Tolnai Népújság, 2005. október (16. évfolyam, 230-255. szám)
2005-10-13 / 240. szám
4 ZÖLD TÜKÖR TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2005. OKTÓBER 13., CSÜTÖRTÖK Tájékozódhat a látogató túra Földön, vízen a Gemencben Az árvíz élteti az erdőt A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóságának munkatársai egyre több energiát fordítanak arra, hogy a látogatókkal megismertessék a park védett értékeit. A turisták, még a készületlenek is, maguktól is eligazodhatnak a tanösvényeken, ahol táblák, magyarázószövegek segítik tájékozódásukat. A gemenci erdőben négy tanösvény van, ebből három felügyeletét látja el az igazgatóság. Ma már a bemutatóhelyeken is sok információhoz jutnak a látogatók, megnézhetik például a bárányfoki Élet az ártéren című kiállítást vagy ellátogathatnak a taplós-gógai bemutatóövezetbe. Szerencsére egyre kevesebb a tájékozatlan turista, ez a nemzeti park kiadványainak, térképeinek, valamint internetes oldalának (www. ddnp.hu) köszönhető. A nemzeti park munkatársai az egész Dél-Dunántúlt vagy Tolna megyét bemutató programsorozatot is össze tudnak álh'tani, és a fizetővendégeknek, például a fotósoknak szakvezetéssel is szolgálnak. A Duna menü töltések ma már kerékpárútként is funkcionálnak, így Szekszárd- ról tulajdonképpen Bajáig el lehet jutni két keréken. A Duna mellékágai és a Sió teljes szakasza pedig a kenu- és kajaktúrázók paradicsoma. B. K. Miért pusztult ki a hód? védett fajok Rétisas, árvalányhaj Sötétvölgyben védett orchideafajok, a Dél-Mezőfóld Tájvédelmi Körzetben az árvalányhaj és a tarka sáfrány él és virul. A Duna-Dráva Nemzeti Park Tolna megyei részét változatos táj, dombok, vizek és az alföldre jellemző síkvidék teszi változatossá, no meg az itt élő növények és állatok. A Gemencben található feketególya-, rétisas- és barnakánya-populá- ció mellett vidrák, vadmacskák is élnek. A hódot 1996-ban és 2004- ben telepítették vissza, miután maguktól kezdtek el visszavándorolni Magyarországra. A hód egyébként nem azért pusztult ki nálunk, mert a XIX. századi folyószabályozás miatt elvesztette ideális élőhelyét. Igaz, a honfoglalás idején még a Kárpát-medence 35-40 százaléka időszakosan vagy állandóan víz alatt állt, a hód pedig vizes helyeken él. A hódot az ember irtotta ki Magyarországon, húsát ugyanis eleink megették, belsőségeiből gyógyszert, fogából ékszert, prémjéből ruhaneműt készítettek. A hód visszatelepítéséből anyagi előny nem származik, ám mivel Magyar- országon őshonos állat, a természetvédők kötelességüknek tartották, hogy segítsék vissza- költözését. A fokozottan védett rétisas természetvédelmi értéke egymillió forint Az oldal a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium támogatásával készült www.kwm.liu tájvédelem A magyar szürke nemcsak turistalátványosság y../ :Lj ■ Fekete gólyák, kanalas gémek, nagykócsagok fészkelnek Gemencben Amikor azt halljuk, árvíz fenyegeti a gemenci erdőt, arra gondolunk, sok értéket elpusztít majd az ár. Maga az árvíz azonban, mint a szakember is mondja, nem fenyegeti, hanem élteti az árteret. Szeri Árpád Elsőre jobbára szántóföldek tűnnek fel a megyébe autóval vagy vonattal érkező utazó számára. Aki viszont jobban elmélyül a tájegységben, az meglepetéssel tapasztalhatja: a víztől - Duna - kezdve a síkságon át a dombvidékig szinte minden megtalálható itt. A talán legnagyobb kincset mégis a Gemenc jelenti. Ezt vallja VARGA Zsolt, a Duna-Dráva Nemzeti Park őrszolgálat-vezetője is.- Gemenc 1977-ben lett tájvédelmi körzet, 1996 óta pedig nemzeti park. Közel 18 ezer hektárnyi a területe, ami azt jelenti, hogy Európa legnagyobb ártere húzódik errefelé. Az erdő élővilágáról rengeteget lehetne beszélni, nem is lenne hely a témakör kibontására. Elég annyi, hogy a Gemenc mint élőhely is egyedülálló. Itt található hazánk legnagyobb rétisas-, feketególya- és barnakánya-állománya. Sokszor közük azt a rádióban és a televízióban, hogy árvíz fenyegeti a gemenci erdőt. Ez Varga Zsolt szerint félrevezető megfogalmazás. - Maga az árvíz nem fenyegeti, hanem éppenséggel élteti az árteret. Okozhat bizonyos károkat, elhullhat néhány csapdába került áüat, de ez minden. Amennyiben a hal nem húzódhatna a folyóból a belső kis mellékágakba, ha nem tudná elhelyezni ivadékait a melegebb, biztonságosabb medrekben, akkor a Gemenc soha nem lehetne fontos halbölcső. Erre a vízi állatra sok minden épül a Gemencben. Nemcsak arra gondolok, hogy az uszonyosok révén maradhatott fenn a gazdag madárvilág. Hanem arra is, hogy a sárközi élet ki- \" teljesedéséhez szintén a hal járult hozzá. A sárközi ember és kultúra ezért is tudott ennyire gazdag lenni: élelemként volt bőven hal, gyümölcsös, emellett fa, nád, folyamatosan zöldellő legelő. Az elmúlt évtizedekben természetesen sok minden megváltozott, de a történelmi Sárköznek elválaszthatatlan része az ártér. A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósága irányítja és Del-Mezoföldi Tájvédelmi Körzet ért Pacsmagi tavak Tájvédelmi Terület Szakadati legelő Tájvédelmi Terület Gemenci Tájvédelmi Körzet Kelet-Mecsek szervezi a tér- Tájvédelmi Körzet mészeti értékek és területek védelmét, őrzését, bemutatását. Az őrzés-védelem azt jelenti, hogy hatóságként igyekszik megakadályozni, hogy károkat okozzanak. Ezt nemcsak hatósági szigorral lehet elérni, hanem az értékek megismertetésével is. Az igazgatóság munkatársai több oktatási és művelődési intézményben tartanak rendszeresen előadásokat A Gemencben létrehozott tanösvényeken táblák adnak ismertetést az erdőről. Szintén a megismerést segíti a Bajáig tartó kerékpárút, a vízi túrázás a Dunán vagy a Sión, a hajókirándulás vagy az erdőjárás a kisvasúttal. Ezekhez a kirándulásokhoz szervesen csatlakozhat a taplós-gógai bemutatóövezet, illetve a bárányfoki múzeum - ártéri életet és védett természeti értékeket a közönség elé táró - kiálütásának megtekintése. Az őrszolgálat-vezető végezetül egy érzékletes példával világította meg, hogy mit is jelent Megyénk védett természeti értékel egy másik fő tevékenység, a természetvédelmi kezelés.- Igyekszünk olyan pályázatokat megnyerni, melyek révén például a vizes élőhelyek újjáalakítását, avagy a gyepgazdálkodás fenntartását meg tudjuk oldani. Egy magyar szürkemarha nem csak azért legel a réten, hogy jól mutasson a turisták számára. Ennek az állatnak, bármennyire is meglepő, fontos természetvédelmi szerepe van. Először is a legelésével nem engedi, hogy elszaporodjanak a gyomnövények. Lábaival betapossa a fűmagot a tömörített földbe, trágyája pedig értékes tápanyag a talaj és a növények számára. így járul hozzá egy turistalátványosságnak tűnő állat a gemenci gyep megújulásához, ezáltal pedig az ártér eredeti állapotának megőrzéséhez. Igazoltathat az erdő, mező őre rend Nemcsak a parkban figyelnek, ellenőriznek Sok kárt okoznak a motorosok szankciók Még mindig virágzik az orvhorgászat Tíz természetvédelmi őr teljesít szolgálatot a Duna-Dráva Nemzeti Park Tolna megyei területein. Az őrök igazoltathatnak, és átvizsgálhatják az autót és a csomagokat. Turistacsoportokat kísérnek, és persze védik a park értékeit. A természetvédelmi őrök intézkedésre és fegyverviselésre jogosult hivatalos személyek, magyarán jogaik igen hasonlók, mint a rendőröké - tudtuk meg Varga Zsolttól, a Duna- Dráva Nemzeti Park Igazgatóságának őrszolgálat-vezetőjétől. Ez azt is jelenti, hogy a természetvédelmi őr igazoltathat, átvizsgálhatja az autót és a csomagokat, sőt lefoglalhatja például a letépett védett növényt, a terepmotorosok motorját, az orvhorgászok horgászbotját és a kifogott halakat is. Kényszerítő eszközt is alkalmazhat, viszont fegyverét csak és kizárólag önvédelemre használhatja. Utóbbira egyébként még nem volt példa - mondta Varga Zsolt. Az őrök feladata elsősorban a védett terület és az értékek őrzése, ám sokszor tartanak előadást művelődési házakban, iskolákban, gyakran kísérnek turistacsoportokat, és sokszor kérik fel őket, hogy természetvédelmi vetélkedőkön zsűrizzenek. Vagyonkezelők is, hiszen a nemzeti parkok területén található tavak, épületek állapotáért is felelnek. Varga Zsolttól azt is megtudtuk, a természetőr nemcsak az erdőben tevékenykedik, hiszen a piacon is ellenőrizheti, hogy a virágárus védett növényt sze- retne-e eladni. Magyarországon 240, a Duna-Dráva Nemzeti Parkban 30, Tolna megyében 10 természetvédelmi őr teljesít szolgálatot. B. K. A természetvédelmi őröknek egyre kevesebb munkát adnak azok az árusok, akik nőnap környékén védett májvirágot vagy tavaszi tőzikét, illetve halottak napjára a szintén védett szúrós csodabogyót árulják a piacokon. Még mindig virágzik azonban az orvhorgászat és az orvhalászat a Gemencben, annak ellenére, hogy vizeinek nyolcvan százalékán engedéllyel lehet horgászni vagy halászni. Szerencsére az utóbbi időben jelentősen csökkent a védett vízivadak kilövése. Országos probléma azonban, hogy a technikai sportok megjelentek védett erdeinkben, például aki gyakran jár Sötétvölgyben, bizonyára tapasztalta, hogy mekkora hanggal vannak a terepmotorosok. A zaj nemcsak a turistákat, hanem például a fészkelő madarakat is zavarhatja. Nem is beszélve arról, hogy a Bükkben történt már baleset, az egyik motoros elütött egy kislányt. A motorok bütykös gumija ráadásul megbolygatja a talajt, ezen pedig nem a védett növények tudnak elsősorban gyökeret verni, hanem a csöppet sem őshonos parlagfű. A természetkárosítókat sújtó szankciók 1000 és 10 000 forint közötti helyszíni bírság jár a természet rendjének zavarásáért, például a szemetelésért. A szabálysértési bírság legfeljebb 100 000 forint lehet, ezt a nemzeti park mint hatóság szabja ki, például az orvhalászatért. Több tíz millió forint bírsággal, de akár három év börtönnel is sújtható az, aki visszafordíthatatlan kárt okoz védett természeti területen. i
