Tolnai Népújság, 2005. szeptember (16. évfolyam, 204-229. szám)
2005-09-20 / 220. szám
7 2005. SZEPTEMBER 20., KEDD VILÁGTÜKÖR peking Áttörést értek el a hatoldalú leszerelési tárgyalásokon Phenjan belegyezett, hogy felhagy atomfegyverkezési programjával. Cserébe gazdasági és élelmiszersegélyt kap. Csák Elemér Három évvel azután, hogy az ENSZ fegyverellenőröket rendelt ki Észak-Korea esetleges atomfegyvereinek vizsgálatára, tegnap a pekingi tárgyalásokon komoly erdemény született. Phenjan képviselő beleegyeztek abba, hogy felhagynak mindennemű nukleáris fejlesztéssel, a fegyvereket is beleértve. Ellentételezésként a megoldáson fáradozó országok - Dél-Korea, az Egyesült Államok, Japán, Kína és Oroszország - megígérték: segítenek megoldani Eszak-Korea energiagondjait, és gazdasági segítséget is nyújtanak. Különösen az élelmiszersegély sürgető, mert a Világ Élelmezési Program kimutatása szerint az ország olyan éhínség küszöbén áll, mint a kilencvenes években, amikor majd egymillió ember pusztult el élelem híján. Az ENSZ segélyszállítmányai fogyóban vannak, IRÁN ATOMPROGRAMJÁRÓL kezdett újabb tárgyalásokat Bécs- ben a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség. Az ülést azt követően hívták össze, hogy az USA és az Európai Unió a Biztonsági Tanács elé szeretné citálni Iránt, mert úgymond nem működik együtt nukleáris tevékenységét illetően. Az iráni elnök, Mahmúd Ahmadinedzsán a minap a világszervezet közgyűlésén megismételte: országának elidegeníthetetlen joga, hogy békés célú ugyanakkor mintegy 6 és fél millió észak-koreai súlyosan alultáplált. A megegyezésre hosszú huzavona és több tárgyalási forduló után került sor, egy kínai szövegezésű tervezet alapján. A megállapodás teljes megvalósításáatomprogramot folytasson. Az elnök ismét hangsúlyozta, hogy az Iráni Iszlám Köztársaság vallási elvei nem engedik meg atomfegyverek használatát Az Egyesült Államok és európai partnerei azonban azt akarják, hogy Irán egyszer s mindenkorra mondjon le atomdúsítási terveiről. Javier Solana, az EU külügyi felelőse és három európai hatalom képviselője a napokban Teheránban tárgyalt, de erőfeszítéseik nem vezettek sikerre. hoz valószínűleg még hónapokra lesz szükség. A résztvevő felek közös nyilatkozata fenntartja a jogot, hogy Észak-Korea békés célokra használja fel a nukleáris energiát, s „megfelelő időben” szóba kerülhet egy könnyűvizes reaktor lehetősége. A közlemény hangsúlyozza, hogy Phenjan és Washington tiszteletben tartja egymás függetlenségét, és békés úton keresi a kapcsolatok normalizálását. Az Egyesült Államok kijelentette, hogy nem tart atomfegyvereket a Koreai-félszigeten, s nincs szándékában a Koreai Népköz- társaság megtámadása. Ez a fejlemény különösen azután figyelemre méltó, hogy 2002-ben George Bush még a lator országok közé sorolta Észak-Koreát, idén júliusban pedig Condo- leezza Rice külügyminiszter azt mondta: az ország a még meglévő hat diktatúra egyik bástyája. Teherán terveiről tárgyal az atomenergia-ügynökség Hosszas koalíciós kirakósdi Berlinben Németország Az előrehozott választások megismétlésének réme fenyeget Mindenki mindenkivel tárgyal, és senki sem akar senkivel kormányozni. Az előrehozott német választások politikai káoszhoz vezettek, amelyből leginkább egy újabb választás vezetheti ki a németeket. Egyelőre azonban két ember is megpróbál parlamenti többséget gyűjteni maga mögé. A győztes-vesztes Angela Merkel (CDU/CSU) és a vesztesgyőztes Gerhard Schröder (SPD). A keletnémet posztkommunistákat kizárják a kormányalakítási játékból, de a két kis párt és a két nagy csaknem bármilyen kombinációja elképzelhető. A lehetséges koalíciók: VÖRÖS-FEKETE A nagykoalíció és a két nagy párt között kézenfekvő volna, és valószínűleg a programokat is egyeztetni lehetne, hiszen a két párt együtt vágott bele a szociális állam átalakításába. Csakhogy a nagyobb frakcióval rendelkező konzervatívok vezetője, Angela Merkel inkább vesztesként, míg a három mandátummal lemaradó Schröder inkább győztesként jött ki az eredmények elemzése után. Mindeketten kancellárok akarnak lenni. A megoldás az lehetne, hogy a két párt visszalépteti ambiciózus vezetőit, és találnak egy mindenki számára elfogadható harmadikat, leginkább a CDU soraiból. Ilyen azonban egyelőre nincs a láthatáron. A nagykoalíció tovább lazítana a munkavállalók védelmén, valószínűleg megemelné az áfát, és a bevételből finanszírozná a gazdaságélénkítő lépéseket. Közben mindkét párt veszítene népszerűségéből a kispártok javára. A hatvanas években már működött nagykoalíció. A németek állóvízként emlegetik. JAMAIKA-KOALÍCIÓ A CDU/CSU fekete és a liberális FDP sárga színe a Zöldekkel kombinálva kiadja Jamaika zászlójának színeit és a parlamenti többséget is. Erről a lehetőségről tárgyalni fognak, bár a Zöldek vezéralaja, Joschka Fischer tegnap azt mondta, Merkel nem lesz kancellár. A Zöldek számára az eddig mumusként emlegetett „szociális érzéketlenség”, „társadalmi középkor”, „környezetvédelmi hátraarc” pártjainak hatalomra segítése felérne egy politikai öngyilkossággal. Nem beszélve arról, hogy számos tartalmi kérdésben homlokegyenest ellentétesek az álláspontok. A konzervatívok tovább működtetnék az atomerőműveket, amelyeknek a Zöldek követelésére a törvény szerint záros határidőn belül be kell zárniuk. Kibékíthe- teüen ellentét feszül a két polgári párt és a Zöldek között Törökország EU-tagságáról. Ha a zöld pártvezetés belemegy a Jamaika- koalícióba, azt kockáztatja, hogy a bázis elhagyja a pártot vagy leváltja a jelenlegi pártelitet. JELZŐLÁMPA-KOALÍCIÓ Piros-sárga-zöld, azaz szociálde- mokrata-liberális-zöld együttműködés - Schröder kancellár leginkább ezzel a felállással tarthatná meg hivatalát. Csakhogy az eddigi koalícióba nem lehet egykönnyen bevonni a liberálisokat. Nem csak azért, mert elnökük, Guido Westerwelle ezt kategorikusan kizárta. A jól keresőket és a vállalkozókat képviselő FDP gazdaságpolitikai és adóprogramja az SPD-jével aligha egyeztethető össze. Kétségtelen azonban, hogy az FDP úgynevezett emberjogi szárnya könnyen megtalálná a hangot a zöldekkel például a jogvédelemről a terrorizmus elleni harcban, a melegjogok vagy a női egyenjogúság kérdéseiben. VÖRÖS-VÖRÖS-ZÖLD Ezt a lehetőséget, mármint hogy az eddigi kormánykoalícióba a baloldali populista Baloldalt is bevonják, egyelőre mindenki kizárta. Ha mégis ezt történne, Schröder hamar elveszítené népszerűségét, és párton belüli támogatását. ■ Újvári Miklós, Berlin HÍRSÁV Újabb esőzések után áradások Romániában KÉTSZÁZ GAZDASÁGOT Öntött el az árvíz Románia délnyugati részén hétfőn reggel heves esőzések következtében. Az esőzések három falut sújtottak Górj megyében. Temes megyében is felkészülnek az esetleges áradásokra, miután számos folyó vízszintje megemelkedett. Európai megfigyelőket hív Izrael a határra az Egyiptom és a Gázai övezet között húzódó határra küldendő eseüeges EU-meg- figyelőkről tárgyal Izrael az Európai Unióval. - A két fél képviselői már fél éve foglalkoznak a témával - közölte egy izraeli kormányszóvivő. Síita zarándoklat Kerbela szent városába az iraki lázadók merényletei ellenére hétfőn síita zarándokok százezrei áramlottak vallási ünnepre szent városukba, Kerbelába. A hatóságok több mint egymillió hívőt várnak, hogy megemlékezzenek a kilencedik században