Tolnai Népújság, 2005. július (16. évfolyam, 152-177. szám)

2005-07-01 / 152. szám

2005. JÚLIUS 1, PÉNTEK 7 VILÁG T ÖKÖR Kemény magyar fellépést ígér Gyurcsány tabuk „Igazságtalan a koppenhágai megállapodás” - mutatott rá a magyar miniszterelnök Csak közös döntéssel lehet változtatni a szerződésen Az unió soros elnöke, Tony Blair előtt jó néhány, feloldhatatlannak látszó ellentét tornyosul, köztük a régi és az új tagok szembefordulása A magyar kormány jelezte, hogy szeretné új­ratárgyalni uniós csatla­kozási szerződésének egyes részleteit. Csák Elemér - Róka Zsuzsa ' Gyurcsány Ferenc a BBC ma­gyar adásának adott interjújában azt mondta, ha az uniós viták so­rán a mezőgazdasági támogatá­sok szintjét és a brit visszatérítés ügyét együtt tárgyalnák, akkor Magyarország sokkal egyenlőbb elbánást kíván kivívni a magyar gazdák számára. A miniszterelnök kifejtette: „ha hozzá kell nyúlni a mezőgaz­dasági támogatáshoz, gyanítom, először azokéhoz kell hozzányúl­ni, akik ma háromszor annyit kapnak, mint a magyarok”. Gyurcsány Ferenc szerint „a kop­penhágai a legnagyobb igazság­talanság, amit a régi tagországok kikényszerítettek... Ha úgy gon­doljuk, hogy mindent, ami eddig tabu volt, ki kell nyitni, akkor ki kell nyitni ezt a kérdést is. És in­nen kell folytami a vitát.” Gyurcsány Ferenc nem tart at­tól, hogy a koppenhágai megál­lapodás megbolygatása partta­lanná tenné a költségvetési vi­tát. Nincs ok arra, hogy „amikor egyébként mindenki jogosan igényelheti, hogy nyissuk ki a korábbi kompromisszumokat, akkor a számunkra legfájóbb kompromisszumot - ami lássuk be, a mi csatlakozásunk ára volt - változatlanul hagyjuk. A nem­zeti kishitűség ebben az esetben nem jó tanácsadó. Közös, fair Eu­rópában kell gondolkodni. Eköz­ben az nem fair Európa, hogy mindenkire érvényes a szabály, csak ránk nem, és mi lesütjük a szemünket, és azt mondjuk, nekünk így is jó.” MAGYARORSZÁGNAK többi 24 uniós tagtársát kell meggyőz­nie, ha csakugyan újra akarja nyitni a közös agrárpolitika kérdését, különös tekintettel a közvetlen támogatásokra. Ezzel hárította el a brüsszeli bizott­ság agrárszóvivője, hogy érdem­ben foglalkozzon Gyurcsány Ferenc miniszterelnök fölveté­sével, miszerint az unióban „egyenlőbb elbánás kell a magyar gazdáknak". Michael Mann a Reggel brüsz- szeli tudósítójának kérdésére azt mondta: a brüsszeli bízott- • ság az unió kizárólagos javaslattevő joggal rendelkező alapintézménye, ebbéli munká­ja során amúgy sem foglalkoz­hat interjúkkal. Amit Gyur­csány Ferenc a BBC-nek fogal­mazott meg, - nevezetesen, hogy először azok mezőgaz­dasági támogatásához kell hoz­zányúlni, akik ma háromszor annyit kapnak, mint a magya­rok - azt a magyar félnek a ta­nácsban kell tárgyalóasztalra tennie. Ugyanis a tanács, még­hozzá az állam- és kormányfők alkotta Európai Tanács - a csúcstalálkozók fényképezőgép­be mosolygó testületé - hozza az olyan súlyú döntéseket, mint a közösségi költségvetés, illetve a hosszú távú pénzügyi keret­egyezmény. Ám vessék föl a ma­gyarok a tanácsban, illetve té­tessék napirendre, hogy ponto­san miképpen változtatnák meg a közösségi mezőgazdasá­gi politikát! - utalt Michael Mann az unió eljárási szabá­lyaira. A brüsszeli bizottság agrárszóvivője a Reggel kérdé­sére azt mondta: nem tud róla, hogy más tagállam kezdemé­nyezett volna ilyesmit. EMLÉKEZTETETT: a július elsejétől hivatalba lépő soros brit elnökség programját ismer­tető Tony Blair kormányfő sür­gette ugyan a közös mezőgaz­dasági politika alapos átszabá­sát, de pontos javaslatokkal mindeddig nem állt elő. Ugyan­akkor a brüsszeli bizottság va­lóságos motorja a közös agrár- politika reformjának - idézte fel az agrárszóvivő. A BIZOTTSÁG JAVASLATÁRA került a 25 agrárminiszter - így a magyar - elé az a tervezet is, amely végülis egy hete, Luxem­burgban politikai megállapo­dáshoz vezetett: a vidékfejlesz­tés pénzügyi részaránya nő a közös mezőgazdasági politika egészén belül. Ennek részletei­ről azonban még egyezkedni kell - vagyis a megfelelő tár­gyalóasztalnál megfelelően kép­viselni a nemzeti érdeket. Mint ahogy egyezkedni szükséges a hosszú távú pénzügyi keretegyez­ményről, amelyről a legutóbb nem sikerült megállapodni. BHTS3XS3MI Olaszországba érkezett Mádl Ferenc és felesége A KÖZTÁRSASÁGI ELNÖKÖT, aki a hivatalos látogatást tesz Vatikánban, ma dél­előtt magánkihallgatáson fogadja XVI. Benedek pápa. A hivatalából távozó állam­fő több búcsújellegű látoga­tást tett külföldön. Új osztrák-magyar határátkelőhelyek tizennyolc új osztrák-ma- gyar határátkelő nyílhat meg hamarosan Burgen­land területén a határ két oldalán élők közötti kapcso­latok erősítése, valamint az idegenforgalmi lehetőségek jobb kihasználása érdeké­ben. Az átkelőket autósok nem vehetik igénybe. Katonai övezet zsidó telepeken az izraeli hadsereg zárt ka­tonai övezetté nyilvánította a Gázai övezetben lévő zsidó telepeket, miután a felszá­molásukat ellenző szélsősé­ges zsidók összecsaptak iz­raeli katonákkal - közölte a haderő szóvivője. Iraki miniszter a felkelők érdekében politikai frontot hozott létre az iraki felkelők képvisele­tére az átmeneti kormány egyik volt minisztere. A ket­tős iraki-amerikai állampol­gárságú, szunnita arab Ajham asz-Szamarrái közve­tített a felkelők és az ameri­kai hadsereg között. berlin A kancellár új választások kiírását készíti elő Lappangónak mondott magyar állampolgárság Tiszta vizet akar önteni a pohárba Gerhard Schröder. Toronyi Attila Az elbukott tartományi válasz­tások után a szociáldemokraták és koalíciós társuk, a Zöldek mind kevesebb politikai-társa­dalmi támogatásra számíthat­nak, ezért a kormány mozgáste­re alaposan leszűkült. Csakhogy az alkotmány előírásai igencsak megnehezítik a képviselőház fel­oszlatását és a választások előre­hozatalát. Silke Stokar, a Zöld-frakció A szeptemberben első ízben sor- rakerülő magyar-román kor­mányülést készítette elő Temes­váron somogyi Ferenc magyar és Mihai Rázván Ungureanu ro­mán külügyminiszter. „A ja­nuárban történt megállapodás­nak megfelelően, megpróbálunk majd olyan közös fejlesztési ter­szóvivője helyesnek tartaná, ha az alkotmánybíróság haladékta­lanul állást foglalna a kényes ügyben, s megvizsgálná az eljá­rás törvényességét. A bizalmat­lansági szavazást ugyanis erede­tileg úgy képzelték a törvényho­zók, hogy az ellenzéknek legyen esélye új kancellár állítására. Most azonban maga Schröder követ el „harakirit”, hívei pedig várhatóan tartózkodnak a szava­zástól, s így hozzájárulnak ah­hoz, hogy a kancellár elérje kitű­zött célját. Ha leszavazzák őt, Horst Köhler államfő három hé­ten belül kénytelen feloszlatni veket kidolgozni, amelyeket az Európai Unió támogatásával megvalósíthatunk.” - nyilatkoz­ta a találkozó után Somogyi Fe­renc. Román kollégája kiemelte, hogy a két ország közötti együtt­működésnek leginkább a határ menü vidékeken van esélye, pél­daként említve a magyarországi és romániai megyéket, valamint a Vajdaságot tömörítő Duna- Körös-Maros-Tisza Eurorégiót, amely a legtöbb megvalósítható közös tervvel rendelkezik. La­punk úgy értesült, hogy a két mi­niszter négyszemközti megbe­szélésein a régóta eredménytele­nül húzódó Csíkszeredái magyar konzulátus ügye is szóba került. ■ Lukács János, Kolozsvár a parlamentet, majd kiírni a vá­lasztásokat. Megfigyelők szerint az SPD je­lenleg sajátos, „tudathasadásos” állapotban leledzik: sikeresnek tartja ugyan Schröder reformpo- litíkáját, ám Müntefering pártel­nök mégis arról győzködi a frak­ciót, hogy ne szavazzon bizalmat a kancellárnak. Az ellenzék kép­mutatónak és károsnak tartja a nagyobbik kormánypárt ma­gatartását. Angela Merkel a kon­zervatívok kancellárjelöltje nem bánja, hogy a választókat az ur­nákhoz kérik, mert jó eséllyel ő lehet Schröder utódja. A magyar és a finn haderő, illet­ve a két ország közötti fegyver­zettechnikai megállapodást írt alá Juhász Ferenc honvédelmi miniszter és finn kollégája, Sep- po Ka:a:ria:inen Helsinkiben. A két miniszter egyetértett ab­ban, hogy prioritásként kell ke­zelni a magyar és a finn haderő­nek az Európai Unióban vállalt feladatait, köztük az unió által létrehozandó gyors reagálású erők harccsoportjaiban való rész­vételt. A megállapodás lehetősé­get biztosít arra, hogy a két or­szág közötti fegyverzettechnikai együttműködés, a kutatásfejlesz­tés és az információcsere szerző­déses kereteken belül, szabályo­zott formában valósuljon meg. Nagy az érdeklődés a délvidéki magyarok körében a Magyarok Világszövetsége által felfedezett úgynevezett „lappangó magyar állampolgárság" iránt. Patru- bány Miklós, az MVSZ elnöke májusban jelentette be, hogy még mindig hivatalosan magyar állampolgárok a volt Jugoszlávia területén élő magyarok és le­származottjaik, mert soha senki sem fosztotta meg őket ettől. Az MVSZ a délvidéki magya­rok rendelkezésére bocsát olyan formanyomtatványokat, ame­lyekkel vissza lehet igényelni „a soha el nem vesztett magyar ál­lampolgárságot”. Rácz Szabó László, a vajdasági Magyar Pol­gári Szövetség elnöke mind­amellett úgy véli, a délvidékiek Huszonöt évvel azt követően, hogy Iránban fogva ejtették őket, öt volt amerikai túsz azt állítja: az új iráni elnök, Mahmúd Ahmadinezsád egyike volt iráni fogva tartójuknak. Chuck Scott, az amerikai hadsereg nyugalma­zott ezredese kijelentette: akkor is felismerné őt, ha haját szőké­re festenék és levágnák szakál- lát. Három volt fogolytársa sze­rint kétségtelen, hogy Ahmadi­nezsád egyike volt a túszejtők- nek. Több volt iráni túszejtő diák ugyanakkor kijelentette, hogy Mahmúd Ahmadinezsád nem a korábbiaknál is szkeptikusab­bak a kettős állampolgárságról szóló népszavazás után. A világ- szervezet múlt heti zentai lakos­sági fórumán közel ötven forma- nyomtatványt osztottak ki, és az MPSZ elnöke szerint azóta egye­dül nála majd harmincán kértek ilyen dokumentumokat. Magyarország az 1941-ben visszafoglalt területek lakóinak kollektíván megadta a magyar állampolgárságot. A párizsi bé­keszerződés után Magyarország az elvesztett területeket birtokló utódállamokkal kötött kétoldalú egyezményekkel fosztotta meg az ott élő magyarokat magyar állampolgárságuktól, de Jugo­szláviával ilyen egyezményt nem kötött. vett részt az akcióban. Az új irá­ni elnök egyik közeli tanácsadó­ja is cáfolta az értesülést. Fegy­veres muszlim diákok 1979 no­vemberében megszállták az Egyesült Államok teheráni nagy- követségét, ahol 444 napig fog­ságban tartottak 52 amerikait. Az akciót azért indították, mert Washington nem volt hajlandó kiadni Teheránnak Mohamed Reza Pahlavi megbuktatott iráni sahot, hogy a volt uralkodót bíró­ság elé állítsák. Az USA 1980- ban megszakította diplomáciai kapcsolatait Teheránnal. Közös román-magyar kormányülésre készülnek Fegyverzeti megállapodás Finnországgal Amerikaiakat ejtett túszul a megválasztott elnök? á k

Next

/
Oldalképek
Tartalom