Tolnai Népújság, 2005. augusztus (16. évfolyam, 178-203. szám)

2005-08-01 / 178. szám

TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2005. AUGUSZTUS 1., HÉTFŐ 5 ZÖLD TÜKÖR 1 Becsüljük meg a csendet ártalom Aki zajos környezetben dolgozik, használjon füldugót A zajártalom, a hangos környezet az élet öt terü­letén a legkellemetle­nebb. Otthon, amikor pi­henni kellene, közlekedés közben, tanulás alatt, a munkahelyen és a szóra­kozóhelyeken sérülhet leginkább fülünk. Rácz Tibor Az élet öt területén a legkáro­sabb vagy a legegészségtelenebb a zajártalom. Otthonába nem csak azért jár haza az ember, hogy az esőtől megvédje, hanem legtöbbször ott akarja kipihenni a napi munkával járó fáradalma­kat és kellemetlenségeket. Ez nem mindig sikerül, hisz fülünk alvás közben is dolgozik, nem is beszélve arról, hogy a szomszé­dok néha éjszakába nyúlóan hangosan veszekednek, jönnek- mennek a vonatok és így tovább. Nem csoda, hogy vannak, akik reggel fáradtabbnak érzik magu­kat, mint lefekvés előtt. Közleke­dés közben a buszon, vonaton a jármű éles, monoton hangja nap mint nap károsíthatja hallásun­kat. Tanuláskor a feszült figye­lemmel íróasztala fölött görnye­dő diáknak a tananyagon kívül a környezeti zajokkal is meg kell küzdenie. A munka- és a szóra­kozóhelyeken sérülhet legin­kább hallásunk. A zajos munka­helyeken ezért előírás a külön­böző fülvédők használata és a réndszeres szűrővizsgálat. Dr. Kovács Zoltán, a Balassa János Megyei Kórház főorvosa szerint a zaj okozta halláskárosodásokat meg lehet előzni különböző munkavédelmi eszközökkel, fül­dugóval vagy fültokkal és szűrő- vizsgálatokkal. A dolgozókat bi­A csendeskamrában: Tumpek Gombay Tímea audiográffal vizsgálja Molnár Istvánnét a megyei kórházban zonyos időközönként az üzemor­vos kötelezi erre a vizsgálatra. Legnagyobb problémát a magas hangfrekvencián lévő hangok je­lentik, a hallójárat csigájában okoznak szőrsejtkárosodást, ami sajnos nem gyógyítható, és ma­radandó sérüléseket okoz. A szó­rakozóhelyeken az impulzív za­jok egy éjszaka alatt ugyan­olyan károkat okozhatnak, mint többévi, zajos környezetben el­töltött munka. Egyes kutatások szerint a városban élőket érő zaj mennyisége 1930 óta harminc­kétszeresére növekedett. A falun élők otthonukban nagyobb esély- lyel pihenik ki a munkahelyi zajártalmakat, mint a városban lakók. Aki nem piheni ki magát, egészsége hosszú távon veszély­be kerülhet. Több felmérés sze­rint azon férfiak között, akik za­jos környezetben élnek, na­gyobb a szívinfarktus kockázata, mint a csendesebb helyen élő társaik esetében. A zaj hatással van a vérnyomásra is. Már öt perc erős zaj is megemelheti a „percünket. Károsító hatása függ az erősségtől, időtartamtól, hangmagasságtól, illetve az élet­kortól. Sok mindent tehetünk a zaj ellen A munkahelyeken a műsza­ki zajcsökkentés bizonyos ha­tárok felett kötelező. Sokat se­gíthet a védőeszköz, a mun­ka átszervezése. Ha munka­helye nagyon zajos, óránként töltsön el néhány percet zaj­mentes környezetben, illetve használjon flildugót vagy fül­tokot. Zajforrások erőssége decibelben Hangos beszéd 70-85 Kiabálás 80-100 Nyomdai szedőgép 95 Faipari marógép 95-103 Légkalapács 105 Légköszörű 115-116 Szellemi munka esetén máraz ötven decibel is zavaró lehet, 85 decibel feletti zajhatás esetén a munkaadónak kötelessége intézkedni a zaj tompítása érde­kében. Üzemi létesítményektől származó zaj Terhelési határérték