Tolnai Népújság, 2005. július (16. évfolyam, 152-177. szám)
2005-07-20 / 168. szám
2005. JÚLIUS 20., SZERDA - TOLNAI NÉPÚJSÁG 5 INTERJÚ versenyképesség Akit a piac füstje megcsapott, az másként beszél a parlamentben. Aki csak cirkuszt akar, azt nem zavarja a valóság, legszívesebben mindenkit legyőzne mm mm r A TOKÉ NEM IZOMERŐT, TUDÁST KERES Magyarországon hosszú évek óta mindenki pontosan tudja, hogy hol lehetne spórolni. A politika és a hivatal is. A politika úgy tesz, mint akit ez nem érdé kel, a hivatalnak pedig nem érdeke, hogy felszámolja önmagát Kicsi ország nem az olcsó munkaerővel tud nagy lenni. Kár azzal büszkélkedni, hogy ml fizetjük a legkevesebbet a dolgozóknak. A versenyképességet vesztett ágazatokban dolgozókat is képezni kell Az állam soha sem volt jó gazda. Még arra sem képes, hogy saját cégeit erősítse. A politikus jól teszi, ha tiszteli a vállalkozót, mert az teremt munkahelyet, fejleszt, fizeti a dolgozókat és a közterheket Kóka János, a gazdasági tárca irányítója büszke arra, hogy minisztériumának vezetői korábban a magángazdaságban dolgoztak. Azt mondja: akit megcsapott a piac füstje, az másként beszél a parlamentben is. Lengyel János A vállalatvezetői tapasztalatot nem lehet sem az egyetemen, sem pedig menedzsertanfolyamokon megszerezni. Aki az államigazgatás, vagy a politika búrája alatt nevelkedett, nem érd igazán, mi történik a valóságban. Ezt Kóka János gazdasági miniszter mondta, amikor a Tolnai Népújság szerkesztőségében járt és válaszolt munkatársunk kérdéseire.- AW hallgatja önt könnyen rávágja: a vállalkozók pártján áll, miközben a kormány tagja. Ez nem ellentmondás?- Nem. Őszintén tisztelem a vállalkozókat, s nem csak azért, mert magam is az voltam. A magyar vállalkozók, sok százezren a saját erejükből vitték valamire. Ők azok, akik 15 év alatt olyan vállalkozói kultúrát építettek, amelyhez tőlünk nyugatra több évtizedre volt szükség. És ne feledje: a vállalkozók teremtenek munkahelyeket, ők fizetik a dolgozókat és a közterheket, kockázatot vállalnak miközben fejlesztenek. Az ő sikereik semmibe vétele, amikor azt állítják: töpörödő, zsugoroNe Kínával és Ázsiával : versenyezzünk! : A versenyképesség áldozata : : lehet a könnyűipar egy meg- ■ | határozott része, az alacsony • : hozzáadott értéket produkáló '■ : feldolgozóipar, az összeszere- : : lés és minden olyan tevékeny- : : ség, ahol a munkaerő költsé- • ■ ge a meghatározó. Kínával, : Délkelet-Ázsióval, Indonéziá- : : val ebben nem lehet verseny- : : re kelni. De nekünk nem is ■ velük kell versenyezni. dó, növekedésre képtelen a magyar gazdaság. Ezért kezdeményeztem, hogy beszéljünk a gazdaságról. A számokról és a tényekről. Tegyük félre a jelzőket. Nézzük meg, hogyan teljesít a gazdaság. Nézzük meg azt is, mi az, ami nem jól működik.- Témánál vagyunk: hogyan teljesít a gazdaság?- A Gyurcsány-kormány vállalta, hogy szembenéz a valós helyzettel. Ekkor kiderült: sok dolgunk van még, ezért született a 100 lépés program, de ezt ne mossuk össze a gazdaság teljesítményével. A gazdaság az elmúlt tíz évben folyamatosan növekedett. Évente 1,5-2 százalékkal meghaladtuk az európai gazdaság áüagos ütemét. A növekedés most is 3,5 százalékos, az export kétszer olyan gyorsan bővül, mint az import. A külkereskedelmi mérleg folyamatosan javul. Az infláció 3,5 százalék, évtizede nem volt ilyen kedvező. Rekordot ért el a Magyarországra áramló működötöké is. Hazánk az egyik legígéretesebb befektetési célpont Európában. Az Erst&Young legújabb kutatása ötödik helyre tette az országot. Az elektronikai iparban ebben az összehasonlításban a harmadik helyen állunk.- Ml húzza a magyar gazdaságot?- A feldolgozóipar magasabb hozzáadott értéket produkáló része a meghatározó, az elektronika, egyre nagyobb szerepet kap a gyógyszeripar és az informatika. A folyamatban kiemelt szerepe van a szolgáltatásoknak. A hazánkba érkező működőtőke összetétele biztató, hiszen olyan területekre kerül, ahol magas hozzáadott érték születik. A tőke nem izomerőt, hanem tudást keres. A versenyképes termék és szolgáltatás a magyar tudásra és kreativitásra épül. Kicsi ország nem az olcsó munkaerővel tud nagy lenni. Nem azzal kell büszkélkednünk, hogy mi fizetjük a legkevesebbet a munkásainknak, hanem azzal, hogy a nálunk előállított termékbe kerül a legtöbb tudás. A magas hozzáadott értéket kibocsátó ágazatok kevésbé veszélyeztetettek. A könnyűiparban vagy a bőriparban ha 2 centtel olcsóbban dolgoznak a másik országban, akkor oda viszik a termelést. Ideig- óráig piacvédelemmel tompíthatjuk ezt a hatást, de a tőkemozgást egyetlen hangoskodó politikus sem tudja megakadályozni. A tudásigényes ágazatokban más a helyzet Hosszú távon tehát ez utóbbi a versenyképesség alapja.- Veszteséges ágazatokban vesztes a munkaerő is...- így van, ezért a tőkét a magas hozzáadott értéket termelő ágazatokba kell bevonni és ezzel együtt át kell képezni azokat az embereket, akik verseny- képességüket vesztett ágazatokban dolgoztak. Nem szabad sok időt fecsérelni arra, hogy mentsük a menthetetlent. Ebben a folyamatban találkozni kell a munkaerő-piaci keresletnek és kínálatnak. Ez ma a legnagyobb feladvány. A verseny- képesség meghatározó eleme a képzés, a szakképzés és a felső- oktatás összehangolása, mégpedig regionálisan. Nekem fiatal miniszterként nagy csalódás volt azt tapasztalni, hogy ezek között bizony nem sok ösz- szefüggés van. Most az az egyik fontos célom, hogy megteremtsük az összhangot.- A vállalkozók már felismerték ezt?- A magyar menedzsment képességek eüsmertsége a hagyományos ágazatokban rendkívül magas. A nehéziparban, a vegyiparban, a pénzügyi szektorban és más szolgáltatásokban is a nemzetközi élvonalba tartoznak a menedzserek. A magyar cégvezető szorgalmas, tehetséges, kreatív, és hozzászokott ahhoz, hogy nagyon kevés pénzből sok ötlettel lehet nagy dolgot csinálni. Számos ágazatban azonban gondok vannak. Ezek éppen a leggyorsabban fejlődő ágazatok: az elektronika, az informatika és a biotechnológia. Kevés embert nevelt ki az a néhány, de nagyon gyorsan fejlődő ágazat. Ennek egyik példája a biotechnológia. Kiváló kutatóink, zseniális felfedezések vannak. De hiányzik e felfedezésből a termékké való átalakítás, a piacra vitel képessége.- Mit lehet tenni? Hozzuk haza a külföldön dolgozó, ismert menedzsereket?- Ha kell, hozzuk haza őket. Vagy csábítsunk ide olyanokat, akik még soha nem voltak nálunk, de itt új esélyt kapnak. A zsenik itt vannak, ha azok is itt lesznek, akik a nemzetközi piacra tudják vinni a felfedezéseiket, akkor azon nyer az ország.- A pályázati rendszerek egyelőre nem azokat a folyamatokat segítik, amiről ön beszél- Sokféle eszköz van a kezünkben, ezeknek csak egyike a pályázat. Vannak hitelprogramok és tőkeprogramok is. A vállalkozóknak három dologra van szükségük: tőkére, hitelre és pályázati pénzre. Ezeket a forrásokat eddig nagyon rosz- szul használtuk föl, bár már van némi javulás. Egyszerűsítjük az adminisztrációt, javítjuk a tőkéhez és a hitelhez jutás feltételeit is. Az igazat megvallva nem hiszek a vissza nem térítendő támogatást kínáló pályázati rendszerekben. Ez nem a fenntartható fejlődés jellemzője. Mert ha éppen van költség- vetési pénz, akkor támogatunk, ha nincs, akkor nem. Arról nem is beszélve: kinek van joga eldönteni, hogy éppen az adott cég egyik vagy másik projektjét finanszírozzuk-e? Ez az állam paternalista szerepfelfogásának a maradványa. A fenntartható vállalkozásfejlesztés híve vagyok. Adjunk inkább hitelt, tőkét és garanciaalapokat, hogy növekedjen a cég. Inkább csökkentsük az adókat, teremtsünk egyszerűbb vállalkozási feltételeket. Mert amit vissza nem térítendő támogatásként most odaadunk, azt előtte már más cégektől elvettük.- Sok kritika éri ezt a rendszert- Jogosan, mert rendkívül bürokratikus, nehezen vehető igénybe és az sem örül igazán, aki kapja. A rendszerben sokkal több akadály és korlátozás van, mint amennyi indokolt volna. Ezzel éppen azt a lendületet vesszük el, ami miatt kitaláltuk. Arról nem is beszélve, ha a döntéshozók úgy mérlegelnek, hogy minden pályázó kapjon egy keveset. Ezzel senki nem megy semmire. Egy hatékonyabb rendszer serkentené a fenntartható fejlődést.- A száz lépés program ezt teszi?- Ez a program csak az adó- csökkentéssel együtt értelmezhető. A száz lépés sok olyan társadalompolitikai kihívásra ad választ, amit a politika évtizedek alatt felhalmozott, de megoldást nem adott. A szociális rendszer igazságosabbá tétele, az egészségügy szolgáltatássá formálása, az oktatás, a szakképzés és a munkaerőpiac ösz- szehangolása és sok más eddig csak beszédtéma volt. Az adó- csökkentésnek az a lényege, hogy kevesebb pénzt vegyünk el a vállalkozásoktól. A kevesebb adóból pedig úgy kell gazdálkodni, hogy közben javuljon a szolgáltatás színvonala. Ez az egész csak akkor működik, ha a közigazgatás hatékonysága érdemben javul, hatékonyan használjuk fel az uniós és a magánforrásokat. Ez a feltétele a gazdaság növekedésének. Ez az a motor, amely megtermelheti a fejlesztéshez és a szociális ellátáshoz szükséges forrásokat.- Mit bír el a magyar gazdaság?- Adócsökkentés évente 120- 220 milliárd forint megtakarítást, ötéves programot jelent. Az évente csökkenő mértékű elvonással hosszú távon kiszámítható a gazdaságpolitika. A gazdaság igényli a deficit csökkentését. Ebben nincs vita, nincs kegyelem. Költségvetési kiigazításoktól sem riadunk vissza, hogy tartsuk a célt. A gazdaság Névjegy: Kóka János 1972-ben született Budapesten. 1996-ban végzett a Semmelweis Orvos- tudományi Egyetemen. Ettől az évtől már ügyvezető igazgató volt az Elender Computer Kft-néL Két év múlva az átalakult Elender Rt. vezér- igazgatója. 2004-től az Euroweb Internet Szolgáltató Rt. elnöke. Gyurcsány Ferenc 2004 őszén kéri fel gazdasági és közlekedési miniszternek. Nős, egy kislánya van. annyit bír el, amennyire fejlődni engedjük. Ha a fejlődési ütem növelhető, akkor nő a teljesítő- képesség, több forrása lesz a társadalompolitikának.- A közigazgatási reform hiánya hatalmas teher a gazdaságnak.- Elkerülhetetlen a reform. A túlzott bürokrácia elviselhetetlen a vállalkozóknak. A cégeknek sokszor nem is az a gondja, hogy mennyi adót kell befizetni, hanem az, hogy külön-külön számlára kell utalni. Ha az egyik számlán túlfizetés van, a másikon pedig hiány, akkor a jegybanki alapkamat kétszeresére büntetik, miközben a másik számlán nem kap rá egy fillér kamatot sem. Micsoda igazságtalan rendszer ez? A bürokrácia a bizalmatlanságra és a túlszabályozottságra épül. Ezért javasoltam, hogy szüntessük meg a felesleges intézményeket, hogy az állam kötelező feladataira, az egészségügyre, az oktatásra, a szociális és munkaügyi ellátórendszerre többet költhessünk. Magyar régiók már önálló fejlesztési tervvel A második Nemzeti Fejlesztési Terv már számol azzal, hogy minden magyar régió meghatározza a saját lehetőségeit. A Dél-Dunántúlon Szekszárd ebben már élen jár. Keresi a fejlesztési régióban a partnereket A polgármester itt nem ezer dolgot akar, hanem azt mondta: infrastruktúra és ipari park kell, hogy fejlődhessen a logisztika és az autóipar. Ez a két dolog országos és regionálisfelelősség. A helyi felelősség, hogy kiválasszák a húzóágazatot Szekszárdon ez az autóipari beszállítás lehet. Erre kell ráerősíteni. f > t
