Tolnai Népújság, 2005. szeptember (16. évfolyam, 204-229. szám)
2005-09-09 / 211. szám
TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2005. SZEPTEMBER 9., PÉNTEK 5 TOLNA MEGYE JOVOKEPE vita Hatezermilliárd forintot várunk az Európai Uniótól. Fontos, hogy minél többen véleményt mondjanak a fejlesztési célokról, amelyek között van a foglalkoztatás és a szolidaritás is EGY TERV, AMIBE ÉRDEMES BELESZÓLNI A környezet védelme, a versenyképes gazdaság, a népességfogyás megállítása és a társadalmi szolidaritás. Ezt a négy törekvést mind az országos, mind a régió fejlesztési stratégiája kiemelt célként kezeli. Ez is kiderült tegnap a Tolnai Népújság és a Nemzeti Fejlesztési Hivatal közös fórumán, amelyen a megye közeljövőben történő fejlesztéséről volt szó. Steinbach Zsolt- Azok érzik igazán jól magukat a házukban, akik a tervezésében maguk is részt vettek. A 2007. és 2013. közötti évekre vonatkozó II. Nemzeti Fejlesztési Terv készítésénél is fontos, hogy mindenki véleményt mondhasson róla, és a magáénak érezze - mondta dr. kaim tamás, a Nemzeti Fejlesztési Hivatal elnökhelyettese tegnap Szekszárdon. A szakember közölte: a társadalmi vita által is alakított átfogó elképzelés már elkészült, a kimunkált országstratégiát pedig 2006 elején kell átadni az Európai Uniónak. Ahonnan a fent jelzett időszakban hatezermilliárd forintnyi fejlesztési forrásra számít Magyarország. A terv kilenc országos stratégiai célt jelöl meg. A sor élén a versenyképesség erősítése, illetve a foglalkoztatás bővítése áll, ami vélhetően nem kíván indoklást. Utóbbi célnak egyik eszköze a verseny- képes tudás és műveltség megteremtése. Sorrendben negyedikként következik a társadalom egészségügyi állapotának javítása, amit még a térségbeli országokhoz képest is lesújtó hazai adatok támasztanak alá. Fontosnak tartják a társadalmi összetartozás, a szolidaritás erősítését. Halm Tamás szerint nem tartható a társadalom szét- szakítottsága, az óriási életszínA megye jövőbeni fejlesztéséről megrendezett fórumon több kérdésben egyetértettek, de vitatkoztak is a résztvevők. Kővári László, a megyei agrárkamara elnöke a mezőgazdaságnak több teret szánna a tervekben vonalbeli különbségek az egyes csoportok között. A fejlesztési tervek a közlekedés javításáról is szólnak. Az információs társadalom kibővítése a hetedik helyen áll, ezt követi a természeti és az épített környezet védelme. A stratégiai tervek közé bekerült a kiegyensúlyozott területi fejlődés, amit elég Budapest és például az észak-magyarországi régió fejlettsége közötti különbséggel indokolni. A dél-dunántúli régió három fő stratégiai célt állapított meg, amelyek igazodnak a környék sajátosságaihoz, ám nem lógnak ki az országos tervek közül. Ezekről kovács Zoltán, a régió fejlesztési ügynökségének munkatársa beszélt. A Dél- Dunántúl, azaz „a régió, ahol íze van az életnek” nagyon figyelne többek közt a természeti környezet védelmére, ami ösz- szefügg a három megye turisz- ükai vonzerejének erősítésével. Fontosnak tartják a helyi adottságokra épülő versenyképes gazdaság erősítését. Kiemelten kezelnék a népességfogyás megállítását és a társadalmi szolidaritás erősítését.- Tanulási folyamaton megy keresztül a kormány, a pályázatok irányító hatóságai, de maguk a pályázók is - állapította meg Kocsis Imre Antal, Szek- szárd polgármestere, a Dél-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács társelnöke az EU-s pályázatok sok bírálatot kiváltó gyakorlatára utalva. Elmondta, hogy a regionális növekedési zónák második legmagasabb szintjén szerepel többek között a Szekszárd-Paks tengely. Számos elképzelt, illetve már megvalósult szekszárdi fejlesztésről is beszélt. Előbbiek között említette az éppen tegnap „éles üzembe” állított digitális ügyfél- szolgálat kiépítését. A remélt fejlesztések sorában pedig a Béla tér és környékének teljes rekonstrukcióját vázolta. A polgármester emlékeztetett rá, hogy Szekszárd mindig is küzdött a „legkisebb megyeszékhely szindrómával”, amit az alacsony lélekszám és az ehhez képest óriási intézményhálózat fenntartása közötti ellentmondás okoz. Szerinte az európai uniós támogatási rendszer tudja biztosítani azokat a plusz forrásokat, ami ebből a kedvezőtlen helyzetből kiemeli a várost. Dr. Bayer József: nekünk kell menni a munka után A dinamikus társadalomban igazodnunk kell a lehetőségekhez: nekünk kell menni a munka után - hangsúlyozta hozzászólásában DR. BAYER JÓZSEF, az Axel Springer Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója. A szakember a fejlődés alfájának és ómegájának nevezte a vállalkozásokat, amelyek munkahelyeket teremtenek és adót fizetnek. Ugyanakkor úgy vélte, hogy a vállalkozások megbecsülése hiányzik a fejlesztési programból. Rámutatott: amely rendszerben a vállalkozókat lenézik, az a rendszer nem működik. Szerinte Tolna megye soha nem volt sikertelen. Úgy vélte viszont, hogy a segíts magadon, az Isten is megsegít jelmondat most is aktuális, mert például restek vagyunk felnőtt korban képezni magunkat. Hangsúlyozta az összefogás, a mezőgazdaság területén a szövetkezés szükségességét, és megítélése szerint a szociális érzékenységre való nevelésben is bőven van mit tennünk. Mentalitásbeli változtatásra is szükség lenne, mondta: míg nálunk bukott ember, akinek valami nem sikerül, addig Amerikában úgy fogják fel, hogy tapasztalatot szerzett. Dr. Braun Márton: itt kell tartani a lakosságot- Tolna megye lakosságmegtartó képességét kell növelni - foglalta össze egy mondatba elképzeléseit DR. BRAUN MÁRTON, a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány ügyvezető igazgatója, országgyűlési képviselő. A honatya elmondta: ő olyan Tolna megyében szeretne élni, ahol a lakóhelyéhez közeli, jól fizető állást kap; szülei elérhető közelségben, megfelelő egészségügyi ellátásban részesülnek; gyermekeit olyan iskolába járathatja, amelyik olyan használható tudást közvetít, amivel a lakhelyükön is el tudnak helyezkedni a fiatalok. Dr. Braun Márton felhívta a figyelmet arra, hogy jelenleg elvándorlás miatt is fogy a megye lakossága. Ebben szerepet játszhat a munkahelyek hiánya, a munkahely nehéz elérhetősége, a nem megfelelő minőségű szolgáltatások, és az olyan iskolák, ahol Tolna megyében nem piacképes tudással vértezik fel a fiatalokat. A vállalkozásokról szólva megemlítette: a tevékenységi területükhöz kötődő kis- és középvállalkozásokat érdemes helyzetbe hozni. Megjegyezte, hogy a vállalkozások ezen kategóriájában az európaiak és a magyarok lényegében ugyanolyan problémákkal küzdenek. Mennyit is ér az a hatezermilliárd forint? Hatezermilliárd forint akkora összeg, hogy azt az átlagember nemigen tudja hova tenni. Leírva a hatos után tizenkét nulla következne. Lapunk főszerkesztője, Lengyel János a tegnapi fórumon megpróbálta érzékeltetni ennek a forintmennyiségnek a nagyságát. Tehát: hatezermilliárd forintból háromezer kilométernyi autópályát lehetne építeni. De az ösz- szeg elegendő lenne négyszáznyolcvanezer ötven négyzetméteres lakás felépí-% tésére is. A nemrég elkészült Ujj Szent Lász- x .a ló híd ha- ^ , sonmásából 261 darabot le- ; hetne elkészíteni ennyi pénzből. Az összegből 644, Szekszárd nagyságú várost lehetne egy évig működtetni, beruházásokkal együtt. Kilátástalanságra és sikertörténetre is van példa Az előadások után kováts Balázs, a Paksi Atomerőmű Rt. (PA Rt.) térségi kapcsolatokért felelős mérnöke volt az első hozzászóló. Egy Tolnai Népújsággal a kezében jelentette be: az erőmű üzemidejét meghosszabbította a kor- mány, a megye ^ 1 legnaft* gyobb fog- Í&.t lalkoztatója még évtizedekig képes lesz jelentősen hozzájárulni a megye fejlődéséhez. Közölte: az rt. támogatási stratégiája megváltozott, ma már a nagyobb projekteket, a kistérségek pályázati önré- L szét támogatják. Az erőmű áltál adott egy forint így négynyolc forintot hoz. Külön szólt a Bátaapáti környékén hamarosan megalakuló társulás a PA Rt. alapítványán keresztül történő, félmilliárd forintos támogatásról. Mint mondta, nem csak az országban, hanem az EU-ban sem ismernek a paksi atomerőműéhez hasonló támogatási megoldást. A szekszárdi borászok pozitív példája Heimann Zoltán borász, a Magyar Külkereskedelmi Bank szekszárdi fiókjának igazgatója szerint a szekszárdi borosgazdák közül többen szép sikereket értek el, ami utat mutathat másoknak is Tolna megyében. Hangsúlyozta, hogy nem szabad mindig felfelé mutogatni, sem felülről várni a segítséget A borászok sikere erre is jó példa. Úgy ítélte meg, hogy a mezőgazdaságban megértek a feltételek a szövetkezéshez, csak sok helyen még tartanak egymástól az emberek. A regionális fejlesztési elképzelésekkel kapcsolatban hiányérzetét is hangoztatta: ő úgy érzi, nincs szó dübörgő léptekkel történő előrehaladásról, és szerinte Szekszárd leszakadóban van, a Pécs-Kaposvár tengellyel szemben. Pénzemberként egyetértett azzal, hogy a kis- és közép- vállalkozók meghatározók a fejlődés szempontjából, még akkor is, ha az atomerőmű magasan a legnagyobb cég a megyében. Hiányolták a programból a mezőgazdaságot Kővári László, a megyei agrárkamara elnöke és Lengyel János, Kajdacs polgármestere is hiányolta, hogy a mezőgazdaság nem szerepel a fejlesztési elképzelések között. A polgármester szerint a kistelepülések gondjaival, így az utakkal sem foglalkozik a program. Dr. Halm Tamás azt mondta, ennek az az oka, hogy az EU szabályozása 2007- től megváltozik, és a mezőgazdaság valamint a vidékfejlesztés támogatása nem ebben a tervben, hanem egy másik helyen szerepel. Hozzátette: a kisebb utakra is lehet majd pénzt költeni a fejlesztési elképzelések szerint. Hangsúlyozta viszont, hogy jóléti intézkedésekre nem ad pénzt az Európai Unió. Össze kell fogni, segíteni kell egymást, magunkat Brauer János, a Völgység- Hegyhát Takarékszövetkezet vezetője szerint a kis- és középvállalkozások támogatására nagyobb hangsúlyt kell helyezni, mert enélkül nem lesz közös jövő. Hangsúlyozta az egymás és magunk segítésének fontosságát. Szerinte bekerülhetne a fejlesztési tervbe az itt dolgozók értelmes összefogása is. )