decibelben Zajtól védendő terület nappal (6-tól 22 óráig) éjjel (22-től 6 óráig) Üdülő, gyógyhely 45 35 Lakóterület (kertvárosi) 50 40 Lakóterület (lakótelepi) 55 45 Gazdasági terület 60 50 Építőipari munkálatokból származó zaj Terhelési határértékek decibelben nappal (6-tól 22 óráig) éjjel (22-től 6 óráig) Üdülő, gyógyhely 60 45 ­Lakóterület (kertvárosi) 65 50 Lakóterület (lakótelepi) 70 55 Gazdasági terület 70 55 JEGYZET Veszekedős szomszédék A rendőr az ajtóban állt, tisztára, mint a filmekben, és lecsat- tintotta igazolványát. Bejött, kérdeztem, kér-e kávét, kért Vizsgaidőszakban nincs is szebb, mint egy rendőrrel kávéz­va arról fecserészni, hogy a szomszédék min vesztek össze úgy két héttel ezelőtt. Mert azt ugye nem mertem bevallani, hogy amikor megy a műsor, a nyomaték kedvéért bögrével a fülünkön szoktunk a csajokkal hallgatózni, ami egyébként csak a móka része. Anélkül is mindent hallani. Legfőképp azt, amikor lerúgják a kapuról a zárat. A zsernyák persze egyből tudta, mi a helyzet. Mert azt ugye el lehetett mondani neki, hogy a múltkor azon kaptak hajba a szomszédék, hogy a pasas pulykát hozott tej helyett, és amikor a kapulerúgós csata ment, a házban senki sem mert kinézni az odújából. de arról én is, a lakótársak is mélyen hallgattak, hogy veszeke­dősék házaséletét illetően jóval többet tudunk, mint amennyit szeretnénk, és, hogy ehhez ném volt szükségünk bögrére sem. Sőt, azt sem kötöttük a rendőr orrára, hogy a párocska nőne­mű tagja kétnaponként azért csönget be, mert szerintük (!) túl hangosan beszélgetünk és nevetünk. budavári kata A zaj bajjal, zűrrel jár psziché Kísérlet légkalapáccsal Az állandó zaj nemcsak szervi elváltozást, hanem pszichés be­tegséget is okozhat. Nem kell feltétlenül a szomszédban za- jongó gyerekekre gondolni, és öt perc zajongás sem okoz egészségkárosodást. A pillanatnyi koncent­rációt a monoton és az erős hangok megzavar­hatják. Egy érdekes kí­sérlettel tudom a leg­inkább szemléltetni a zajos környezet káros hatásait, mondta Tóth Árpád pszicholó­gus. Ezt a kísérletet egy buda­pesti könyvtárban végezték. A lényege az volt, hogy a könyvtár előtti járdát légkalapáccsal kezdték el feltörni a nyitásával egy időben. Majd néhány óra múlva egy beavatott ember le­borított néhány könyvet a polc­ról. A műveletet néhányszor megismételték aznap. Az ered­mény végül az lett, hogy sokkal kevesebben segítettek a zajos környezetben he­lyükre rakni a könyve­ket, mint amikor csönd honolt a könyvtárban. Szekszárd nem nagyvá­ros, mely rendkívül zajos, rá­adásul szerencsés ilyen szem­pontból elhelyezkedése is, hisz nincs zsúfolt városközpont, ahol állandó, idegesítő zaj lenne. Sze­mély szerint én még nem talál­koztam olyan esettel Szekszár- don, ami kifejezetten a zajjal volt összeköthető. Rácz T. A decibelek és hatásuk mérték Nem tudjuk megszokni 20 decibel - ez a legelviselhe- tőbb. Példa: faleveleket mozgat a szél. 40 decibel esőkopogás, emberi beszélgetés, so decibel: átlagos irodai zaj, a fül ilyenkor már szenved, so decibel: han­gos emberi beszéd. Ez a kriti­kus határ, ezt a hangerőt már kellemetlennek érezzük, so de­cibel: utcai forgalom zaja, a fül idővel károsodik. íoo decibel - a legtöbb diszkóban, rock-kon- certen ilyen hangerővel nyom­ják a talpalávalót. Ekkora a su­gárhajtású repülőgép hangere­je; ezt már fájdalmasnak érzi az ember. A fül egyértelműen ká­rosodik. Soha nem szokjuk meg a lár­mát! Akkor sem, ha úgy érez­zük, már nem is halljuk a dü­börgést. Ennek az a magyaráza­ta, hogy ilyenkor az agy kikap­csol, de a fül nem, tehát minden egyes zajlökés tovább rombolja a hallószerveket. Érdekes, hogy az embereket éppen az elkerülhető lárma za­varja leginkább! Melyek ezek? Például a fapapucs kopogása, a kutya ugatása, a szomszéd bar­kácsolása. Szép summa lehet a büntetés A fülünk is szeret pihenni mulatság A nyugalom gyakran nyugtalansággá változik károsodás A betegséget okozhatja zajártalom Szekszárd város önkor­mányzata már régen elfo­gadta azt a rendeletet, amely szabályozza a zaj­védelmet. Ez azt jelenti, hogy a helyi hangosító berendezések üzemelteté­se előtt engedélyt kell kérni a jegyzőtől - tudtuk meg Lovász Rolandtól, a szekszárdi önkormányzat környezetvédelmi refe­rensétől. A vendéglátóhelyek vezetőinek, a rendezvények szervezőinek szakemberrel kell beméretni, hogy mekkora zajjal jár a mulat­ság, és a besorolásnak megfele­lően, attól függően, hogy a lakó­terület sűrű vagy laza beépítettségű, illetve nappali, vagy éjszakai rendezvényről van szó, engedélyezi az önkormány­zat az erősítést. A zajszint egyébként nappal negyvenöt és hatvan, éjjel harmincöt és ötven decibel között lehet. Ez nem je­lenti azt persze, hogy házibuli előtt a kétkazettás magnónkat is be kellene méretni, igaz azt sem, hogy a látszólag kisebb mulatsá­gok nem zavarhatják a szomszé­dokat. Ha a lakók panaszt tesz­nek az önkormányzatnál, akkor a polgármesteri hivatal újból el­rendeli a zaj szintmérést, és ha az üzemeltető szabályt sért, a bírság milliós tétel is lehet. A gond azonban akkor van, ha en­gedélyt sem kér a vállalkozó, mondjuk egy lakodalom lebo­nyolítására, vagy a városközpon­ti vendéglátós helyek éjszakai rendezvényeire. Ebben az eset­ben, ha a lakók feljelentést tesz­nek a hatósági irodánál, akkor alkalmanként akár 150 ezer fo­rint büntetést is kiszabhatnak a vállalkozóra. Szekszárd sajátos helyzetben van, mert a legtöbb szórakozó­helye a belvárosban, a lakóhá­zak közvetlen közelében van, így az éjszakai nyugalom itt gyakran vált át nyugtalanságba. Hazánkban átlagosan minden tizedik ember halláskárosultnak mi­nősül. Steiner Viktor A zajártalom leginkább azokat sújtja, akik hangos üzemekben, gyárakban töltik munkaidejük túlnyomó részét. Az Európai Unióban a munkahelyeken 87 decibel felett kötelező a fülvé­dők használata. Ennél a hang­erőnél pár év alatt károsodhat­nak a hangérzékelő sejtek. Ha arra lehetőség van, időközön­ként meg kell szüntetni a zaj forrását, és a fület pihentetni kell. Ha a zaj állandó, maradan­dó lehet a károsodás. A mun­káltatóknak kötelességük a megelőzés eszközeit, a füldugó­kat biztosítaniuk. Ma már egyénre szabott speciális dugók is kaphatók, melyek bizonyos hangtartományokat szűrnek, másokat átengednek, így a munkavégzésben nem jelente­nek akadályt. Ha a baj bekövet­kezett, megoldást jelenthetnek a különböző készülékek. A leg­modernebb szerkezeteket mikrochipek vezérlik, figyelik az emberi beszédet és a környe­zetből szűrődő zajokat is a haté­konyság érdekében. A hallóké­szülékek vásárlását a társada­lombiztosítás támogatja. A ké­szülékek segítségével a káro­sultak képesek normális életet élni, ám ne feledjük, legfonto­sabb a megelőzés. Hallókészülékek árai Ar (Ft) Tb-támogatás Füldugó: 3 000-30000 0% Analóg készülék: 60 000-130 000 85 vagy 100% Digitális készülék: 150 000-320 000 50%

Next

/
Oldalképek
Tartalom