Tolnai Népújság, 2005. július (16. évfolyam, 152-177. szám)
2005-07-29 / 176. szám
TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2005. JÚLIUS 29., PÉNTEK 5 BALASSA JANOS TOLNA MEGYEI KÓRHÁZ mrsa Régi betegség új arccal, enyhe tünetektől a súlyos, halálos kimenetelű esetekig. Bárhol, bárkinél felléphet a fertőzés, szerencsére ennek valószínűsége nálunk még egyelőre igen kicsi MIKROBÁKKAL KÜZDENEK AZ ORVOSOK Vannak betegségek, melyeket az orvostudomány mozaikszavakkal illet és amelyek a köztudatban is így terjedtek el. Hogy mi az AIDS, azt sajnos már senkinek nem kell magyarázni, de hogy mit takar a terjedőben lévő MRSA elnevezésű betegség, kevesebben tudják. Az előbb Amerikában, majd Európában, így Magyarországon is megjelent, olykor halálos kimenetelű kórról dr. Almási István, a Balassa János Tolna Megyei Kórház higiénikus főorvosa tájékoztatta lapunkat. F. Kováts Éva- A közvéleménynek egyre inkább hozzá kell szoknia, hogy új orvosi mozaikszavakat ismer meg, ilyen a régebbiek közül az AIDS, az újabbak közül pedig a SARS (súlyos légúti megbetegedést okozó vírusfertőzés, mely elsősorban a Távol-Keleten, Kínában fordul elő). Az MRSA (meti- cillin - a penicillin továbbfejlesztett változata - rezisztens Staphylococcus aureus törzs) ezekhez képest a szakirodalomban régebbi sztorinak számít, ugyanakkor új tulajdonságok és járványügyi sajátosságok miatt hazánkban - és szinte az egész világon - az orvosok kénytelenek egyre többet foglalkozni vele - kezdte az MRSA baktérium okozta fertőzés bemutatását dr. Almási István higiénikus főorvos.- Honnan származik a kórokozó?- A Staphylococcus aureus egy régóta ismert gennykeltő baktérium. A banális szőrtü- szőgyulladástól a halálos fertőzésig, a vérmérgezésig, a betegségek nagyon széles skáláját képes okozni.- Ha ilyen régen ismert baktériumról van szó, akkor miként okozhat még mindig gondot az ilyen betegségben szenvedők kezelése?- A penicillin bevezetésekor úgy tűnt, hogy a Staphylococcus fertőzés, a SARS kezelése nem jelenthet többé problémát, hiszen szinte minden törzs érzékeny volt a penicillinre. Sajnos később ez megváltozott, a baktériumtörzsek rezisztenssé váltak a penicillinre, majd a meti- ciUinre is.- Mi az oka az MRSA terjedésének?- Az MRSA elterjedését két fő tényező okozza. Az egyik a rossz higiénés feltételek összessége, a másik a széles spektrumú antibiotikumok általános használata. Az antibiotikumok elősegítik a rezisztens törzsek kiszelektálódását, amelyek a nem kellően tiszta kezek és környezet útján elterjednek és további betegséget okozhatnak.- Az MRSA súlyosabb betegséget okoz, mint a közönséges Staphylococcus aureus?- Általában nem, a különbség leginkább abban nyíl- A vánul meg, hogy kevesebb és lé- , w.' nyegesen drágább antibiotikum közül választ az orvos. Azt azonban el lehet mondani, hogy az MRSA-t álta- . Iában súlyo- sabb alapbe- f tegségű em- % berek kapják meg, ezért a betegség végső kimenetele rosszabb lehet. Ha azonban két egyforma állapotú és alapbetegségű ember közül az egyik MRSA-t, a másik pedig a közönséges Staphylo- coccust kapja meg, akkor - megfelelő kórisme és kezelés mellett - az esélyeik nagyjából egyformák. Leírtak már közösségben terjedő viru- lensebb MRSA-t is, de ennek a gyakorlati jelentősége még nem világos.- A magyar helyzetre mi a jellemző?- Magyarországon az 1990-es évek végétől folyamatosan emelkedik a kórházi esetek száma. Valószínűnek látszik, hogy az MRSA aránya 15 százalék körül van az összes Staphylococcus aureus-on belül. Amerikától még messze vagyunk, de a felzárkózásunk rohamosnak mondható. Sajnos a laboratóriumi hálózat egyenetlen fejlettsége és személetbeli problémák miatt jelenleg még Dr. Almási István higiénikus főorvos igazán reprezentatív adatok nincsenek.- Ml a helyzet a szekszárdi megyei kórháznál?- A szekszárdi kórházban is körülbelül az elmúlt 4-5 évben jelentkezett ez a probléma. A higiénikus osztály és az infekció kontroll csoport azonnal reagált, folyamatosan koordinálja az adatgyűjtést, valamint az egyes betegek kezelési problémáinak megoldását. Elmondhatjuk, hogy országos összehasonlításban viszonylag sok MRSA-t találunk, aminek az oka nem az, hogy nálunk több van, hanem az, hogy intenzíven keressük a kórokozót és meg is találjuk. Ebben nagy segítséget jelent, hogy a kórháznak van saját, korszerű mikrobiológiai laboratóriuma, 5 ahonnan nagyon gyorsan I kapunk jó minőségű eredményeket, a mikrobiológusok sokszor személyesen részt vesznek a konzultációkon. Ezenkívül minden évben több továbbképzést szervezünk orvosok és nővérek számára, melyeknek témája az MRSA és a hozzá hasonló betegségek megelőzése, kezelése.- Jelent-e fertőzésveszélyt az MRSA betegségben szenvedő a környezetére?- Eddig úgy tudtuk, hogy otthon nem, csak kórházi környezetben jelent veszélyt az MRSA. Csakhogy nemrég látott napvilágot egy új publikáció az USA-ban, ami azt taglalja, hogy a közösségben szerzett MRSA, az új törzs, okozhat néhány év múlva problémát, nehezen gyógyuló bőrbetegségeket, súlyos, halálos kimenetelű tüdő- gyulladást. Otthoni környezetben is gondot jelenthet, ha valaki immunhiányos vagy olyan műanyag eszköz van a szervezetében, ami a testfelszínre van kivezetve (például katétere van). Gondot okozhat az Is, ha olyan beteg testén van az MRSA, akit meg fognak műteni.- Milyen higiéniai szabályokat kell betartani az MRSA-fertőzött beteg környezetében lévőknek?- A szokásos higiéniai szabályok betartása elegendő, ilyen például a gyakori és alapos kézmosás. ▲ m* tA baktériumokat haemokultúra-tenyésztéssel határozzák meg, mutatja dr. Székely Katalin laborvezető főorvos Alkalmazkodó baktériumok Az MRSA példája jól szemlélteti az emberiség és a mikrobák küzdelmének a sajátosságait Az ember újabb és újabb antibiotikumokat fejleszt, a baktériumok pedig újabb és újabb módszerekkel alkalmazkodnak az emberek által támasztott kihívásokhoz. A küzdelem árát az emberek fizetik meg. Sajnos elmondható, hogy újabb áttörést jelentő antibiotikumok kifejlesztése a közeli években nem várható. Ma már több baktériumfaj esetében találtak olyan törzseket, melyek gyakorlatilag az ösz- szes elérhető antibiotikumra re- zisztensek. „Szerencsére” ezek csak kis számú, súlyos alapbetegséggel kórházban fekvő beteget érintenek Versenyben az állandóan változó kórokozókkal Az orvostársadalom lelkesedését nagyon hamar lelohasztot- ták azok a Staphylococcus baktériumtörzsek melyek penicillinbontó enzimet termelnek. Ezek mintegy tíz év alatt terjedtek el, először a kórházakban, aztán a közösségekben. Az 1950-es évek vége óta gyakorlatilag nem lehet penicillint használni Staphylococcus aureus fertőzések kezelésére. Felismerve ezt a gondot, az ötvenes évek második felétől nagy számú olyan penicillin és ezzel rokon cefalosporin antibiotikumot fejlesztettek ki, melyeket ez a bizonyos enzim nem tud lebontani. Alig néhány év- vel a bevezetése után ezen antibiotikumok „alaptípusára”, a methicillinre rezisztens törzsek jelentek meg. Innen származik az MRSA elnevezés (MRSA = Methicillin Rezisztens Staphylococcus Aureus). Ez a rezisztencia egy új mechanizmuson, az antibiotikum sejtfalhoz kötődésének megváltozásán alapul, és az összes penicillin és cefalosporin származék elleni rezisztenciát jelenti. Szerencsére ezek lassabban terjedtek, mint a penicillinbontó enzim. Az USA-ban és Nyu- gat-Európában az 1960-as évektől az 1990-es évekig általánosan elterjedt kórházi kórokozóvá vált Előfordulnak olyan kórházak is, ahol a Staphylococcus aureus törzsek több mint fele MRSA. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a '90-es években olyan MRSA-törzseket találtak, melyek biztosan nem kapcsolhatók egészségügyi ellátáshoz. Ez azt jelenti, hogy gyakorlatilag bárhol, bárkinél felléphet ilyen fertőzés. Szerencsére ennek a valószínűsége nálunk még eléggé kicsi. Hogy a történet teljes legyen, meg kell jegyeznünk, hogy az MRSA kezelésére leginkább használatos glikopeptid antibiotikumok ellen csökkent érzékenységű törzseket is találtak már a ’90-es évek végén Japánban és az USA-ban. A fertőzések megelőzése és a hatékony gyógyítás érdekében az intenzív osztályon a napi viziten az infektológus is részt vesz. A kép jobb oldalán dr. Almási István, baloldalon dr. Nyikos György osztályvezető főorvos A fertőzés elkerülésében segít a gyakori kézmosás Tudnunk kell, mondta a higiénikus főorvos, hogy a Staphylococcus aureust a beteg és egészséges emberek egyaránt nagyszámban hordozzák az orrukban és a bőrükön. A Semmelweis-örökség intenzívebb ápolása - az alapos, fertőtlenítőszerrel történő kézmosás - sokat segíthetne az ilyen betegségek visszaszorításában. Meg kell jegyeznünk, hogy a higiéniának olyan tényezői is vannak, melyek kívül esnek a betegál- látást végzők hatáskörén. Ide tartozik a zsúfoltság és a kórházak alacsony komfortja. Egy-két ágyas, külön vizesblokkos kórtermek esetén lényegesen könnyebb lenne a fertőzés átvitelét megakadályozni W Vinczéné Jakab Gabriella diplomás laborasszisztens a mikroszkópnál A
