számlákban - nyilatkozta lapunknak Podolák György MSZP-képviselő, az Ország- gyűlés gazdasági bizottságának alelnöke. Hozzátette: a törvény- módosítás fő célja, hogy a jövőben se emelkedjen, sőt, lehetőség szerint csökkenjen a villanyáram ára. Főként politikai és nem gazdasági lépésként értékelem a módosítást- mondta lapunknak Hegedűs Miklós, a GKI Energiakutató ügyvezető igazgatója. Hozzátette: az uniós direktívák szerint 2007 júniusában szabaddá kell tenni a teljes magyar árampiacot, akkor pedig nem lesz helye hatósági árnak. ■ B. L.
