Tolnai Népújság, 2005. június (16. évfolyam, 126-151. szám)

2005-06-04 / 129. szám

4 ALMANACH 2005 100 TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2005. JÚNIUS 4., SZOMBAT- SZALKA Nem válna meg soha Szálkától molnár János, ha isten is úgy akarja, szep­temberben veszi át a gyé­mántdiplomá­ját. A szálkai iskola nyugdí­jas iskola- igazgatója 1945-ben végzett Baján, majd friss diplomás tanítóként édes­anyja szülőfalujában kezdett dolgozni. A háború után felesé­gével ők építették a településen az első házat A családi fészek­ről a nyugalmazott igazgató azt mondta, nemcsak családi ház, hanem hétvégi telek és nyaraló is egyben, nem válna meg tőle semmi pénzért, mint ahogy a falutól sem. Tanítványai jó ré­sze diplomát szerzett, hiszen kollégáival jól rakták le annak idején az alapokat Lélekszám 1870: 1090 fő 1941: 1313 fő 1949: 686 fő 1980: 529 fő 2005: 587 fő gépjárműadó-bevételi 853 000 Ft építmény- és telekadó: 1 171000 Ft egy főre jutó adóbefizetés: 5151,6 R gépjárművek száma: 263 munkanélküliség: 18 fő, 6,6% FONTOS EMBEREK Polgármester: Pálfi János, alpol­gármester Janovicz István, képvi­selők: Csemik József, Madár Lász­ló, Majkut Gyula, dr. Sudár Zsolt, német kisebbségi önkormányzat, elnök: Pappert József, tagok: lselsböger Lajosné, Nagyné Teleki Éva, jegyző: Dr. Kilián Orsolya, há­ziorvos: dr. Sarkadi Sándor, vezető óvónő: Kulisityné Finta Ágnes, fa­lugazdász: Temesvári Tamás, gyer­mekjóléti szolgálat munkatársa: Kőváriné Pohlon Mária. Szálkán nincs holtszezon turizmus A fejlett infrastruktúra egyet jelent a kényelemmel. Jó érzés vendégnek, még jobb érzés otthon lenni a faluban A szálkaiak rászólnak a szemetelőkre, bár erre nem sokszor van szük­ség. A megye talán leg­szebb falujában nemcsak tiszta utcák és porták, de több ezer virág, strand, erdő fogadja az évi tíz-ti- zenötezer turistát. A Szálkára érkező vendéget meg­lepheti, hogy már a település ele­jét jelző táblánál virágözön fogad­ja. Ezek után nem nehéz elkép­zelni, milyen lehet a faluba haza­érkezni. Ez utóbbit ráadásul egy­re többen érezhetik, Szálkán ugyanis, más kis falvakkal el­lentétben, a né­pesség nem csökken, inkább fokozatosan nő. Nyilvánvaló, hogy ebben nagy szerepet játszik, hogy Szál­ka közművesítése befejeződött, az infrastruktúra fejlettsége pe­dig egyet jelent a kényelemmel. A természeti adottságok ma már nem elegendőek ahhoz, hogy vi­szonylag sok embert csábíthas­son egy település. Mint azt pálfi Jánostól, a település polgármes­terétől megtudtuk, külföldi és magyar turisták egyaránt szíve­Erdei Judit és gyermekei, Csuhaj Kata és Csuhaj Ernő a szálkai strandon élvezik a kora nyári napsütést sen választják úti célul Szálkát Tavasszal és ősszel a kirándulni vágyók, nyáron a strandolás és a vízisportok szerelmesei, télen pe­dig a vadászok érzik Szálkán jól magukat. A strand vize, nem mellékesen, jó minőségű, ez a többszűrős, vízátfolyásos rend­szernek köszönhető. Pálfi János elmondta, hogy télen homokkal szórták le a tó fenekét, arról azon­ban nem a falu vezetése tehet, hogy Szálkán nincs szúnyog, így például hétvégenként a napi ki- lencszázezer strandolónak nem kell a rovarokkal küzdeniük. Ottjártunkkor annak ellenére találkoztunk a parton ücsörgők­kel, hogy hétköznap, és nem ép­pen kánikulai délelőtt volt. Er­dei Judit elmondta, a főváros­ban él családjával, a szülei lak­nak Szekszárdon. A napsüté­ses, kicsit hűvös idő csalta ki őket Szálkára. Persze a látoga­tókat nemcsak a természeti ér­tékek, az önkormányzat dolgo­zói által kiültetett több ezer vi­rág csábítja, hanem az itt élők vendégszeretete is. Kulisityné Finta Ágnes a családjának él KULISITYNÉ FINTA ÁGNES, a SZál- kai óvoda veze- rá óvónője sza­iMbIí badide|ét -sa , HP"'? Aj Férje erdész, Sy I ezért is költöz- tek Szálkára. Két fia van, a kisebbik hároméves, így egész nap édesanyja felügyel rá a szálkai óvodában. A család sze­ret kirándulni, de Kulisityné Finta Ágnes kedvenc időtöltése a varrás. Elsősorban gyermeke­inek és magának készít ruhá­kat. A vezető óvónő szeret főzni is. Ma már kulináris ritkasá­gok, például vadételek kerül­nek a család asztalára. Decsi Kiss János portája fél évig tábor helyszíne decsi Kiss János képzőművész, újságíró állandó nyüzsgésben él. Szálkai portája H|Átavasztól őszig gyerekek zsiva­táborban az ifjúság a népi mesterségekkel ismerkedik, de sokan közülük művészi fokon fűznek gyöngyöt és fonnak kosarat Decsi Kiss János szerint akkor van baj, ha megáll. Ez ugyanakkor nem jelenti azt hogy a léleknek ne lenne szüksége csöndre. lúdni kell, mikor mi a feladat - mondta -, most éppen az, hogy mindig táborozzon. Orbán Jánosné büszke falujára és virágaira orbán jánosné, a szekszárdi Ijj-w -«i Wosinsky óvo­da óvónője éle- te nagy részét I* ¥ Szálkán töltöt­H IpT^j te. Büszke a fa­lt J lujára és az ott ■Pi elokre. A ven­d é g e k t ő 1 ugyanis csak szépeket hall, rit­ka az ennyire szép és rendezett kisfalu. Persze nemcsak Szálka közterein sok a virág, Orbán Jánosnénak is legkedvesebb időtöltése a kertészkedés. A konyhakertet elsősorban a fér­je rendezi, a virágápolás az ő dolga. Az óvónő akkor a legbol­dogabb, ha egyéves Luca uno­kája a nagyszülői házban van. Kocsis Veronika barátaival szokott kirándulni kocsis veronika, szálkai posta­mester nem­csak a postahi­vatalt vezeti, de kézbesít, sőt a postán lé­vő kis bolt ügyeit is intézi, így aztán nem sok szabadideje marad. Reggel hatkor kezdi a munkát, és gyak­ran csak este ér haza. A hétvége azonban a családjáé és a baráta­ié. Szereti a vidám beszélgetése­ket. Sokat kirándulnak, például Kaposvárra, hiszen a barátja odavalósi, és Veronikának is él­nek ott rokonai. Bár Szálkán vett egy házat egyelőre a szüleinél lakik. Elkészült a település 20134g szóló terve Elkészült Szálka 2013-ig szó­ló fejlesztési terve. A tervet az önkormányzat úgy készítette el, hogy elsődleges célját, a turisztika fejlesztését szolgák ja. Ebben szerepel, hogy amint lesz pályázati lehető­ség, a település indul, hogy felújíttathassa a művelődési házat és a csapadékvíz-elve­zető árkokat. A szálkaiak há­rom kiállítótermet szeretné­nek létrehozni egy regionális turisztikai pályázat révén. Egy terem a falu természeti értékeit egy a kézművessé­gét, egy pedig a népi hagyo­mányait mutatná be. Idén is lesznek falunapok szoboravató, lovasnap Idén is lesznek falunapok Szálkán augusztus 27-én és 28-án. Első nap avatják a szálkaiak a szarvasbika szob­rát. 1891-ben egy szálkai szarvasbika trófeája volt a vi­lágelső, mely pozícióját hat­van évig őrizte. A második napon tartja a település a me­gyei lovasnapot. CD-t készítettek a németek, a kiadásra pályáznak A német kisebbségi önkor­mányzat énekcsoportja pá­lyázatot nyújtott be a Magyar- országi Nemzetiségi és Etni­kai Kisebbségekért Közala­pítványhoz. A csapat ugyanis szálkai német népdalokat tar­talmazó CD-t készített A ko­rongot száz példányban sze­retnék kiadni. "-T US At 3 m A polgármesteri hivatal munkatár­sai hétfőtől csütörtökig 9-től 16 óráig, Pálfi János polgármester szerdán 14 és 16 óra között fo­gadja a szálkaiakat A gyermek- védelmi szolgálat szakembere és a falugazdász szerdán 8 és 10 óra között várja a faluban élőket A könyvtár kedden és pénteken 18 és 20 óra között van nyitva. A háziorvos kedden és csütörtökön 12-től 14 óráig fogadja a pácien­seket. A katolikus mise vasárnap reggel, 9 órakor kezdődik. Az összáliítást Budavári Kata írta, a fotókat Bakó Jenő készítette. Az oldal a szálkai és a Tolna megyei önkor­mányzat támogatásával jelent meg Szüksége van a kézimunkára mester Dani Lázárné, a fazekasból lett kosárfonó Maradtak a házias ízeknél Dani Lázárné eredeti szakmája fazekas volt de aztán úgy hozta az élet hogy huszonkét évvel ezelőtt Szálkára költözött ahol azóta jóval bürokratikusabb munkát lát el. A kézimunkára azonban szüksége volt Rózsá­nak, így a fazekasságnál kisebb eszközigényű kosárfonás mes­terségét tanulta ki. Dani Lázárné Bátáról, a szülői házból hozta magával, Szálkára is. A kosárfonásban többek közt azt szereti, hogy egy óra alatt látvá­nyos eredményt lehet elérni. Ezért szereti tanítani is ezt a né­pi mesterséget, hiszen a gyere­kek is el tudják készíteni az egy­szerűbb darabokat. Ők azokat a munkákat szeretik, melyek szépségét elsősorban nem a gyorsan készülnek, hogy aztán gyorsaság jelenti, sokkal inkább haza is tudják vinni a karkötő- a természetes anyag hajlékony- ket, napocskákat. A kosárfonás sága és a formák gazdagsága. Dani Lázárné a kicsiknek egyszerű dolgokat tanít csárda Olasz, osztrák vadászok is Olimpiát, labdarúgó Európa Bajnokságot, Forma-l-es közve­títést és Bajnokok Ligája döntőt is sokan láttak már a szálkai Horog’Csárdában. A kivetítőn, merthogy a cég ilyesmivel is büszkélkedhet, ráadásul nem is kicsivel. Greiling Péter, a csalá­di vállalkozás fiatal tagja sze­rint azonban nemcsak ez, ha­nem a hagyományosan házias magyar ízek is vonzzák a ven­dégeket. Nemcsak a szálka­iakat, de a külföldi és a magyar vendégeket is. Utóbbiak közt akad, aki csak átutazik a településen, és egyre többen vannak, akik hosszabb időt töltenek a megye egyik leg­szebb falujában. Sok a né­met, osztrák, olasz turista, közülük pedig sok a vadász. Greiling Péter vendéglátó-ipari középiskolában végzett, tehát szerencséjére a szakmájában dolgozhat. Ráadásul egyre töb­bet, hiszen édesapja, a családi vállalkozás indítója, most már főként csak besegít fiá­nak. Mint Greiling Péter mondta, évek óta tartják a jó színvonalat, náluk a bécsi szelet még min­dig bécsi szelet, a ci­gánypecsenye pedig cigány­pecsenye. Greiling Péter vezeti a szálkai Horog Csárdát V

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom