Tolnai Népújság, 2005. június (16. évfolyam, 126-151. szám)

2005-06-07 / 131. szám

TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2005. JÚNIUS 7., KEDD • . , • I ALMANAC H 3005 63 - KO P PÁN Y S ZÁNT Ó 5 Falusi hangulat, virágos porták jószágok Csendes, de nem elzárt a munkanélküliségtől sújtott kis község, ahol külföldiek is vásárolnak maguknak házat Alkalmi fuvarra, talajművelésre, és a gyerekek örömére közösségi programokon használja lovait Sarok Géza Találkozóra várják az elszármazottakat Első alkalommal rendezi meg az önkormányzat a Kop- pányszántóról elszármazottak találkozóját a faluban. Az ese­ményt július 30-án szeretnék megtartani. A meghívókat most postázzák, ugyanakkor valószínű, hogy nem tudnak mindenkit értesíteni a találko­zóról. A szervezők tehát azokat is szeretettel várják, akikhez nem jutott el meghívó. A kábeltévé-hálózatot is kiépítik a községben Ez év őszére várható a kábel- televíziós rendszer kiépítése. A napokban kapták kézhez az engedélyezési tervet. Felszámolják a sok bajt okozó pinceüregeket Az elmúlt években komoly gondot jelentett, hogy az utak alatt többhelyütt beszakad­tak a pincék. A Belügymi­nisztérium támogatásával és a vis major keretből szaksze­rűen betömedékelik a föld alatti üregeket, amelyekből ennek a munkának köszön­hetően egyre kevesebb van. A rendezési tervhez kérik a lakossági véleményeket Év végére elkészül a falu ren­dezési terve. A lakosság véle­ményének felmérése érdeké­ben kérdőíveket juttattak el a helybéliekhez. A község veze­tése azt kéri, hogy június 15- ig minél többen küldjék visz- sza a polgármesteri hivatalba a kitöltött íveket. Ügyfélfogadási idő a polgár- mesteri hivatalban: hétfőtől péntekig 8-tól 12 óráig. Háziorvosi rendelés: hét­főn 15-től 17 óráig. Szerdán 10.3O-tól 12.30-ig. Pénteken 8-tól 10 óráig. Falugazdász ügyfélfogadá­sa: kedden 12.30-tól 15.30-ig. Mise: vasárnap 8.30-tól. Az összeállítást Steinbach Zsolt írta, a fotókat Gottvald Károly készítette. Az oldal a koppány- szántóí és a Tolna megyei önkor­mányzat támogatásával készült Csendes, falusias hangu­latot árasztó, rengeteg vi­rággal díszített település Koppányszántó. Hogy a virágos mellett egyben vi­rágzó településről is be­szélni lehessen, annak fő­ként a munkanélküliség az akadálya. Két kiscsikóval „kiegészített” lovaskocsi áll az egyik udva­ron, terményt pakolnak le róla a férfiak. A lovak gazdája Sa­rok Géza. Ő a helyi szövetkezet három évvel ezelőtti leépítése­kor vált munkanélkülivé. So­kan jártak így. Az állatte- nyésztés koráb- Jb3# \ ban sokaknak Kp ‘'IPf jövedelemki­yk lentett a mun­,„y| ka mellett. Má­™ ™ ra a munkahe­lyek száma és az állomány is megcsappant. - Talán, ha két helyen tartanak még anyadisz­nót. Mindenki legfeljebb a saját szükségleteire nevel jószágot - magyarázta Tóth Géza. Niklai János polgármester is a munkanélküliséget tartja a fa­lu legnagyobb problémájának. A környékbeli cégek felszámo­lása, karcsúsítása miatt ma az önkormányzat a legnagyobb munkáltató Koppányszántón. Közcélú, közhasznú és köz- ...unkával igyekeznek némileg enyhíteni a családok megélhe­tési gondjain. Az ott dolgozók munkája révén pedig szebbé válik a település. Mert Koppányszántó kelle­mes falu, rengeteg virággal. Jó a levegő és csend van, de ez nem az elzártság csendje. A községen áthaladó úton Bala­tonra is el lehet jutni. Külföldi­ek és más megyéből érkezettek is felfedezték maguknak a köz­séget, többen vásárolnak itt há­zat, szőlőt, pincét. Niklai János szerint lenne fantázia a falusi turizmusban. Ehhez járulhatna hozzá egy tó építése, amiről terv is készült. A turistacsalo­gató létesítmény öntözésre és a belvízveszély kivédésére is al­kalmas lenne. „Csak” pénz kel­lene hozzá. MAGÁNÜGYEK KOPPÁNYSZÁNTÓN Horváth Vincéné rózsái nélkül nem tudna meglenni Horváth vincéné tizennyolc éve dolgozik házigondo­zóként a falu­ban. Ebédet visz, gyógy­szert vált ki, bevásárol a rá­szorulóknak. Most egy szakmai tanfolyamot végez, nemsokára vizsgázik, így nagy izgalomban van. Virá­gai között viszont jól érzi ma­gát. Ő is azon helybéliek közé tartozik, akik rengeteg virággal díszítik házukat és annak kör­nyékét. Azt mondja, ő meg sem tudna lenni szeretett növényei nélkül, amelyek közül számára a sárga rózsa a legkedvesebb. Kovács Lajosné is voksolt, és az Abigélt választotta kovács lajosné szeret és tud is az emberekkel az önkormány­zatnál ő az „A- tól Z-ig”: anyakönyvvezető, gaz­dasági ügyintéző, pénztáros, szocpolos is egy személyben, és mindenben segít a hozzá fordulóknak. Hobbija az olva­sás, de általában csak elalvás előtt jut rá ideje. Ő is bekapcso­lódott A Nagy Könyv akcióba, amelyben kedvenc regényére, Szabó Magda Abigéljére vok­solt. Varga Róbert nem vadász, inkább a régészet vonzza varga róberthez, a Gyulaj Rt. kerületvezető erdészéhez a l m környékbeli-¥■ négy település határa tarto- t' zik. A fiatal­ember nem tősgyökeres koppányszántói, de már tizen­három éve él itt családjával. Er­dőjáró, természetszerető em­ber, a vadászatot azonban nem igazán kedveli. Munkája mel­lett jóval inkább a régészet ér­dekli. Ismereteit főként köny­vekből gazdagítja. A vidéket járva úgy tapasztalta, hogy a környék viszonylag gazdag ró­mai és középkori leletekben. Mértek István méhei szépen gyarapodnak mártek István öt éve falugond­nok a települé­sen. Munkája mellett több tevékenységbe is belevágott már. Előbb föl­det művelt, de nem érte meg. A disznóhizlalással két éve ha­gyott fel, mert nem volt ára a sertésnek. Most méhészkedik, kaptárait a „hegyen” tartja. A két nagy helybéli méhész, Pájer Lajos és Farkas István mellett ő a harmadik. Két csa­láddal kezdte, most már negy­venkettőt tudhat a magáénak. Azt mondja, az idei akácszezon jónak ígérkezik. Nyugodt falu, ahol mindenki ismerős- Soha nem fordult meg a fe­jemben, hogy elmenjek in­t nen - mond­at. ta IZSÁK KÁ­ROLY egyház- községi el- j nők. Szereti ezt a csen­des, nyugodt falut, ahol min­denki ismer mindenkit Ám úgy érzi, Koppányszántó felett is meghúzták a lélekharangot. - Egy évben két esküvőt, egy­két keresztelőt, és öt-tíz teme­tést tartanak. A fiatalok oda költöznek, ahol könnyebben találnak munkát. Jobbára az idősebbek maradnak itt. Igaz, a külföldiek közül az utóbbi időben sokan felfedezték ma­guknak Koppányszántót - ál­lapította meg. A KÖZSÉG LAKOSSÁGA 1870 1400 1949 1197 1970 831 1990 489 2005 457 Terv. helyi adó bevétel: 1,15 M Ft Terv. adóbevétel egyfőre:2516 Ft Gépjárművek száma: 93 Óvodások száma: 15 Iskolások száma: 35 Munkanélküliség: 52 fő (52%) FONTOS EMBEREK Niklai János polgármester, Makovics István alpolgármes­ter, Juhász László, Magyar Sándorné, Patkó Ferencné, Szabó Endréné képviselők. Pály Dezső jegyző. Háziorvos: dr. Kakucs Sán­dor. Állatorvos: dr. Hegedűs La­jos. Római katolikus lelkipász­tor: Márton István esperes. A kalászos nem kifizetődő gazdálkodók A bizonytalanság miatt erdőre váltanak Pille: nem könnyű munka kézimunka A női szabó, aki hímezni is szeretett Apa és fia, Rácz Vince és Rácz Tibor közel száz­húsz hektáron gazdálko­dik. Több mint tíz éve foglalkoznak a földdel.- Kalászos növénnyel nem ér­demes foglalkozni - mondta a fiú, Tibor. Ráczék idén kukori­cát és napraforgót vetettek. Igyekeznek a lehető legolcsób­ban, legegyszerűbben elvégez­ni a szükséges feladatokat Új gépeket sem vesznek. A régiek még jól dolgoznak, de a végte­lenségig nem tartanak ki. A be­ruházások kényszerű elhalasz­tása a jövőt veszélyezteti, előbb- utóbb megbosszulja magát. Rácz Vince csodálja azok bátor- Ráczék mindenesetre váltanak: ságát, akik ilyen feltételek mel- jövőre területük kétharmadán lett ma gazdálkodásba fognak, erdőt telepítenek. A tengerentúlra is eljutot­tak már Kovács Józsefné hímzései. A nyugdíjas női szabó a helyi népviselet jellegzetes darabjait, pil­lét és flitteres mellényt is készített. Ma már nehéz elképzelni, de tény: kovács józsefné női sza­bó huszonhat évig helyben mű­velte mesterségét. Akkoriban még meg lehetett élni ebből a munkából egy ilyen, viszonylag kicsiny helységben is. - Ma már butikban veszik az emberek a ruhát - tárja szét kezét a nyug­díjas ruhakészítő, aki a varrás mellett hímezni is szeretett. Ké­szített ágyneműt, blúzt, miseru­hát, oltárterítőt, zászlót. Hímzé­sei Amerikába és Szíriába is el­jutottak már. A helyi népviselet két jellegzetes ruhadarabja, a flitteres, gyöngyös fejdísz, a pil­le és a flitteres mellény aprólé­kos, korántsem könnyű elkészí­tését is elsajátította. A hajdani Gyöngyös­bokréta együttes „felruházásába” szintén besegí­tett. Ma már nem hí- m e z , nem varr. Szeretné, de a szemei nemigen bírják. - Egyszer mindent abba kell hagyni - mondta kicsit szomorkás mo­sollyal. Darab-jai sokáig dicsé­rik keze

Next

/
Oldalképek
Tartalom