Tolnai Népújság, 2005. szeptember (16. évfolyam, 204-229. szám)

2005-09-09 / 211. szám

TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2005. SZEPTEMBER 9., PÉNTEK 5 TOLNA MEGYE JOVOKEPE vita Hatezermilliárd forintot várunk az Európai Uniótól. Fontos, hogy minél többen véleményt mondjanak a fejlesztési célokról, amelyek között van a foglalkoztatás és a szolidaritás is EGY TERV, AMIBE ÉRDEMES BELESZÓLNI A környezet védelme, a versenyképes gazdaság, a népességfogyás megállí­tása és a társadalmi szoli­daritás. Ezt a négy törek­vést mind az országos, mind a régió fejlesztési stratégiája kiemelt cél­ként kezeli. Ez is kiderült tegnap a Tolnai Népújság és a Nemzeti Fejlesztési Hivatal közös fórumán, amelyen a megye közeljö­vőben történő fejlesztésé­ről volt szó. Steinbach Zsolt- Azok érzik igazán jól magu­kat a házukban, akik a tervezé­sében maguk is részt vettek. A 2007. és 2013. közötti évekre vo­natkozó II. Nemzeti Fejlesztési Terv készítésénél is fontos, hogy mindenki véleményt mondhasson róla, és a magáé­nak érezze - mondta dr. kaim tamás, a Nemzeti Fejlesztési Hi­vatal elnökhelyettese tegnap Szekszárdon. A szakember kö­zölte: a társadalmi vita által is alakított átfogó elképzelés már elkészült, a kimunkált ország­stratégiát pedig 2006 elején kell átadni az Európai Uniónak. Ahonnan a fent jelzett időszak­ban hatezermilliárd forintnyi fejlesztési forrásra számít Ma­gyarország. A terv kilenc országos straté­giai célt jelöl meg. A sor élén a versenyképesség erősítése, il­letve a foglal­koztatás bőví­tése áll, ami vélhetően nem kíván indok­lást. Utóbbi cél­nak egyik esz­köze a verseny- képes tudás és műveltség meg­teremtése. Sorrendben negye­dikként következik a társada­lom egészségügyi állapotának javítása, amit még a térségbeli országokhoz képest is lesújtó hazai adatok támasztanak alá. Fontosnak tartják a társadalmi összetartozás, a szolidaritás erősítését. Halm Tamás szerint nem tartható a társadalom szét- szakítottsága, az óriási életszín­A megye jövőbeni fejlesztéséről megrendezett fórumon több kérdésben egyetértettek, de vitatkoztak is a résztvevők. Kővári László, a megyei agrárkamara elnöke a mezőgazdaságnak több teret szánna a tervekben vonalbeli különbségek az egyes csoportok között. A fejlesztési tervek a közlekedés javításáról is szólnak. Az információs tár­sadalom kibővítése a hetedik helyen áll, ezt követi a termé­szeti és az épített környezet vé­delme. A stratégiai tervek közé bekerült a kiegyensúlyozott te­rületi fejlődés, amit elég Buda­pest és például az észak-ma­gyarországi régió fejlettsége kö­zötti különbséggel indokolni. A dél-dunántúli régió három fő stratégiai célt állapított meg, amelyek igazodnak a környék sajátosságaihoz, ám nem lóg­nak ki az országos tervek kö­zül. Ezekről kovács Zoltán, a régió fejlesztési ügynökségé­nek munkatársa beszélt. A Dél- Dunántúl, azaz „a régió, ahol íze van az életnek” nagyon fi­gyelne többek közt a természeti környezet védelmére, ami ösz- szefügg a három megye turisz- ükai vonzerejének erősítésével. Fontosnak tartják a helyi adott­ságokra épülő versenyképes gazdaság erősí­tését. Kiemel­ten kezelnék a népességfo­gyás megállítá­sát és a társa­dalmi szolidaritás erősítését.- Tanulási folyamaton megy keresztül a kormány, a pályáza­tok irányító hatóságai, de ma­guk a pályázók is - állapította meg Kocsis Imre Antal, Szek- szárd polgármestere, a Dél-du­nántúli Regionális Fejlesztési Tanács társelnöke az EU-s pá­lyázatok sok bírálatot kiváltó gyakorlatára utalva. Elmondta, hogy a regionális növekedési zónák második legmagasabb szintjén szerepel többek között a Szekszárd-Paks tengely. Szá­mos elképzelt, illetve már meg­valósult szekszárdi fejlesztésről is beszélt. Előbbiek között emlí­tette az éppen tegnap „éles üzembe” állított digitális ügyfél- szolgálat kiépítését. A remélt fejlesztések sorában pedig a Bé­la tér és környékének teljes re­konstrukcióját vázolta. A pol­gármester emlékeztetett rá, hogy Szekszárd mindig is küz­dött a „legkisebb megyeszék­hely szindrómával”, amit az alacsony lélekszám és az ehhez képest óriási intézményhálózat fenntartása közötti ellentmon­dás okoz. Szerinte az európai uniós támogatási rendszer tud­ja biztosítani azokat a plusz for­rásokat, ami ebből a kedvezőt­len helyzetből kiemeli a várost. Dr. Bayer József: nekünk kell menni a munka után A dinamikus társadalomban igazodnunk kell a lehetőségek­hez: nekünk kell menni a mun­ka után - hangsúlyozta hozzá­szólásában DR. BAYER JÓZSEF, az Axel Springer Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója. A szakember a fejlődés alfájának és ómegájának nevezte a vállal­kozásokat, amelyek munkahe­lyeket teremtenek és adót fizet­nek. Ugyanakkor úgy vélte, hogy a vállalkozások megbe­csülése hiányzik a fejlesztési programból. Rámutatott: amely rendszerben a vállalkozókat le­nézik, az a rendszer nem mű­ködik. Szerinte Tolna megye soha nem volt sikertelen. Úgy vélte viszont, hogy a segíts maga­don, az Isten is megsegít jel­mondat most is aktuális, mert például restek va­gyunk felnőtt korban képez­ni magunkat. Hangsúlyozta az összefogás, a mezőgazda­ság területén a szövetkezés szükségességét, és megítélése szerint a szociális érzékenység­re való nevelésben is bőven van mit tennünk. Mentalitásbeli változtatásra is szükség lenne, mondta: míg nálunk bukott em­ber, akinek valami nem sikerül, addig Amerikában úgy fogják fel, hogy tapasztalatot szerzett. Dr. Braun Márton: itt kell tartani a lakosságot- Tolna megye lakosságmegtar­tó képességét kell növelni - fog­lalta össze egy mondatba elkép­zeléseit DR. BRAUN MÁRTON, a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány ügyvezető igazgató­ja, országgyűlési képviselő. A honatya elmondta: ő olyan Tol­na megyében szeretne élni, ahol a lakóhelyéhez közeli, jól fizető állást kap; szülei elérhető közelségben, megfelelő egész­ségügyi ellátásban részesülnek; gyermekeit olyan iskolába já­rathatja, amelyik olyan hasz­nálható tudást közvetít, amivel a lakhelyükön is el tudnak he­lyezkedni a fiatalok. Dr. Braun Márton felhívta a figyelmet ar­ra, hogy jelenleg elvándorlás miatt is fogy a megye lakossá­ga. Ebben sze­repet játszhat a munkahe­lyek hiánya, a munkahely nehéz elérhe­tősége, a nem megfelelő mi­nőségű szolgáltatások, és az olyan iskolák, ahol Tolna me­gyében nem piacképes tudással vértezik fel a fiatalokat. A vál­lalkozásokról szólva megemlí­tette: a tevékenységi területük­höz kötődő kis- és középvállal­kozásokat érdemes helyzetbe hozni. Megjegyezte, hogy a vál­lalkozások ezen kategóriájában az európaiak és a magyarok lé­nyegében ugyanolyan problé­mákkal küzdenek. Mennyit is ér az a hatezermilliárd forint? Hatezermilliárd forint akkora összeg, hogy azt az átlagember nemigen tudja hova tenni. Leír­va a hatos után tizenkét nulla következne. Lapunk főszer­kesztője, Lengyel János a tegna­pi fórumon megpróbálta érzé­keltetni ennek a forintmennyi­ségnek a nagyságát. Tehát: hatezermilliárd forintból há­romezer kilométernyi autópá­lyát lehetne építeni. De az ösz- szeg elegendő lenne négyszáz­nyolcvanezer ötven négyzetmé­teres la­kás felépí-% tésére is. A nemrég elkészült Ujj Szent Lász- x .a ló híd ha- ^ , sonmásából 261 darabot le- ; hetne elkészíteni ennyi pénzből. Az összegből 644, Szekszárd nagyságú várost le­hetne egy évig működtetni, be­ruházásokkal együtt. Kilátástalanságra és sikertörténetre is van példa Az előadások után kováts Ba­lázs, a Paksi Atomerőmű Rt. (PA Rt.) térségi kapcsolatokért felelős mérnöke volt az első hoz­zászóló. Egy Tolnai Népújsággal a kezében jelentette be: az erő­mű üzemidejét meg­hosszabbította a kor- mány, a megye ^ 1 legna­ft* gyobb fog- Í&.t lalkoztatója még évtizedekig képes lesz jelen­tősen hozzájárul­ni a megye fejlődéséhez. Közölte: az rt. támogatási stratégiája megváltozott, ma már a nagyobb projekteket, a kistérségek pályázati önré- L szét támogatják. Az erőmű ál­tál adott egy forint így négy­nyolc forintot hoz. Külön szólt a Bátaapáti környékén hamaro­san megalakuló társulás a PA Rt. alapítványán keresztül történő, félmilliárd forintos támogatás­ról. Mint mondta, nem csak az országban, hanem az EU-ban sem ismernek a paksi atomerő­műéhez hasonló támogatási megoldást. A szekszárdi borászok pozitív példája Heimann Zoltán borász, a Ma­gyar Külkereskedelmi Bank szekszárdi fiókjának igazgatója szerint a szekszárdi boros­gazdák közül többen szép sike­reket értek el, ami utat mutathat másoknak is Tolna megyében. Hangsúlyozta, hogy nem szabad mindig felfelé mutogatni, sem felülről várni a segítséget A bo­rászok sikere erre is jó példa. Úgy ítélte meg, hogy a mezőgaz­daságban megértek a feltételek a szövetkezéshez, csak sok he­lyen még tartanak egymástól az emberek. A regionális fejlesztési elkép­zelésekkel kapcsolatban hiány­érzetét is hangoztatta: ő úgy ér­zi, nincs szó dübörgő léptekkel történő előrehaladásról, és sze­rinte Szekszárd leszakadóban van, a Pécs-Kaposvár tengellyel szemben. Pénzemberként egyet­értett azzal, hogy a kis- és közép- vállalkozók meghatározók a fej­lődés szempontjából, még akkor is, ha az atomerőmű magasan a legnagyobb cég a megyében. Hiányolták a programból a mezőgazdaságot Kővári László, a megyei agrárka­mara elnöke és Lengyel János, Kajdacs polgármestere is hiá­nyolta, hogy a mezőgazdaság nem szerepel a fejlesztési elkép­zelések között. A polgármester szerint a kistelepülések gondjai­val, így az utakkal sem foglalko­zik a program. Dr. Halm Tamás azt mondta, ennek az az oka, hogy az EU szabályozása 2007- től megváltozik, és a mezőgazda­ság valamint a vidékfejlesztés támogatása nem ebben a terv­ben, hanem egy másik helyen szerepel. Hozzátette: a kisebb utakra is lehet majd pénzt költe­ni a fejlesztési elképzelések sze­rint. Hangsúlyozta viszont, hogy jóléti intézkedésekre nem ad pénzt az Európai Unió. Össze kell fogni, segíteni kell egymást, magunkat Brauer János, a Völgység- Hegyhát Takarékszövetkezet ve­zetője szerint a kis- és középvál­lalkozások támogatására na­gyobb hangsúlyt kell helyezni, mert enélkül nem lesz közös jö­vő. Hangsúlyozta az egymás és magunk segítésének fontossá­gát. Szerinte bekerülhetne a fej­lesztési tervbe az itt dolgozók ér­telmes összefogása is. )

Next

/
Oldalképek
Tartalom