Tolnai Népújság, 2005. május (16. évfolyam, 101-125. szám)

2005-05-14 / 112. szám

4 ALMANACH 2005 16 BELECSKA TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2005. MÁJUS 14., SZOMBAT ■ TWsSSTfilMii Belecska a világ közepe Mi már kisgyerekkorban megtanultuk azt az éne­ket, hogy „Belecska, az szép he­lyen van, ha­tárában sok erdő van...”- mondja a nyolcvankét esztendős schafer konrád. - 1946-ban kitelepítettek minket, két évig voltunk tá­vol. Visszajöttünk, igaz, semmink nem volt, de foly­tattuk az életünket, ahol abbahagytuk. Azért szeret­tük ezt a falut, mert az em­berek ismerték, tisztelték és becsülték egymást, nem volt ellentét a felvidékiek és németek között. így van ez a mai napig is. A mi gye­rekeink már Budapesten él­nek, de nagyon ragaszkod­nak a faluhoz. Középső unokánk azt mondja: Belecska a világ közepe. A község lakossága 1870 595 1949 767 1970 543 1990 375 2005 437 Helyi adóbevétel: 1,817 millió Ft Egy főre eső helyi adóbevétel: 53.500 Ft Gépjárművek száma: 63 Iskolások száma: 18 Óvodások száma: 18 Munkanélküliség: 16 fő, 11% Polgármesteri fogadóóra: naponta 7.30-tól 15.30-ig. Körjegyző: pénteken 8-tól 14 óráig. Istentisztelet: evangélikus minden második vasárnap 11 órakor, minden húsvét- és pünkösdvasárnap; katolikus min­den hónap második vasárnapján 12.45-kor. Orvosi rendelés: ked­den dr. Matheides Veronika 9-től 12 óráig. MAGÁNÜGYEK BELECSKÁN Friedl Essennek egyből megtetszett a Kapos mente friedl essen öt évvel ezelőtt lett belecskai. Az ötvennyolc éves esseni férfi 2000-ben unokatestvére .. ... helyett jött a C'aujU « Balaton mellé nyaralni, amikor újsághirde­tésben találkozott az eladó belecskai házzal, lőtt, látott és vett. A tágas telek, a szép környezet tett rá mély benyo­mást, és persze az, hogy sokan beszélnek németül. Öt hónapot tölt itt a család évente. A munka a hobbija, kertészkedik, s nemcsak a házát, az evangélikus templom ajtaját is felújította. Závotiné Máthé Andrea Belecskán tartaná a kicsiket ZÁVOTINÉ MÁTHÉ ANDREA negyedmagá­val nevel tizen­nyolc kisgyer­meket a belecs­kai óvodában. Az osztatlan vegyes csoport­nak az óvoda vezetője előnyét látja. Annak már kevésbé, hogy sokan agyönki iskolát választják a belecskai helyett. Saját gyermekei, a második osztályos Levente, a hetedikes János és a gimnazista Lilla - bevallása szerint -szigorú nevelésben részesül. Szabadidejét a gyerekeken kívül a kertészkedés és szalvé­tagyűjteménye tölti ki. Virágzik a falukertészet gyümölcsös Segély nincs, munka van, huszonketten dolgoznak a község kertészetében, amelyet negyven hektárra terveznek Négyessyné Kiss Zsuzsanna részt vesz a falu életében NÉGYESSYNÉ KISS ZSUZSANNA és családja 1998-ban költözött Miskolcról Belecskára. Férje kezdet­ben a rend­őrségen szolgált, ma közösen viszik műkőkészítő vállalkozá­sukat. A munka márciustól novemberig nem sok időt enged, ha mégis, félje, Károly két fiukkal Gonozdra és a Kapósra jár horgászni, Zsuzsa pedig aktívan részt vesz a falu életében. Alapítója volt a belecs­kai nőegyletnek. Ha van mód rá, örömmel vesz részt színház­ba, moziba szervezett utakon. Szeledeli György rendet tart a faluban Koch Istvánnal délidőben talál­kozunk a falu főutcáján. Egy kis, kékre festett, kínai gyárt­mányú traktor fülkéjéből száll ki néhány percre. Munkahelyé­ről jön: a határban fekvő gyü­mölcsösben, szőlőben dolgozik, ahol most épp a gyomtól szaba­dítja meg a földet. A férfi egyi­ke annak a huszonkét belecs- kainak, akik az önkormányzati gyümölcsösben dolgoznak. - Most azt csinálom, amit tanul­tam - mondja jelenlegi munká­járól. 1982-ben, Lengyelben ta­nulta ki a mezőgazdasági gép­kezelő szakmát. A belecskai té- esz felbomlása után teheneket tartott, de néhány év múlva fel­hagyott vele, mivel harminc fo­rintot sem kapott a tej literjé­ért. Most stabil állása van a kertészetben. Szüksége is van rá: egyrészt na­ponta órákat kellene utaznia, hogy másutt dolgozhasson, másrészt nagy családot kell eltartania. Nyolc gyermeke van, a legnagyobb ti­zenhat, a legkisebb, Rozália még csak egyéves. Ebéd után a kertészetben dolgozó asszonyok a fólia alól kibújó eperpalántákat kapál­ják. - Huszonnégy hektáron SZELEDELI GYÖRGY falugond- nok, a község­üzemeltető kht. vezetője is egyben. Szá­mára hétvégén és este is akad feladat, ha ép­pen ekkor kell orvoshoz vinni valakit. Ez a két munkakör ki- tölü az ember napját, de meg is lehet nézni, rend van a falu­ban - mondja. A belecskai horgászegyesület elnökeként természetesen szabadidejében pecabotot fog. Legutóbb nem a Kapóson, hanem Kisszékely- ben horgászott unokájával, Klaudiával. A zsákmány kárász és ponty volt. Fodomé Csikós Szilvia és Kosár Ferencné az eperpalántákat gondozza. Egy hektár - egy ember négyszáz cseresznye-, több mint kétezer barack-, nyolcszáz körte-, és ötszáz almafát ültet­tünk el az utóbbi években - so­rolja JAKAB Róbert polgármes­ter. További három hektáron szamóca terem, csemegeszőlő is érik majd, két hektáron pe­dig zöldséget - babot, patisz- szont, sütőtököt és paprikama­got termelnek, utóbbit fólia alatt. A polgármester úgy szá­mol, hogy egy hektár gyümöl­csös eltart egy embert, vagyis munkát jelent számára. Háromszáz kiló ponty kerül a Kapósba Háromszáz kilogramm há- romnyaras pontyot helyez ki a hetekben a Belecskai Horgászegyesület a Kapósba. Az egyesület a fo­lyó tizenhárom és fél kilo­méteres szakaszát bérli. A Kapóson általába^ kárász és ponty kerül horogra, s fogtak már tizenöt kilós pontyot is. A belecskai hor­gászok májusban a bogyisz­lói horgászversenyre ké­szülnek, június elején pe­dig az egyesület is szeretne versenyt rendezni. Savanyítóüzem lehet a varrodából Káposztasavanyítót tervez az önkormányzat az egykori varrodában. Az épületet 2005. december 31-ig a Jeans-Tex Kft. bérli, de már három éve megszűnt a munka. A tervek szerint egy másik önkormányzati épületben aszalóüzemet hoznak létre. A két üzem időszakosan tíz-tizenkét fő­nek adna munkát. Hitelből tudnának utatT járdát építeni Készen vannak a tervek egy út és egy járda építésére. A Fő ut­cában a közművek miatt nem aszfalttal, hanem térkővel burkolnák le a járdát, ami tizenegymillió forintba kerülne. A Vasút utca aszfaltozására már az építési engedély is meg­van, ennek a költsége öt és lel millió forint Mindkettőhöz hitelre lenne szüksége az ön- kormányzatnak. FONTOS EMBEREK Képviselő-testület: Dr. Jakab Róbert polgármester, Heilné Benedek Hajnalka alpol­gármester, Kosár Ferencné, Herdics Tibor, Dömötör Lajos, Várni Zoltán. Körjegyző: Péter András, pénzügyi vezető: Takács Hilda. A tagiskola vezetője: Nagyné Gyánó Gabriella. Az összeállítást írta, a fotókat készí­tette: Tóth Ferenc. Az oldal a belecs­kai és a Tolna megyei önkormányzat támogatásával jelent meg. Áron alul adják el a jó mézet méhcsaládok Egész évben adnak munkát a méhésznek herdics ti- szociális otthonban is dolgo- x bor tizen- zott. Öt éve főfoglalkozású mé- kilenc éve hész, most százhetvennégy ! egy méh- méhcsalád gyűjti a mézet a családdal kaptárakban. Sokan talán azt kezdte a hiszik, hogy a méhészeknek szakmát, nem kell sokat dolgozniuk, de a méhek egész év­ben adnak mun­kát az ember­nek mondja. A pör- ge­Ha ilyen keretekkel találkozik a méhész, akkor jó éve lesz tésben családtagjai segítenek. Két fia közül a Kapolyon élő Tibor tanult méhészetet, de egyelőre nem foglalkozik mé­hekkel. Sok mindentől függ a ter­més - mondja -, ha egy méh­család 40-50 kilogramm mé­zet ad, az jónak mondható. A mézet egyébként nem lehet elrontani - véli, legfeljebb a piaci lehetőségekkel nem elé­gedett. Bizonytalanság van a méhészek között. Sók a felvá­sárló, a kereskedők egymás alá kínálnak, hogy piacot sze­rezzenek. Herdics Tibor sze­rint nem értékén árulják a magyar mézet, amelynek szüksége lenne védjegyre az európai piacokon. Juhászat a Kapos mentén bárányok Jól kell számolniuk, ha talpon akarnak maradni Száz hektár szántót művel, és kétszázötven hektár legelőn tartja juhait Belecskán a Bölcskey család. A Kapos mel­letti birtokon ezerötszáz anya­juh legel, évente közel kétezer bárányt adnak el Olaszország­ba. bölcskey Zoltán elmondta: a rendszerváltás után vásárol­tak földet, de a téeszvilág idején is mezőgazdasággal foglalko­zott. A szülei parasztemberek voltak, akiket Felvidékről telepí­tettek át Belecskára, már gye­rekfejjel meg kellett tanulnia az állattartást. Ma Csaba fiával gazdálkodik, ő a pályázatokkal, értékesítéssel, beszerzéssel fog­lalkozik. Két alkalmazott is dol­gozik a juhokkal. - Nagyon keU spekulálni az embernek, hogy talpon tudjon maradni - mond­ja. - Az idén nem megy a széna, nem kaszáljuk le, legeltetjük. Száz hektárt bekerítettünk vil­lanypásztorral, ezzel hat ember munkáját ki tudjuk váltani. Szé­na- és gabonatárolót építettünk, a tápot is mi keverjük a bárá­nyoknak.- Az olasz piac biztosnak tű­nik, a gyapjúnak viszont nincs ára. Tavaly 168 forint volt, idén 93 forint egy kiló gyapjú. Évek­kel ezelőtt egy kilóért három li­ter gázolajat kaptunk, idén for­dítva - érzékelteti az arányokat. A nehézségek ellenére azt mondja: nincs visszaút. Akkor sem, ha a mezőgazdaságban há­romszázhatvanöt napból négy­százat kell dolgozni egy évben. Bölcskey Zoltán gazdaságából kétezer bárány kerül ki évente

Next

/
Oldalképek
Tartalom