Tolnai Népújság, 2005. június (16. évfolyam, 126-151. szám)

2005-06-02 / 127. szám

2005. JÚNIUS 2., CSÜTÖRTÖK' 7 •• •• VILAGTÜKOR Európát sokszor temették kegyelemdöfés Gyarapodhat az alkotmányt elutasítók tábora Az újságból próbál „ihletet” meríteni a holland szavazópolgár: igennel vagy nemmel szavazzon-e. A kormány csak későn kezdett el kampányolni. fotóéi Az esti lapzártakor érkezett hírek arról szóltak: a hollandiai népszavazáson az urnák bezárása előtt bukásra állt a közösség új alap- szerződése. Toronyi Attila Brüsszelben kevés a jele az ide­geskedésnek. Az unió kormányá­nak számító brüsszeli bizottság szóvivője az mondta, a francia és a várható holland „nem” ellenére folytatódik a becikkelyezési el­járás. „Elvégre a tagországok erre kötelezettséget vállaltak” - hang­súlyozta Francoise Le Baü. A bel­ga fővárosban arra is felhívták a figyelmet, hogy az alkotmány el­lenzői olyan érveket hoznak fel, amelyeknek semmi közük a szer­ződés szövegéhez. Való igaz, már Franciaországban is főként a kor­mány és annak népszerűtlen mi­niszterelnöke volt a célpont, akit azóta menesztettek is. Hollandiában biztosabban ül a kormányfői bársonyszékben Jan Peter Balkenende, ám máris felelőssé teszik a népszavazási kudarcért. A kormány ugyanis lebecsülte az Európa-ellenes hangulatot, és túl későn kezdett kampányolni. A miniszterelnök viszont már korábban kijelentet­te: a „nem” győzelme esetén sem mond le posztjáról. A hivatalos eredmény még vá­rat magára, ám annyi bizonyos: a parlament csak akkor veszi figyelembe a referendumot, ha a 12,7 millió választópolgárnak legalább a harminc százaléka leadta a voksát, és 55 százalé­kuk a „nemet” jelölte be. Hollandiában az alkotmány el­lenzői között éppúgy ott vannak a baloldaliak, mint a jobbolda­liak. Előbbiek attól tartanak, hogy vészelybe kerül az ország nagyvonalú drogpolitikája és az engedélyezett kegyes halál. Utóbbiak félelmei között első helyen a gát nélküli bevándorlás áll, s ezért nem helyeslik az EU további bővítését sem. Azt is fel­róják az uniónak, hogy az euró bevezetésekor csökkent a hol­landok vásárlóereje, mert alul­értékelték nemzeti valutájukat. r%erület 500 km* Lakosság 16,1 millió Vallás katolikus (30%), protestáns (20%) W TS Államforma K királyság f GDP 127 940 euró/fő ..........i 1 Növekedési ráta j 1,4% (2004) ! Munkanélküliségi ráta 16,9% (2004) MÁR JÓVÁHAGYTA Litvánia 2004. novemberit. Magyarország 2004. december 20. Szlovénia 2005. február 1. Olaszország 2005. április 6. Görögország 2005. április 19. Szlovákia 2005. május 11. Spanyolország 2005. május 18. Németország 2005. május 27. NÉPSZAVAZÁSSAL DÖNT Franciaország elvetette Hollandia elvetette Luxemburg 2005. július 10. Lengyelország időpont bizonytalan Dánia 2005. szeptember 27. Portugália 2005. október Írország 2006 Nagy-Brltannla 2006 PARLAMENTI JÓVÁHAGYÁS Belgium (a regionális parlamentek­nek is jóvá kell hagyniuk Ausztria (a képviselőház után még a felsőháznak is szavaznia kell) Ciprus (2005. június) Lettország (időpont bizonytalan) Észtország (2005 nyara) Málta (2005 második fele) Svédország (2005. december) Finnország (2005 vége/2006 eleje) Csehország (még nem elöntött a jóváha­gyás módjáról és idejéről) Az elutasítás nem katasztrófa fennálló szabályai alapján to­vább működhet az EU, de meg kell majd oldania az alapvető gondot, amely szükségessé tette az alkotmány kidolgozását - ír­ja a The Washington Post. Az amerikai lap szerint a 25 tagú és a jövőben talán még több tagot számláló kibővített közösség nem működhet jól, ha minden tagállam vétójoggal rendelkezik. Meg kell honosíta­ni a többségi döntést számos területen, noha „az alkotmány hibás abban, hogy túl sok jog­kört ad Brüsszelnek”. az európai vezetőknek ki kel­lene „válogatniuk” a dokumen­tum legjobb részeit, és el kell vetniük azt, ami túlzóan köz­pontosító. Az ösztönösen Ameri- ka-párti kelet-európai országok csatlakozása kikezdte Párizs ve­zető szerepét az európai külpoli­tikában. A megnövekedett EU éppenséggel ellensúlyozhatja a francia Amerikaellenességet Feltűnő, hogy a népszavazáson főként az iskolázottabb hollandok támogatták az alkotmányt. Ám minthogy annak be­cikkelyezése Hol­landiában kétséges­sé vált, sokakban fölmerült a kérdés, érdemes-e egyálta­lán folytatni az eljá­rást a többi tagál­lamban? Erre a két hét múlva ese­dékes EU-csúcstalálkozó adhat majd választ. Aligha valószínű azonban, hogy félbeszakadna a Az EU-t számos tagállama le­szavazta már, működőképessé­ge azonban nem szenvedett kárt. ratifikáció, hiszen az alkotmá­nyos szerződés melléklete ezt csak öt ország elutasítása esetén teszi lehetővé. A hogyan tovább- ról a visegrádi or­szágok kormányfői is tárgyalnak a jövő héten Lengyelor­szágban. Marek Belka miniszterel­nök azt mondta: szilárd meggyő­ződése, hogy Varsónak ratifikál­nia kell az uniós alaptörvényt. Lengyelországban még nem tűz­ték ki a népszavazás időpontját, és ellenzéki pártok újabban a re­ferendum törlését javasolják. Magyarország elemi érdeke, hogy az előzetes terveknek meg­felelően 2006-tól törvényerőre emelkedjék az uniós alkotmány. Ennek híján ugyanis nem lehet elfogadtatni azt a költségvetést, amelynek alapján 2007-től a je­lenleginél 1,5-2,5 millió euróval több támogatást kapnánk évente. A bővítési folyamat lelassulása késleltetheti a környező orszá­gok csatlakozását, és nem lesz hatályos az uniós alaptörvény ki­sebbségvédelmi passzusa sem. Külpolitikai szakértők azt la­tolgatják, miként változhat föld­részünk befolyása a világban. Egyes elemzők úgy vélik, a megnövekedett EU éppenséggel ellensúlyozhatja a francia Ame- rika-ellenességet. A The Wall Street Journal szerint a népsza­vazás elutasító eredménye hasz­nál az Egyesült Államok európai érdekeinek. Az alkotmány meg­könnyítette volna a közös euró­pai külpolitika alakítását, amely abban a francia-német felfogás­ban öltött volna testet, hogy Eu­rópának ellensúlyt kell képeznie Amerika hatalmával szemben. Az alkotmányt még csaknem tucatnyi tagállamban nem emel­ték törvényerőre, többek között Nagy-Britanniában. A Guardian értesülései szerint nagy nyomás nehezedik Jacques Chiracra, hogy közölje, tervezi-e újabb népszavazás kiírását. Más eset­ben ugyanis „fölösleges” a refe­rendum a szigetországban. Ám Nagy-Britanniában még a fran­cia elnök pozitív válasza esetén is kérdéses a szavazás. A Guar- diannek nyilatkozó politikusok pártállásuktól függetlenül úgy vélték: a politikai elit csak magát járatná le egy szavazással. Blair egykori uniós főtanácsadója, Stephen Wall azt mondta, nehéz elképzelni, hogy Tony Blair kiáll a közvélemény elé, és arra kéri a szavazókat: fogadjanak el egy olyan szerződést, amelyet a fran­ciák már elutasítottak. Ken Clarke volt pénzügyminiszter élesebben fogalmazott: a brit köz­vélemény „egyszerűen hülyének tartaná a politikai elitet, ha meg­tartanánk a népszavazást”. A Balti-tengerbe zuhant egy Gripen a balti-tengerbe zuhant szerdán Karlskrona közelé­ben a svéd légierő egy JAS- 39 Gripen típusú vadászgé­pe. A pilóta katapultált. Eb­ből a típusból a svéd haderőn kívül a cseh, a magyar és a dél-afrikai légierő is vásárolt, és első próbarepülései, 1989 óta négy példány zuhant le. A szerbek Milosevic rehabilitációjától félnek ELEMI KÖZFELHÁBORODÁST okozott a szerbiai demokrati­kus közvélemény köreiben, hogy visszavonták a körözést Slobodan Milosevic felesége ellen. Egyesek a milosevici rendszer rehabilitálásától tartanak a döntés nyomán. Svédország is teljesen füstmentessé vált a dohányosoknak kívül tága­sabb Svédországban is: szer­dától szigorúan megtiltották a füstölést az éttermekben, a mulatókban és a kocsmák­ban. Stockholm ezzel más európai országok - Írország, Olaszország, Norvégia és Málta - példáját követte. Öngyilkos merénylet egy afganisztáni mecsetben több mint Húsz halálos áldo­zatot követelt a dél-afganisz- táni Kandahár tartomány­ban, egy mecsetben elköve­tett öngyilkos merénylet. Szemtanúk szerint negyven­nél több ember meg is sebe­sült, amikor a terrorista föl­robbantotta magát. A magyarverők kicsapását javasolja a főtanfelügyelő A sepsiszentgyörgyi magyar gyermekek megverésében vét­kes román diákokat ki kell csap­ni az iskolából, véli Keresztély Irma. A Kovászna megyei főtan­felügyelő arra kérte az iskola- igazgatókat, hogy a legsúlyo­sabb büntetéssel sújtsák a vét­keseket. A főtanfelügyelő talál­kozott az iskolaigazgatókkal, és számos olyan probléma került felszínre, amelyről eddig hall­gattak a tanintézmények veze­tői. A múlt hét elején több ma­gyar diákot is megvertek a szé­kely városban azért, mert ma­gyarul beszéltek. A kicsapást Albert Álmos sepsiszentgyör­gyi polgármester is helyénvaló megoldásnak tartja. Antal Ár­pád parlamenti képviselő kér­te az oktatási minisztériumot, hogy kezdeményezzen eljárást azok ellen, akik politikai célok­ra gyerekeket használnak fel. ■ Lukács János, Kolozsvár Titkos rabtáborhálózat vita A jogvédők Busht támadják Amerikai börtön Kuba területén Havanna, Repülőtér Komp Főhadiszállás Létszám: 500 fő Terület: 117 km2 (benne 49 km2 szárazföld) A KATONAI TÁMASZPONT Éles hangú közleményben utasí­totta vissza az amerikai elnök állításait az Amnesty Inter­national. A világ legnagyobb emberi jogi szervezete legutób­bi jelentésében titkos fogoly­tábor-hálózat fenntartásával vá­dolta meg az Egyesült Államo­kat. A dokumentum szerint kül­földi őrizetesek százai raboskod­nak vádemelés és bírósági eljárás nélkül Guantánamón, és az amerikai kormány nemzet­közi jogot sért azzal, hogy meg­tagadja tőlük az ügyvédi segítsé­get. George Bush amerikai el­nök a jelentésben foglaltakat abszurdnak minősítette, és kö­zölte, hogy az Egyesült Államok világszerte a szabadság érvé­nyesülését ösztönzi. Viszont­válaszában azonban az Amnes­ty International azt írta: Guan­tánamo csak a látható része a történetnek. Gyűlnek ugyanis a bizonyítékok arra, hogy az Egyesült Államok Afganisztán­ban, Irakban és máshol olyan őrzőközpontok hálózatát mű­ködteti, ahol titokban, minden megfelelő joghatóságtól távol tart fogva embereket. Verekedés a bíróságon Mintegy 300 ember vette körül tegnap a kirgiz legfelsőbb bíró­ságot Biskekben. Az épületet április 22-e óta megszállva tar­totta a parlamenti választáso­kon elveszített 5 parlamenti mandátum miatt tiltakozó száz­főnyi aktivista. Utóbbiak a leg­felsőbb bíróság elnöke és a tel­jes testület lemondását követel­ték. Az épület elfoglalása óta a bíróság nem tudott ülésezni, és több száz peres eljárás ügy­iratai halmozódtak fel. Szerdán botokkal és kövekkel felfegyver­kezett tömeg elkergette a benn tartózkodó embereket. Az első hírek arra utaltak, hogy békés forradalom csírája alakult ki. A két csoport közötti dulakodás azonban gyorsan véget ért, néhány könnyű sérülttel. \

Next

/
Oldalképek
Tartalom