Tolnai Népújság, 2006. január (17. évfolyam, 1-26. szám)

2006-01-21 / 18. szám

BORHÁZAK TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2006. JANUÁR 21, SZOMBAT 0 Szőlőfeldolgozó vonalak, O a borászati technológia gépi berendezései, O borkezelési, palackozási, üzemviteli anyagok, O pincészet! felszerelések, 0 palackozástechnika. tervezés szállítás beüzemelés javítás A Szőlőszet és Pincészet 2006. szakkiállításon cégünk az "P csarnok 103/A standján várja látogatóit. lahrker - *fe® kft Otthon a borvidéken RSBUNG FERENC szekszárdi borász pincéje az Istifán-gödrében várja a jó borokat kedvelő vendégeket A család régi pincészetében 150 éves múltra visszatekintő, hagyományos bortermelés folyik. A Ribling Pince kínálata: három­fajta bort lehet megkóstolni, hozzá sajttálat kínál a gazda. Telefonszám: 74/417-076, 74/315-230 BORÁSZATI HÍREK A szőlő növényvédelme egy nehéz esztendő után Permetezésről, védekezésről, a felmerülő gondokról, új technológiai megoldásokról esik majd szó azon a tanács­kozáson, melyet a Szekszárdi Növény Rt szervez. Január 24én, kedden 10 órára vár­ják a szőlő- és bortermelő gazdákat Szekszárdon, a Liszt Pincészet nagytermébe. A növényvédelmi helyzetről dr. Gabi Géza, a megyei nö­vény- és talajvédelmi szolgá­lat munkatársa ad tájékozta­tót. Téli esték Szekszárdon hegyközségi tagoknak Január 23-án, hétfőn, J7 óra­kor kezdődik az idei Téli es­ték sorozat a szekszárdi hegyközség szervezésében. Elsőként a szerkezetátalakítá­si és a kivágási támogatásról esik majd szó. Ezt követően dr. Kovács József, a Tradeston Kft. ügyvezetője ismerteti a szőlőtörköly elhelyezésének újabb lehetőségét. A múlt évet dr. Kozma Pál, a pécsi szőlészeti kutatóintézet igaz­gatója értékeli. A Téli esték sorozat február 6-án folytató­dik, amikor az őstermelők adózása lesz a téma. Most kezdődött el az új elszámolási időszak Január elsejétőJ a pinceköny­veket nem a pécsi regionális jövedéki központban, hanem a szekszárdi vámhivatalnál hitelesítik. A következő el­számolási időszak 2006. ja­nuár 1-jétől július 31-ig tart. Az első szőlőkivágási kérelmek már beérkeztek Tolna megyében is nagy az érdeklődés a szőlőültetvé­nyek kivágási támogatása iránt. A nagy és hosszadal­mas adminisztrációt igénylő munka sem riasztja vissza azokat a termelőket, akik végleg elszánták magukat ül­tetvényük kivágására. A szükséges iratokat a falugaz­dászoknál lehet beszerezni. Eddig több mint ötven gaz­dálkodó jelezte, hogy élni kí­ván a támogatási lehetőség­gel, noha tisztában van azzal, hogy azt a területet nem le­het ötven éven belül újratele­píteni. Hova csordogál az új járulék? bormarketing A törvény kötelező lenne mindenkire, de sok még a fehér folt Januártól megszűnt a bor jövedéki adója, ami lite­renként nyolc forintot je­lentett. Ez a pénz azon­ban nem marad továbbra sem a borászok zsebében, mert törvény gondosko­dik arról, hogy forgalom- bahozatali járulékként adó módjára továbbra is fizetni kell. A vita arról folyik, ki felügyelje, gon­dozza az így összegyűlt közel 2 milliárd forintot. Mauthner Ilona A bor belföldi forgalomba- hozatali engedélyének kiadási feltétele az, ha a borász a lite­renkénti 8 forintot megfizeti, így szól a törvény (2004. évi XVIII. 24/A paragrafusa). A helyzet azonban nem ilyen egy­szerű. Urbán András, a Hegy­községek Nemzeti Tanácsának (HNT) főtitkára elmondta, még nem készült el a megállapodás a Földművelési és Vidékfejlesz­tési Minisztérium és a Magyar Bormarketing Kht. között. Ez utóbbi, mint szakmai szervezet kezelné a nyolc forintokból be­folyt összeget. A törvény szerint február 15-től kell fizetniük a borászoknak a forgalomba- hozatali járulékot. Ez a gyakor­latban azt jelenti, hogy ezer A Bodri Pincészet tizennégy éve foglalkozik vendéglátással is. Szekszárd belvárosában, a Munkácsy és a Kál­vária utca sarkán étterem és bormúzeum várja az érdeklődőket. Telefonszámuk: 06-20-98-23-993 ▲ hektoliter bor után 800 ezer fo­rintot fizetnek értékesítés előtt a gazdák. Urbán András elmond­ta, folyik a végrehajtási rendelet előkészítése, de arról keveset tudnak, most hol tartanak eb­ben a folyamatban. Addig vi­szont nem kritizálják a minisz­térium munkáját, amíg a részle­teket nem ismerik, hiszen az csak olaj lenne a tűzre, mondta a főtitkár, aki hozzátette, termé­szetesen tudják azt is, hogy a termelők egyik fele azzal sem ért egyet, hogy a literenkénti nyolc forintot elvegyék tőlük. Sárosdi Ferenc szekszárdi borász többször elmondta már, hogy szerinte az érdekeiket az szolgálná a legjobban, ha a lite­renkénti nyolc forintot a gaz­dáknál hagynák. Döntse el min­denki maga, hogy mire fordítja az így felszabadult összeget. Urbán András szerint, idővel a ma még ellenzők is belátják majd, hogy a magyar bor nép­szerűsítésére felhasznált forrás nem kidobott pénz. A forgalom- bahozatali járulék egyik felét ugyanis erre, míg a fennmara­dó részt a borhamisítás felszá­molására fordítanák. Heimann Zoltán szekszárdi borász, a Pannon Bormíves Céh ügy­vezető társelnökeként a Magyar Bormarketing Kht. egyik alapí­tója, kérdésünkre elmondta, a vita most arról folyik, a minisz­térium odaadja-e a pénzt a kút­nak, vagy rábízza az Agrár Marketing Centrumra (AMC) és az Országos Borminősítő In­tézetre (OBI). Az AMC eddig sem tudta megoldani a magyar borok népszerűsítését, az OBI mellett pedig minden borrégió­ban szeretnének megerősíteni egy-egy akkreditált borlabora­tóriumot, hogy egyszerűsítsék a termelők munkáját. Ez a pénz a borászokat illeti, akik a Magyar Bormarketing Kht.-n keresztül azt legitim és hatékony módon használnák fel - mondta Hei­mann Zoltán. A forgalomba- hozatali járulék egy elkülöní­tett számlára kerülne, melynek a felhasználása végre a szakma ellenőrzése mellett, és annak igényei alapján történhetne. Az eredetvédelem rangot ad a bornak és termelőnek származás Borvidéki és nemzeti kérdés Hazánkban még nem igazán le­het találkozni a borászatban ez­zel a kifejezéssel, hogy eredet- védelem, míg Európában egyre fontosabbá válik. Az eredet és a származás megvédése nemzeti kérdés, mondják a szakembe­rek. De mire jó az eredetvéde­lem? Az a termék, mely pontos földrajzi helymeghatározással kerül megnevezésre, értéke­sebb és könnyebben válik is­mertté. Ha annyit mondunk, kérek egy bort, rendkívül tág a fogalom. Ha szűkül a kör, az ér­tékek is egyértelműbbé válnak. Franciaországban a Chateaux (kastély) szót csak azok a borá­szatok használhatják a címkén, amelyek saját szőlőt (azaz nincs felvásárlás) a saját birto­kukon dolgozzák fel és palac­kozzák. A szerencsés az lenne, ha a szekszárdi vagy az egri bikavér is csak az adott borvidéken ké­szülhetne. Hazánknak is szük­sége van a borvidékenkénti ere­detvédelemre. A vezető borá­szok, borszakértők nem győzik elégszer hangsúlyozni, hogy az egyediséggel (a franciák terroir- nak, azaz T-nek nevezik) 4T-vel (társadalom, történelem, termé­szet, talaj) megáldott országgal nem tud versenyezni a mennyi­ségi és uniformizált borvilág. MAUTHNER 'Az Ótos Szőlőbirtokhoz harmincezer tőke és egy szépen kialakított pince tartozik. Ótos Attila (képünkön), aki a birtok arculatának a megteremtésén fáradozik, büszke a 2003-as évjáratú, tüzes, gyönyörű színű cuvée bo­rukra, mely kadarkából, cabernet francból és kékfrankosból áll. Az idei évtől 12 ezer palack borral jelennek meg a piacon. Vásárlóik visszajárnak hozzájuk. Jelmondatunk: ápold a múltat, tégy a jövőért. inter kér- kft A BORÁSZOK SZOLGÁLATÁBAN 3500 Eger, Vécsey-völgy út 93 Telefon 36/413-462, 417-945 Fax 36/416-945 Fióküzlet: 7400 Szekszárd. Piactér 4-es üzlet Telefon 74/310-850 E-maií: intefker-wein@interkef-weín hü www inte rker-weín. hu 4 k *

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom