Tolnai Népújság, 2005. július (16. évfolyam, 152-177. szám)

2005-07-11 / 160. szám

4 TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2005. JÚLUS 11., HÉTFŐ ALMANACH 2005 94 - SÁRSZENTLŐRINC Varga János a jószágokat hiányolja a régi időkből varga János hetvennégy éve * i él a települé­sen. Nyugdí­jas, növény- termesztéssel foglalkozik, most éppen a martonvásári toborzó vetőmag búzát arat­ják. Tősgyökeres Sárszent- lőrinci: itt született, itt élnek a barátai, a falu minden zegét- zugát ismeri. Mint elmondta, az elmúlt évei alatt a falukép is jócskán megváltozott, és ez sok mindenről árulkodik. Most minden utcát benőtt a fű, ami mások számára szép, de számára egészen más je­lentéssel bír. Azt jelenti, hogy elmúltak azok az idők, amikor minden csupa por volt, mert a hazatérő jószágok letaposták és lelegelték a füvet Számára az volt a szép. Lakosok száma: 1870 2338 1949 2142 1970 1770 1990 1124 2003 1020 2005 1086 Tervezett helyi adó: 5.253.000 Egy főre jutó helyi adó: 4837 Munkanélküliek száma: 134 Gépjárművek száma: 220 Iskolások száma: 86 Óvodások száma: 50 A polgármester fogadóórája: min­den szerdán 13-tól 16.30-ig A jegy­ző fogadóórája: naponta 8-tól 12 óráig és 13-tól 16 óráig. A háziorvos rendelési ideje: hétfőn és csütörtö­kön 8-tól 11 óráig, kedden 15TŐI17 óráig, sferdán 11-től 13 óráig pén­teken 13-tól 16 óráig A falugazdász fogadóórája: minden kedden 10-től 11.30- ig Katolikus szentmise: min­den vasárnap 9.45-kor. Evangélikus istentisztelet: minden vasárnap 8.30- kor. Metodista imaóra minden vasárnap 15 órakor. Nehéz évet vészelnek át gondok Az önkormányzat pénzhiánnyal küzd, és a megoldást keresi. A legfőbb gondot az iskola fenntartása jelenti A gyerekek most gondtalanul szórakozhatnak, de az önkormányzat számára egyre nagyobb gond az őszi beiskolázás A vizek által határolt kis telepü­lés jelentős irodalomtörténeti múltra tekinthet vissza. Petőfi Sándor és Lázár Ervin itt tanult, Illyés Gyulát pedig itt anyaköny­vezték. A kulturális és közösségi életre ma sem lehet panaszba la­kosság nagyon aktív. A legna­gyobb civil szervezet, a Zsivora György Népfőiskola Alapítvány folyamatosan pályázik, tanfolya­mokat szervez, és tíz főt foglal­koztat állandóan. A Puszták Né­pe Népfőiskola az első ilyen jel­legű szervezet volt Tolna megyé­ben, és ma is jól működnek: elő­adásokat szerveznek, utazgat­nak. Emellett egy nyugdíjasklub van Sárszentlőrincen egy pedig Uzdon. A lakosság nagy szere­pet vállal a rendezvények szer­vezésében is. A búcsú költségei­nek egy részét, a szüreti bál költ­ségeinek pedig az egészét a he­lyiek adják össze. A gazdasági helyzet viszont közel sem ilyen rózsás. Az év károly polgár- mestertől. A legnagyobb gondot a csökkenő gyermeklétszám mi­att, az iskola fenntartása jelenti. A Pálfával való társulás komoly plusz bevételeket hozott, még­sem annyit, hogy ez megoldja a problémáikat. Jelenleg a műkö­déshiányos önkormányzatok pá­lyázatán próbálkoznak. A tele­pülésen negyven felett van a be­jegyzett vállalkozók száma, de az iparűzési adóból befolyó leg­nagyobb jövedelmet az Antenna Hungária uzdi átjátszó tornya hozza. Terveik természetesen van­nak: meg kellene oldani a szennyvízcsatorna-hálózat kiépí­tését, a járdák felújítását A leg­fontosabb a Simontomya (és a Balaton) felé vezető szilárd bur­kolatú útszakasz megépítése len­ne, mert ezzel megszűnne a falu zsáktelepülés jellege, és talán a jobb közlekedés révén csökken­ne a munkanélküliség is. MAGÁNÜGYEK SÁRSZENXLÓRINCEN Horváth Gyuláné híreket néz és fényképeket készít HORVÁTH gyuláné nyugdíjas ápo­lónő tősgyöke­res uzdi. Csak néhány évet töltött távol a településtől, amíg Kecske­méten szülész­nőnek tanult, majd szakmájában dolgozott Huszonnyolc évig volt a falu ápolónője, most a lánya végzi ezt a feladatot Ideje nagy részét leköti hatalmas kertjük rendben tartása. Régebben nagy hobbija volt a fényképezés, de mostaná­ban sem tudja megállni, ha egy szép téli tájat lát, hogy ne kat- tintsa el a fényképezőgépet Emellett megrögzött hírfüggő, este minden csatornán megnézi egymás után a híradókat Csuti Szilvesztemé rejtvényt fejt és nagymamáskodik csim szilveszterné csaknem negyven éve él a településen, amióta szülei itt vásároltak házat. Jelenleg házi gondozó­ként dolgozik, és nagyon sze­reti a munkáját. Két gyermeke van, a lánya Budapesten tanul, a fia pedig már családot alapí­tott Sárszentlőrincen. A leg­kedvesebb időtöltése kilenc hó­napos unokája mellett nagy- mamáskodni. A munkája és a kis Brigitta mellett nem sok ideje marad régi kedvenc idő­töltésére a rejtvényfejtésre, de nem is nagyon sajnálja. Ilyen­kor nyáron a kertben is sok tennivalójuk akad. Szabó Jánosné sportol, kerékpározik és tornázik szabó jánosné a helyi nyugdí­jasklub vezető­je, régebben adminisztrátor­ként dolgozott a helyi önkor­mányzatnál. Az egész családja, három gyerme­ke és unokái is Sárszentlőrin­cen élnek. Mozgékony asszony, valamit mindig kell csinálnia. Nagyon szeret kerékpározni, a környéken már bejárta az ösz- szes települést. A kedvenc útvo­nala Nagydorog felé visz, ezt minden héten meg is teszi. Hat évig rendszeresen tornázott, de heti egy alkalommal még most is átmozgatja a tagjait, így nem csoda, hogy mindig friss, és na­gyon jó erőben van. Májlinger Judit babázik, zenét hallgat és tévét néz májunger juonr Uzdon él a családjával. A szakmunkás- képző iskola befejezése után, egy év­vel ezelőtt kez­dett el dolgoz­ni az egyik he­lyi vegyeskereskedésben. A munka mellett besegít otthon a ház körüli teendőkben, és a ke­resztfia mellett is. Nagyon sze­reti a gyerekeket, ezért egyálta­lán nem esik nehezére a más­fél éves kisfiúval foglalkozni: gyakran felügyel rá, sétálnak és játszanak. Sajnos a barátja is sokat dolgozik, ezért nagyon ritkán mennek el szórakozni. Ha otthon akar pihenni, akkor zenét hallgat, vagy tévét néz. Felújítják a művelődési házat, de kevés a pénz Jelenleg is zajlik a művelődé­si ház felújítása. Az augusz­tus 14-i búcsúra remélhetőleg a belső részekkel teljesen el­készülnek. Már túlvannak a munka nagy részén: kicserél­ték az aljzatot, a nyílászáró­kat, kiépítették a vizesblok­kot, a fűtést, kifestettek. A pénzhiány miatt viszont gon­dot jelent az épület külső va­kolása, valamint az udvar rendbetétele. Az önkormányzat pályázott az emlékház felújítására A település történetének egyik kiemelkedő emlékét őrző Petőfi-ház rászorulna a felújításra. Az önkormányzat ez ügyben a Nemzeti Kultu­rális Örökség Minisztériumá­hoz nyújtott be pályázatot. Még nem született meg a pontos válasz, de remények­kel kecsegtet, hogy a minisz­térium munkatársai felmér­ték az épületet, és teljes mér­tékben egyetértettek az ön- kormányzat elképzeléseivel. Ha a pályázat sikerrel jár, először a tetőt cserélik le. Fiatal mezőgazdasági termelők gazdaköre Egy hónapja alakult meg lel­kes fiatal tagokkal a gazdakör. A tizenöt fős csapat, Bach Já­nos vezetésével máris neki­lendült a szervezésnek, szep­tember 17-én regionális gaz­danapot tartanak. FONTOS EMBEREK Sárszentlőrinc polgármestere: Hetesi Károly. Alpolgármester: Varga István. Jegyző: Jankovics Lászlóné. Képviselők: Kocsis István, Kovács András, Nagy Zoltán, Szabóné Horváth Katalin, Szusz Jánosné, Vámosi József. Cigány kisebbségi önkormányzat elnöke: Csonka József. Családorvos: dr. Keresztes Mihály. Védőnő: Balatoniné Erős Valéria. Falugazdász: Horváth Imre. Az evangélikus egyház vezetője: Kari Jánosné. Az összeállítást Hargitai Éva írta, a fotókat Bakó Jenő készítette. Az oldal a Tolna megyei önkoirnányzat támogatásával készült Figyelmesek, barátságosak kereskedelem A polcok mindig roskadoznak az árutól gerzsei ferencné férjével tizen­három éve nyitotta meg élelmi­szer és vegyiáru kereskedését a településen. Mint elmondta, megszakításokkal ugyan, de hosszú ideig foglalkozott keres­kedelemmel. Számára ez nem csak szakma, hanem hivatás is. Tavaly a Kereskedelmi és Ipar­kamara által szervezett mester- vizsgán sikeresen szerepelt. Ugyan Nagydorogon élnek, mégis sok szállal kapcsolódnak Sárszentlőrinchez. A férje külö­nösen, hiszen ő itt tölti szinte minden idejét. Az évek során jó kapcsolatokat alakítottak ki a helyiekkel, és a sárszentlőrin- ciek is meg vannak elégedve üz­letpolitikájukkal. A kis bolt pol­cai állandóan roskadoznak az árutól, és bármire is van szük­ségük a helyieknek, csak szól­niuk kell, másnap már meg is kaphatják az üzletben. Mint azt Gerzsei Ferencné elmondta, számukra az az elsődleges, hogy az emberekkel ember módra, barátságosan bánjanak, és az igényeiket a messzemenő­kig figyelembe vegyék. Ez első­sorban elvi kérdés, de egy kis­bolt esetében létkérdés is, mivel a nagy bevásárlóközpontokkal szemben csak így tudják felven­ni a versenyt. Nagy hang­náluk a szekszárdi Bezerédj Ist­ván szakkö­zépiskola és a paks- biritópusz- tai I. István Szakképző Is kola gya­korno­kai. súlyt fektetnek a szakma jö- Gerzsei Ferencné számára a kereskede- vőjére: tíz éve tanulhatnak lem nemcsak munka, hanem hivatás is Hobbiból űzi a mesterségét hagyomány Csobolyókat, kulacsokat és mérőket készít patai István őrzi Sárszentlőrin­cen a kádármesterség hagyomá­nyait. Bár a településen szüle­tett, a szakmából Budapesten szabadult, és mesterlevelet is szerzett. Sok mindent csinált életében, de eredeti mestersége végigkísérte, és most, nyugdíjas éveiben hobbiból visszatért a ré­gi fa használati tárgyak elkészí­téséhez. Mint mondta, hajdanán minden család tudta, hogyan keli használni, és épen tartani ezeket az eszközöket. Ma már senki sem használja a faluban őket, hiszen vannak a fánál könnyebben kezelhető, prakti­kusabb anyagok. Mégis szerette I volna, ha a régi időkből ez a sze­let Is megmarad tárgyi emlékek formájában. Kis műhelyében készített már csobolyókat, fából készült kulacsokat, amelyeket egykor vászqn tarisznyában hordtak, vagy a nagyobbakat az ökör jármára akasztották. Mun­kái között az egyik legérdeke­sebb darab a nyolcados mé­rőedény. Ezt az egykori cselé­dek, napszámosok természetbe­ni fizetségének mérésére hasz­nálták. A vödör formájú mé­rőedénynek mindkét oldalán van egy-egy fogantyúja, és egy fadarab tartozik hozzá, amellyel lehúzták a felesleget a tetejéről. Munkáit több helyen nagy si­kerrel állították ki. A rocskát régen a bor csiirölésére, töltögetésére haszhálták

Next

/
Oldalképek
Tartalom