Tolnai Népújság, 2005. december (16. évfolyam, 280-306. szám)
2005-12-31 / 306. szám
10 ü SZILVESZTER TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2005. DECEMBER 31., SZOMBAT BAKIK Mi írtuk, de Önök nem olvasták Rovatunkban olyan sajtóbakikat, tanulságosan kicsavart félrefogalmazványokat adunk most közre, melyektől a kíméletlen szerkesztői ceruza év közben megfosztotta a Nyájas Olvasót (Zárójelben a szerkesztő utólagos intelmei) kandeláberrel karambolozott. Az illető vélhetően elaludt a volánnál, letért az útról és nekiment a villanyoszlopnak. A vezető könnyű sérülést szenvedett, az anyagi kár 1 millió forint. (Alvajárók ne mászkáljanak az úton!) •k ha én szóltam rá (a kutyusra), hogy hátra, mert álltam ki a kocsival, rám se hederített, farkát vidáman billegtetve nyugodtan slisszolt ki az utcára nőstény kutyák után szimatolva, a bukszusokat oldalba locsolva. Bezzeg ha a férjem tette ugyanezt, akkor fülét, farkát behúzva kullogott hátra az udvarba, jól szemléltetve, hogy ki a falkavezér. (Azért én nem hiszem el, hogy a kolléganő jérje ilyesmire vetemedne.) * az élményfürdö műszaki áradását június 22-re tervezik. (No, csak ki ne öntsön!) ■k F. István büszke a kislányára, aki az elmúlt 12 év alatt szinte minden pillanatban az ujja köré csavarta édesapja fejét. (Dugóhúzógyártónak készül a kis édes.) * négy tűzeset történt Tolna megyében. A szekszárdi tűzoltók Domboriban a vízből egy veszélyessé vált stéget vettek ki. A paksiakat egy villanyoszlopra dőlő fához hívták. A paksi hivatásosok és a nagydorogi önkéntesek Pusztahencsén oltották el a hektárnyi tarlót (A négy tűz tehát a következő három: a tarlótűz.) ■k megyénkben az 1860-as évekig a zsidó kereskedők nagy része lakásukon kereste fel a fogyasztókat. (Akik nem tudták, hogy a világon szinte elsőként már fogyasztói társadalombanélnek.) k segít megelőzni a családon belüli erőszakot, a terhes anyák védelmét (Ez utóbbit azért nem kéne.) •k AZ ország legnagyobb áramtermelője a Paksi Atomerőmű Rt Az országban itt állítják elő legalacsonyabban a villamos energiát (Hát, tényleg: Visonta alighanem magasabban van.) •k elismerem, hogy ez nagyobb költséget jelent, de a borhamisítás felé tett valódi megoldást így lehet megtalálni - mondta a nagymester. (Véletlen elírásnak is gondolhatnánk, ha kis idő elteltével ugyanattól a szerzőtől nem olvastuk volna az alább idézetteket) k a borhamisítás a jövőben is legyen állami feladat, mint mindenhol az unióban. (Nono!) •k A boltok polcain roskadozik az áru. (Meg néha a szerkesztő, a röhögéstől. No nem a polcon, hanem a székében, hogy pontosak legyünk..) (fíyuricza Mihály szerk. gyűjtése) Brüsszel, sörön kívül látogatás Magyar invázió a belga főváros bevásárlóutcájában Belgium az az ország, ahonnan az ember akkor is barátként távozik, ha idegenként érkezett. Nemcsak más népeket sodor egymáshoz, hanem az azonos nemzetiségűeket is. Barátot csinál az ismerősökből. Lengyel János A magyarok meghódították az Európai Uniót. Nem kell ezen csodálkozni, ott vagyunk mi mindenhol, ahol a labda pattog - mondaná fociőrült barátom, de belátom, megint igaza van. Ahol a nép, ott az újságíró. A sör, a sajt és a csokoládé országa néhány napra vendégül látta a jeles magyar toll- és kameraforgatókat is. Mondanom sem kell: a tolnaiak újfent kitettek magukért. Harangozó Gábor - európai parlamenti képviselő, aki a Dél-Du- nántúl érdekeiért is küzd - hívta meg a csapatot egy kis háztűzné- zőbe. Mert hát tavaly óta mi is az unió tagja vagyunk. A hivatalos program a szokásos, parlament, tanács, bizottság, képviselet. A főváros, a nyolcszázezres üvegfalú sem sokat változott. Már az unióban is tudják, ha egy magyarnak van néhány percnyi szabad ideje, akkor azonnal vásárolni indul. Az idegenvezetők rémálma a bolti tömegben el-eltűnő turista. A lányok az ékszereket, szép ruhákat keresik, a fiúk persze másra kíváncsiak. Brüsszel a sörbarátok Mekkája. A jól értesültek szerint a Moeder Lambic-ban több mint ezer, köztük 729 belga sörből lehet választani. No persze a csokoládé se kutya. Állítólag az a legfinomabb, amelynek legalább a 70 százaléka kakaó. A Gallér, a Amikor a székely alkuszik Kimegy Mózsi bá' az állatvásárba.- No és oztán jó futóé?- Ez?! Tíz kilométert fut megállás né'kű. -Oznemjó!- Oztán mé' nem?- Met én innen 6 kilométerre lakom, őzt 4 kilométert mindig gyalogoljak vissza? A szeredai favágó esete Újságíró érkezik a kommunista világban Brassóból Szeredára. Azt kéri, vigyék el a favágóhoz. Amikor a találkozás megtörténik, azt mondja neki: - Úgy hallottam, évtizedekig a grófi birtokon dolgozott. Meséljen, Mindenhol jó, de legjobb a kávézóban. Glaub Róbert és Stefan Anikó két program között (kisképünkön). Judit hol van? - kémlel kérdőn Simon V. Zita a bevásárlóutcában. Németh Judit öt lépéssel mögötte Charlemagne, a Café-tasse és a Jacques igazi csemege. A szerzetesek készítette Chimay sajtról már nem is beszélve. Európa fővárosában szinte minden néhány metróállomás- nyira van, mégis el lehet tévedni. A hordatudat, amely évszázadokon keresztül a fajok fennmaradását szolgálta, egészen másként hat az emberre, főleg egy kiadós vacsora után. Az újságíró, az emberiség különleges fajtája is bátran metróra szállt, mit neki az a néhány száz méter. De ami a föld alatt van, az egészen más, mint ami az utcáról látszik, kiváltképpen sötétben. Amikor kiderült, hogy jó irányba, az otthont adó szálloda felé robogunk, lármában már felvettük a versenyt egy gimnazista osztállyal, még az éberség szikj rája is kialudt. Ahogy ilyenkor történni szokott, két kollégánk véletlenül fennfelejtette magát az egyik szerelvényen. Állítólag egyikük sem hallotta a Magyar- országon megszokott: kérem vigyázzanak, az ajtók záródnak! figyelmeztetést. Még döbbenet ült az arcokon, amikor egy középkorú úr szó szerint fóltépte a kocsi ajtaját. Kiszabadult a két hölgy. A köszönetként hallatszó angolos dünnyögésre magyaros szívesen volt a válasz. Brüsszelben tehát senki és semmi nem az, mint aminek látszik. A várost flamandok és vallonok lakják, hozzájuk csatlakozott mintegy kétszázezemyi bevánSZÉKELY VICCEK - ES HOGYHÍV JAKOK... milyen volt az élet? Hány gatyája volt akkoriban?- Nyóc - vágja rá a favágó.- Miből?- Gyolcsbú'.- És most hány van?-Egy.-Miből?- Abbú' a nyócbú. Kurjongatva a főutcán Kiplakatírozzák Udvarhelyen az új szigorú rendszabályt: aki éjfél után lármázva vagy da- nászva megy haza, szigorú büntetést kap. Másnap, éjszaka hallja a rendőr, valaki hangosan kurjongat a főutcán. Elkapja az öreg Áront és rámutat a plakátra.- Nem tudja kend az új szabályt?- Én tudom, biztos úr... De ki mondta, hogy hazamegyek?Jde indútam csak a másik kocsmába. k k k- Hogy hívják Albert Einstein torz testvérét? - Frank Einstein.- Hogy hívják a vámpírok adminisztrátorát? - Vérelszámoló.- Hogy hívják azt a ragadozót, amelyik bűnözőket eszik? - Gonosztevő.- Hogy hívják az okos kisfiú nagyszülőjét? - Agymama. dorló és vendégmunkás, köztük azok, akik az uniót és a NATO-t szolgálják. A történelem egybepréselt itt sok mindent, a belgák mégis büszkék önmagukra, a konyhájukra. Aki nem iszik alkoholt, annak is vigyázni kell, mert itt kólát kérni felér egy durva sértéssel. Célszerű inkább valamilyen ásványvizet választani. Brüsszel egyszerű és mégis bonyolult: nem lehet megérteni csak a tankönyvekből Aki ott tölt néhány napot, rájön, hogy a nemzetek nagy olvasztótégelyében a belülről fakadó segítőkészség a meghatározó. Megtapasztaltuk, mint ahogy azt is: egyetlen értelmes ember barátsága többet ér, mint az összes értelmetlené.- Hogy hívják a szexmániás medvét?- Cicimackó.- Hogy hívják a cigánybörtönt? - Aromazáró!- Hogy hívják a sovány kutyát? - AnoRex.- Hogy hívják a bevásárlóközpontban dolgozó nénit? - Frauchan.- Hogy hívják a lassú postást? - Levéltetű.- Hogy hívják Maci Lacit nagykorában? - Medve László.- Hogy hívják az átlátszó kutyát? - Nejlon tacskó.- Hogy hívják a német jegesmacit? - Dermedve. JEGYZET IHAROS! IBOLYA Viharlámpát a farkával... Az újságíró ritkán talál ki híreket Ot is tájékoztatják. Az egyik vidéki rendőrkapitányságról kaptuk a hírt, miszerint kerítésátmászás módszerével hatolt be az ismeretlen tettes a lakatlan ház udvarára. A házban kutatást végzett az illetéktelen személy, de nem vitt el semmit Az évszázad bűnügye. Kiss László alkotmánybíró gyűjti a helyi rendeletek gyöngyszemeit. Egy nem Tolna megyei példa: A viharlámpát a pajta falán olyan magasságban kell elhelyezni, hogy azt sem ember, sem állat a farkával leverni ne tudja. Jól kinézünk, csoda, hogy néha magunk sem tudjuk, hány éves a kapitány? Sirhúber Fridolin közalkalmazott művelődik- Nagyon szeretem a verseket, Petőfi Sándortól kezdve egészen ma élő költőkig. Jó lenne többet olvasni, különös tekintettel a helyi költők gazdag tárházára. Szívem és ízlésem szerint sokkal, de sokkal több teljes Wagner operát hallhatnék meg. Jó lenne többet mesélni öt zsenge gyermekem lelki épülésére. Szívesen főznék is vasárnaponként, de sajnos minderre nem marad időm, mert folyton a kocsmában ülök a haverokkal. Magányos Malvin diszpécser munka után jótékonykodik- Egész életemet arra tettem fel, hogy örömet szerezzek az embereknek. Már középiskolás éveimet is az édesítette meg, ha jót tehettem. Tettem is ahol lehetett, az iskolai szenes pincében és a kiskapunk előtt. Édesanyám is mindig azt mondogatta, hogy a legfontosabb a szívjóság. Később a főnökeimet részesítettem előnyben, mostanában egy ötcsillagos szállodában dolgozom, s munkaidő után külföldieknek szerzek örömet. 1.1. A zon a napon a legnagyobb szükségem arra volt, hogy valaki levegye rólam az átkot Igaz, akkor még nem tudtam, hogy van rajtam ilyesmi, de hát a tudatlanság nem mentesít bennünket a felelősség alól. Hanem amikor megláttam, hogy a parkolóban közeledik a kocsim felé egy fura alak, egy olyan sámánszerűség, már tudtam, itt valami komoly dolog levételéről lehet szó. Úgyhogy amikor bekopogott a kocsi ablakán, én, mintegy megbabonázva a pillantásától, azon nyomban letekertem az ablakot, és őszinte ámulattal bámultam rá. Nem vagyok otthon efféle témákban, így aztán még most sem tudom, hogy kifejezetten követelmény-e a sámánszakmában a csúnyaság, vagy némi előnyt jelent a felvételi elbeszélAz én sámánom getésnél. Az én meghatározhatatlan korú sámánom mindenesetre nagyon csúnya volt. Ha jól számoltam, fogai éppen csak hogy megelőzték a ßleit. Mármint egy képzeletbeli darabszám versenyben. Az az alaktalanul molettre szétaerobikolt test szintén nem volt éppen megnyerő. És a mindenféle pro-vita- minokkal zsírosra táplált hajzata sem vált előnyére. De kedves volt és mosolygós. Mert hát milyen legyen egy női sámán? így, visszagondolva, tulajdonképpen csak egy egészen rövid időre állt el a lélegzetem, amikor ő a letekert ablakon keresztül váratlanul benyúlt a dzsekim alá. Néhány másodpercig a mellkasomra szorította tenyerét, és - hopp - már le is vette rólam az átkot. Ő mondta. De tényleg csak azt. A pénztárcám az oldalsó zsebemben volt. Persze az is hamar előkerült, mert az én kedves sámánom nagyon udvariasan célozgatott rá, hogy bizony, még ők sem tudják ßggetleniteni magukat a szabadpiac farkastörvényeitől. Bár nagyon hálás voltam neki, azokban a pillanatokban úgy gondoltam, hogy kettőszáz forintnál többet semmiképpen nem ér meg nekem, ennyi az árfolyama, hogy megszabadított az átoktól. Az én sámánomnak azonban nemcsak az átkokat illetően volt éleslátása, mert pénztárcám tartalmát is pillanatok alatt fel tudta mérni.- Van ott ezres is - búgta bűbájosán mosolyogva, miután átnyújtottam neki a kétszázast. Am én akkor már új erőre kapva nagyon szépen megköszöntem a sámán-szerviz szolgáltatást, de nem adtam oda az ezrest. Sámánom akkor elköszönt. Kicsit fájt, hogy hirtelen olyan rideg lett és nem foglalkozott tovább velem. De beláttam, újabb és újabb levennivaló átkok után kell kutatnia. És tényleg. Egy jó óra múlva is a parkolóban sétáltam, és egy- szercsak szembetalálom magam vele. Láttam rajta, mintha megint egy átoktól szeretett volna megszabadítani. De mielőtt tiltakozhattam volna, hogy köszönöm, én már egyszer megvoltam, megismert, és láss csodát: rám mosolygott. - Szia, szépfiú. De jól nézel ki - kacérkodott az én csúnyácska, megint kedves női sámánom. Ám mivel nem voltam egyedül, ennél több nem történt közöttünk. A bóktól megrészegülve mindenesetre azon morfondíroztam, vajon nem kellett volna mégiscsak odaadnom neki még azt az ezrest is? STEINBACH ZSOLT i i v
