Tolnai Népújság, 2005. május (16. évfolyam, 101-125. szám)
2005-05-05 / 104. szám
4 ALMANACH 2005 82 - NAGYVEJKE TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2005. MÁJUS 5., CSÜTÖRTÖK Nagyvejke nyugalma mindennél többet ér Nagyné Schäffer Irén Nagyvejkén született, minden élménye ehhez a faluhoz köti. Itt járt általános iskolába. Akkor még majdnem hatvan gyermek zsivaja verte fel a csendet. Ma a diákok már Aparhanton koptatják az iskolapadokat. Emlékeiben kitörölhetetlenül megmaradtak a gyermekkori árok- cicázások, barangolások. Most a falu boltosa. Soha nem gondolt arra, hogy máshol éljen. Szülei, rokonai, barátai, az apró települést ölelő erdők, a csend, a nyugalom számára mindennél többet ér. A TELEPÜLÉS ADATAI Népesség 1870 487 1949 538 1970 367 1990 243 2005 211 Óvodások és ált. isk. száma: 10 Helyi adóbevétel: 807 000 Ft Egy főre eső adóbevételi 825 Ft Tervezett adóbevétel: 786 000 Ft Gépjárművek száma: 33 Munkanélküliség: 13,9 % msssmmm Polgármesteri fogadóóra: kedden és csütörtökön 8-tól 12 óráig Mise a katolikus templomban: minden második vasárnap 11 órától Orvosi rendelés: csütörtökön 11-től 13 óráig Falugazdász fogadóórája: csütörtökön 8-tól 10 óráig Körjegyző fogadóórája: kedden 8-tól 12 óráig Gazdálkodási főelőadó fogadóórája: csütörtökön 8-tól 12 óráig Aprókat lép a kisközség fejlesztés Az adottságokat szem előtt tartva, pályázatokkal, a lakosságra számítva tervezik Nagyvejkén az előrelépést Panczof János, Daradics Roland, Szőts Nándor és Lovász Gáspár polgármester beszéli meg a tennivalókat- A lila akácok körül tányérozzatok, a tujákat is tartsátok szemmel, és vigyázzatok, ki ne száradjanak a növények - adja halkan az utasításokat Lovász Gáspár Nagyvejke polgármestere a falu temetőjében. Hozzáfűzi: néhány év múlva befutják a kerítést, gyönyörű lesz. A három fiatalember - Panczof János, Daradics Roland, Szőts Nándor - közmunkásként tartja rendben az árkokat, parkokat, utakat, az elhanyagolt területeket. Mint mondják, az utóbbiból szerencsére kevés van, a nagyvejkeiek többsége gondos gazda. Mindhárman hosszú ideje munkanélküliek voltak. Egyiküknek a bonyhádi Sabona Kft., másikuknak az aparhanti téesz kötött útilaput a talpára, a harmadik katonaság után nem talált munkát. Mint mondják, mindenütt az utazás jelentette a legnagyobb gondot. A munkaadók nem vállalják az útiköltség térítését. Számításaik szerint, ha ezt levonják a felajánlott minimálbérből, száraz kenyérre való sem marad. A faluban végzett közmunka ennél kedvezőbb. Lovász Gáspár polgármester elégedett a munkájukkal. A falu arculatának alakítása mellett fontosnak tartja a fejlesztések folytatását. Az önkormányzat tervei szerint a közeljövőben befejezik a Kossuth Lajos utcai partfal megerősítését, a teleház megkezdett kialakítását, felújítják a buszmegállót. Mindezek egy részéhez már nyertek pályázaton támogatást, s ami még hiányzik, újabb programok beadásával próbálják pótolni. - A falu méreteihez igazítva, a lehetőségeket figyelembe véve kell előre haladni. Lehet, hogy a mi lépéseink mások számára aprónak tűnnek, de egy alig kétszáz lelkes településen egy öltöző felújítása is eredmény - mondja a polgármester. *1TFT3flilÍ Ingyen, busszal utaznak a nagyvejkei iskolások A nagyvejkei önkormányzat kötelezően ellátandó oktatási feladatait az Aparhanttal létrehozott intézményfenntartó társulás keretében oldja meg. A faluban mindössze kilenc iskolás gyermek van. A diákok menetrend szerinti busz- szal járnak a szomszédos településre. Az utazás költségeit nem kell fizetniük. Megújították az öltözőt a lakosság összefogásával A falu sportpályájának öltözőjét teljes egészében ezer- hatszáz óra társadalmi munkával tették rendbe. A nyugdíjasok és fiatalok dolgoztak, hogy a rossz állapotú épület megújuljon, Besztercén János vízvezetékszerelő a szakipari munkákat végezte el. Volt, aki pénzt ajánlott fel. Illés István és Keller János száz-száz ezer forinttal támogatta az átalakítást. A helyieknek segítségére voltak a faluból elszármazottak is. Többek között a ma már kaposvári vállalkozó, Berta János 500 ezer forint értékű munkát adott. Az idegenforgalom lehet a fejlődés egyik forrása Nagyvejke településfejlesztési koncepciója egyaránt kiemeli a természeti értékeket és az idegenforgalmat. Jó a falu földrajzi elhelyezkedése, több kulturális központhoz közel fekszik. A települést körülvevő erdők gazdagok természeti értékekben. Az idegenforgalomnak kedvez, hogy az infrastruktúra jól kiépített. FONTOS EMBEREK Képviselő-testület: Lovász