Tolnai Népújság, 2005. június (16. évfolyam, 126-151. szám)

2005-06-18 / 141. szám

REGGEL - 2005. JÚNIUS 18., SZOMBAT VILÁGTÜKÖR 7 Visszakérjük a pénzünket válságcsúcs Vidékfejlesztésre sokat szán az EU költségvetése Az Európai Unió napirendjén szereplő, legjobban vitatott kérdések Angol visszatérés nagy-britanniától nem visszavenni kell szerzett járan­dóságát, hanem befagyasztani annak növekedését. Ezt a kompromisszumos megoldást találták ki a luxemburgiak, hogy Tony Blair nyugodtan utazhasson haza Brüsszelből. Vagyis míg ez a visszatérítés függött az unióbővítéstől és a közös mezőgazdasági politiká­tól, addig mostantól legyen egyszerűen egy átlagérték; mint 1997 és 2003 között, rúgjon 4,7 milliárd euróra 2013-ig. Mezőgazdasági politika A LEGNAGYOBB TÉTEL marad a megerősödött britek által so­kallt, a meggyengült franciák által foggal-körömmel védett közös mezőgazdasági költség- vetés: a pénzek 43,5 százalékát ajánlotta erre a célra költeni a soros luxemburgi unióelnőkség, immár sokadik kompromisszu­mosjavaslatában. Igaz, némi­legátkeresztelték; „természeti források megőrzése és alkalma­zása’ lett belőle, és ez a Magyarország számára fontos vidékfejlesztés jelentőségének növekedését is tükrözi. Pénzre fordítva: hét év alatt 377,8 milliárd eurót jelent ez, aminek túlnyomó többségét piaci beavatkozásra, illetve termelői támogatásokra költi a kibővült sőt tovább bővülő Európai Unió. Kohéziós politika A KÜLÖNBSÉGEKET KÍVÁNJA ENYHÍTENI a kibővült Unió régiói közötti közösségi politika. Erre csaknem annyit fognak költeni, minta mezőgazdaságira. 45,5 milliárd eurót 2013-ra. E jelentős aránymódosuláson belül figyelemre méltó, hogy azoknak a régióknak a munkahelyteremtésére, illetve növekedésére összpontosulnak az erők, amelyek az unióbővítés, vagyis a még náluk is szegényebbek belépése miatt veszítették el első számú segélyezett helyzetüket. Ugyancsak nagy a munkanélküliek segélyezésére szánt költségvetési hányad. Azokban a régiókban (elsősorban Olaszországban, Német­országban, Nagy-Britanniában, Görögországban), ahol a munkanélküliség magasabb 16 százaléknál, álláskeresőnként 6-700 eurónyi átlagkiegészítést folyósít az Európai Unió az egyes tagállamok költségvetésének. Mennyit költsön az Euró­pai Unió 2007 és 2013 kö­zött? - ez az éjszakába nyúló brüsszeli csúcsta­lálkozó legnagyobb tétje. Róka Zsuzsa, Brüsszel A közösségi költségvetés összege látszólag hatalmas, valójában azonban a szóban forgó 869 mil­liárd euró a huszonötök által megtermelt gazdagságnak „mindössze" egy százaléka. En­nek ellenére ádáz alkudozás folyt a csúcson a közös büdzséről, ért­hetően nagy szenvedélyeket ka­vart a belső arányok kérdése. Vagyis az, hogy a közösből mire fontos költeni és mire kevésbé. A franciák szerint továbbra is ki­ugróan sokat kell fordítani a me­zőgazdaságra. Az olaszok pedig a régiók támogatását tartják annyi­ra fontosnak, hogy már hetek óta vétóval fenyegetőztek arra az esetre, ha csökkenteni akarnák a felzárkóztatásra szánt pénz­eszközöket. Portugália az ola­szokhoz csatlakozva ugyancsak vétóval fenyegetett. Az összecsapások harmadik frontvonala akörül alakult ki, hogy ki fizessen és mennyit, illetve hogy ki kap­jon és mennyit. Azok, akik eddig az egy főre eső legna­gyobb befizetői vol­tak a közös költség- vetésnek (Hollandia, Svédország, Német­ország), megelégelték a nagy- vonalúskodást Fizessenek - úgy­mond - mások is, elvégre az utób­bi évtizedben más országok is meggazdagodtak. Például az a Nagy-Britannia, amely még mindig sokmilliárdos visszatérí­tést kap a közös költségvetésből, mintha továbbra is az a szűkölkö­dő tagállam lenne, mint volt húsz esztendővel ezelőtt. Ha annak idején Margaret Thatcher kor­mányfő elmondhatta: „Vissza akarom kapni a pénzemet!”, most az egész kibővült unió mondta Tony Blair mostani miniszter- elnöknek: „Vissza akarjuk kapni a pén­zeteket!” Nagy-Britannia állítólag enyhítette álláspontját, diplo­máciai források azt közölték, hogy Blair hajlandó lenne évi 500 millió euróval csökkenteni a költ­ségvetési visszatérítés összegét. Ám ezt később cáfolták. London korábban az agrártámogatások mértékének azonnali lefaragását szorgalmazta. Több küldöttség részéről jelezték: nem tartják el­engedhetetlennek, hogy a döntés most megszülessen a 2007-2013 közötti költségvetésről. A legren­díthetetlenebb álláspontot az úgy­nevezett nettó befizető tagállamok képviselték, annak ellenére, hogy a kompromisszumos javaslatok­ban ők kapták a legnagyobb en­gedményeket Tegnapi tanácskozásukon az EU állam- és kormányfői megerő­sítették a tagjelölt országok, vala­mint a fejlődő világ segítése irán­ti elkötelezettségüket. Románia és Bulgária csatlakozásával kap­csolatban továbbra is a 2007. évet említi a zárónyilatkozat, miköz­ben Horvátország és Törökország esetében is maradnak az eddig elhatározott döntések. Észtország folytatja az Európai Unió alkotmányának jóváhagyá­si folyamatát, bár a tagországok „gondolkodási idő" beiktatásáról döntöttek. Jean-Claude luncker, az EU soros elnökségét adó Luxemburg miniszterelnöke be­jelentette, hogy kitolják az alap­törvény ratifikálására eredetileg megszabott 2006 novemberi határidőt. ■ Portugália elhalasztja az EU -alkotmány becikkelyezését, csatlakozva Nagy-Bri tanniá- hoz és Dániához. Csehország még nem döntött. Banditák megsemmisítése egy csecsen faluban orosz egységek különleges akcióban megsemmisítették banditák egy csoportját. A házat, amelyből a körülzárt fegyveresek lövéseket adtak le, a veszteségek elkerülése végett felrobbantották. Új német elismerés vezető politikusoknak a hidegháború felszámolása érdekében kifejtett erőfeszí­téseikért új német díjjal tün­tették ki pénteken Kohl volt- német kancellárt, Gorbacsov egykori szovjet és idősebb Bush volt amerikai elnököt. A díjat Point Alphának neve­zik a szembenállás „leg­forróbb pontjáról”, s fejen­ként 50 ezer euró jár hozzá. Montenegrói harag Kostunica listája miatt megrökönyödést és leple­zetlen haragot váltott ki Podgoricában az, hogy Vojislav Kostunica brüsszeli látogatásán átadta Olli Rehn bővítési biztosnak azon 263 ezer montenegrói „állam­polgár” listáját, akik Szerbiá­ban élnek. A belgrádi kormányfő a majdani monte­negrói népszavazás tisztasá­gát szeretné így biztosítani. Az eset szemlátomást mély­pontra taszítja a két tag- köztársaság amúgy sem fel­hőtlen viszonyát. Moszkva ivóvízellátását fenyegeti a szennyezés egy vasúti baleset nyomán pakura került a Volga egyik mellékfolyójába, s ez veszé­lyeztetheti az orosz főváros vízellátását. A környezet- védelmi felügyelet egyik vezetője szerint azonnali intézkedésekre van szükség. Új különmegbízott az ENSZ képviseletében alapos És pártatlan vizsgá­lódást ígért belgrádi politikai vezetőknek Kai Eide, a ENSZ újonnan kinevezett külön- megbízottja; az elkövetkező hetekben fel kell mérnie: Koszovó elég demokratikus-e ahhoz, hogy megkezdőd­jenek a tárgyalások a tarto­mány végleges jogállásáról. Horvátország számunkra stratégiai partner Magyarországnak történel­mi kötelessége és elemi biz­tonsági érdeke Horvátország teljes jogú NATO- és EU- taggá válása - jelentette ki Zágrábban Juhász Ferenc honvédelmi miniszter, aki kétnapos látogatást tett Horvátországban. Tárgyalá­sain Juhász Ferenc meg­osztotta a magyar tapasztala­tokat a katonai beszerzések­ről, s ellátogatott olyan mű­veleti központba, ahol béke- fenntartó műveletekre készí­tik fel a katonákat. Megfigyelők Szabadkán A strasbourgi Nemzetközi Emberjogi Bí­róság két bead­ványt is kapott a Délvidékről. Az iratokat a Vajdasági Magyar Szövetség, il­letve Ágoston Gabriella férje ad­ta át. Az asszonyt, a szabadkai községi közigazgatás volt veze­tőjét gyanúsítottként több mint egy hónapja vizsgálati fogság­ban tartják. Sajtótájékoztatóján Kasza József elmondta: a tör­vényszék megfigyelőket küld Szabadkára, és szükség esetén jogi védelemről is gondoskodik. A pártelnök szerint a nemzet­közi megfigyelők jelenléte kö­vetkeztében minden bizonnyal hiteles lesz a vizsgálat. Az ügyekre vonatkozó dokumentá­ciót a bíróságon kívül megkap­ta Doris Pack, a nemrég a Vajda­ságban járt európa parlamenti küldöttség vezetője, Helene Flotter, illetve Olli Rehn, az Eu­rópai Unió bővítési biztosa is. Kasza József és ügyvédje teg­nap rágalmazás címén bűnvádi feljelentést tett Mirko Bajic el­len. A szabadkai politikai köz­életben botrányairól ismert po­litikus, aki jelenleg a Vajdasági Képviselőház képviselője, több­ször is feljelentette Kaszát, számtalan esetben megrágal­mazta. Kasza József szerint be­telt a pohár: „majd a bíróságon kiderül, igazak-e Bajic állításai”. ■ Bajtai Kornél Japán továbbra is hat új állandó tagot javasol biztonsági tanács Az Egyesült Államok kis változtatást akar a testületben Főpapból államfő lehet irán Először folyt választási kampány Az Egyesült Nemzetek Szervezetének New York-i székháza Japán kitart a BT reformjára vo­natkozó terve mellett, amely sze­rint hat állandó taggal kellene bő­víteni a testületet - jelentette ki New Yorkban Oszima Kendzo, az ázsiai ország állandó ENSZ-kép- viselője. A diplomata szerint a né­gyek határozati javaslatábannem lesz semmilyen változás. Brazí­lia, India, Japán és Németország a Biztonsági Tanács állandó tag­ja kíván lenni, és indítványozza, hogy kapja meg ezt a státust két afrikai állam is. A testület nem állandó tagjainak létszámát 10- ről 14-re kívánják növelni, vagyis összességében a jelenleg 15 tagú Biztonsági Tanács létszáma 25-re - 11 állandó és 14 nem állandó tagra - nőne. Nicholas Burns amerikai külügyminisztériumi államtitkár ezzel szemben ki­jelentette, hogy Washington a BT két állandó taggal történő bővíté­sét támogatja. Amerikai véle­mény szerint ezek egyike Japán kell, hogy legyen, azt azonban, hogy Németország is bekerüljön az állandó tagok közé, az Egyesült Államok kategorikusan ellenzi. Az államtitkár szerint a vétójogot a jelenlegi öt állandó BT-tagnak (Egyesült Államok, Kína, Orosz­ország, Nagy-Britannia, Francia- ország) kell fenntartani, az új ál­landó tagokat nem ruháznák fel vele. A követelményekről szólva hangoztatta, hogy figyelembe kell venni az ország lakosságszá­mát, katonai erejét, képességét arra, hogy hozzájáruljon a béke- fenntartó műveletekhez. Emellett szempont a demokratikus elvek és emberi jogok érvényesülése, az ENSZ működéséhez való pénz­ügyi hozzájárulás. George Bush amerikai elnök szerdán telefonon konzultált Vlagyimir Putyin orosz elnökkel az ENSZ reformjá­ról. Egyedül Japán állandó tagsá­gában értettek egyet, ez azonban Kína ellenállásába ütközhet. Elnökválasztást tartottak teg­nap Iránban. Mivel ismeretle­nek a megelőző napokban több robbantásos merényletet követ­tek el, nagy rendőri erőket he­lyeztek készültségbe. Teheránban a negyvenfokos hő­ség ellenére hosszú sorok kí­gyóztak a szavazóhelyiségek előtt a nyitás után. Lapzártakor még nem közölték a végered­ményt, ám a közvélemény-ku­tatások adatai szerint a mérsé­kelten konzervatív Ali Ahbar Hasemi Ranszandzsani lehet a győztes. A magas rangú papi személy már kétszer is betöl­tötte korábban az államfői posz­tot. Nyitottnak látszik az Egye­sült Államok és Irán kapcsola­tainak helyreállítására és az iráni atomprogrammal kap­csolatos nemzetközi feszültség enyhítésére. Fő vetélytársa a reformpárti Musztafa Moin- Nadzsafabandi volt oktatási miniszter, de megfigyelők nem zárják ki Mahmúd Ahma- nidezsád teheráni polgármes­ter győzelmét sem. Az esetleges második fordulót június 24-én rendezik meg. Az előző elnök, a reformpárti poli­tikus hírében álló Mohammed Hatami, aki ezen a választáson nem indulhatott az alkotmány értelmében, mert egymás után két időszakon át töltötte már be az államfői posztot, sikertelen kísérletet tett az ország 26 éve fennálló teokratikus rendszeré­nek korszerűsítésére. i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom