Tolnai Népújság, 2005. október (16. évfolyam, 230-255. szám)

2005-10-01 / 230. szám

TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2005. OKTÓBER 1., SZOMBAT ALMANACH 2005 51 - RAKASD 5 Bővítik, felújítják és korszerűsítik az öltözőt A sportöltöző bővítése, felújí­tása, korszerűsítése a végé­hez közeledik. A régi épület új szárnnyal bővült, megtör­tént a nyílászárók és burkola­tok cseréje és megújították a fűtési rendszert. A beruházás jelentős társadalmi összefo­gással és pályázati támoga­tással valósul meg. Rendezvények szolgálatára készül a faluház konyhája Befejezés előtt áll a faluház konyhájának korszerűsítése. A hatmillió forintos beruhá­zás költségeihez a Tolna Me­gyei Területfejlesztési Tanács hetven százalékkal járult hozzá. A munka végeztével a konyha megfelel az uniós elő­írásoknak, alkalmas lesz a te­lepülés rendezvényeinek ki­szolgálására. A kivitelezés­ben több felkért, főként helyi vállalkozó és az önkormány­zat építőbrigádja vesz részt. Miséken gyűjtöttek az erdélyi árvízkárosultaknak A katolikus templomban két misén pénzadományokat gyűjtöttek az erdélyi árvízká­rosultak javára. A szeptember 26-i szertartáson Sebestyén István egyházi énekeket és székely népdalokat énekelt, verseket, imádságokat mon­dott. Mellette a székely és né­met kórus is közreműködött. A miséken több mint kilenc­venezer forint gyűlt össze. PONTOS EMBEREK Képviselő-testület: Illés Ferenc polgármester, Hucker Csaba alpolgármester, Bányai Károly, Elmauer József, Fábián János, Murvai Árpád, Kozma Orbán, Révai Ferenc, Sebestyén György, Verebes Béláné. Német Kisebb­ségi Önkormányzat: Hucker Móni­ka elnök, Hucker Csaba, Bányai Károly, Elmauer József, Karika Ágnes. Falugazdász: Hufnägel Imre. Háziorvos: dr. Skaliczki Teréz. Fogorvos: dr. Palkó Erzsébet. Védőnő: Némethné Geisz Rita Az oldal a helyi és a Tolna megyei önkormányzat támogatásával készült. Az összeállítást írta és a fotókat készítette Pál Ágnes. Összkomfort a főút mellett fejlesztések Minden közmű megvan, az utakat, járdákat kell rendbe tenni. A csapadékvíz elvezetése is megoldásra vár Bartsch Józsefné (balra), Bencze Ildikó és Palkó Antal buszra várnak, a 6-os főúton Nekünk szerencsénk van - mondta a buszmegállóban egy asszony. Itt, a 6-os mellett nincs gondunk, sok busz jár, könnyen elérünk akárhová - folytatta. Egy fiatalember hozzátette: jó is, meg nem is. Néha akkora a forgalom, hogy alig lehet az egyik oldalról a másikra jutni és némelyik autós úgy szá­guldozik, mint­ha sztrádán lenne. ILLÉS FERENC polgármester egyetért a két em­ber gondolataival. Mint mondta, keresik a lehetőséget a biztonsá­gos forgalom kialakítására. Re­méli, sikerül megoldani, csak­úgy, mint az elmúlt években több beruházást, amelyekkel összkomfortossá vált a falu. Az oktatást helyben oldják meg. Van háziorvosi, fogorvosi és vé­dőnői szolgálat. Patika működik a faluban. A könyvtár és faluház jó színvonalon látja el feladatát. Több bolt és vendéglátóegység gondoskodik az ellátásról. A nagy beruházások közül leg­utóbb, 2004-ben a szennyvíz­csatorna-hálózatot építették ki. A gerincvezetékre folyamatosan történnek a rákötések. Legna­gyobb gondjuk a belvízelveze­téssel van, ámi a falu sajátos fek­véséből adódik. A képviselő-tes­tület döntése szerint 2006-ra el­készül egy tanulmányterv, amely feltárja a vízelvezetés problémáit. Ezek ismeretében dolgozzák ki a konkrét, engedé­lyes terveket - Szükség van a ré­gi aszfaltozott makadámutak fel­újítására, új járdákra - sorolta a polgármester. - Sajnos a pénzügyi kereteink szűkösek - tette hozzá Illés Ferenc és megjegyezte: a pá­lyázatok egy részétől elesnek, mert Kakasd az infrastruktúra fejlettsége miatt nem tartozik a hátrányos helyzetű települések közé. így az önkormányzat rövid távon nem vehet részt a rendkí­vüli belvízkárok elhárítására ki­írt pályázaton, a 2005-2006-os közmunkaprogramon. A nyári esőzések mintegy 20 millió forint kárt okoztak. Folyamatosan fi­gyelemmel kísérik a pályázati le­hetőségeket és amire csak lehet, beadják programjaikat. Palkó Erzsébet varr és szívesen könyvel DR. palkó Erzsébet Kakasdon született, itt nőtt fel, min­denki ismeri. Szülőfalujában 1997 óta gyó­gyítja a bete­geket. Hobbija a varrás. Maga készíti a család ruháit, főként két gyermekének varr szíve­sen. Másik kedvenc időtöltése a könyvelés. Mint mondta, mi­kor vállalkozó lett, nem jól vá­lasztott, ezért elvégzett egy mérlegképes könyvelői tanfo­lyamot. Azóta maga foglalko­zik a számvetéssel. Szereti a számok világát, amely kis­gyermek kora óta érdekli. MAGÁNÜGYEK KAKASDON Kresz József gyógyszerész unokájára vigyáz és olvas Sebestyén István dalol, mesél, anekdotázik kresz József az ország leg­jobb ötven pa­tikája között szereplő, bony­hádi Aranysas Gyógyszertár vezetője. Kakasdon há­rom éve nyitot­ták meg a fiókgyógyszertárat. Naponta nyitva tartanak. Egy­re több vevőjük van. Sok mun­kája miatt kevés szabadideje marad. Ennek legtöbbjét uno­kájára, Rolandra áldozza. Ren­geteget játszanak, kerékpároz­nak, járják a környéket. Szíve­sen töltik az időt balatoni üdü­lőjükben. Amikor teheü olvas, zenét hallgat. Sebestyén István neve nem is­meretlen a nép­dalokat, nép­meséket, anek­dotákat, verse­ket kedvelők körében. Azzal tölti minden szabadidejét, hogy amit szépnek talál, megta­nulja és másoknak is megmu­tatja. Kárpát-medencei nagydí­jas népdalénekes, országos nagydíjas mesemondó. Felkéré­sek sokaságának tesz eleget. Van olyan nap, amikor három­szor áll közönség elé. Jelenleg öt fellépésre készül. A hét végét A mesevilága nemzetközi konfe­rencián tölti Budapesten. Cser Istvánné gobelinjei a mesék világába vezetnek CSER ISTVÁNNÉ Kakasdon szü- letett, Itt járt iskolába. Min- denki ismeri, flfc* de kevesen W jK tudják róla, \ f hogy szabad­^§g|K idejében gyö- nyörű gobe­linképeket varr. Könyvből ta­nulta meg készítését. Nem vá­sárol előre elkészített kliséket, azokat is maga tervezi, rajzol­ja, a színeket ugyancsak maga válogatja össze. Képei félig a látvány, félig a fantázia szüle­ményei. Szívesen örökít meg tájakat, népmese-illusztráció­kat készít. Kedvenc témája az egzotikus japán világ. eaaazmai Megszerette a hegyes vidéket A 96 éves istenes Pál 1948- ban a felvidéki Udvardról ér­kezett családjával Kakasára. A ma is friss idős ember így emlék­szik: - Sík vi- dékről jöt­P tünk, mes V voltunk ré­mülve, mi lesz velünk a he­gyek között. Aztán hozzá­szoktunk. Voltak nehéz idők, de valahogy mindig túljutot­tunk rajtuk. Keményen dol­goztunk. Megtaláltuk a mun­kát. Voltam boltos, a téeszben raktáros, felvásárló. A falu­ban így lettünk feleségemmel mindenki Pali bácsija és Mári nénije. Mióta ide érkeztünk, sok minden változott. Vannak közművek és sehol nem kell már a sárban járni. LELEKSZAM 1870 1482 1949 1755 1990 1742 2005 1806 Óvodások száma 53 Iskolások száma 124 2004. évi helyi adóbevétel 21 281953 Egy főre eső adóbevétel 11784 Gépjárművek száma 611 Munkanélküliségi mutató 8,3% A polgármesteri hivatal ügyfélfogadása: hétfőn 8-tól 16 óráig, kedden nincs ügyfél- fogadás, szerdán 8-tól 17 órá­ig, csütörtökön nincs ügyfélfo­gadás, pénteken 8-tól 12 órá- ig.A falugazdász fogadónapja: szerdán 13-tól 16 óráig. Az Aranysas gyógyszertár nyitva tartása: hétfőtől péntekig 8-tól 12 óráig. művészet A táj, a környék szépségeit mutatják a képei Fiatalon lett a kakasdiak papja hitélet Megújuló hitoktatás, lélekemelő szertartások BÍRÓ Sándor 1939-ben született Budapesten. Édesapja és nagy­apja is festőművész volt. Há­roméves korában agyhártya­gyulladás következtében lett siketnéma. A i szakközépisko- Ék l'lJÉl á b a n W f 3 ötvösmesteri j szakképesí­tést szerzett, | Fogyaté- ^ kossága miatt nem vették fel a főiskolára, így autodidakta mó­don képezte magát. Dekoratőr­ként és kirakatrendezőként dol­gozott nyugdíjazásáig. Első fele­ségét, akitől két fia szü­letett, súlyos beteg­ségben elveszítette. Második feleségé- | vei, Anikóval, aki mindenben segíti, 18 éve élnek együtt teljes harmóniában í és boldog- \ ságban. 0 is hallássérült, de beszélni tud, szájról olvas és tolmácsol férjének. Bu­dapesten ismerkedtek meg, 2000-ben költöztek Kakasdra. A falu befogadta és szereti a min­dig nyüzsgő Bíró Sándort, aki fát farag, fémet munkál, rajzol, de legszívesebben fest. Az épí­tett környezet és a természet szépségeit mutatja meg alkotá­sain. Munkáival sok csoportos kiállításon vett részt. Első önálló kiállítása 2003-ban volt Kakasdon, azóta minden ta­vasszal bemutatkozik. Legutóbb Lengyelen láthatták festményeit az érdeklődők. Tagja a Szek­szárdi Siketek és Nagyothallók Szövetségének és a Tolnai Bárka Művészeti Szalonnak. KERESZTES ANDOR Kisdorogi származású. Bonyhádon szüle­tett, néhány évig itt nevelkedett. Szüleit korán elveszítette. Ke­resztszülei nevelték fel Kisdo- rogon. A fiatal pap azt mondta, az a falu meghatározó helyszín volt életében. Az általános iskola elvégzése után a lengyeli szak­képző iskolában tanult, majd Szombathelyen Szalézi szerze­tesként szolgált. A teológiát Bu­dapesten végezte. Mayer Mihály megyés püspök 2004-ben szen­telte pappá. Jelenleg tolnai káp­lán, Bogyiszló és Fácánkert is hozzá tartozik. A kakasdi szolgá­latot ideiglenes kinevezéssel 2005. szeptember 1-jén vette át a nyugdíjba vonult Lauli atyától. Székely származású lévén, a falu nem volt ismeretlen számára. Úgy érzi, a kakasdiak szeretettel fogadták. Az egyházközséggel jó a kapcsolata, mindenben segít­ségére vannak. Fontosnak tartja a hittanoktatás megerősítését, az ifjúsággal jó kapcsolat kiépí­tését. Szeretne jó templomi kó­rust kialakítani és a faluban mű­ködő székely és német énekkar­ok segítségére lenni. Mint mondta, munkája során mindig új misés választott jelmondata lebeg a szeme előtt: „Nem azt ke­restem, ami nekem hasznos, ha­nem ami másoknak az, hogy üd­vözöljenek.” J á i

Next

/
Oldalképek
Tartalom