Tolnai Népújság, 2005. december (16. évfolyam, 280-306. szám)

2005-12-17 / 295. szám

10 Januártól emelkedik a jövedéki adó összege A jövedéki adó összege az ásványiolaj-termékek kivéte­lével mind emelkedni fog 2006. január 1-től. Ami a leg­több embert érint az a bérfő­zési szeszadó. Az idei évben a szeszadó 960 forint/hekto- literfok volt. A jövő év janu­árjától ez az összeg változik, 1103 forint/hektoliterfokra. Az ügyfélfogadási idő megváltozott Szekszárdon A szekszárdi vámhivatal jö­vedéki alosztályának ügyfél- szolgálata értesíti a borászo­kat, hogy decembertől hét­főnként délelőtt 8 és 14 óra, szerdán 10 és 15.30 között, pénteken pedig 8 és 12 óra között fogadják az ügyfelei­ket. A szőlőbor elszámolását 2006. január 15-ig kell be­nyújtani. Jelentős beruházások, borfeldolgozók épültek Az elmúlt években a megye két borvidéke dinamikusan fejlődött. A korábbi évek friss telepítései lassan beér­tek. Az uniós követelmé­nyeknek megfelelően zárt technológiával rendelkező borfeldolgozók épültek Bonyhádon, Szekszárdon és Bátaapátiban. A nehéz, testes, édes borok simák, olajosak Az ünnepek alatt talán több idő jut arra, hogy jó borral a poharunkban koccintsunk. Baráti társaságban érdemes kipróbálni, hány jelzőt is is­merünk a borral kapcsolat­ban. Ehhez nyújtunk most A nehéz, testes, főleg édes borok hosszabb ászkolás után elsősorban glicerintar­talmuk miatt olajos benyo­mást keltenek. Ez már a po­hárba töltéskor észlelhető, a pohár falán képződő glicerin­gyűrű formájában. Az ilyen bor a pohárban forgatva las­san mozog, mint az olaj. A Dél-dunántúli régióban van a vörös szőlő negyede A hazai huszonkét borvi­dékből öt, a Dél-Balatoni, a Mecsekaljai, a Szekszárdi, a Tolnai, a Villányi-Siklósi a régiónkban található. Az or­szág összes szőlőterületének a 14 százaléka itt van, és ezen belül a vörös borszőlő területének közel a negyede. A szekszárdi borvidéken nagyobbak az ültetvények A Központi Statisztikai Hi­vatal adatai alapján az egyé­ni gazdaságok által használt szőlőterület átlagos nagysá­ga a régióban 0,2 hektár. A Dél-Dunántúlon az egyéni gazdaságok által művelt sző­lőterületnek legnagyobb há­nyada a szekszárdi és a fo- nyódi körzetekben található. Itt a szőlőterületek átlagos nagysága 0,7 hektár. BORHÁZAK TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2005. DECEMBER 17., SZOMBAT Jobbak az újborok a vártnál PINCE Karácsony előtt eljön a fejtés ideje, a hordókat célszerű ellenőrizni Reménnyel teli várako- | zással készülődnek a bo- 1 CD rászok az első fejtésre. A | szakemberek szerint még az ünnepek előtt feltétle­nül el kell végezni. Mauthner Ilona Minden ok megvan a bizako­dásra - mondta Módos Ernő bo­rász, az Alisca Borrend Nagy­mestere, mert a mostoha időjá­rási körülmények ellenére jobb­nak ígérkezik az idei bor, mint amilyenre két hónappal ezelőtt számítani lehetett. Most a leg­fontosabb teendő a borfejtés, ezt még az ünnepek előtt feltét­lenül végezzük el - tette hozzá a szakember. Erre az időre már beérik a bor, és ha tovább hagyjuk a seprűn, akkor az bomlásnak indul, és az így keletkező kellemetlen szag a bor ízében is megmutatkozik. Ilyenkor a nyílt fejtést ajánl­ják, ami azt jelenti, hogy ami­kor a bort az egyik hordóból át­juttatják a másikba, akkor érintkezzen az oxigénnel. Ezzel a művelettel ugyanis a levegőre érzékeny fehérjék kicsapód­nak, és így a bor stabilitása megnő. A fejtést követően a ké- nezést is célszerű elvégezni. A gazdák sokszor kérdezik, hogy mennyi ként használjanak, hi­szen ha többet tesznek belőle a kelleténél, akkor elkénezik, ha kevesebbet akkor meg a bor sta­bilitását kockáztatják. A szak­ember szerint fehér boroknál általában 1 dekagramm káli- um-metabiszulfidot szoktak használni hektoliterenként, vagy az 5 százalékos kénes-sa­vas törzsoldatból 1 deciliternyit ugyancsak hektoliterenként. Vörösboroknál ennek a felét kell használni mindenből, vagy­is fél dekagramm kálium- metabiszulfidot hektoliteren­ként, az 5 százalékos törzsol­datból pedig fél decit hektolite­renként. Fontos az is, hogy a hordók mindig teljesen fel le­gyenek töltve, ne hagyják őket félbe a termelők. Hetente nézni, ellenőrizni kell a frissen fejtett bort is. Ha minden rendben van, akkor februárra várható a következő fejtés. Az első borbe­mutatókat, borversenyeket már megrendezték a hegyközségek. A vártnál kedvezőbb a hatás. Jó a színanyag, a savakat sikerrel tompították a termelők. Aki idő­ben elvégezte ezt a beavatko­zást, annak harmonikus lett az új bora. Akik eddig erről megfe­ledkeztek, azoknak Modos Er­nő azt ajánlja, hogy ne spórol­ják meg a laboratóriumi ellen­őrzést, és csak ennek alapján tompítsák a savat. Az új borok közül elsőként a rozékkal jelen­tek meg a termelők a hazai pia­con. A friss, gyümölcsös nedűk szép eredményeket értek el az első borversenyeken. Aranyérmes, gyümölcsös rozék a megyéből A Miklás-napi országos borver­senyen a következő Tolna megyei pincészetek, termelők értek el kiemelkedő eredményt 2005-ös évjáratú boraikkal: A szekszárdi Aranyfürt Szövet­kezet, cabernet sauvignon, a bátaapáti Eurobor Kft., pinot noir és kékfrankos, a Szek­szárdi Mezőgazdasági Rt., pinot noir, és a szintén szek­szárdi Tüske Pince, kék­frankos-merlot cuvée bora lett aranyérmes. A versenyen szép eredményt ért még el a Danubiána Bt. merlot-ja, a tolnai En Gros Kft. zweigeltje, az Eszterbauer pin­cészet cuvée-je, a paksi Kovács Zala Mihály kékfrankosa, a Mészáros Borház cuvée-je, a paksi Szedmák István siller bora és a Sárosdi Pince több rozébora is. Miklós-napi borverseny Miklóstelepen Hetedik alkalommal rendez­ték meg a rozéborok országos versenyét Miklóstelepen, a Pécs melletti borászati kutató- intézetben. A verseny érdekessége, hogy Miklós napján, Miklóstelepen és Miklós nevű borászok érté­kelték az ország különböző borvidékéről nevezett nedű­ket. A verseny szervezője Kunszeri Miklós, az OBI (Or­szágos Borminősítő Intézet) főfelügyelője volt. A rozébor­versenyre 116 termelő 164 borral nevezett. Aranyérmet. 17-en, ezüstöt 40-en, bronzot 52 borász kapott. A Bock Pin­ce villányi portugieser (oportó) bora a legszebb szí­nű, a szekszárdi Tüske Pince kékfrankos-merlot bora pedig a legszebb illatú rozé minősí­tést kapta. A sárközi halhoz, vadhoz és réteshez cabemet illik A sárközi műveltség, folklór a Dunántúl és az Alföld népeinek kultúrája között átmeneti jelle­gű, mint ahogyan maga a Sár­köz is, az Alföld nyugati áthúzó­dása. Száz éve még a víz volt itt az úr. Mocsár, láp, ingovány. A községek a „högyi tanyán”, a magaslatokra települtek. A régi öregek szerint fele hal, fele víz volt itt minden. így aztán a halá­szat volt a legfontosabb foglalko­zás. Messzi vidékről jártak ide a fisérek, a halkereskedők, hogy jó üzletet kössenek. Különösen sok halat, vadat fogyasztottak. Ünnepi étel volt a bárány, a por­cos (szalonnatepertős) hagymás tarhonya. Az asszonyok sokféle rétest készítettek. Az ünnepek alatt jól mutat az asztalon a gemenci őzgerinc sza- lonnás tarhonyával. Az egy éjsza­ka pihentetett, bepácolt húst las­san, sütés közben öntözgessiik a levével. Fenséges pecsenyénk lesz. Régen a tarhonyát maguk gyúrták az asszonyok, kemény tésztát készítve, akkurátusán gömbölyítve az aprócska szeme­ket Ha kész az étel, egy mélytü­zű, jellegzetes fűszeres cabernet franc úgy járja át a testünket, hogy emlékezetes lesz ez a vad. Nem mindegy, a vörös, a fehér mennyire hideg A bor eltarthatósága függ attól, hogy milyen hőmérsékleten tá­roljuk, élvezeti értéke pedig at­tól, hogy milyen hőfokon fo­gyasztjuk. Sajnos, a vörösboro­kat gyakran túl melegen, a fe­hérborokat pedig túl hidegen tá­lalják fel. Nagy, sűrű vörösborok ideális szervírozási hőmérsékle­te 18 fok körül van, ennél mele­gebben nem tanácsos ezeket fo­gyasztani. Fiatal és gyümölcsös vörösborokat ugyanolyan hő­mérsékleten ajánlatos tálalni, mint egy nagy fehér burgundit, nevezetesen 14 fok körül. Min­den borra általános érvényű szabály: minél szerényebb mi­nőségű , annál hidegebben taná­csos fogyasztani. Nem minden bort érdemes hosszú ideig megtartani. Azokat a vörösborokat szokták elsősorban sokáig tárolni, ame­lyek fiatalon a nagy csersavtar- talom miatt szinte ihatatlanok, mint például a nehéz, jó bordói borok. MAUTHNER Nedű is kell a szerelemhez szümpozion Őseink összejöttek inni Már az ókorban is tud- ■■I > kát szümpozion néven ták, bor nélkül a világ WbÉA illették. E szó manap­szürke és unalmas. A Ä ság tudós tanácskozá­bor kell a szerelemhez sokat juttat eszünkbe, és a szerelmi csalódás iBEgZ!/ Az ókori görögöknél elviseléséhez, a baráti akkor kezdődött a beszélgetésekhez, de TaarnÉI bor mellett döntöttek háborúról és békéről, és bort ittak tisztelet­reméltó őseink akkor is, ha sem­mi különös okuk nem volt rá. Éppúgy mint mi, a késői leszár­mazottak. Az ókori Görögország­ban evés közben igen mértékle­tesen ittak, reggeli után viszont szívesen fölhajtottak egy pohár­ral. Estefelé a régi hetiének kü­lön összejöveteleket rendeztek, melyek fő napirendi pontja az ivászat volt. Ezeket a találkozó­_____I szümpozion, ha már az ut olsó asztalt is elvitték. A szol­gák ekkor behozták a bort a nagy keverőkorsóban, mellette a ku­pákat. A vendégek fölálltak, a ház ura egy kis áldozatot muta­tott be, ami abból állt, hogy egy kevés bort a földre loccsantott. Ezután hálaadó himnuszt zeng­tek, avagy Dionüszosz, a bor és a mulatság istenének dicséretét harsogták, melyek végeztével hi­vatalosan is kezdetét vette a szümpozion. M. I. Sárosdi Pince: Szekszárd, Présház u. 48. Telefonszám: 06-30-9468-530, vagy 74/419-879 E-mgil: sarosdi@enternet.hu i i 4 i Sárosdi Ferenc szekszárdi borász rozéja minden évben kiemelkedő eredményt ér el a hazai borversenyeken

Next

/
Oldalképek
Tartalom