Tolnai Népújság, 2005. november (16. évfolyam, 256-280. szám)

2005-11-25 / 276. szám

BALASSA JÁNOS KÓRHÁZ TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2005. NOVEMBER 25., PÉNTEK Szakvizsgáztak az orvosok A Tolna Megyei Önkormányzat Balassa János Kórházában dolgozó orvosok nagy figyelmet fordítanak szakmai tudá­suk fejlesztésére. A korábbi évekhez hasonlóan idén is többen tettek szakvizsgát. Vannak köztük fiatal szakemberek, akik első szakképzettségüket szerezték meg, gyakorlottabb kollégáik második, harmadik szakvizsgájukat tették le. Dr. Balázs Ottilia szakorvos, tüdőgyógyászati osztály Dr. Streicher Mátyás adjunktus, ortopédiai osztály Diplomáját Marosvásárhelyen, az Orvostudományi és Gyógysze­részeti Egyetemen szerezte 1998- ban. Férjével, Balogh Csabával 2000. áprilisában települt át Ma­gyarországra, öt éve dolgozik a szekszárdi megyei kórház tüdő­osztályán. Szakvizsgát 2005-ben tett tüdőgyógyászatból. A kérdésre, hogy miért épp tü­dőgyógyász lett, azt feleli, hogy a tüdőgyógyászat választotta őt. Magyarázatként hozzáfűzi, hogy mindenképpen a belgyógyásza­tot szerette volna választani, de mivel akkor ott éppen nem volt hely, csak a tüdőosztályon, ezért idejött. A tüdőgyógyászat is bel­gyógyászat, magyarázza. - Érde­kes, izgalmas szakág, ami ugyanakkor nem nélkülözi a manualitást. Most is éppen hör­gőtükrözést végeztem - mondja. Szekszárdot, mivel nyugodt kisváros, hamar megszerette. A dombos vidék emlékezteti szülő­földjére, Hargita megyére. Mun­kahelyén beilleszkedett, jól érzi magát. Következő lépésként an­gol felsőfokú nyelvvizsgát sze­retne tenni, jelenleg erre készül és az anyaságra. Férjével mie­lőbb gyerekeket szeretnének. Dr. Balogh Csaba szakorvos, radiológiai osztály Diplomáját Marosvásárhelyen, az Orvostudományi és Gyógy­szerészeti Egyetemen kapta 1998-ban. Orvos feleségével 2000. áprilisában települt át Magyarországra, öt éve dolgo­zik a szekszárdi megyei kórház radiológiai osztályán. Szakvizs­gát 2005-ben tett radiológiából. Balogh Csabának véletlen­szerűen esett a választása a ra­diológiára, de mint mondja, nem bánta meg, jól döntött. Munkája sokrétű, érdekes, a hagyományos diagnosztikai el­járások mellett sok újfajta vizs­gálati módszer van. A radioló­gia technikai része különösen nagy kihívást jelent számára. Az orvostudománynak ebben a szakágában óriási a fejlődés, a szekszárdi kórház öt év alatt számos új, korszerű gépet, diag­nosztikai készüléket szerzett be. Az ifjú orvost a radiológián belül leginkább az angiográfia (érfestéses vizsgálat), és a DSA (ez egyfajta digitális szubsztan­­ciós vizsgálat) érdekli, ezekben szeretne a jövőben jobban el­mélyedni. Jelenleg nyelvtanfo­lyamra jár, angol középfokú vizsgát kíván tenni. Az oldal a Balassa János Megyei Kórház támogatásával készült. Az összeállítást F. Kováts Éva, a fotókat Gottvald Károly készítette. A pécsi orvostudományi egyete­men diplomázott 1991-ben. Első munkahelye a szekszárdi kór­ház ortopédiai osztálya. Angol középfokú C-típusú nyelvvizs­gája van, de németül is jól be­szél. Az adjunktus harmadik szakvizsgáját tette le idén, 1996-ban ortopédiából, 2003- ban reumatológiából, 2005-ben sportorvostanból vizsgázott. Már egyetemistaként, egy boka­­szalag-szakadást követő műtétje után eldöntötte, hogy az orvostu­domány szakágai közül számára az ortopédia a legkedvesebb, ezt választja. Sokat dolgozik, évente 250-300 beteget operál, az új mű­téti, minimál invazív technikák tudója. Mivel az átlagéletkor emelkedésével egyre több a moz­gásszervi betegségekben szenve­dő idős ember, ezért tudását bő­vítendő, reumatológiai szakvizs­gát is tett. A sportorvosi szak­vizsgát idén a továbblépés lehe­tőségeként szerezte meg, mivel úgy gondolja, ezen a területen le­het önállóan dolgozni. A jövőben szeretné a hang­súlyt a tudományos munkára fektetni, PhD képzésben részt venni. Várja a lehetőségek bővü­lését, a műtőblokk átadását, hogy rövidebb legyen a műtétre vára­kozás ideje, főleg a sportolóknál. Dr. Felföldi Ferenc szakorvos, II. sz. belgyógyászat Diplomáját a pécsi orvostudo­mányi egyetemen szerezte 1996-ban, ettől kezdve dolgozik a szekszárdi megyei kórház II. sz. belgyógyászati, gasztroen­­terológiai osztályán. A fiatal, 33 éves orvosnak im­már két szakvizsgája van, az el­sőt belgyógyászatból tette le 2001-ben, a másodikat gasztro­­enterológiából szerezte 2005- ben. Tudatosan választotta a bel­gyógyászatot, mint mondja, már az egyetemen megkedvelte az orvostudománynak ezt a szakágát. Ezen belül olyan terü­leten szeretett volna dolgozni, ami igényli az invazív, eszközös beavatkozásokat, ahol kisebb műtéteket is lehet végezni. Ezért döntött a gasztroenteroló­­gia mellett. Úgy érzi, jól válasz­tott, szereti a munkáját. A kér­désre, hogy a gasztroen­­terológián belül mi érdekli, a reflux betegséget említi. (Ez az a kór, amikor a kívánatosnál több gyomorsav képződik és az a beteg nyelőcsövébe jutva re­kedtséget, köhécselést, a tüdő megbetegedését okozza.) Felföldi doktor a magánéleté­ben most nagy kihívás előtt áll, felesége hármas ikreknek adott életet, a kislányokat - Kata, Fan­ni, Réka - hamarosan hazavihe­­tik a boldog szülők a kórházból. A megyei kórház igazgatósági épületének első emeleti folyosója évek óta szolgál galériaként fotósok, képzőművészek alkotásainak bemutatására. Ma, november 25-én 17 órakor Molnár Bence, Nyitrai Gábor és Rónai Gábor, a veszprémi Bakony Fotóklub tagjainak képe­iből nyílik kiállítás. A megnyitó után Rónai Gábor és Nyitrai Gábor ve­títenek képeikből a kultúrteremben. A kiállítást dr. Almási István fő­orvos nyitja meg. A Bakony Fotóklub alapítója a Pannónia Fotóművé­szeti Fórumnak, mely a Dunántúl nyolc megyéjének fotósait fogja össze. Rendszeresen szerveznek szerzői esteket és saját fotógalériá­val is rendelkeznek. A klub tagjai évenként egy-egy témát közösen dolgoznak fel. Erdélyi táj, veszprémi fotóssal (részlet) Veszprémi fotósok képei a kórházi folyosógalérián Dr. Amir Zarbakhs szakorvos, ideggyógyászati osztály Diplomáját a pécsi orvostudo­mányi egyetemen vette kézhez 1999-ben. A szekszárdi megyei kórház ideggyógyászati osztá­lyán 2000 májusa óta dolgozik. Neurológia szakvizsgát 2005- ben tett Szegeden. Anyanyel­vén, a perzsán kívül magyarul és angolul is jól beszél. A fiatal férfi Iránból érkezett a pécsi orvostudományi egyetem­re tanulni, hogy gyermekkori ál­mát valóra válthassa. Azért Ma­gyarországot választotta, mert sok jót hallott az itteni oktatás­ról és a tandíj is elfogadható volt, szemben az angliaival. Mivel leginkább az idegrend­szer, az agy működése érdekel­te, először pszichiáter szeretett volna lenni, de aztán végül mégis az ideggyógyászat mel­lett döntött, amit máig nem bánt meg. A neurológián belül leginkább a dementia (leépü­lés) foglalkoztatja, valamint az epilepszia és a fejfájás. Az utób­bi azért, mint mondja, mert előbb-utóbb mindenkit utolér. Az iráni orvos az eltelt évek alatt megszerette Magyarorszá­got, Szekszárdot, az itteni em­bereket. Munkahelyén beillesz­kedett, kollégái, főnöke sokat segített ebben. Jól érzi magát,, itt akar letelepedni, családot szeretne alapítani. A higiénés és infekciókontroll osztály vezetője A kórház pszichiátriai osztályának vezetője Orvosi diplomáját Pécsett kapta 1987-ben. Ezután jött a szekszár­di kórház fertőző osztályára, itt dolgozott kilenc évig, majd 1996-ban a pécsi megyei kórház infektológiai osztályára távozott adjunktusként. Innen tért vissza 1999-ben a Balassa János Me­gyei Kórházba főigazgató-helyet­tesnek. Ezt a posztot 2004-ig töl­tötte be, azóta a higiénés és in­fekciókontroll osztály vezetője. A főorvosnak az idén letett klinikai farmakológiai szak­vizsgája a harmadik a sorban, 1991-ben infektológiából (fertő­zéstan), 1995-ben belgyógyá­szatból szakvizsgázott. Angol középfokú C-típusú nyelvvizsgája van. Dr. Almási István tudományos érdeklődése több mint tíz éve a szekszárdi kórház antibiotikum-felhaszná­lására irányul. A témával kap­csolatban több cikket írt, előadá­sokat tartott. Azt vizsgálta, hogy mennyire felel meg a kórházak antibiotikum-felhasználása a szakmai irányelveknek. A cél, a gyakorlatot az elmélethez közelí­teni a hatékonyabb gyógyítás ér­dekében. A továbbiakban is ez­zel szeretne foglalkozni, eseti szintig vinni a kérdéskört, ele­mezni az antibiotikum-felhasz­nálást, milyen betegségeket ke­zeltek, milyen gyógyszerrel és hatásfokkal. Orvosi diplomáját 1972-ben sze­rezte a pécsi egyetemen, ezt köve­tően jött Szekszárdra, a megyei kórház pszichiátriai osztályára dolgozni. 1984-ben kinevezték adjunktusnak, 1992-ben főorvos­nak, 1995-től osztályvezető főor­vos, 2000-től megyei szakfelügye­lő főorvos. Angolul beszél. Pszichiátriából 1976-ban szakvizsgázott, 2005-ben pszi­chiátria-rehabilitáció szakvizs­gát tett, Dr. Rónai László a pszichiát­ria szakterületén belül elsősor­ban az NMS (neuroleptikus malignus szindróma) betegség­gel és a delirium anyagcsere hátterével foglalkozik. A témá­ban több cikket írt, tartott elő­adásokat. A főorvos egyik fő fel­adatának tekinti az osztály pszichoterápiás és rehabilitáci­ós profiljának további erősíté­sét. Úgy gondolja, hogy a szak­mai fejlesztés ezen irányai meg­felelnek egyrészt a növekvő la­kossági igényeknek, másrészt a megfelelőképpen alkalmazott pszichoterápia és rehabilitáció nagyban növeli a pszichés be­tegségek gyógyításának haté­konyságát. Munkáján kívül igen fontosnak és meghatározó­nak tartja a családi köteléket, büszke reumatológus szakor­vos lányára, közgazdász-jogász fiára.

Next

/
Oldalképek
Tartalom