Gáspár tiszteletdíjas polgár- mester, Sánta Árpádné alpolgármester, Paff Ferenc, Szőts Imre, Beréti István, Nagyné Schäffer Irén. Körjegyző: dr. Nagy Gyöngyi Háziorvos: dr. Schmidt Sándor Falugazdász: Kozma Péter Az összeállítást írta és fotókat készítette: Pál Ágnes. Az oldal a nagyvejkei és a Tolna megyei önkormányzattámogatásával készült. MAGÁNÜGYEK NAGYVEJKÉN Horn Mártonné szereti a virágokat és a csendet horn mártonné a nyugalmat S kedveli, amit meg is talál Mégis fájlalja is a nagy csendet. Azt szeretné, ha a fiatalok megmaradnának a településen és apróságok zsivaja verné fel a falut. A nyugdíjas asszony szívesen bíbelődik virágaival. Ablakában kora tavasszal virágzó muskátlik, tornácán különleges növények állnak. Most éppen a rododendron, a havasszépe titkait fürkészi, gyermekeitől abból kapott egy tövet anyák napjára. PanczofJánosné újságos és a falu sekrestyése panczof jánosné korán reggel mm kel, hogy a Tolház körüli teendőket, kertészkedik. Sok időt tölt unokáival. Olvasásra csak esténként jut ideje. Néhány éve édesanyjától átvette a templom díszítését, takarítását. Ő a sekrestyés. Tősgyökeres nagyvejkei lévén lelkén viseli a település sorsát. Alig születik gyerek, mert közel, s távol kevés a munkahely, nincs miből megélniük a fiataloknak. Szabó Lászlóné emlékszik a Túrra és újságot olvas szabó lászlóné a nyugdíjasok népes táborához tartozik. A hetvenöt éves asszony Nagyhalmiban született. Szülei a bukovinai szé- k e I y e k k e 1 együtt települtek Nagyvejkére. Tizenegy éves volt, még emlékszik a szülőfaluja alatt hömpölygő Túrra, igazi otthonának azonban Nagyvejkét tekinti. Közeli hozzátartozói már itt nyugszanak. Három gyermeke, unokái gyakran látogatják. Sosem pihen. Kertészkedik és minden kezébe kerülő újságot betűről betűre kiolvas. Sánta Árpádné pihenése a szervezés és a társasjáték sánta árpádné alpolgármester és vöröskeestig dolgozik m ján. Teheneket m é n y e z , gyomlál, kapál, mos, főz, takarít. Szabadidejében folyamatosan szervez, számára ez a pihenés. Hol az árvízkárosultaknak gyűjt, hol a falu ügyes-bajos dolgait intézi. Ha egy csepp ideje marad, Závodon élő idős szüleit látogatja, vagy gyermekeivel leül társasjátékozni. Olvasni is szeretne, de mire odajut, késő este van. Visszaforgatják a hasznot vállalkozás Apa és fia együtt dolgozik a földeken Két mester egy műhelyben kézművesek Munkáikat országszerte ismerik, becsülik Nem győzi követni az ember a törvények változásait - panaszkodik a Nagyvejkén gazdálkodó Tamás Imre. A családnak több mint tizenöt éve a föld adja a kenyeret. Kukoricát, búzát, burgonyát termelnek. A fiatalembert vetés, vegyszerezés idején a szántón találja a hajnal és a késő este. Édesapja, Tamás István szakít időt a beszélgetésre. Szerinte a mezőgazdaságban a legfőbb gond a bizonytalanság. Az uniós csatlakozás kimenetele kiszámíthatatlan, a törvények folyamatos változása szinte követhetetlen. Már azon gondolkodtam, megrendelem a Magyar Közlönyt, csak ne lenne olyan drága - teszi hozzá. Az értékesítés sem egyszerű. Terményeiket csak nyomott áron tudják eladni. De ezt még mindig jobbnak találja, mint a méregdrága raktározást. Azt is megjegyzi, hogy az energiaárak sem kedveznek a gazdálkodásnak. De azért megvagyunk - teszi hozzá az idősebb Tamás és folytatja: amit keresünk visszaforgatjuk a vállalkozásba, hogy holnap is legyen munkánk. Bizonytalan a mezőgazdaság - mondja Tamás István gazdálkodó Takaros ház fogadja a Nagyvejkére érkezőt. Székely kapuja és az udvaron száradó szőttesek elárulják, kik laknak benne. Beréti István fafaragó. Felesége, Tériké a szövés megszállottja. A ház egyik kicsi szobájában apró műhely. Az egyik sarokban szövőszék, a másikban faragóasztal. A kézműves házaspár minden szabad percét itt tölti. István fába vési az emberi sorsok szép és nehéz pillanatait. A fa számára szent, tisztelettel nyúl hozzá. Igaz, hogy késsel alakítja, de mint mondja, ügyel arra, hogy ne ölje meg. Nem faragja agyon. Hagyja, hogy életre keljen erezete, színe, formája. Tériké szövőszékéről csíkritmusos vásznak, gyapjúból szőtt szőnyegek kerülnek le. Vásznai megmutatják a székelyek játékos kedvét, szőnyegein réges- régi bukovinai motívumok köszönnek vissza. Olyanok, amilyeneket Lőrincz Aladárnétól, a Gránátalma-díjas népművészet mesterétől tanult. Munkáikat országszerte ismerik. Esztendők óta ott vannak a budai várban a mesterségek ünnepén, a hortobágyi kilenclyukú hídnál a nagyvásáron is. Beréti István hagyja, hogy életre keljen a fa színe, erezete i V