született tizenkettedik imámról, Mohammed al-Mádiról. A Bagdadból Kerbelába vezető úton a pokolgépes merényletek tíznél több halottat követeltek. Életfogytiglanra ítélték Szaddám unokaöccsét A BAGDADI KÖZPONTI bíróság a lázadók támogatása miatt életfogytiglanra ítélte Ajmán Zabavit, Szaddám Húszéin unokaöccsét. A bíróság bűnösnek találta a felkelők pénzelésében és bombák előállításában. Közben Bagdadtól délre, a város közelében a rendőrség hatalmas robbanóanyag-raktárra bukkant. Változatlan amerikai támogatás Kabulnak A PARLAMENTI Választások után is támogatja Afganisztánt és mindent megtesz a demokrácia megszilárdításáért az Egyesült Államok - jelentette be hétfőn Kabulban Ronald Neumann amerikai nagykövet. Bomba robbant a zágrábi brit nagykövetségen Robbanás történt hétfő reggel Zágrábban, Nagy-Britannia horvátországi nagykövetségén. A detonáció fél nyolckor következett be a postakezelő szobában, s a képviselet egyik horvát munkatársa könnyebben megsérült. A képviselet sajtótitkára közölte, hogy az esemény nyomán a rendőrség körülvette az épületet, és megerősítették a nagykövetség védelmét. A robbantásért senki nem vállalta a felelősséget, és a rendőrség sem közölte, egyáltalán merényletről van-e szó, és hogy milyen természetű pokolgép lépett működésbe. 1995 óta, amikor véget ért a délszláv háború, több fenyegetés érkezett Zágrábban külföldi képviseletek címére. Idén március óta nemzetközi szervezetek irodái Is kaptak fenyegető leveleket. Diplomaták véleménye szerint a zaklatások összefüggnek a Horvátországban növekvő kül- földellenességgel. Különösen valószínűsíthető ez azzal, hogy az Európai Unió elnapolta az ország csatlakozásáról kezdett tárgyalásokat. ■ Csák E. Katrina után most Rita riogatja Amerika partjait Az Atlanti-óceán térségének idén immár 17. hurrikánja van erősödőben - jelentette a floridai előrejelző központ. Rita a Bahamáktól dél-keletre forgolódik, de az Egyesült Államok felé halad. Amennyiben mozgási iránya fennmarad, ereje pedig tovább nő, komolyan veszélyeztetheti a Floridából kinyúló Key West szigetláncot; a hatóságok erre figyelmeztették a turistákat. A járás polgármestere már vasárnap figyelmeztető nyilatkozatot tett közzé, mert egy kerékpáros verseny miatt több ezer biciklis tartózkodott még a kedvelt üdülőhelyen. Eközben szakemberek úgy vélik, katasztrófát okozhat New Orleans elsietett visszanépesí- tése. A városvezetők harcolnak az egészségügyi hatóságokkal, akik ellenzik a túl gyors visszatelepítéseket. Három héttel a Katrina hurrikán pusztítása után még mindig újabb túlélőt találtak a vihar által elöntött louisiani városban. A 39 éves Reyne Johnson otthonában barikádozta el magát. A mentőcsapatok korábban is sejtették, hogy túlélő lehet a házban, de mivel nem kaptak egyértelmű visszajelzést, csak vizet és élelmet hagytak a párkányon. „Mindenki megrémisztett, az árvíz óta ki sem mozdultam” - magyarázta megtalálása után Johnson a Reutersnek. A férfi zavartnak tűnt, bár állítása szerint már sokkal jobban van. A hétvégén újabb halottakat is találtak, a hivatalos adatok szerint így összesen 883-an haltak meg a viharban. Louisi- anában 646, Mississippiben 218, Floridában, Georgiában, Alabamában és Tennesseeben összesen 19 emberéletet követelt a hurrikán. A múlt héten New Orleans egyes körzeteit megnyitották a visszatérők előtt, hétvégén azonban nagy vita robbant ki a városvezetők és az egészség- ügyi hatóságok között a visszatelepítés kérdésében. Az orvosok szerint - ha elsietik a visz- szaköltözést - könnyen újabb tragédia sújthatja New Orleanst. A BBC helyszíni tudósítói szerint a település továbbra sem látszik lakhatónak. ■ Cs. E. \
