Tolnai Népújság, 2005. június (16. évfolyam, 126-151. szám)

2005-06-06 / 130. szám

TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2005. JÚNIUS 6., HÉTFŐ ALMANACH 2005 55 5 KESZOHIDEGKUT Betonút vezet majd a művelődési házhoz Augusztusban elkezdődnek a munkálatok, s várhatóan októberre szilárd burkolat kerül a művelődési ház felé vezető földútra. A beruházás összköltsége 2 millió 670 ezer forint, amelynek nagy részét az önkormányzat a TEKI-hez benyújtott pályáza­ton nyerte el. Megszépül a névadó forráskút környezete Keszőhidegkút nevét a falu közepén található forráskút- ról kapta. A még ma is mű­ködő kút a település egyik nagy értéke, s az önkor­mányzat igyekszik is meg­tenni mindent állaga megőr­zése, környezete szebbé téte­le érdekében. Ha SAPARD pályázatuk sikeres lesz, a kút világítást kap, sőt térkő­vel a hozzá vezető utat is ki­rakják. Felújítanák az óvodát, talán újfent megnyithat A község óvodája 2002-ben zárt be, az apróságok azóta Belecskára járnak. Az óvoda az utóbbi időben évi 3 millió forintba került, így az önkor­mányzatnak nem maradt más választása mint a bezá­rás. Az épület azóta üresen áll, a község jövőbeni tervei között szerepel az épület felújítása is. Hátha egyszer újfent megnyitja kapuját. PONTOS EMBEREK Képviselő-testület: Nagy Aranka polgármester, Varga István alpol­gármester, Péter András kör­jegyző, Bodóné Tündik Valéria, Bertus István, Dobai László, Jakab László. Német kisebbségi önkor­mányzat: Bodó István elnök, Bertus Istvánná, Kosárné Dobai Magdolna. Háziorvos: dr. Amin Mohammad. Területi védőnő: Pajor Csilla. Gyermekjóléti és családsegítő szolgálat: Pájerné Tóth Anikó. Az összeállítást Rónai Gábor ír­ta, a fotókat Gottvatd Károly készítette. Az oldal a keszőhideg- kúti és a Tolna megyei önkor­mányzat támogatásával készült. A turizmusban látják a jövőt tervek Szeretnék kiaknázni a festői táj adta lehetőségeket, de a község lakhatóbbá tételére is rengeteg energiát fordítanak A táj szépsége vonzza a turistá­kat, a vadban gazdag erdők pe­dig a vadászokat csalják Kesző- hidegkútra. nagy aranka pol­gármester úgy látja, a termé­szeti adottságokban rejlő elő­nyöket kellene kiaknázniuk a boldoguláshoz. A falu vezetője elsősorban a falusi turizmus felélesztésében látja a kiugrási lehetőséget. A községben működik egy vadász- vendégház, ahová jönnek is a lá­togatók, ám iga­zán még nem fedezték fel ma­guknak a köz­séget a pihenni vágyók. Pedig a csendes falucs­ka ideális he­lyen fekszik, közel a tamási ter­málfürdőhöz, azaz tartalmas hétvégi programokat lehet szer­vezni. Kicsi a falu, kevés a pénz. Mint a hasonszőrű települé­seken, Keszőhidegkúton is a munkanélküliség jelenti a leg­nagyobb problémát. Az itt lakók majdnem felének nincsen mun­kahelye, s bár szeretnének dol­gozni, a távoli nagyvárosokba nem szívesen járnának el. Jobb híján állatot tartanak, kiskertje­iket, szőlőiket gondozzák. Az egymás mellett sorakozó ültet­vények között megbúvó tanyák rendezettek, csábítják a vendé­Mészáros János (Jobbról), Varga János és Ifj. Mészáros János szinte egész napját a szőlőskertjében tölti. A < gazdák büszkék boraikra, s örömmel kínálják meg a Keszőhidegkútra betérő megfáradt látogatót get. A látogatót szívélyesen fo­gadják, s örömmel kínálják bo­raikból. Jönne is a vendég, az ”7°k állapota azonban Kesző­hidegkúton is gondot jelent. A községbe vezető útra többször is panaszkodtak, de egyelőre nincs keret a felújításra. Ha jut egy kis pénz, a falu szebbé tételére fordítják: a köz­épületeket szép sorjában újítják fel, s közben virágot ültetnek, hogy az itteniek komfortosab­ban érezzék magukat. No meg megállás nélkül pályáznak, hi­szen e nélkül nincs esély az előbbre lépésre. A község távla­ti tervei között szerepel a műve­lődési ház tetőszerkezetének felújítása, a tájház rendbetétele, és közben gondolnak a jövőre is: a gyerekek új fajátékokon múlathatják majd az időt a ját­szótéren. MAGÁNÜGYEK KESZOHIDEGKUTON Jugovics Péterné 92 évesen is gondozza konyhakertjét jugovics péterné, Éva néni a falu legidő­sebb polgára. Gyönkön szü­letett 1913-ban, de már hat év­tizede Kesző­hidegkúton él. Minden nap korán kel, főz, mos magára, és a kiskertjét gondozza. Nagy örömet okoz számára, ha kertészkedhet, mindent megtermel, amire szüksége van, a paradicsomtól a paprikán át a krumpliig. A közeli boltba is eljár, s megve­szi a legszükségesebb élelmi­szert. Két menye is gyakran meglátogatja, s olyankor bese­gítenek neki a háztartásba. Bertusné Szűcs Ivett élvezi az anyaság örömeit BERTUS ALEXANDRA a község legifjabb lakó­ja, hat hete lát­ta meg a nap­világot. Édes­anyja, Ivett büszke anyu­ka. A Hőgyész- ről származó pedagógus kis­mama házassága révén került a faluba, férje, István az önkor­mányzatnál kertészként dolgo­zik. Nagyon jól érzik magukat Keszőhidegkúton. Ivett anya­ként élete legszebb napjait éli. A kis jövevényt az egész csa­lád nagyon szereti, hol Ivett, hol István szülei, hol a szom­szédok, ismerősök kényeztetik az apróságot. Bodó István az erdőt járja és ápolja a hagyományokat bodó István szakmája szerint erdésztechni­kus. A német kisebbségi ön- kormányzat el­nöki teendőit 1998 óta látja el. Mivel Keszőhidegkút sváb település, mindent igyekszik elkövetni azért, hogy a községben fel­éledjenek a német hagyomá­nyok. Tervei között szerepel ősztől felnőttképzés keretében a község munkanélküli lakói­nak kosárfonó, kézműves és fafaragó tanfolyam indítása. Nagyon szereti a természetet, a friss erdei levegő mindig megnyugtatja. Jakab Lászlót a táj szépsége ejtette rabul Jakab László az önkormány­zat környezet- védelmi refe­rense. Kesző­hidegkúton nevelkedett, Pécsett a Pol­lack Mihály főiskolán szerzett környezet- mérnök diplomát. Feladata a környezet védelme. Feltérké­pezi a területeket, s a minisz­tériumnak elküldi jelentéseit. Nagyon szereti a munkáját, ezen a területen szeretne dol­gozni, de falujához is ra­gaszkodik, nem szívesen men­ne máshová. Jól érzi magát Keszőhidegkúton, a táj szép­sége rabul ejtette. Márton Jánosné az itt élők szorgalmát becsüli Márton jánosné, Luca néni 1948 óta él Keszőhidegkú­ton. Az erdélyi Szentesegy­házáról települtek a község­be. Amióta férje meg­halt, egyedül él. Három gyermeke Siófokon, Székesfehér­váron és Dunaújvárosban la­kik. Nagyon szereti a csen­des falut, az itt élő emberek szorgalmát. Egész életében földműveléssel és állatte­nyésztéssel foglalkozott, s még ma is megtermeli, ami­re szüksége van. Két unokája gyakran meglátogatja. Mint mondja, akkor a legboldo­gabb, ha nézheti a csemeté­ket, ahogy a nagy kertben napestig rúgják a labdát. A község lakossága 1870 672 1900 903 1970 510 1990 314 2005 268 Óvodások száma: 5 Iskolások száma: 34 Helyi adóbevétel: 806.000 Ft Egy főre eső adóbevétel: 3007 Ft Gépjárművek száma: 35 Munkanélküliség: 19% METTOL MEDDIG? Polgármesteri hivatal, ügyfélfoga­dás: naponta 8-tól 16 óráig. Kör­jegyző, fogadóóra: kedden és csütörtökön 8 és 16 óra között. Orvosi rendelés: kedden 9-től 12 óráig dr. Amin Mohammad fogad­ja a betegeket. Evangélikus isten- tisztelet minden hónap második vasárnapján 14 órakor. Katolikus szentmise minden hónap máso­dik vasárnapján 12 órakor. Összkomfortos vendégház falusi turizmus Többnyire német vadászokat fogadnak Bodóné Tündik Valéria kilenc éve vágott bele a falusi vendéglátásba Bodóné Tündik Valéria a falusi turizmusban látja a jövőt. Vadász-vendégházá- ban különösen a vadásza­ti szezonban fordulnak meg sűrűn a turisták. Bodóné Tündik Valéria és férje, István 1981 óta él Keszőhideg­kúton. Valika budapesti, férje kisszékelyi. Az egykori vadász­házat kilenc évvel ezelőtt vették meg. Amíg nem lépjük át a kü­szöböt, el sem tudjuk képzelni, hogy milyen komfortot is tud kínálni egy kis falusi vendég­ház. A vendégeket két kétágyas szoba várja, valamennyi televí­zióval, telefonnal, WC-vel és minibárral felszerelt. A német vadászok gyakori vendégek itt, ami nem is csoda, hiszen Keszőhidegkút és környéke vadállományban igencsak gaz­dag. Három éve a szomszédos erdőben akadt puskavégre egy szarvas, amelynek trófeája 14,26 kilót nyomott. Bodóék nemcsak vadászokat és turistá­kat látnak vendégül, a falu na­gyobb rendezvényeit is a va­dászházban tartják meg. Ha is­mert vendég érkezik Kesző­hidegkútra, az önkormányzat nyugodt szívvel rábízhatja őket Valikára, garantált, hogy szép emlékekkel távoznak majd a községből. Friss áruval váija vásárlóit vállalkozás Igyekszik teljesíteni a vevők kívánságait Marónak mindenkihez van egy-két kedves szava, nem csoda, hogy a falube­liek szívükbe zárták a he­lyi vegyesbolt üzemelte­tőjét. Nlchter Jakabné 1997-ben nyi­totta meg vegyesboltját a köz­ségben. A korábban KlSZ-szék- házként funkcionáló épületet - amelynek egyik felében közös­ségi ház működik - az önkor­mányzattól bérli. Maró - ahogy a faluban mindenki ismeri - fi­atal kora óta dolgozik a keres­kedelemben, rutinját, tapaszta­latát most Keszőhidegkúton ka­matoztatja. Vevőivel remek a kapcsolata, s igyekszik is telje­síteni kívánságaikat. A kenye­ret Cecéről és Simontornyáról kapja, a további árukészletet heti két alkalommal pécsi nagy­áruházakból tölti fel. Mindent egyedül csinál, igaz, két lánya olykor be-besegít neki. Bár ma már nem kifizetődő boltot üze­meltetni, annyira megszerette a falut, az itteni embereket, hogy nem szívesen vágna bele más­ba. Amíg egészsége engedi, dol­gozik tovább. Nichter Jakabné aktív résztvevője a falu közössé­gi életének, ha hívják, mindig örömmel vesz részt egy-egy rendezvényen. Legyen akár vendég, akár közreműködő. Nichter Jakabné Marónak minden vásárlójához van egy-két jó szava

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom