Tolnai Népújság, 2005. szeptember (16. évfolyam, 204-229. szám)

2005-09-12 / 213. szám

TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2005. SZEPTEMBER 12., HÉTFŐ MEGYEI TŰKOR 3 A biztos jövőért jelelnek szolgálat Egyre többen veszik igénybe a jeltolmácsok segítségét Simonné Váradi Zsuzsanna (a kép bal oldalán) Fábián Lászlónak tolmácsolja Szabóné Kis Ágnes ügyintézéssel kapcsolatos mondanivalóját Nem elégedettek a jeltol­mácsok a szolgálat finan­szírozásával. Venter Marianna A Siketek és Nagyothallók Or­szágos Szövetségének (SINOSZ) Tolna Megyei Szervezete jeltol­mács szakszolgálat létrehozásá­ra nyert pályázati úton pénzt 2003-ban. Tevékenységük Tol­na, Bács-Kiskun, Fejér és Csong- rád megyét fedi le. A szolgálat munkája az eltelt években egyre több lett, a működés feltételei ugyanakkor egyre nehezebbek. Ebben az évben havi áüagban közel kétszáz esetben vették igénybe a szolgálatot. A működ­tető alapítvány először tíz, aztán hat, majd három hónapra finan­szírozta a szolgálat működését - tudtuk meg Simonné Váradi Zsuzsanna szakmai vezetőtől. Sajnos, a jövő így többszörösen is bizonytalanná vált. A szolgá­latokat a szociális és családügyi minisztérium finanszírozza a Fogyatékosok esélye közalapít­ványon keresztül. Mint azt Hor­váth Péter, a minisztérium fő­osztályvezetője elmondta, a leg­utóbbi, három hónapos időszak kivételesnek számít. Új finan­szírozási rendszert alkalmaz­nak, de az átállást a jövő évre halasztották. Ezért új pályázat beadása nélkül egész évben biz­tosítják a szolgálatok működé­sét. Jövőre pedig már egyévesre tervezik a finanszírozási ciklust. Ki fizeti a tolmácsot? Ha súlyos hallássérültet hiva­talos ügyben rendelnek be például önkormányzathoz, bíróságra, munkaügyi köz­pontba, a jeltolmácsolás díját a hivatalnak kell fizetnie. Ha a siket ember hivatali ügyin­tézéshez, foglalkoztatással, egészségügyi ellátással kap­csolatban maga rendel jeltol­mácsot, nem kell fizetnie. Szocialisták Domboriban Mintegy négyszázan vettek részt a szocialisták megyei talál­kozóján Domboriban - tájékoz­tatott Právics József, az MSZP megyei elnöke. A politikai fóru­mon részt vett Újhelyi István al- elnök. A találkozón szó esett a megyei kampányfelkészülésről. Még az ősszel küldöttgyűlés dönt a megyei listáról, s arról, hogy ki indul a szocialisták szí­neiben a szekszárdi polgármes­teri tisztségért. Bemutatkoztak az országgyűlési képviselő-jelöl­tek: Halmai Gáborné, Szabó Jó­zsef, dr. Koncz István, Tóth Gyu­la és Frankné dr. Kovács Szilvia. Nem akadály az államhatár Duna A fekete gólyától az eurorégiós összefogásig A Duna-Dráva-Száva együttmű­ködés az utak, regionális repte­rek, kikötők építését, ipari par­kok és vállalkozási övezetek ki­alakítását szorgalmazza. Egysé­ges marketing kialakítására tö­rekszenek. Szerepel a program­ban üzleti, vallási, kirándulótu­rizmus. A Baranyai Emberekért Szövetség, a Dunaszekcsőért Alapítvány, a Dunaszekcsői Ven­dégvárók Egyesülete a jó ötletek megvalósítását segíti. Kapott tá­mogatást az uniótól a gyógynö­vényprogram, a gyűjtéstől az ér­tékesítésig és a kerékpárutak építése. Széli Péter, Baja polgár- mestere a szombati tanácskozá­son elmondta, megalakult az Al­só Duna Völgyi Fejlesztési Ta­nács, amely Dunafóldvár, Paks, Szekszárd, Mohács, Kalocsa és a kistérségek együttes fejlesztését célozza. A helyi civil szervezetek a Duna mellett élő emberek te­hetségét és programjait teszik hozzá a nagy projektekhez. Tol­na megyét a tanácskozáson VILIMINÉ KÁPOLNÁS MÁRIA, a Bátáért Egyesület elnöke képvi­f selte. A múzeu­mok, az ipari műemlékek már ma is vonz­erőt jelentenek. Most a legfonto­sabb céljuk a Fekete Gólya Múzeum megvalósítása. Kiad­ják a Bátai Hírlapot, folytatják a helytörténeti füzetek sorozatot, CD-t jelentettek meg a faluról. A környezet és a turizmus fejlesz­tésének célja, hogy jobban élje­nek az emberek. JEGYZET Együtt, erősebben AZT mondják akik ott voltak, hogy tavaly, amikor a villányi bor­vidék volt a szentendrei skanzen díszvendége, a villányi bo­rászok óriási demonstrációt rendeztek. Most a hét végén, amikor a szekszárdi borvidék volt a középpontban, ketten vettek részt a rendezvényen. egy kis baranyai faluban rendeztek konferenciát szombaton a Dunáról, ahol arról esett szó, mit tehetnek együtt a falvak, városok, kis és nagy régiók annak érdekében, hogy javuljon a Duna menti emberek élete. Úgy látszott, könnyű belátni, hogy a folyók, utak és légi folyosók nem érhetnek véget sem a város, sem a falu, sem pedig az államhatároknál. A megnyitón Alföldi Albert, a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés alelnöke két történetet mesélt el. A sidney-i olimpián a 100 méteres futóversenyen az egyik kislány elesett. A többiek visszafordultak, felemelték, majd mindannyian összekapasz­kodva futottak át a célon. egy másik történet szerint, amikor az amerikai indiánokhoz is eljutott a civilizáció, a gyerekek iskolába kerültek. Tornaórán azt mondta a tanító néni, hogy álljanak sorba, mert futóver­seny következik. A fehérekkel és a feketékkel ellentétben az indiánok figyeltek egymásra, és csak együtt voltak hajlandók haladni. Egymást nem akarták legyőzni. ihárosi ibolya Andrásfalvy támogatja a kármentők javaslatát népfőiskola Találkoztak a polgári körök Andrásfalvy Bertalan támogatja a bonyhádi Kármentő Polgári Kör Kárpát-Medencei Népfőis­kola létrehozását célzó kezdemé­nyezését. Az ismert néprajzkutató ezt Váralján, a polgári körök negye­dik országos találkozóján mond­ta többszáz résztvevő jelenlété­ben. Mint mondotta, szívesen részt vesz a népfőiskola létreho­zásában. A kezdeményezést tá­mogatásáról biztosította Papp Lajos szívsebész is. A váraljai parkerdőben megtartott rendez­vényen Hegedűs Loránd úgy vé­lekedett, hogy Magyarországon szomorúak a közállapotok, szennyezett az információ és a magyarság veszedelmesen fogy. Véleményével egyetértett Hende Csaba és Mellár Tibor is. A kétnapos rendezvényen az előadások mellett zenészek, tán­cosok és versmondók is fellép­tek. Dr. Papp Lajos szívsebész professzor (balra), dr. Andrásfalvy Bertalan professzor és Éva Maria Bárki szót váltanak az előadások szünetében Hetven százalékunk diplomás gyereket szeretne felmérés Az egyetemet végzett szülők elöntő többsége fontosnak tartja a továbbtanulást *«««-!»"61 • (százalék) Ön mit tanácsolna gyermekének, , ha most állna továbbtanulás előtt? . Egyetemet kell végeznie Tanuljon szakmát (asztalos, villanyszerelő) Inkább egy főiskolát válasszon Nem tudom megítélni hamarabb dolgozni FORRÁS: BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM MARKETINGKUTATÁS ÉS FOGYASZTÓI MAGATARTÁS TANSZÉK A KUTATÁS VEZETŐI: DR. SIMON JUDIT ÉS DR. HOFMEISTER-TŐTH ÁGNES A Budapesti Corvinus Egyetem Marketingkutatás és Fogyasztói Magatar­tás Tanszéke az AS-M Kft.-vel együttműködve közvélemény-kutatást vé­gez a lakosságot foglalkoztató közéleti kérdésekről. A megkérdezettek a napilapot vásárló, felnőtt magyar lakosságból kerülnek ki. A minta ugyan nem reprezentálja a teljes felnőtt lakosságot, de alkalmas arra, hogy a 18 év feletti napilapvásárlókról következtetéseket vonjunk le. Sokat hallunk az életfogytig tartó tanulás fontosságáról. A szülők nagy része természe­tesnek veszi, hogy gyermeké­nek tovább kell tanulnia, ha ké­sőbb megfelelő álláshoz szeret­ne jutni. Úgy tűnik azonban, hogy az idei érettségi és felvételi bonyo­dalmai után jövőre is új kihí­vás elé néznek a továbbtanuló diákok. A következő tanévtől ugyan­is a magyar felsőoktatásnak át kell állnia az úgynevezett bolo­gnai típusú, többciklusú kép­zési rendszerre. Ez a gyakorlat­ban egyebek mellett azt jelente­né, hogy a jelenlegi több mint 400 szak helyett csak 102 alap­szak indulna. A hároméves alapszak lezárása után lenne majd lehetőség a magasabb ké­pesítést adó mesterképzés el­végzésére. Felmérésünkben arról kér­deztük a napilapvásárlókat, hogy mit tanácsolnának gyer­meküknek, ha most állna to­vábbtanulás előtt. A megkérdezettek közel fele (46,4 százalék) azon a vélemé­nyen van, hogy egyetemi vég­zettségre van szükség a boldo­guláshoz, 21,6 százalékuk pe­dig főiskolára küldené gyerme­két. Vagyis közel 70 százalék azoknak az aránya, akik azt ta­nácsolnák gyermeküknek, hogy szerezzen diplomát. 26,9 százalék azok aránya, akik úgy gondolják, hogy szakmát sze­retnének adni gyermekük ke­zébe, vagyis olyan mesterségre taníttatnák, mint az asztalos vagy a villanyszerelő. Mindössze 3 százalék vála­szolta azt, hogy nincs szükség a továbbtanulásra, és inkább arra biztatná gyermekét, hogy minél előbb találjon munkát magának. A megkérdezettek hét százaléka nem mondott vé­leményt ezzel kapcsolatban. A felsőfokú végzettségűek kö­zött közel 90 százalékos azok aránya, akik főiskolára vagy egyetemre küldenék gyerme­küket, míg a középfokú végzett­ségűeknél ez az arány 66, az alapfokúaknái mindössze 40 százalék. Az összes megkérde­zett álláspontjához viszonyítva 10 százalékponttal magasabb az alapfokú végezettséggel ren­delkezők között azok aránya, akik nem taníttatnák tovább gyermeküket. Közöttük vannak a legtöbben azok is (mintegy 31 százalék), akik valamilyen szakma tanulását gondolják a legjobb megoldásnak. A

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom