Tolnai Népújság, 2006. január (17. évfolyam, 1-26. szám)

2006-01-03 / 2. szám

7 2006. JANUÁR 3., KEDD VILÁGTÜKÖR Bonyolódó nagyhatalmi játszma orosz-usa versengés Újabb támaszpontok és energiafegyver az érdekövezetek biztosítására Amerikai katonai jelenlét Oroszország körül Grönland K3 Izland Bl Thule ......::....Tr....;>-vs Keflavik Japán RÍ Miszava, Atsugi, Kadena, Jokoszuka, Ivakuna, Futenma EUROPRESS-GRAFIKA Afganisztán j|J Törökország |J Incirlik, Izmir Hoszt, Bagram, Kandahár, Mazari-Sarif Tajvan |] Hualien Moszkvát nyugtalanítja, hogy szorul az amerikai katonai támaszpontok gyűrűje az ország körül, s csökken saját befolyási övezete. Csák Elemér A hidegháborús szembenállás­nak már vége, ez azonban nem jelenti azt, hogy nem folyik nagy­hatalmi helyezkedés és verseny a világ stratégiai pontjaiért. Új helyzetet teremt, hogy az Egye­sült Államok, a már meglévő és „megszokott” ázsiai támaszpon­tok mellett a Közép-Kelethez kö­zelebb eső országokba telepíti át európai haderejének egy részét. A másik fontos régió ebből a szempontból Közép-Ázsia, amely az orosz és (majdan) a kínai illet­ve japán érdekhatárok metszés­pontjában, az olajtartalékok kö­zelében fekszik. A legutóbbi fejlemények kár­vallottja Oroszország, amely mindig is nyomasztónak érezte, hogy területét idegen katonai bázisok veszik körül. A moszk­vai aggályok természetesen nem csak katonai természetű­ek: egyes volt szovjetköztársa­ságok „átállása” a Nyugathoz, a külföldről támogatott színes for­radalmak akarva-akaratlanul csökkentik az orosz hatalom be­folyási övezetét; aligha túlzás azt mondani, hogy ennek egyik kemény válaszreakciója az Uk­rajnával szemben indított gáz­háború. Noha a romániai amerikai bá­zisokról szóló megállapodás de­cemberi aláírása csak egy koráb­bi döntés hivatalossá tétele volt, Moszkva eléggé idegesen rea­gált. Szergej Lavrov védelmi mi­niszter azonnal felvetette, hogy szükség lehet a hagyományos fegyverzetek európai korlátozá­sáról szóló egyezmény felülvizs­gálatára. Valentyin Rog, a légierő vezérőrnagya egyenesen úgy fo­galmazott: az országot fojtogatja a NATO egyre szorosabb gyűrű­je. Konfliktus esetén ez azt je­lenti, hogy az „ellenség” rakétái öt perc alatt elérhetik innen a stratégiai objektumokat még Oroszország belsejében is. Bonyolultabb és szövevénye­sebb a befolyási-katonai eszkö­zök átrendeződése azokban az esetekben, ahol fennmaradtak a szovjet időkben létesített objek­tumok. Moszkva számára alap­vető fontosságú a fekete-tengeri kijárat és az Ukrajna területén (a Krímben) lévő tengerészeti tá­maszpont. Biztonsági szempont­ból méltán nyugtalanítja az is, hogy az energiavita egyik aduja­ként Kijev felvetette: amerikai szakembereket enged be a Szevasztopolban és Munkácsban lévő rakétaelhárító-előrejelző ál­lomásokra, amelyek kizárólag orosz célokat szolgálnak. S ezzel még nem ér véget a sor. Az ukraj­nai Dnyepropetrovszk egyik ha­di üzemében készültek például annak az atomtöltetek hordozá­sára alkalmas 100 nehézrakétá­nak az indítóállásai, amelyek a legnagyobb veszélyt jelentik az amerikai haderő számára. Ha Ki­jev nem hosszabbítja meg a raké­tákkal kapcsolatos egyezményt, Moszkvára újabb sokmilliárdos gyártási program vár. A nagyhatalmi játszma - ne­héz terepen - folytatódik. A forró- és a hidegháború utáni korszak elnevezése várat még magára. Rakétatámadás Fatah-iroda ellen egy izraeli harci repülőgép hajnalban rakétatámadást intézett a Gázai övezet déli részén, Hán-Júniszban, a kormányzó palesztin Fatah mozgalom egyik irodája el­len. Senki nem sérült meg. Az irodát a Fatah fegyveres szárnyának nevezett al- Aksza Mártírjai nevű szer­vezet használta. Szerencsétlenség a korcsolyapályán beszakadt a hó alatt egy fedett korcsolyapálya teteje a dél-németországi Bad Reichenhallban. Az áldozatok illetve a sérültek számáról estig nem adtak ki jelentést, mert darura lesz szükség a tető leemeléséhez. @ további hírek: www.reggel.hu George Bush tudni akarja, ki telefonál George Bush védelmébe vette a Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) titkos kémprogramját, amellyel - a hivatalos álláspont szerint - a terrorizmussal köz­vetlenül gyanúsítottak telefon­jait és e-mailjeit figyelték. Az amerikai elnök a texasi San Antonióban beszélt erről, miu­tán a helyi katonai kórházban Irakban megsebesült katoná­kat látogatott meg. „Ez egy kor­látozott program, amelynek az a célja, hogy elejét vegye az Egyesült Államok elleni táma­dásoknak” - mondta az elnök. Arra válaszolva, hogy így a sza­badságjogokat és a magánélet­hez való jogokat sértik meg, Bush azt felelte: „háborúban ál­lunk. Ha valaki az al-Kaidától telefonál, tudni akarjuk, hogy miért”. Az elnök jogszerűnek és életbevágóan fontosnak ne­vezte ezt a titkos kémprogra­mot, és azt mondta, hogy kiszi­várogtatása nagyon sokat ártott az amerikai nemzetnek. A New York Timesban a korábbi igaz­ságügyi miniszter, John Ashcroft helyettese, James Comey jogtalannak, törvényel­lenesnek ítélte a kémprogra­mot. ■ Cs. Cs. A gyarmati időket idézi fel a Tádzsikisztánért folyó hatalmi versengés közép-ázsiában, s mindenek­előtt a volt szovjet köztársasá­gokban fokozódik a nagyhatal­mi versengés. A Daily Tele­graph szerint hasonló nagyha­talmi játszma folyik, mintami­kor az Indiát gyarmatosító an­golok és a cári Oroszország va­lamikor a régió megszerzésére törekedtek. az ül trófea immár a hatmilli­ós, főleg perzsa lakosságú Ta- dzsik Köztársaság, különösen azután, hogy a szomszédos Üz- begisztánból tavaly kipenderítet­ték az amerikai katonákat Alig telt el néhány hét, és Donald Rumsfeld amerikai védelmi mi­niszter Dusanbéban termett, hogy megvitassa, van-e mód támasztpontok megnyitására. Tádzsikisztánt Európából is jel­kereste több védelmi miniszter, majd a kínai védelmi tárca ve­zetője tisztelte megRahmonov elnököt. Cao Hangcsuan erő­sen hangsúlyozta: a két ország az ázsiai államok szövetségé nek egyaránt tagja, s felajánlot­ta Kína katonai segítségét is. októberben Oroszország, amelynek katonái a Szovjet­unió felbomlása ellenére is ott állomásoznak, engedélyt kapott Dusanbétól egy újabb légi támaszpont létesítésére, amely ezer főt foglalkoztat. ezzel tovább bonyolódik a helyzet, hiszen a szomszédos Kirgizisztánban amerikai bázis működik - megerő­sítve, hogy ez a régió stratégi­ailag fontos terület Oroszor­szág, Kína és Afganisztán között. Orosz felderítőhajó indul ki Szevasztopol kikötőjéből, hátrahagyva cirkáló és romboló .testvéreit" Meghallgatnák a szír elnököt hariri A libanoni kormányfő halálát vizsgálják ki A libanoni miniszterelnök elleni merényletben nyomozó ENSZ-bi- zottság találkozót kért Bashar al- Asszad szíriai elnöktől és kül­ügyminiszterétől - jelentette a CNN. A döntés egy nappal azu­tán vált nyilvánossá, hogy a volt szír alelnök egy tévényilatkozat­ban közölte: Haririt Damaszkusz megfenyegette a tavaly februári gyilkosság előtt. Abdul Halim Haddám közvetlenül nem vádol­ta Asszadot a merénylet miatt, de élesen bírálta kormányzási módszereit. A többi között kije­lentette: „a hatalom egy ember kezében van (Szíriában): egy em­ber - egyszemélyi irányítás”. Haddám kritikusan szólt Szíria Libanoni szerepéről, és kifogá­Asszadtól az ENSZ kért találkozót solta, hogy akadályozza a politi­kai és gazdasági reformok végre­hajtását. Haddám a szír politikai élet egyik meghatározó embere volt júniusi lemondásáig. Nagy vi­hart kiváltó vasárnapi interjúját Párizsban adta az al-Dzsazíra te­levíziónak. Ezután a szír parla­ment rendkívüli ülést tartott. Ha­zaárulással és Asszad személyé­nek bemocskolásával vádolták meg az exalelnököt, s követelték bírósági felelőségre vonását. Az ENSZ szóvivője megerősítette, hogy Haddám kritikája össz­hangban van a vizsgálóbizottság értesüléseivel, de nem említette Asszad meghallgatásának szán­dékát. ■ Cs. E. Uniós kihívások Bécs előtt Eu A vendéglők nyerhetnek az osztrák EU-elnökséggel Január elsején Ausztria lett az Eu­rópai Unió soros elnöke. A féléves mandátum idején számos fontos téma lesz napirenden; Bécsben hosszú ideje készülnek a felada­tok megoldásának levezénylésé­re. Dönteni kell arról például, 2007 Vagy 2008 legyen-e Romá­nia és Bulgária felvételének idő­pontja. Nyitott kérdés, mi legyen a két országban is leszavazott al­kotmánnyal. A program egyik kiemelt eseménye az EU-tagok és a latin-amerikai illetve karib tér­ségi országok csúcstalálkozója. Ezen a tanácskozáson feltehető­leg részt vesz Fidel Castro kubai vezető is, bár hivatalos megerősí­tés erről még nem ismeretes. A nagy vendégjárásra és az események biztosítására az orsztrák kormány sok millió eurót áldoz. Másfél ezer fővel nö­velték a különleges szolgálatok létszámát, megelőző intézkedése­ket hoztak esetleges terrorakciók ellen. Az elnökség fő haszonélve­zői alighanem a szállodák és a vendéglők lesznek. 1998-ban ez a megbízatás 140 millió eurót ho­zott Ausztriának. ■ E. Cs. Wolfgang Schüssel kancellár fél évig az unió soros elnöke k

Next

/
Oldalképek
Tartalom