Tolnai Népújság, 2005. július (16. évfolyam, 152-177. szám)
2005-07-21 / 169. szám
TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2005. JÚLIUS 21., CSÜTÖRTÖK E GYHÁZI TÜKÖR En vagyok a szőlőtő, és ti a szőlővesszők igehirdetés Jézus az élet forrása „Én vagyok az igazi szőlőtő, és az én Atyám a szőlősgazda. Azt a szőlővesszőt, amely nem terem gyümölcsöt énbennem, lemetszi; és amely gyümölcsöt terem, azt megüsztítja, hogy még több gyümölcsöt teremjen. Ti már tiszták vagytok az ige által, amelyet szóltam nektek. Maradjatok énbennem, és én tibennetek. ” (Jn. 15,1-5) SEFCSiK Zoltán, evangélikus lelkész gondolatai a nyár derekán:- Nemrégiben két szőlősgazdánál jártam vendégségben. Első házigazdám örömmel mutatta fiatal telepítésű szőlőjét. Másik vendéglátóm a már évek óta szépen termő szőlőskertjét mutatta, most éppen az utolsó permetezésre készül, hogy segítse, védje a gyümölcstermést. A Jeruzsálem környéki dombokon látható szőlőskertekre mutathatott Jézus Krisztus, amikor a fent idézett mondatokkal tanította övéit, feltehetően az utolsó vacsoráról a Gecsemáné kert felé igyekezve. A tanít- ványoknak Mesterük szavait hallgatva két dolgot meg kellett érteniük. Először is azt, hogy Jézus az élet forrása. Ő az a tő, melyből az értéktelen gaztól hemzsegő világban az egyeüen igazi éltető forrást remélhetjük. Elkerülhetetlen szembenézni a kérdéssel: a mi életünk vajon jó tőhöz kapcsolódik-e. Van-e élő kapcsolat a forrással, Jézussal? A tanítványoknak azt is meg kellett érteniük Jézus szavai kapcsán, hogy a gyümölcsterméshez elengedhetetlen a tisztogatás. Isten szava, az Ige, az egyik legjobb tisztítószer a tanítvánnyá lett ember életében. Olyan, mint valami gyümölcsöt segítő permet: irtja a kórokozó hitetlen szokásokat, a szellemi betegséget, a kártékony gondolatokat Ökumenikus kapcsolat Szekszárd és Twello között látogatás Jövőre irány Hollandia A kilencvenes évek elején egy holland kisváros, Twello református és katolikus hívőkből álló csoportja kereste meg a szekszárdi híveket. Céljuk egy ökumenikus kapcsolat keretében segítséget nyújtani a vallásos embereknek a rendszerváltás után. A kapcsolat azóta is él. Mára már a két csoport teljesen egyenrangú partner. A látogatások alkalmával megbeszélik a hazájukban és a közvetlen környezetükben tapasztalható problémákat, illetve tanácsot adnak egymásnak. Az idén, július 11. és 17. között a hollandok látogattak Szekszárd- ra, akiket családoknál szállásoltak el - tájékoztatta lapunkat Visontai László, aki koordinálja ezeket a találkozásokat A vendégek megnézték a szekszárdi fesztivál műsorait, és egy rövid körutat tettek a régióban is. Többek között jártak Palotabozsokon a hordókészítő üzemben, a nagynyárádi kékfestőknél és a zengővárkonyi tojásfestő múzeumban. Zarándokút keretében ellátogattak a pannonhalmi apátságba is. Jövőre Hollandiában lesz ökumenikus találkozó. M. I. Újra lesz német mise Idén már harmadszor rendeznek német nyelvű misét Tolnán - tudtuk meg Hoós Ernőtől, a tolnai német kisebbségi önkormányzat és a helyi német baráti kör elnökétől. A soron következő német nyelvű celebrációt az augusztus 13-i német nemzetiségi napon tartja dr. Keresztes Pál, paksi plébános. Ekkor óbudai, szigetcsépi és a tolnai német baráti kör kórusa működik közre. Mikor feljönnek a csillagok zsidó lány Esküvő előtt két héttel vitték el Auschwitzba, még sincs benne már harag, mert megtanulta, az emberek alapvetően jók Szerénke néni kilencvenéves. Ahogy mondani szokták, az élet nem kímélte. Megjárta Auschwitzot, esküvő előtt elvesztette a vőlegényét, családját és mégis hihetetlen szeretettel, bizalommal élte tovább az életét. Unokájára a legbüszkébb, aki kultúrájában, mindennapjaiban a zsidó és a keresztény vallást egyesíti. Mauthner Ilona Glied Imréné, Szerénke néni Tolnán született kilencven évvel ezelőtt. Hatan voltak testvérek. A Magyar Királyi Selyemfonodában dolgozott, egészen addig, amíg 1944-ben, 29 évesen el nem vitték az egész családot Auschwitzba.- Az ott töltött 16 hónap megváltoztatta az életemet - mesélte Szerénke néni. Mielőtt elvittek bennünket, az esküvőmre készülődtünk. Két hét volt vissza. A vőlegényem és a szüleim is ott haltak meg, a gyerekek közül hárman jöttünk vissza. Munkával, árkok ásásával telt el a 16 hónap. A puszta földön feküdtek. A család tagjait elszakították egymástól. Mikor visszajöttek, Tolnán az unokatestvér fogadta be őket. Nem volt semmijük, a lakásban maradt holmijukat széthordták. A menyasszonyi ruha viszont megmaradt, a varrónő vigyázott rá. Az ismerősök jó emberek voltak, segítettek, amiben tudtak. Szerénke dolgozott, és megpróbált felejteni. Majd két fiatalembernek megtetszett a két szép zsidó lány. Két fiútestvér vett el két lánytestvért. így lett Szerénkéből Glied Imréné. Csendes, nyugalmas évek következtek. Kereskedelemben eltöltött több évtized, jó kollégák, vidám történetek. Még csak 55 éves volt az asszony, amikor meghalt a férje, ennek már 35 éve. Azóta özvegy. Egy fiúk született, akinek szintén van egy fia. Ő az unoka, aki második diplomájáért tanul a Pécsi Tudományegyetemen. Glied Imrénének csak menyasszonyi ruhája maradt meg Auschwitz után. Vőlegénye, szülei odavesztek Az összetartó erő A zsidóknál az asszony a családban az összetartó erő. Péntek este, a szombatra készülődve, amikor a csillagok feljönnek, meggyújtják a gyertyákat. Szerénke néni a mai napig ápolja a hagyományt. Szeptember végén böjttel készül a sátoros ünnepre. Fia keresztény nőt vett feleségül. A lényeg, hogy szeretik egymást. A Tóra ünnepe A Szukkot (Sátoros ünnep) eredetileg a termés begyűjtésének volt az örömünnepe. Jelképei a pálma, a citrus, a mirtusz és a szomorúfűz. Ebből kettő: a pálma és a citrus már az ókorban zsidó szimbólumokká váltak. Az ünnep második értelme: emlékezés a pusztai vándorlásra. Ezért állítanak fel sátrat. Isten kegyelméből lett pap hontalan vándor Rómából egyenesen Szekszárdra érkezett a káplán Első évemet a pécsi szemináriumban töltöttem, majd a püspök úr Budapestre küldött tanulmányaim folytatására - mondta a fiatal káplán. - 2002- ben fejeztem be az egyetemet. Szakdolgozatomban a budapesti pálos kolostor történetével foglalkoztam. Pappá szentelésem után Rómában a Szaléziek Pápai Egyetemén tanultam három éven át ifjúságpasztorációt, jelenleg a doktori disszertációmon dolgozom. Római tartózkodásom betekintést engedett a világegy- életébe, problémáiba. Maradandó élményt jelentett A szekszárdi római katolikus egyházközségnél jelentkezett szolgálatra július közepén Csizmadia Zoltán káplán. Első miséjét már megtartotta. az afrikai papok lelkületének, hitének megismerése, illetve az olaszországi plébániai életbe való betekintés. Papságom lényegi elemének a Szentmise bemutatását tartom. Fontosnak tartom, hogy mindig a jelen állapotomban teljesítsem a tőlem telhető legtöbbet. Papi jelszavam: Isten kegyelméből keresztény vagyok, tetteim szerint nagy bűnös, hivatásom szerint hontalan vándor a legalacsonyabb sorból és helységről helységre vándorolok. Örömmel fogadtam püspök úr döntését, amikor Szekszárdra helyezett. Névjegy Csizmadia Zoltán 1972. október 6-án született Pécsen. A kaposvári tanítóképző főiskola elvégzése után pár évig tanított. 1997-ben jelentkezett Mayer Mihály püspöknél, felvételét kérve a papnevelő intézetbe. 2002-ben szentelték pappá a pécsi bazilikában. A katolikus egyházzal 24 éves korában ismerkedett meg, 18 évesen olvasta először a Szentírást. 1995-ben volt elsőáldozó. A szerzetesség lesz a cserkésztábor témája portyázás Hitélet tábortűzzel Tíznapos nyári táborozásra készül a szekszárdi belvárosi plébánia által fenntartott 608-as számú Schola Caritatis cserkész- csapat - tudtuk meg Nagy Tamás csapatparancsnok-helyettestől. A július 31-én kezdődő tábor, mint mindig, idén is az egész éves munka megkoronázása lesz. Mint azt Vicze László rajvezető elmondta, csaknem tíz ember kéthetes szervező munkája után a gyerekek a Komló melletti Pusztabányán kicsit elmerülhetnek majd a szerzetesi élet rejtelmeiben. A kerettörténetnek megfelelően lesznek jelmezek, a témához illeszkedő előadások, játékos és tanító jellegű programok. A kézműves foglalkozások alkalmával a cserkészek készíthetnek majd kis bőrszütyőt, rózsafüzért és pecséttel ellátott pergament is. Természetesen minden napot az imák foglalnak keretbe, és a programok esténként a tábortűz mellett énekléssel, beszélgetéssel zárulnak. A 6-10 év közötti kiscserkészek a táborból járhatnak ki kirándulni, a 10-16 éves nagycserkészek pedig háromnapos portyázásuk alkalmával a szabad ég alatt, sátorokban alszanak. H. É. é 4 * i í
