Tolnai Népújság, 2005. október (16. évfolyam, 230-255. szám)

2005-10-04 / 232. szám

8 MM GAZDASÁGI TÜKÖR V: V '■ 2005. OKTÓBER 4., KEDD *i*i,iiiiiii,mim"1—1111111,11" ’i iitiiiiiimTímrr HÍESÁV A kínai kereskedők ellen szövetkeznek országszerte mind több he­lyen fognak össze a magyar kereskedők a kínai ruhadöm- ping visszaszorításáért. Kob­za György, a Skála Buda áruházat bérlő 13 kereskedő képviselője elmondta: árban még nem tudják felvenni a versenyt, ám a személyre szóló kiszolgálásban és a jobb minőségben előnyben vannak. Szövetkeztek a Luxus áruházban is a magyar beszállítók, (ns) A Vodafone is beszáll a vezetékesversenybe októbertől a vezetékespia- con is beszáll az ügyfelekért folytatott versenybe a Voda­fone Magyarország Rt. Olyan új tarifacsomagot vezettek be, amellyel az otthonról tele­fonálókat igyekeznek meg­nyerni. Kimenő hívás csak az ügyfél által megadott címről kezdeményezhető, (ká) EU: szánalmas a magyar költségvetés kritikával illette az EU gaz­dasági és pénzügyi bizottsá­ga a magyar fiskális politikát - nyilatkozta a Reutersnek egy uniós illetékes. A testület a tervek szerint a közeljövő­ben ajánlásokat dolgoz ki Magyaroszág számára, (ká) A HIRSAV A PANNON GSM TÁMOGATÁSÁVAL KÉSZÜLT A BUX-index 2005. október 3-án Záróérték: 23 397 r 22 800, 09.00 11.00 13.00 15.00 16.30 FORRÁS: BÉT NYERTESEK 2005.10.03. Ré&ftiéíiy ■■ Richter 39 200 <■4,80 3 223 Egis 19 695 +4,76 1 293 OTP 8370 +2,51 6244 MTelekom 1085 + 1,40 1 088 Mól 23030 +0.26 8333 VESZTESEK FORRÁS: BÉT IWs6ár(F0 «MN »ft Synergon 619-0,96 17 BorsodChem 2 350-0,84 258 Émász 11395-0,35 12 TVK 5 495-0,09 4 Démász 18 485-0.08 13 Verseny gátolja az emelést gázdrágulás A termelőüzemek nyelik le a novemberi változást (TV A pékségek csődhullámtól tartanak. Az éles piaci verseny miatt már az eddigi energiadrágulást sem tudták érvényesíteni a kenyér árában. A lakosságot nem érinti a novemberi, átlagosan 19 százalékos gázáremelés. A számla nagy részét az ipari fogyasztók fizetik. Bak Mihály Az eddig is meglévő kettős ár­rendszer a jövő hónaptól újabb gellert kap azzal, hogy a lakossá­gi földgáz ára változaüan marad, miközben a világpiacon 200-ról 220 dollára nőtt a köbméteren­kénti gázár. Annyi változás azon­ban a kisfogyasztók körében is várható, hogy különbség lesz tá­mogatott és nem támogatott fo­gyasztás között. Nem lesznek tá­mogatottak az üzlethelyiségek­ben lévő boltok, amelyek eddig megkapták a kedvezményt. A lakossági árak támogatását két éve a Mól bányajáradékából feltöltött kompenzációs kasszá­ból végzik. Az idei több, mint 70 milliárd forint azonban lassan el­fogyott volna, ha nem emelik meg a nagyfogyasztók által fize­tendő tarifákat. Idén januárban volt az első drágulás: átlagosan 12 százalék viszonteladóiár- és 5,3 százalék fogyasztóiár-eme- lés. Ezt követte az augusztusi hét százalék, amely már csak az ipa­ri fogyasztókat terhelte. Az újabb, csak őket érintő tarifaváltozással végképp feje tetejére állt az árak szerkezete. Ezért jövőre új, szoci­ális rendszert ígérnek, hogy ne az elfogyasztott mennyiség, ha­nem a rászorultság legyen a tá­mogatás alapja. A nagyfogyasztók esetében a gázra fordított kiadás 90 százalé­kát a fogyasztás után fizetik, a maradék az alapdíj. Most az előbbit emelik meg számukra, vagyis minél energiaigényesebb egy üzem működése, annál na­gyobb arányban nőnek meg költ­ségeik. Három ilyen nagy terület van a gazdaságban: az élelmi­szer- és az építőanyagipar, vala­mint a fémfeldolgozás. Különö­sen az első kettőben annyira óri­ási a verseny a piacon, hogy a cé­gek csak nagyon mérsékelten lesznek képesek továbbhárítani a „kisfogyasztókra” a gáz drágu­lását - mondta el a Reggelnek Barta Judit, a GKI Energíakutató és Tanácsadó Kft. szakértője. Nyilván lesznek ágazatok, ame­lyek erősen megsínylik a mosta­ni drágulást. A pékek szakmai szövetségének elnöke szerint már az eddigi energiaár-emelke­dés alapján is 10-15 százalékkal emelni kellene a kenyér árát, de az elmúlt években rendre siker­telenek maradtak ilyen törekvé­seik a hatalmas kereskedői kon­kurencia miatt. Ha egyenletesen - a lakosság­ra is kiterjedően - terítenék a gázárdrágulást, számítások sze­rint 11-12 százalék lenne az ár­emelkedés. A teljes fogyasztás­ból 30 százalék a lakosság rész­aránya, körülbelül 20 a különfé­le intézményeké, 50 százalék pe­dig az ipari üzemeké. Az ener­giatermelők között nyilván nagy lobbizás kezdődik majd, hogy a drágább gáz miatt emelkedjék a villamosenergia ára is. Barta Ju­dit szerint ehhez nem fog hozzá­járulni a kormány a jövő év ele­jén-legfeljebb szimbolikus mér­tékben. Pár hónapig tehát biztosan marad a lakossági árak hármas tagolása, amelyben évi 1500 köbméter fogyasztásig nagymér­tékű, az 1500 és 3000 köbméter között pedig kisebb támogatás jár, függetlenül attól, hogy emö- gött mekkora jövedelem áll, egy­személyes vagy nagycsaládos a háztartás. Az árak sokféleségét mutatja az is, hogy ha energia-egyenérté- ken nézzük a magyar lakossági gázárat - 5,5 euró, 1375 fo- rint/gigajoule -, az lényegesen alatta marad az uniós átlagnak, ami 8,5 euró, azaz 2125 fo- rint/GJ. Sőt, még a cseh és len­gyel 6,5 eurós és szlovák 7 eurós gázárnak is. Ha viszont az úgy­nevezett vásárlóerő-paritáson, a jövedelmek alapján számolunk, akkor az uniós átlagárakat egy­nek véve, Magyarországon 1,1 a lakossági gáz ára. Vagyis a hazai fizetésekre vetítve tíz százalék­kal fizetünk többet a gázért, mint átlag az uniós polgárok. Gáztarifák novembertől (áfa nélkül, Ft/m3) 6. 7. 8. FORRÁS: MAGYAR ENERGIA HIVATAL Brüsszel az olcsóbb külföldi mobilozásért Információs honlapot hozott lét­re az Európai Bizottság, amely­nek segítségével könyebben tájé­kozódhatnak az érdeklődők a külföldön érvényes mobiltari­fákról. A külföldi szolgáltató igénybevétele, vagyis a barango­lás (angol kifejezései roaming) ma még sokszor nagyon drága, ám a legtöbb utazó szeretné nya­ralása vagy egyéb útjai alatt is használni mobiltelefonját A hon­lap a huszonöt uniós tagállam összes mobilszolgáltatójának hí­vásdíjaiból tesz közzé adatokat. Viviane Reding, az információs társadalomért és médiáért fele­lős biztos megoldandó problé­mának nevezte azt a helyzetet, hogy a mobilkommunikáció el­terjedt, és általában aránylag ol­csó, de külföldön nagyon kedve­zőtlen árakon lehet telefonálni. Reding kijelentette: „Csak a jól tájékozott fogyasztó a felkészült fogyasztó”. A bizottság a honlaptól és egyéb, a fogyasztókat tájékozta­tó programjaitól azt várja, hogy azok kedvezőbb árak kialakítá­sára ösztönzik a szolgáltatókat. A honlap címe: http://euro- pa.eu.int/information_socie- ty/index_en.htm címen. ■ B. L. Kevesen tudnak állást keresni Európában Jelenleg nincs jelentős munka­erő-kivándorlás a magyar mun­kaerőpiacon, ám a jövőben szak­mánként eltérő módon, de növe­kedni fog azok száma, akik kül­földre mennek dolgozni - derül ki a GKI Gazdaságkutató Rt. ta­nulmányából. Főként fiatal, de már néhány éves tapasztalattal rendelkező informatikusok, szak­ápolók, fejlesztőmérnökök és or­vosok hagyják majd el az orszá­got. A tanulmány szerint azért ilyen alacsony a kivándorlás, mert a magyarok nem szeretnek helyet változtatni. A fiatal diplo­mások pedig többnyire azért nem tudnak elhelyezkedni, mert nem tudják, hogyan lehet kint ál­lást keresni. Ha esetleg később mégis sokan vállalnának mun­kát külföldön, s ez akadályozná egy-egy ágazat működését, akkor az egész unióra vonatkozó sza­bad munkaerő-vándorlás kiala­kulásáig kétoldalú egyezmé­nyekre, kvóták megállapítására lesz szükség. ■ Juhász Ádám A BUX-index az elmúlt napokban 23501 23 397 77 pontnap 09.26 09.27 09.28 09.29 09.30 10.03 FORRÁS: BÉT MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2005. október 3-án €/Ft $/Ft €/$ * 249,88 209,51 1,19 +0,29 ft +1,95 n-0,1 cent Kamerának nem lehet helye a próbafülkékben vége a leselkedésnek Alkotmányellenesnek bizonyult a felvételt nem rögzítő megfigyelés A legbecsületesebbek a svájciak Az Alkotmánybíróság (Ab) hétfői határozata szerint alkotmányel­lenes a május 2-án elfogadott, a személy- és vagyonvédelmi, va­lamint magánnyomozói tevé­kenységet szabályozó törvény biztonsági kamerák használatá­ra vonatkozó több rendelkezése. A törvényt Mádl Ferenc volt köz- társasági támadta meg, mond­ván, a rögzítés nélküli felvételre vonatkozó egyes rendelkezések sértik az érintett személyek mél­tóságát. Körkérdésünkkel a jel­lemző felhasználók tapasztala­tai iránt érdeklődtünk. A Reggel kérdésére a margitszigeti Hajós Alfréd Uszodában elmondták, az intézményt védő biztonsági ka­merákat a bejáratnál helyezték el. Az öltözőkben nincsenek ka­merák, ott a kabinosok felügye­lik a rendet. Az 1998 óta tevé­kenykedő, több tízezer objektu­mot védő City-Alarm Hungary Kft. szakreferense, Radios Atti­la lapunknak elmondta, hogy csak az elmúlt egy-másfél évben növekedett meg a kamerát igény­lők száma, így az általuk védett épületek csekély hányadában van ilyen jellegű védelem. Az esetek döntő többségében élel­miszerboltok szereltetik fel a bolti lopások, illetve rablások megelőzése érdekében a kame­rákat, illetve igénylik az ehhez kapcsolódó vagyonőri szolgálta­tást. Az öltözőkben, a próbafül­kékben és más olyan helyen, ahol az emberi intim szférát esetleg sértené, kamera elhe­lyezése iránti igény praxisuk­ban még nem merült fel. Az általunk megkérdezett be­vásárlóközpontok (Cora, Tesco, Auchan) egyikében sincs a pró­bafülkékben kamera, azokat előtte helyezik el. A védelmi rendszer részeként a biztonsági személyzet zárt láncú kamera- rendszer segítségével igyekszik megelőzni a lopásokat. ■ Hajdú R-Juhász Á. A bolti szarkák miatt tavaly 76 milliárd forintos veszteség érte a magyarországi kiskeres­kedelmet. Egy nemzetközi fel­mérés szerint a lopások döntő többségét a vásárlók követik el. A magyarországi kárnak pél­dául 29 százaléka írható az áruházi dolgozók számlájára. A „lopási toplistát” évek óta a britek vezetik, őket követik a finnek, a portugálok, a görö­gök és a franciák. Magyaror­szág a 15. helyen áll. A sereg­hajtók, azaz a legbecsületeseb­bek a svájciak és az osztrákok. Magyarországon az ismertté vált vagyon elleni bűncselekmé­nyek számának 30-40 százalé­kát teszik ki az áruházi lopá­sok. A jelenlegi törvények sze­rint, ha valaki 10 ezer forint alatt tulajdonít el árucikket vagy -cikkeket, akkor az „csak” szabálysértésnek bizonyul. Ekkor az áruház a tettes ellen a lakhelye szerinti önkormány­zatnál tesz feljelentést. Tízezer forint felett azonban bűncselekménynek számít ez a tett, ilyenkor a rendőrséghez kerül az ügy.

Next

/
Oldalképek
Tartalom