Tolnai Népújság, 2005. október (16. évfolyam, 230-255. szám)

2005-10-04 / 232. szám

6 HAZAI TŰKOR 2005. OKTOBER 4., KEDD HÍRSÁV Thürmer kimondottan kommunista lesz sokéves szünet után újra lesz bejegyzett kommunista párt Magyarországon. No­vember ötödikén ugyanis a Munkáspárt az elődök nyo­mán Magyar Kommunista Munkáspártra változtatja a nevét. Történészek a kom­munizmus áldozatainak számát mintegy százmillió­ra teszik világszerte. Az MSZP nem nyugdíjazná korábban az asszonyokat NEM TÁMOGATJA az MSZP a nők korai nyugdíjazására vonatkozó Fidesz-javaslatot. Simon Gábor szocialista po­litikus szerint az szigoríta­ná a jelenlegi szabályozást. A jelenlegi szabályok értel­mében a nők 38 ledolgozott év után nyugdíjazhatok, ha elérték a korhatárt. Orbán Viktor hét végén tett javas­latot arra, hogy a nők a kor­határ előtt is nyugdíjba me­hessenek negyven ledolgo­zott év után. A Havas-iskola nem fizet, a diákok perelnek A szegedi Tudományegye­tem Bölcsészkara szerint helyesen jártak el, amikor tandíjat szedtek a Havas-fé­le médiaiskola hallgatóitól. Azt viszont nem erősítették meg, hogy jogszerűen jár­tak-e el. A kar álláspontja szerint nem illetékesek en­nek megítélésében. A hall­gatói önkormányzatok felje­lentést tesznek. Átadták a biztonsági laboratóriumot átadták a fertőzést okozó kórokozók gyors diagnoszti­zálására képes új, Nemzeti Biztonsági Laboratóriumot hétfőn Budapesten, amelyre a járványok gyors felismeré­se érdekében 13 millió eurót költöttek. Feltevések szerint papagájkórban halt meg egy szentesi férfi a deszki kór­házban. A betegségnek szin­te semmi köze a madárinflu­enzához. Jövőre nem csökken az önerőalap lamperth Mónika belügy­miniszter szerint nem csök­ken az uniós források el­nyerését segítő önerőalap. A tárca 2006-ban erre a célra mintegy 7,4 milliárd forin­tot biztosít az önkormány­zatoknak. A keret célja, hogy a strukturális alapok­ból juttatott pénzek megpá­lyázásához szükséges ön­részt biztosítsa. Menesztették a Magyar ATV vezérkarát felmentették a munkavég­zés alól tegnap Székely Fe­rencet, a Magyar ATV prog­ramigazgatóját és Gyenes András főszerkesztőt. A te­levízió szakmai irányítását Szabó Stein Imre vette át. A csatorna részleteket nem közölt, mindössze annyit, hogy a korábbi vezetőket szakmai munkájuk elisme­rése mellett állították fel székükből. Székely 2003 óta látta el feladatát. Vizsgálatot ígért Tadics vajdaság A szerb államfő példásan büntetné az etnikai bűnözőket Borisz Tadics szerb elnök és Lukjan püspök Szentendrén. Olyan békesség kell szerbek között a magyarnak, mint magyarok között a szerbeknek. Borisz Tadics szerb ál­lamfő tegnapi budapesti megbeszélésein a vajda­sági magyarokat ért tá­madások kérdése került előtérbe. Tibay Gábor A jogvédők szerint a vajdasági magyarokat rendszeresen érik etnikai jellegű sérelmek Szerbiá­ban, ám az esetek jó része éppen az érintettek fenyegetettsége miatt nyilvánosságra sem kerül. Jelzésértékű az is, hogy míg a több mint kétszázötven magyar­verés egyetlen szerb elkövetője sem kapott még börtönbünte­tést, addig a törvénykezés meg­döbbentő szigorral sújt le fordí­tott esetben: a közelmúltban együttesen több mint hatvan év­re ítéltek egy szerb férfi bántal­mazásáért egy négyfős magyar csoportot. Hogy az etnikai jelle­gű erőszak nem életkorfüggő, jelzi: csak az elmúlt hónapban két iskolai bántalmazásra derült fény. Emellett rendszeresek a sírgyalázások a szabadkai ma­gyar temetőben, a magyarok ha­lálát kívánó utcai falfirkák pedig szinte mindennaposak azokon a vajdasági településeken, ahol magyarok is élnek. „A magunk részéről azt hangsúlyoztuk, rendkívüli aggodalommal tölte­nek el bennünket a vajdasági magyar kisebbséget ért etnikai atrocitások” - összegezte a szerb államfővel folytatott tegnapi megbeszélését Sólyom László. A magyar köztársasági elnök hangsúlyozta: nem keletkezhet a jövőben olyan látszat, hogy ilyen cselekmények büntetlenek maradhatnak. Hozzátette azt is, Magyarország elvárja, hogy a szerb kormány „hasson oda” annak érdekében, hogy a ható­ságok végére járjanak az etnikai ügyeknek. Sólyom László beje­lentette, hogy Magyarország felajánlja: kész otthont adni a ko­szovói rendezéssel kapcsolatos konferenciának is. Borisz Tadics a megbeszélés után a sajtónak elmondta, hogy a szerb állam érdekelt abban, hogy a vajdasági bűncselekmé­nyek elkövetőit megtalálja és pél­dásan megbüntesse. A szerb el­nök ugyanakkor hozzátette, azoknak az eseteknek, amelyek­nek nincs etnikai indíttatásuk, felesleges a kelleténél nagyobb jelentőséget tulajdonítani. Gyurcsány Ferenc miniszter- elnök a szerb államfővel folyta­tott megbeszélése után úgy fo­galmazott: „Magyarország fon­tosnak tartja, hogy az európai normák követésével ne adjunk okot arra, hogy nemzetiségi atro­citásokról eshessen szó.” A kor­mányfő hozzátette, nem azért, mert ezeket el kell hallgatni, ha­nem azért, mert ilyesmiknek nem szabad megtörténniük. A miniszterelnök a továbbiak­ban arról szólt, ahhoz, hogy ha­sonló ügyek ne árnyékolhassák be a két ország kapcsolatát, el­sődleges a nyitottság, mértéktar­tás, az általános emberi jogi normák betartatása és kikény­szerítése, továbbá a hatékony és eredményes igazságszolgáltatás. Gyurcsány Ferenc közölte, Bo­risz Tadics megígérte, hogy köz­vetlen tájékoztatást kér azokról a bírósági eljárásokról, amelyek­ben felvetődik a nemzetiségi at­rocitások lehetősége. Szili Katalin, a parlament el­nöke arról tájékoztatta a szerb elnököt, hogy Magyarország kész átadni az európai uniós csatlakozás során szerzett ta­pasztalatait, azonban elvárja, hogy a vajdasági magyarokat ért sérelmeket kivizsgálják. Borisz Tadics jelezte, hogy a szerb leg­felsőbb bíróság elnökéhez fordul a vajdasági incidensekkel össze­függő eljárások meggyorsítá­sáért. A szerb államfő kétnapos látogatásra érkezett Budapestre, holnap a parlamenti pártok ve­zetőivel találkozik. A vajdasági atrocitások az Or­szággyűlés tegnapi ülésén is szó­ba kerültek. Csapody Miklós (MDF) szerint a Vajdaságban napjainkban „etnikai túszsze­dés” zajlik, értük pénzt nem kér­nek, a kiszemelt áldozatokkal próbálnak nyomást gyakorolni azokra, akiket még nem ért tá­madás. A képviselő hangoztat­ta: az EU nem nézheti tovább a Vajdaságban történteket. Gyurcsány: Orbán rugalmasabb az euró kérdésében Komoly dilemmát jelent az euró bevezetésének kérdése Gyur­csány Ferencnek. A miniszterel­nök tegnap napirend előtti fel­szólalásában kiemelte, hogy egyaránt mérlegelni kell a közös valuta bevezetésének előnyeit és hátrányait. „Autópálya-építés, igazságos családtámogatás, igaz­ságosabb adórendszer, nyugdíj- rendszer, és/vagy két évvel ko­rábbi vagy egy-két évvel későb­bi euróbevezetés. Ez egy olyan dilemma, amelyre közösen kell válaszolni” - tette hozzá Gyur­csány Ferenc, aki kijelentette, ebben az ügyben nagy vita nincs az ellenzék és a kormány között, s „Orbán pártelnök úr ebben ru­galmas álláspontot foglalt el” - tette hozzá. A kormányfő utalt arra, hogy szintén komoly kihí­vások állnak az ország előtt a foglalkoztatás kérdésében. Kuncze Gábor, az SZDSZ frak­cióvezetője szerint nem szabad halogatni az euró bevezetését. „Érdemes ezeket az erőfeszítése­ket megtenni” - hangsúlyozta ál­láspontját a frakcióvezető, utalva az euróalapú lakossági hitelekre is. Kuncze Gábor nagyobb lépé­seket sürgetett az egészségügy átalakításában is. „A kormány álláspontja meg­lehetősen rugalmas az euró kér­désében” - mondta Áder János, a Fidesz parlamenti frakciójá­nak vezetője. A politikus kiemel­te, hogy először a 2008-as beve­zetés mellett érveltek, most pe­dig a 2010-es időpont is már a múlté. Áder János számon kérte a kormányon a 2002-es választá­si ígéreteket is, mint az ingye­nes tankönyveket, illetve a Szé- chenyi-terv továbbfejlesztését. Herényi Károly (MDF) szintén az euró 2010-es bevezetése mel­lett érvelt. Gyurcsány Ferencen a tankönyvek ingyenességét kérték számon Szerbia csatlakozása elmarad, ha nem lesz rend „mély aggodalmát fejezi ki az emberi jogok ismétlődő megsér­tései, valamint a jog és a rend Vajdaságban tapasztalható hiá­nya miatt” az Európai Parla­ment. Az EP kijelentette: Belg- rád csak akkor számíthat a sta­bilizációs és társulási megálla­podás jóváhagyására, ha érde­mi intézkedéseket tesz az ügy­ben. Az EP-hez továbbra is ér­keznek jelentések a Vajdaság­ból az emberi és kisebbségi jo­gok, a civil társadalom jogai­nak megsértéséről A jelentés­ben kitérnek arra is, hogy ki­sebbségi politikusokat zaklat­tak és bántalmaztak, továbbá a magyar nemzetiségi politikai vezetőket is fenyegetések érték. A szóvivőt is lehallgatták? kémügy Révész Máriusz a jegyzőkönyveket követeli Havi 62 ezer forint segély a bűnözők áldozatainak A nemzetbiztonsági kabinet pénteki ülésén Tóth András, a titkosszolgálatokat felügyelő po­litikai államtitkár jelentését hall­gatták meg a kémbotrányról. De­meter Ervin fideszes honatya az üléssel kapcsolatban azt nyilat­kozta: arra kell választ kapni, hogy kikerültek-e államtitkok a biztonsági szolgálatoktól, mi­niszterek kapcsolatban álltak-e olyan személlyel, akitől informá­ciók juthattak el a román titkos- szolgálatokhoz. Révész Máriusz, a Fidesz szóvivője a kémbotrány kipattanásának napján telefo­non beszélt Szatmári Tiborral. „Soha nem csináltam titkot ab­ból, hogy a Magyar Nemzetben megjelent cikk után telefonon beszéltem Szatmári Tiborral” - mondta lapunknak Révész Máriusz. A Fidesz szóvivője ar­ra is emlékeztetett, hogy több új­ságírónak ő maga adta meg a be­szélgetés után Szatmári telefon­számát. Révész azt hangoztatta, hogy a telefonhívás előtt 8 hóna­pig nem volt kapcsolatban Szat­márival, aki hívásakor azon kesergett Révésznek, hogy téve­dések vannak a Magyar Nemzet cikkében, például az is, hogy ők már külföldön vannak. A szóvivő úgy tudja, hogy a be­szélgetést a titkosszolgálat le­hallgatta, tartalmát kiszivárog­tatta a sajtónak. „Ez államtitok­sértés. Ha a jegyzőkönyvrészle­teket manipulatívan próbálják ellenem felhasználni, akkor kér­ni fogom Tóth Andrást, hogy hozzák nyilvánosságra a teljes tartalmat ” - mondta. ■ É. S. Holnap tárgyal a kormány az igazságügyi tárca által beterjesz­tett áldozatvédelmi törvényről, amely a tervek szerint január­ban lép hatályba. Az áldozatvé­delemről mindeddig nem szüle­tett törvény. A tervezet célja, hogy a bűncselekmények követ­keztében keletkezett anyagi, szo­ciális, fizikai vagy pszichés sé­relmeken segítsenek. A minisz­térium hatvankétezer forintban állapítaná meg a megítélhető se­gély felső határát. A kárenyhí­tésre annak lenne joga, aki el­len szándékos, erőszakos bűn- cselekményt követtek el, és emiatt testi épsége, egészsége súlyosan károsodott. Más meg­ítélés alá esnek azok a magyar állampolgárok, akik itthon, illet­ve akik külföldön estek áldoza­tul. Állami kártérítést ugyanak­kor csak azok a rászulók kaphat­nának, akiknek a nettó havi jö­vedelme nem haladja meg a 125 300 forintot - mondta la­punknak Sömjén László, az Igaz­ságügyi Minisztérium osztályve­zetője. A törvénytervezet szerint a kárenyhítési kérelmet a bűn- cselekmény elkövetése után leg­később három hónappal lehetne benyújtani. Jelenleg 80 millió fo­rintot költ az állam áldozatvéde­lemre, az igazságügyi tárcánál úgy számoltak, hogy a tervezet plusz 52 millió forinttal terhelné meg a költségvetést. ■ Dreissiger Ágnes á

Next

/
Oldalképek
Tartalom