Tolnai Népújság, 2005. szeptember (16. évfolyam, 204-229. szám)

2005-09-07 / 209. szám

2005. SZEPTEMBER 7., SZERDA - TOLNAI NÉPÚJSÁG INTERJÚ 5 tanulópénz A szabadpiac egyenlő esélyt ad, de az erősebbek mindig előnyben vannak. Annyira meg akartunk felelni az uniónak, hogy közben lemondtunk a nemzeti érdekekről A vállalkozás Az európai uniós csatla­kozás nem okozott külö­nösebb törést a magyar vállalkozások életében, mert az exportra terme­lők 70-80 százaléka ko­rábban is ebben a kör­nyezetben dolgozott, de maga a tény mégis mér­földkőnek számít - mond­ta dr. Braun Márton, a Magyar Vállalkozásfej­lesztési Alapítvány ügy­vezető igazgatója. Hozzá­tette: az európai piachoz való alkalmazkodás na­ponta jelent kihívást, rá­adásul más munkakultú­rát és munkamorált köz­vetít. A multinacionális vállalkozások térnyerése új irányba mutat. A ma­gyar vállalkozások több­ségének csak az alkal­mazkodás lehetősége ma­radt. Lengyel János- Milyen megrázkódtatás érte a ha­zai, köztük a Tolna megyei cégeket?- Viszonylag komoly, de ez nem az unióhoz való csatlako­zásból, hanem a közösség gaz­dasági gondjaiból fakad. A stagnáló gazdaság kényszerin­tézkedései hatnak a honi vállal­kozásokra is. Számos tevékeny­séget kiszerveznek az ország­ból, illetve Európából is. Ez ko­moly kihívás. Tolna megyében is érezhető a hatás. Bezárt a Pasha Kft. Dombóváron, ez a sors jutott Tolnán a Karoliná­nak és Bonyhádon is feladta a Salamander. És sajnos sorol­hatnám. Az olcsó munkaerővel nem tudunk versenyezni. Ma már alig létezik európai köny- nyűipar. Vannak persze jó pél­dák Tolna megyében is, de a talpon maradáshoz hatalmas erőfeszítésre van szükség. Az biztos, hogy csak magas tudás­tartalmú termékekkel lehet versenyt nyerni. Ez kellemetle­nül érinthet bennünket. Az eu­rópai autógyárak már Távol-Ke­leten építkeznek. Ott a helyi pi­ac ellátását célozzák, egyelőre. Mivel olcsóbb a munkaerő, nagy a csábítás, s megkezdődik a kiszervezés. Értelmetlen Eu­rópában alkatrészt készíteni a Sanghajban gyártott autóhoz.- Ez így van, de azért ott Is vannak komoly kockázati tényezők...- A politikai kockázat kétség­telen, de a tőke kockázatviselő képessége is eltérő. Ütött az óra, az Európai Uniónak is fel kell ébrednie. Nem lehet min­dent a tőketörekvésekre bízni, mert az kárt is okozhat. A gaz­daságpolitika irányváltása el­kerülhetetlen. A versenynek előnyei és hátrányai is vannak, akkor is, ha rendszerint csak az előbbit emlegetjük. Európá­nak az új technológiák kínál­nak lehetőséget, de emellett sokkal komolyabban kellene venni a jelenlegi munkahelyek védelmét. Akár a neoliberális elvek feladásával is.- Túl nagy hatalmat szerzett a piac?- Mondhatjuk azt is. A piac nincs tekintettel a kisebb vál­lalkozásokra, ezért nem lehet mindent a versenyre bízni. Ha én a kocsmában megegyezek egy 120 kilós emberrel, hogy egyet-egyet üthetünk, akkor el­vileg azonosak az esélyek, de az eredmény rám nézve tragi­kus is lehet. Komolyra fordítva a szót: a szabadpiac egyenlő esélyt ad, de az erősebbek min­dig előnyben vannak.- Az unió kibővítette a kis- és közép- vállalkozások körét Ez jó, vagy nem?- Ez nálunk leegyszerűsítve azt jelenti: ugyanarra a támo­gatásra most jóval többen pá­lyázhatnak, növelték ugyanis a mérlegfőösszeg és az árbevétel határát. így alig maradt nagy- vállalat. Amit mi komoly vállal­kozásnak hiszünk, az ebből a szempontból kisvállalkozás, amit pedig kisvállalkozásnak képzeltünk, arról meg kiderül, hogy csak mikrovállalkozás.- Mit tehetnek a magyar vállalkozá­sok?- Gondot okoz, hogy 2002- 2003-at elvesztegettük. A felvé­tel előtti két évben a Széchenyi- tervhez hasonlóan olyan támo­gatásokat is adni kellett volna, amit az EU már nem engedé­lyez. 2004. májusáig megerő­síthettük, feltőkésíthettük vol­na a hazai vállalkozásokat. A piac nem oldotta meg a tőkehi­ányt. A forráshoz jutást támo­gatásokkal kell segíteni. Erre több megoldás is született, de lényegében egyik sem érte el a várt eredményt. Látványosan Névjegy Dr. Braun Márton 1963-ban született Szekszárdon 1987-ben elvégezte a JPTE jogi karát, majd 1992-ben közgazdasági szakokleveles jogász diplomát, 1998-ban pénzügyi menedzser oklevelet szerzett 2001-től a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány ügyvezető igazgató­ja. 1998-ban és 2002-ben az országgyűlési képviselő­választásokon egyéni mandátu­mot szerzett Szekszárdon, a Fidesz színeiben. Nős, két gyermeke van. nem pénznyerő automata megbukott a midihitel, a mikrohitelt pedig leállították. Mindennek egyik oka a nem kidolgozott, hibás vállalkozás- fejlesztési politika. A másik pe­dig az, hogy pápábbak voltunk a pápánál. Annyira meg akar­tunk felelni az uniónak, hogy közben elfeledkeztünk a nem­zeti érdekekről. A ló túloldalá­ra kerültünk. Olyan szigorral követeltük meg az uniós szabá­lyokat, hogy ez számos vállal­kozást tönkretett. Jó példa erre a kereskedelem. Miközben most kiderül: a multik polcaira bekerülhetnek kifogásolható minőségű termékek is, s ezt most vesszük észre, amikor már ráment számos magyar mikrovállalkozás. Aki jár-kel Európában, látja, hogy bizony ott sem mindenki jár el a leg­szigorúbb szabályok szerint. Sajnos a magyar vállalkozások érdekérvényesítő képessége gyenge és nemcsak a multina­cionális vállalatokhoz képest.- A kiszolgáltatottság hogyan mér­sékelhető?- A multik térnyeréséért az önkormányzatok is felelősek. Kedvezményekkel csábították azokat az áruházakat, amelyek jöttek volna maguktól is. Frek­ventált helyeken, gyakran a vá­rosközpontokban kaptak he­lyet, ezzel tönkretették a kör­nyékbeli kisboltokat, kereske­dőket. A leragasztott kirakat­üvegek jelzik: hiba történt. A vásárlókat nem hibáztathatjuk, hiszen oda mennek, ahol ol­csóbb a termék. A tudatos fo­gyasztói magatartás viszont azt mutatja: ha nem magyar ter­méket vásárolunk, akkor meg­szűnnek a magyar munkahe­lyek. Ha Tolnában nem a szek­szárdi tejüzem termékeit vesz- szük, akkor veszélyeztetjük azoknak a munkahelyét, akik ott dolgoznak. Ha ők elvesztik a munkahelyüket, akkor a mul- tiknál is rövidebb lesz a sor... Állítólag Lengyelországban előírták a nagyáruházaknak, hogy milyen arányban kötele­sek helyi termékeket tartani.- Egyed László, a Dámtej Kft igazga­tója minap azt javasolta: a multik a be­hozott termékek után 10 százaléknyi letétet fizessenek be. Ha a vizsgálatok mindent rendben találnak, akkor a költségek levonása után kapják vissza a pénzüket Ha a termék nem felel meg az előírásoknak, akkor az összeg ma­radjon az állami kasszában.- Ez nagyon jó ötlet, érdemes kidolgozni a részleteket, hiszen az unión kívülről érkező termé­kek átcímkézése mindennapos dolog. Célszerű lenne a bírság összegét is megemelni, mert ha egy nagyáruházát megbüntet­nek 50 millió forintra, - mint ami mostanság történt - az töre­déke lehet a napi forgalmának. Ez nem visszatartó erő. Vannak olyan tagállamok, amelyek ki­játsszák a szigorú behozatali szabályokat, ezért silány minő­ségű élelmiszerek, más termé­kek is piacra kerülnek. Tehát a fogyasztóvédelem is hatékony erő lehet, de ehhez megfelelő feltételekre van szüksége.- Milyen a vállalkozások jövőképe?- A mikrovállalkozások több­sége komoly gondokkal küzd, pedig nagy szükség van rájuk, különösen a szolgáltató szek­torban. A kis, családi vállalko­zások jövője létkérdés. Többsé­gük olyan szakmában dolgo­zik, amelyekből meggazdagod­ni nem lehet, de tisztes megél­hetést adhatnak. Náluk egé­szen mást jelent a versenyké­pesség. Például egy falusi fod­rász, vagy boltos nem akar ver­senyezni sem a fitneszközpon- tokkal, sem az áruházláncok­kal. Ne írjunk elő nekik olyan szabályokat, amelyeket nem le­het teljesíteni. Életszerű és be­tartható követelményekre van szükség. A falusi cipésznek ne kelljen uniós szabvány szerinti szociális blokkot építeni a 10 négyzetméteres kis műhelye mellé. A közepes vállalkozá­soknál már más a helyzet. Saj­nos egyre több a diplomás munkanélküli. Közülük sem le­het mindenki vállalkozó, hiába kapnak támogatást, hitelt, leg­feljebb elviszi a bank a szülői házat, ha tönkremegy a cég. A vállalkozási ismereteket min­den főiskolán, egyetemen hoz­záférhetővé kellene tenni, azért, hogy már ebben a sza­kaszban kiderüljön: ki alkal­mas a vállalkozásra és ki nem. Aki akkor jön rá, hogy alkal­matlan, amikor elfogyott már a 10 millió forintos hitel, az késő, a kamatot fizetni kell. Nem vál­lalkozhat az sem, aki alkalmas­nak érzi ugyan magát, de nincs egy épkézláb ötlete. Kényszer­ből biztosan nem lehet tartós sikert elérni.- Megfelelő a vállalkozók felkészült­sége? Mit mutatnak a számok?- A nagyobb cégeknél nincs gond, a menedzserek többsége jól felkészült. Nekik arra kell vigyázni, hogy a vállalkozás nem pénznyerő automata, ami­ből csak ki kell szedni a pénzt. A kezdőknél nagyon sok hibás döntés születik már az első idő­szakban is, még akkor is, ha a felkészülésre fordítottak elég időt. Egy jó üzleti terv sokat se­gít, de ennek az elkészítése nem könnyű. A gyakorló vállal­kozóknál pedig az fontos, hogy folyamatosan képezzék magu­kat. Tudásverseny van minden iparágban. Ami adott pillanat­ban előny, az hamar elenyész­het. Az egységes vállalkozói adó bevezetése például jó ötlet volt, de önmagában kevés. To­vább kell egyszerűsíteni az adózást, az adatszolgáltatást. Igen nagy veszélyt jelent a je­lenleg kialakulóban lévő körbe­tartozás, s ennek kezelése.- Tolna megyében jobb a helyzet?- Rossz híreim vannak. Sok a válsággal, átmeneti nehézség­gel küzdő társaság és ágazat, s nem látszik az alagút vége. A kirobbanó gazdasági sikernek itt legalábbis nincsenek jelei.- Akkor zárjuk be a megyét?- Szó sincs erről. Csak vala­mi egészen másra van szükség. Nem az autópálya hiánya a leg­főbb gond. Attól tartok, hogy mire megépül, addigra alig lesz komoly cég, amelyiknek szük­sége lesz rá. Tolna megyét is el­érte az európai kiszervezési hullám. A sok kézi munkát igénylő termelést elviszik oda, ahol olcsóbb a munkaerő. Le­het, hogy a már meglevő M6- oson ez gyorsabban menne. Ki­törési pont lehet viszont, hogy a Pécsen megtelepülő nagyvál­lalatok beszállítóit ide csábít­juk. Kicsik vagyunk, nincs kel­lő számú szakemberünk. Meg kell találni a leginkább megfe­lelő szerkezetet. Évek óta gond a szakmunkáshiány. Ha nin­csenek jól képzett szakembe­rek, akkor nem jön ide a terme­lés. A betanított munkára ala­pozott munka egyenlő a mini­málbérrel. A tudásalapú társa­dalomban egészen más gondol­kodásmódra van szükség. Ideje felismernünk: csakis a termé­kekben és a szolgáltatásokban levő tudást fizetik meg. Vállalkozások besorolása Magyarországon MIKROVÁLLALKOZÁS: Létszám: 10 főnél kevesebb Nettó árbevétel: 1,75 milliárdnál kevesebb Mérlegfőösszeg: 1,25 milliárdnál kevesebb KISVÁLLALKOZÁS: Létszám: 50 főnél kevesebb Nettó árbevétel: 1,75 milliárdnál kevesebb Mérlegfőösszeg: 1,25 milliárdnál kevesebb KOZEPVALLALKOZAS: Létszám: 250 főnél kevesebb Nettó árbevétel: 10 milliárd forintnál kevesebb Mérlegfőösszeg: 7 milliárd forintnál kevesebb-fc t­4. 4

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom