Tolnai Népújság, 2005. július (16. évfolyam, 152-177. szám)
2005-07-12 / 161. szám
2005. JÚLIUS 12., KEDD 7 VILÁGTÜKÖR A legutóbbi merényletek fő célpontjai iraki rendőrök és katonák voltak, akik nem készültek fel úgy az önvédelemre, mint az amerikaiak Irak: kihátrálási tervek Bagdad Megfulladtak a gyanúsítottak a levegőtlen rabomobilban Csapatkivonási terveket szellőztetett meg a brit sajtó. A megszállt országban folytatódik az erőszak. Csák Elemér Elképzelhető, hogy 2006 tavaszától elkezdik csökkenteni az Irakot megszállva tartó amerikai és brit csapatok létszámát - közölte a Mail on Sunday című napilap, a külügyminisztérium egy „titkos” dokumentumára hivatkozva. Az elképzelés szerint az Egyesült Államok arról biztosította legfőbb európai szövetségesét, hogy a jelenlegi 176 000 főről jövő áprilistól kezdve 66 000 főig csökkentené az arab országban szolgáló csapatok létszámát. Ezzel összhangban London 3000 fővel csökkentené Irakban lévő katonái számát; jelenleg 8500 főt állomásoztatnak az országban. A döntéssel, ha azt valóban végrehajtják, Tony Blair kormánya majd évi ezermillió dollárt takarítana meg a Mail on Sunday szerint. A vasárnapi lap mindazonáltal felhívta olvasói figyelmét John Reid brit védelmi miniszter figyelmeztetésére, miszerint a csapatcsökkentési terv „csak egy lehetőség”, hiszen a szövetséges egységek addig maradnak Irakban, „amíg arra szükség van”. „Nincs még végleges döntés” - hangsúlyozta. Nem tudni, hogy a most ki- szivárgott információ az al- Kaidának szól-e vagy a robbantások miatt feszült brit közvéleménynek. A védelmi miniszter hangsúlyozta: ez a tervezet csak egyike annak a számtalan forgatókönyvnek, amelyeket az utóbbi hónapokban kidolgoztak. A BBC belpolitikai tudósítója, James Hardy úgy véli, a tervezet nem jelent változást Nagy-Bri- tannia Irak-politikájában. „Tony Blair miniszterelnök leszögezte, hogy a csapatok addig maradnak Irakban, ameddig azt szükségesnek látja, természetes azonban, hogy készítenek terveket a részleges kivonulásra” - mondta a tudósító. Magyarországon kívül egyébként Honduras, a Fülöp-szige- tek, Spanyolország vonta ki csapatait Irakból. Lengyelország és Ukrajna is úgy döntött, hogy hazaviszi katonáit Irakból. Miközben Nagy-Britannia és az Egyesült Államok stratégiai terveiket szellőztetik, Irakban tovább folyik az erőszak. Vasárnap harminchárom halálos áldozatot követelt, és további 65 ember sérülését okozta három öngyilkos merénylet. Hétfőn kilenc őrizetes megfulladt Bagdadban, miután több mint tizennégy órán át tartották őket fogva a rekkenő hőségben egy rendőrségi furgonban - közölte a belügyminisztérium. A férfiakat azzal a váddal vették őrizetbe, hogy kapcsolatban állnak a lázadókkal. Három másik gyanúsítottat, akiket ugyancsak rabszállító autóba zártak, tegnap reggel kórházba szállítottak; az ügyben nyomozó hatóságok ott hallgatják ki őket. Bagdadban a hőmérséklet árnyékban meghaladja a negyven Celsius-fokot. Készültség legfelső fokon a brit fővárosban Londonban a rendőrség ment& egységei hétfő délig 21 áldozat földi maradványait hozták fel a leginkább megrongált alagútból. A metró továbbra is csak részlegesen járt, a legsúlyosabban érintett vonal, a Heathrow repülőteret is kiszolgáló Piccadilly hetven kilométeres hosszából negyven kilométernyi még mindig le van zárva. Egy gyanús csomag miatt tegnap ötven percre lezárták a brit főváros kormányzati negyedének főutcáját. A hétfői The Times szerint a hatóságok már ezt megelőzően a létező legmagasabbra emelték a terrorfenyegetettségi készültséget, mert attól tartanak, hogy az elkövetők - akik a rendőrség szerint biztos, hogy életben vannak - újabb támadásra készülnek Nagy-Britanniában. HÍRSÁV Párizs módosítaná az EU-alkotmányt Catherine COLONNA, Francia- ország európai ügyekért felelős minisztere azt javasolja, hogy az Európai Unióba vegyenek bele egy olyan záradékot, amely kifejezi a szolidaritást a terrorizmus elleni harcot illetően. Az olasz hegyekben nyaral a pápa XVI. BENEDEK július 28-ig pihen az észak-olaszországi Les Combes di Introd település közelében, s ezt követően Castel Gandolfóba, a nyári pápai rezidenciába utazik. A hegyi üdülőhelyen, Aostá- ban csaknem félezer ember fogadta a katolikus egyházfőt. Fogolyszökés Afganisztánban NÉGY TÁLIB HARCOS megszökött az afganisztáni Bagram börtönéből. A amerikai katonai támaszpontról az ország három és fél évvel ezelőtti felszabadítása óta először szöktek meg fogvatartottak. Magyar egyetemista is megsérült a robbantásban A vasárnapi törökországi pokolgépes merényletnek magyar sérültje is van. A robbantásban egy huszonnyolc éves orvostanhallgató lány sebesült meg. Bár a karjába egy vasdarab mélyen belefúródott, a merénylet helyszínén segítséget nyújtott egy további sérültnek. Egy bevásárlóközpontban tizenhatan haltak meg ROBBANÁS TÖRTÉNT egy észak-oroszországi bevásárló- központban. Uhta városában tizenhatan haltak meg. 4 A rendkívüli helyzetek minisztériuma egyelőre nem tudja a robbanás okát. Magyar elnökség a V4-ben A visegrádi együttműködésben részt vevő Csehország, Lengyel- ország, Magyarország és Szlovákia, valamint Ausztria és Szlovénia elkötelezett abban, hogy támogassa Ukrajna európai közeledését. Egyebek mellett erről is szó esett a V4-ek tegnapi budapesti külügyminiszteri tanácskozásán, illetve az azt követő munkaebéden. Somogyi Ferenc külön is tanácskozott kollégájával, Borisz Taraszjuk ukrán külügyminiszterrel. Október közepén a visegrádiak Ausztriával és Szlovéniával kiegészülve konferenciát tartanak Budapesten. Július elsejétől egy évig hazánk tölti be az elnöki tisztséget a VA csoport együttműködésében. Színeződő forradalom, kirgiziai hatalomváltás A volt szovjetköztársaságok sorában most a közép-ázsiai Kirgiziában folyik a hatalomváltás. Hivatalos választási eredmény még nincs, de teljesen bizonyosnak látszik, hogy a vasárnapi választásokon Kurmanbek Bakijev győzött. Nagy a valószínűsége annak, hogy a demokratikus intézményrendszer létrejötte után az ázsiai államban is megkezdődik a hatalmi harc a politikai eliten belül. És az is valószínű - teszik hozzá megfigyelők -, hogy a békés, „színes” forradalom levezénylésében aktívan részt vesznek külföldi érdekcsoportok, akárcsak a többi szovjet utódállam esetében. A kirgiziai elnökválasztáson 22 politikus indult, de az első nem hivatalos erőpóba után a többség visszalépett. A bennmaradtak egyezményt írtak alá, hogy győzelme esetén Bakijev partnerét nevezi ki miniszter- elnöknek. Feliksz Kulov tehát az esélyes, de kormányának összetétele nyilvánvalóan függ a befolyásos erők küzdelmének kimenetelétől. A Kommerszant szerint a csata a parlamentben zajlik majd a törvénymódosítások során. ■ Csák E. A népirtás áldozataira emlékeztek mészárlás Gyásznappá nyilvánították az öldöklés tizedik évfordulóját Veszélyben Románia uniós csatlakozása? Tízezrek érkeztek hétfőn, a tíz évvel ezelőtti népirtás évfordulóján a boszniai Srebrenicába. Ötven ország politikusai vettek részt a megemlékezésen, amelynek keretében 610, csak nemrég azonosított áldozatot temettek el. Bosznia-Hercegovina kormánya gyásznappá nyilvánította a tegnapi napot, és felkérte a lakosságot, adózzék egyperces csönddel a meggyilkoltak emlékének. 1995. július 11-én a várost elfoglaló boszniai szerbek nyolcezer muzulmán férfit és fiút öltek meg, 25 ezer iszlám vallású nőt, gyereket és aggastyánt deportáltak. A mészárlás a második világháború óta földrészünk legvéresebb eseménye volt. A megemlékezés nyugalmára kétezer rendőr ügyelt, az óvatosságot az is indokolta, hogy az elmúlt héten Srebrenica közelében robbanóanyagot hatástalanítottak. A biztonság intézkedésekbe bekapcsolódtak az EU- és a NATO-erők is. Boris Tadic először vett részt a megemlékezésen. A szerb elnök körülbelül egy hónapja, a srebrenicai mészárlás egyik jelenetét megörökítő film bemutatója után jelentette be szándékát. A politikai paletta jobboldalának legszélén tömörülő politikai tá- t bor nemtetszéssel fogadta ezt, s ' arra figyelmeztetve az elnököt, s hogy csakis saját nevében kér- Nyolcezer muzulmán férfit és fiúgyermeket öltek meg a boszniai szerbek hét bocsánatot. Felbolydult méhkashoz hasonlít az utóbbi napok Romániája. Az előrehozott választások hírére a politikai pártok máris megkezdték a választási kampányt, noha a kormány még le sem mondott. Az ellenzéki PSD, amely a közvélemény-kutatások szerint a jelenleginél kevesebb képviselőt juttat majd a törvényhozásba, azzal érvel: az országnak nincs szüksége előrehozott választásokra. A viszonylag népszerű kormányoldal úgy próbál szavazatokat szerezni, hogy felemlegeti: az előző kormány politikai ideológiájával átitatott igazságszolgáltatás képtelen ellátni feladatát. Ily módon a beígért reformok sem valósíthatók meg. Míg a válság első napjaiban azzal vádolták Tariceanu kormányát, hogy lépésével elodázza, illetve teljesen kérdésessé is teszi az ország uniós csatlakozását, mára ez a kérdés lekerülni látszik a.napirendről. Tariceanuék azt állítják, hogy a jelenlegi helyzetben lehetetlen azokat a reformokat megvalósítani, amelyek a csatlakozáshoz szükségesek. Fabrizio Barbaso bővítési főigazgató szerint a 2007. január elsejei dátum továbbra is tartható. Az előrehozott választások tehát nem akadályozzák a csatlakozási folyamatot. ■ Lukács János, Kolozsvár
