Tolnai Népújság, 2006. január (17. évfolyam, 1-26. szám)

2006-01-04 / 3. szám

2006. JANUÁR 4., SZERDA VILÁGTÜKÖR 7 Bizonytalan a palesztin választás sorsa A kampány már folyik, de nem tudni bizonyosan, megtartják-e tíz év után a parlamenti válasz­tásokat Palesztinában. Mahmúd Abbász elnök kijelentette: ha Iz­rael nem engedélyezi az 1967- ben bekebelezett Kelet-Jeruzsá- lemben a palesztinok részvéte­lét, elhalasztja a voksolást. A kor­mányzó Fatah párt fő ellenfele, a radikális Hamász ezzel szemben azt állítja: Abbász azért szeretne haladékot, hogy több szavazatot tudhassan magáénak. Az izrae­li tiltás egyébként a Hamász mi­att várható: egy korábban meg­kötött egyezmény kizárja a pa­lesztin parlamentből a terrort tá­mogató szervezeteket, Tel-Aviv pedig ilyen mozgalomnak tekin­ti a közvéleményben egyre nép­szerűbb Hamászt. Legutóbb 2005 januárjában, az elnökválasztáson postahivata­lokban vagy Ciszjordániába utazva adhatta le szavazatait mintegy kétszázezer kelet-jeru- zsálemi palesztin. Ők izraeli sze­mélyi igazolvánnyal rendelkez­nek, részt vehetnek a jeruzsále- mi önkormányzati választáson, de nincs képviseleti joguk az izraeli parlamentben. Abbász úgy nyilatkozott, hogy ezt a gya­korlatot most is el tudná fogadni, de tiltás esetén nem lesznek vá­lasztások. ■ Cs. E. Irán felújítja az atom fűtőanyag kutatását Irán felújítja a nukleáris fűtő­anyaggal kapcsolatos kutatásait - jelentette be Mohammed Szai- di, az iráni atomenergia-hivatal helyettes vezetője. Hozzátette: a kutatásokat a Nemzetközi Atom­energia-ügynökség (NAÜ) ellen­őrzése alatt kívánják végezni. Az Európai Unió és a NAÜ novem­berben azt a feltételt támasztot­ta az iráni atomprogramról foly­tatott tárgyalások folytatása elé, hogy Irán teljes egészében füg­gessze fel minden, nukleáris fű­tőanyaggal kapcsolatos tevé­kenységét. Szaidi szerint azon­ban a további halasztás veszé­lyeztetné az önálló iráni kuta­tást. Eközben az iráni külügymi­nisztérium bejelentette: január 7-én tárgyalásokat kezdenek ar­ról a javaslatról, hogy az iráni uránt Oroszországban dúsítsák. Vízumot kérelmezők Szabadkán. Hazánkban a nemzeti vízummal tartózkodási engedélyt kapnak a bevándorlási hivatal regionális igazgatóságain. Kevesen ismerik még Ro­mániában a nemzeti ví­zumot. Helyi magyar poli­tikusok szerint az új típusú utazási okmány nem pótolja a kettős ál­lampolgárságot. Lukács János-Csák Elemér Ritka eset, hogy az egymással szembenálló két erdélyi politi­kai alakulat, az RMDSZ és az MPSZ képviselői egyetértsenek valamely kérdés kapcsán. A ja­nuár elsejétől kérvényezhető nemzeti vízumot illetően viszont nincs köztük nézeteltérés, úgy érzik, a hosszabb magyarorszá­gi tartózkodást lehetővé tevő ví­zum csupán pótcselekvés. „Nem lehet ezzel kiváltani a kettős ál­lampolgárságot” - mondta el kérdésünkre Antal Árpád RMDSZ-képviselő. A politikus úgy látja, a magyar kormány ily módon szeretné kipipálni ezt a problémát, tekintettel a választá­si évre. Antal Árpád bízik abban, hogy 2007. január elsején Romá­nia is csatlakozik majd az Euró­pai Unióhoz, így véleményé sze­rint a nemzeti vízumnak nincs igazán súlya. A képviselő véleményét ezút­tal politikai ellenfele, Gazda Zol­tán is osztja. A Magyar Polgári Szövetség sepsiszéki elnöke olyan, díszekkel teleaggatott ka­rácsonyfaként jellemezte a nem­zeti vízumot, amely mögött nincs ott a Kisjézus születése. „Az erdélyi magyarság számára ez a gesztus igazából nem jelent semmit” - fogalmazott Gazda, majd némileg finomítva vélemé­nyén, így folytatta: „Nem azt mondom, hogy egyáltalán nincs erre szükség, de nem ez a meg­oldás.” Szerinte mindenképpen biztosítani kellene a határok el­hagyása nélküli kettős állampol­gárságot. A nemzeti vízumot illetően egyébként Erdélyben meglehe­tős nagy még a tájékozatlanság. Több embertől is hallani lehet a rémhírt, hogy ezentúl csak vízummal lehet majd Magyar­Tartózkodási engedélyre jogosít, de még csak a schengeni övezeten kívül országra utazni. A nemzeti ví­zum iránti érdeklődés viszont nemcsak a tájékozatlanság mi­att csekély. Románia és Ma­gyarország között ugyanis léte­zik egy kétoldalú egyezmény, amely eddig is lehetővé tette a 90 napos tartózkodást a szom­széd országban. Az úti okmányba ragasztható lapocskák már várják a jelentkezőket l.,10(>V02. ■594 BSe Sí* a°°0Z39( °°°0!39i a külügyminisztérium illetéke­se tavaly októberben adta át Románia, Horvátország, Szer­bia és Montenegró, valamint Ukrajna budapesti nagyköve­tének azt a jegyzéket, amelyben a tárca bejelenti az úgynevezett nemzeti vízum bevezetését. Az új speciális tartózkodási vízum többszöri beutazásra jogosít, és három hónapnál hosszabb tar­tózkodást tesz lehetővé mind­azok számára, akik a magyar nyelv gyakorlása, a kulturális nemzeti identitás megőrzése, az állami felsőfokú oktatáson kí­vüli tanulmányok folytatása, il­letve családi kapcsolataik ápo­lása céljából kívánnak Magyar- országon tartózkodni. A nemze­ti vízum birtokában tulajdono­saik a Bevándorlási és Állam­polgársági Hivatal regionális igazgatóságain hosszabb időre szóló tartózkodási engedélyt kapnak további kérelem be­nyújtása nélkül, amely Magyar- ország teljes jogú schengeni tagságát követően lehetővé teszi az engedély birtokosainak a to­vábbutazást a schengeni térség többi országába, összhangban a kormány célkitűzéseivel. Klekott Ágnes, a Külügyminisz­térium konzuli főosztályának helyettes vezetője lapunknak el­mondta: a nemzeti vízum ki­adását intéző konzulokat és konzuli adminisztrátorokat id& ben felké­szítették, és - mintegy 25 fő - december 15-én kiutaztak ál­lomáshelyükre. A szakemberek megbízatásuk szerint több tájé­koztatót tartottak, helyenként hetente hármat is. Feltehetően az ünnepek miatt eddig még nem volt kérelmező egyik or­szágban sem. Egy új típusú ví­zumnál egyébként mindig ne­héz előre megbecsülni, milyen fogadtatásra lehet számítani. Csíkszeredában megnyílt a magyar főkonzulátus a megnyitó jelképes volt, a felújításra váró hivatal egyelőre a székhelyen kiala­kított irodában fogadja ügy­feleit. A Magyar Köztársa­ság Csíkszeredái főkonzulja Szabó Béla közgazdász, aki diplomataként kétszer öt évig Bukarestben dolgo­zott a magyar nagykövetsé­gen, 2002-től a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnökhelyettese, 2005-ben pedig megbízott elnöke volt. Pozsony elmozdulást vár Bős-Nagymaros ügyében SZLOVÁKIA elmozdulást akar elérni a bős-nagymarosi vízlépcsőről született hágai ítélet végrehajtásában. A kormány idei külpolitikai irányelveiben a többi között az áll: „A magyar féllel foly­tatandó tárgyalások célja olyan egyezség elérése lesz, amely összhangban áll a Hágai Nemzetközi Bíróság ítéletével, egyszersmind teljesíti a bős-nagymarosi vízlépcső felépítéséről és üzemeltetéséről szóló 1977. évi szerződésben rögzítetteket.” Robbanás történt az albán követségnél ROBBANÓSZERKEZET lépett működésbe kedd hajnalban Albánia belgrádi nagykövet­ségénél, de a támadásban senki nem sebesült meg sú­lyosan. Az albán képviselet egy olyan utcában van, amelyben számos fontos : szerb kormányhivatal is működik. A rendőrség ezért fokozott biztonsági in­tézkedéseket léptetett életbe a negyedben. Bányaszerencsétlenség Nyugat-Virginiában charleston környékén egy szénbányában gázrobbanás történt, és tizenhárom ame­rikai bányász a mélyben re­kedt. A bányából felszivárgó gáz olyan mértékben árasz­totta el a környéket is, hogy további robbanásokra lehet számítani. Ezért a környék lakóit evakuálták. @ további hírek: www.reggel.hu Jégcsamok: akár húsz áldozat tragédia Már korábban veszélyesnek találták a tetőt Törvény a népfogyás pótlására felmérés Az oroszok többsége bevallottan idegengyűlölő Egész nap folyt a mentés a bajor- országi Bad Reichenhall városá­ban beomlott jégcsarnok romja­inál. A 70-es években épült pá­lya tetőszerkezete hétfőn sza­kadt le, mert nem bírta el a na­pokban lehullott hótömeg sú­lyát. A sportlétesítményben kö­rülbelül ötvenen tartózkodtak a baleset idején. Tizenegyen bizo­nyosan meghaltak, többségben gyerekek, tizennyolcán megsé­rültek. Húsz-huszonöt embert még keresnek - nem sok re­ménnyel. A jégcsarnokot bérlő sportklub szóvivője azt mondta, hogy az utánpótláskorú jégko- rongozók edzését lemondták, J mert a nap folyamán recsegést 2 hallottak a tető felől. ■ E. Cs. Kutyákkal is keresik a túlélőket a bajorországi baleset színhelyén A magas olajárak jóvoltából Moszk­vában gazdasági „boom” van, s mint korábban sok nyugati or­szágban, a piszkos és kétkezi munkát bevándorlók végzik el. A Szovjetunió szétesése után az egykori tagköztársaságok nagy részében súlyos gazdasági hely­zet alakult ki, nagy a munkanél­küliség, az emberek a most már külföldnek számító Oroszor­szágban találnak kereseti lehető­séget. Minthogy azonban a ven­dégmunkások kilencven száza­léka engedély nélkül dolgozik, maffiózó vállalkozók alaposan kihasználják a helyzetet: keve­set fizetnek, rabszolgaként tart­ják őket, eladják egymásnak a munkaerőt. Rátesz erre az, hogy a rosszul fizetett rendőrök és hi­vatalnokok minden ürüggyel igyekeznek megvágni a külföl­dieket. Oroszországnak szüksége van a bevándorlókra, mert egy­re csökken a népesség. Számítá­sok szerint 2050-re akár harma­dával is megfogyatkozhat a la­kosság. A Világbank elemzése szerint 2007-től lesz vészesen kevés a munkaerő, s a gazdasá­gi egyensúly fenntartása érde­kében évente akár egymillió munkaképes jövevényre is szükség lehet. Vlagyimir Putyin elnök ezért fogalmazott úgy a közelmúltban, hogy a bevándor­lók elősegítik az ország fejlődé­sét. S noha az orosz lakosság többsége ellenszenvvel fogadja az idegeneket, a kormány új be­vándorlási törvényen dolgozik Moszkvában. Más megoldást kínál a Rogyi- na párt. A nacionalista mozga­lom - meglovagolva azt, hogy egy felmérés szerint az oroszok hatvan százaléka idegenggyűlö- lő - az illegális bevándorlók erő­szakos eltávolítását követeli. A nacionalisták szélsőséges szár­nya egyenesen fegyveres fellé­pést sürget, s a helyzetre jellem­ző, hogy a militarista mozgalom vezetője, Vlagyimir Kvacskov egykori katonatiszt, a legutóbbi parlamenti pótválasztáson el­nyerte a szavazatok harminc százalékát. ■ Csák E. i v Súlytalan nemzeti vízum? pótcselekvés Otóvontn korlátlan számií hintázást tnsz lohotovo

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom