Tolnai Népújság, 2006. január (17. évfolyam, 1-26. szám)

2006-01-03 / 2. szám

10 Vadászok és területek, tulajdonosi közösségek A Tolna megyei vadászatra jogosultak 328 879 hektá­ron, összesen 57 vadászte­rületen vadászhatnak. Ebből 13 területen a tulajdonosi közösség gyakorolja a vadá­szati jogot, míg a többi 44 területen haszonbérleti szer­ződéssel vadásznak. A terü­letek rendeltetés szerinti fel­osztásában vagdazdálkodási rendeltetésű 55 terület, a génállomány megőrzését 2 vadászterület, a gemenci és a gyulaji vállalta el. A verseny erősödésére számíthatnak a termelők Az unióban és itthon is az agrárverseny erősödésére kell számítani, mondják a szakemberek. A vámlebon­tások miatt csökkenhet a külső védettség, elsősorban a marhahús, a tej és a gabo­napiacon nőhet a konkuren­cia, mivel az import foko­zódhat, mondta Csikai Mik­lós, a Magyar Agrárkamara elnöke. Dombóváron lesz az első országos állatvásár az idén Körzetünkben legközelebb január 8-án, vasárnap Dom­bóváron és Szekszárdon lesz országos kirakodó- és állatvásár. Ugyanezen a na­pon Pécsen is lesz kirakodó- és autóvásár, valamint állat­vásár is. Az unió meghatározta a vágósertés átlagárát Az árbizottság közleménye szerint az E minőségű vágó­sertésre december 26-tól megállapított ár: 34600 fo­rint. Ez az ár az uniós tagor­szági árjelentési előírás sze­rint átszámolva 100 kilo­gramm hideg hasított súly­ra, vágóhídra beszállítva ér­tendő. Az ár áfát nem tartal­maz. A meleg súlyra vonat­kozó ár 2 százalékos növe­lésével kapják meg a gazdák az árbizottság szerinti korri­gált értéket. A számítás me­nete: vágóhídi belépési ár egyenlő a hidegsúlyra vo­natkozó árral, plusz a korri­gált érték, plusz az átlagos szállítási költség (5,1 Forint/ kilogramm). Támogatások asztali bor, mustsűrítmény-tárolásra Megjelent a Magyar Köz­lönyben a 130/2005. (XII. 9.) számú MVH közlemény, mely rendelkezik a szőlő­must, a szőlőmustsűrít­mény, a finomított szőlő- mustsűrítmény és az asztali bor magántárolási támogatá­sának a feltételeiről. Szigorúbb feltételeket követelnek a húsosok A hazai húsipar képviselői szigorúbb fellépést követel­nek az agrártárca vezetőitől a feketegazdaság visszaszo­rítása érdekében. Az ágazat képviselői kérik az uniós sertésminősítési rendszer használatát Magyarorszá­gon is, továbbá egyenlő fel­tételeket a számviteli és adózási előírások betartá­sában. GAZDASAG TOLNAI NÉ Fejszecsapások ötven évre kivágási támogatás Aki évek óta veszteséget termel, azt kár győzködni Ribling Ferencnek a szekszárdi Istifán-gödrében van az ültetvénye és a pincéje. Szerinte vétek kivágni egyetlen tőkét is, mert nem kap annyi pénzt a termelő érte, mint amekkora kárt okoz saját magának A törvényt érdemes többször is elolvasni December utolsó hetében 1 életbe lépett a szőlőültetvé- i nyék kivágási támogatása. | Tolna megyében sok tér- | meló' ettől várja sorsának £ jobbra fordulását. A borá­szok másik fele óvatos, sőt arra kéri a gazdatársakat, ne kapkodják el a döntést, hiszen minden egyes kivá­gott ültetvénnyel csökken­tik a hazai kvótát. Mauthner Ilona Mindenkinek megvan a maga igaza, mondta Bálint Pál, a Tol­nai Hegyközség elnöke. Mert igaz ugyan, hogy a kivágott sző­lőtőke helyére nem lehet ötven évig másikat ültetni, még akkor sem ha új tulajdonosa lesz a te­rületnek, és ezzel csökken ha­zánk szőlőültetvénye, de aki évek óta veszteséget termel, azt kár erről győzködni. A tolnai szőlészek harmadik éve nehéz helyzetben vannak. A nyolcvan hektárnyi ültetvénynek - vala­mikor a tsz-é volt - sok gazdája van és a gépi munkákat tovább­ra is a szövetkezet végzi. A per­metezésért, talajmunkákért időben kell fizetni, noha a 2004-ben leszüretelt szőlőnek az árát pár hónappal ezelőtt fi­zette ki az alföldi felvásárló. A közel húszéves ültetvénynek nem tett jót a gépi szüret sem. Javítani, felújítani kellene, ami pénzt igényel, de miből, kérde­zik sokan - mondta a hegyköz­ség elnöke. Eddig 27,5 hektárra jelentették be a kivágási igényt és kérték a támogatást. Minden érv hiábavaló, csak szabaduljak meg tőle. Volt aki megpróbálta eladni, hátha másnak jobban megéri szőlőt termelni, de még szántó áron (félmillió hektáron­ként) sem kell senkinek. Aki­nek nagyon kell most a pénz, annak az nem számít, hogy oda ötven évig nem telepíthető sző­lő és kevesebb lesz az ország ül­tetvénykvótája. Bálint Pál elmondta, számítá­saik szerint, aki jogosult a kivá­gási támogatásra, az 1,5-2 mil­lió forinthoz jut hektáronként. Ribling Ferenc szekszárdi bo­rász szerint sokan nincsenek tisztában vele, mit is vállalnak. Ő minden ismerősét lebeszéli a kivágásról. A gondokat, az ala­csony borárat, ezzel szemben a A szőlőültetvény kivágási tá­mogatást a 110/2005. (XI. 24.) FVM rendelet szabályozza. Az kérheti, aki művelés alatt álló területen véglegesen fel­hagy a szőlőműveléssel, ha a hegyközségnél tag, a tulajdoni lapot, részletes helyszínrajzot, a hegyközség igazolását az el­múlt öt év termésátlagáról is csatolja a kérelemhez. A legki­sebb támogatható terület 0,1 hektár. Nem kérheti, aki tíz borpiaci éven belül telepítette a szőlőjét, tíz éven belül támo­gatásban részesült, akinek a területén a kivágás már megr kezdődött. A szőlő termőhelyi kataszterbe nem sorolt ültet­vényre nem kérhető támoga­tás, illetve akkor sem, ha a tu­lajdonos vagy a haszonbérlő két éven belül vásárolta vagy vette bérbe a területet. A támo­gatás mértéke a hektáronkénti átlagos borkihozataltól függ, így 20 hl-nél 1450 euró, 30 hl- ig 3400 euró, 40 hl-ig 4200 euró, 50 hl-ig 4600 euró, 90 hl-ig 6300 euró. A forintra tör­ténő átszámítást az Európai Központi Bank határozza meg, ennek alapján pillanatnyilag a 245 forint/eurós arány. magas termelési költséget Ribling Ferenc is ismeri, de bí­zik abban, hogy pár éven belül keresett lesz a magyar bor mind a hazai, mind az uniós piacon. Halmosi József szekszárdi bo­rász szerint illúzió azt gondolni, hogy ha csökken hazánkban a szőlőültetvények területe, majd jobb ára lesz a bornak. Ettől ez a probléma nem oldódik meg. A történelmi borvidékeken vétek szőlőt kivágni, de senkitől nem lehet elvárni, hogy éveken ke­resztül veszteséget termeljen pusztán együttérzésből, mondta a borász. A magyar bor nemzeti érték lehetne, ha a mindenkori kormányok erre több figyelmet szentelnének, mint például a franciáknál vagy az olaszoknál. Kevesebb az áfa, de több lett a jövedéki adó A Szekszárdi Fővámhivatal jö­vedéki osztályának vezetője, Ta­kács Róbert elmondta, január 1-jétől a cigarettáknál az áfa­kulcs csökkenését ellensúlyoz­za az, hogy 7,5 százalékkal emelkedett a jövedéki adó. Egy 20 szálas dobozra számolva a cigaretta árából az eddigi 224 40 forint helyett 252 forint az adó. Fontos változás, hogy az üzemanyag-adalékot gazdasági tevékenységük keretében fel­használóknak - például a szervi­zekben - a 2005. december 31- én a készleten maradt adózatlan üzemanyag-adalékokra is meg kell fizetniük az adót. A készle­tet leltár felvételével kell megál­lapítani, s az erről felvett jegyző­könyvet a vámhatóság részére legkésőbb 2006. január 15-ig meg kell küldeni. Január 1-je után csak az a kereskedő forgal­mazhat - a bejelentett készlete kifogyásáig - adózatlanul be­szerzett üzemanyag-adalékot, amelyik így járt el. A boros en­gedélyeseknek a jövő év elejétől csak pincekönyvet kell vezetni. A mezőgazdaságban ezentúl a belterületi földeken felhasznált gázolaj után is visszaigényelhe­tő a jövedéki adó 80 százaléka. Ha a kereskedelmi vagy ven­déglátóipari egységben igazo­latlan eredetű, zár- vagy adó­jegy nélküli jövedéki terméket tartanak, akkor az üzletet be kell zárni. M. I. Csapadékos évet zártunk, sok eső, hó hullott A megyei talaj- és növényvédel­mi szolgálat adatai szerint 810 milliméternyi csapadék hullott tavaly, mondta dr. Vörös Géza igazgatóhelyettes. Egy átlagos esztendőben óOO milliméter kö­rül esik. A legcsapadékosabbak a nyári hónapok voltak. Decem­berben 71 milliméternyi eső, hó és ónoseső hullott, s úgy tűnik, januárban is tart ez a folyamat. Hétfőn 16 milliméter eső esett. A talaj telített, az újabb csapadékot már nem tudja el­nyelni a föld. Nem árt az eső, mondta az igazgatóhelyettes, hiszen az őszi búza és a repce is szép, fejlett állapotú. Ellenben ha ismét fagy, mint ahogy a hét második felében várható, az már a növényeknek Is árthat. ÉPÚJSÁG - 2006. JANUÁR 3., KEDD Támogatást hozott az év vége uniós pénz Akit ellenőriznek, az januárban számíthat rá ADÓSAROK Van garancia az elmaradt munkabér megfizetésére A gazdák már hónapok óta várták, de csak az év utolsó napjaiban érkezett meg a számlájukra az uniós támogatás. Mauthner A nemzeti vidékfejlesztési terv intézkedései között szerepel az agrár-környezetgazdálkodás tá­mogatása: 2004 őszén 32 685 kérelem érkezett az MVH-hoz, ezek közül 24160 gazda - Tolna megyéből 1400 - nyert öt évre támogatást. A helyszíni ellenőr­zésre kiválasztott 1212 kérel­mező igényének értékelése és kifizetése januárban várható. A mezőgazdasági területek erdő­sítésének támogatására az MVH-hoz 936 támogatási kérel­met nyújtottak be a gazdák, kö­zülük 848-an kaptak támogatá­si határozatot. Novemberben 1,5 milliárd forint, december­ben pedig további 1,06 milliárd kifizetése megtörtént. A kedvezőtlen adottságú te­rületek támogatását összesen 5762 gazda kérte, közülük 5100 nyert öt évre összesen évi 2,1 milliárd forint támogatást. Decemberben 4900 gazdának kifizettek 1,5 milliárd forintot, a többiek a helyszíni ellenőrzési jegyzőkönyvek értékelése után januárban kapják meg a pénzü­ket. Félig önellátó mezőgazda- sági üzemek szerkezetének át­alakításához is kapható támo­gatás. Ezen a jogcímen 1031 ké­relem érkezett, ebből 717-et hagytak jóvá és fizettek 174 638 700 forintot. Az új tá­mogatási kérelmek benyújtásá­ra 2006. július 1-31. között nyí­lik lehetőség. Az Európai Unió környezetvé­delmi, állatjóléti és higiéniai előírásainak való megfelelés­hez nyújtott támogatást 1025- en kértek, de csak 597-et hagy­tak jóvá. Ezekre decemberben 190 millió forint jövedelempótló támogatást fizetett ki a hivatal. Több munkavállaló kér­dezte, hogy a felszámolás alatt álló céggel szemben van-e valamilyen garan­cia arra, hogy a fennálló kiegyenlítetlen bértarto­zást, vagyis munkabért előbb-utóbb kifizetik. A kérdést a megyei adóhivatal­hoz továbbítottuk, Kiszl Fe- rencné osztályvezető válaszolt. A felszámolás alatt álló gazdálko­dó szervezetnek a munkavállaló­val szemben fennálló, kiegyenlí­tetlen bértartozása a bérgaran­cia-eljárás keretében megelőle­gezhető. Ha a felszámoló a felszá­molás alatt álló gazdálkodó szer­vezetnél foglalkoztatottak mun­kabérét nem tudja kielégíteni, haladéktalanul kérelmet kell be­nyújtania a megyei munkaügyi központhoz visszatérítendő pénzügyi támogatásért. A felszámoló a támogatási igény meghatározásánál a bérfi­zetési napon fennálló bértarto­zást, legfeljebb a tárgyévet meg­előző második év nemzetgazda­sági havi bruttó átlagkereseté­nek négyszeresét veheti figye­lembe. 4 4 i 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom