Tolnai Népújság, 2005. április (16. évfolyam, 75-100. szám)

2005-04-04 / 77. szám

2005. ÁPRILIS 4., HÉTFŐ - TOLNAI NÉPÚJSÁG 5 II. JÁNOS PÁL Az első pápa, aki sokszor kért a világtól bocsánatot békét hirdetett Karol Wojtyla élete végéig lengyel hazafi maradt Ne féljetek! - kiáltotta 1978 októberében a frissen megválasztott katolikus egyházfő' a római Szent Péter téren. A „meglepeté­sek pápája”, ahogyan Karol Wojtylát nevezték, egész életében arra bátorította az embereket, hogy „lépjék át a remény küszöbét”. Toronyi Attila II. János Pál harcos pápa volt, aki egyaránt megtapasztalta a barna és a vörös önkényuralmat, s a békéért küzdött. Olyan békéért, amely nem nélkülözi a szenve­délyt, a szeretetet, az élet kultú­ráját Bírálói szerint bár az emberi jogok kérlelhetetlen harcosa volt, megfellebbezhetetlen erkölcsi tekintély, de egyházi vezetőként meglepően konzervatív. Csaló­dást okozott azoknak, akik azt várták, hogy engedékenyebb lesz a szexualitás kérdéseiben, nem ellenzi majd a nők papi szolgála­tát, és új álláspontra helyezkedik a papi nőtlenség kérdésében. A vatikáni hagyományok őrzői vi­szont mégis túl „liberálisnak” tartották, mert a római ka­tolicizmust „protestáns vonásokkal” gazdagítot­ta és „túlzottan hang­súlyozta” a párbeszéd fontosságát. Tény, hogy ő volt az első pápa, aki bocsána­tot kért a keresztes háborúkért, az ink­vizícióért, a keresz­tények bűnei­ért. Szólt a zsidó nép mérhe- teden vi­lághábo­rús szen­vedései­ről, és kijelen­Utoljára szerdán jelent meg a hívők, a za­rándokok előtt magán­lakosztálya ablakában azért, hogy Európán belül csök­kenjen a jóléti szakadék”. Csak így alakulhat ki „a sza­badság, az igazságosság és a bé­ke össz-európai térsége”. Erős szellemet, erős lelket zárt magába a törékeny test. A pápa állapotának rosszabbodása 1981 májusában kezdődött, amikor merényletet kísérelt meg ellene a török Ali Agca. Máig tisztázatlan, hogy az elkövető a szovjet vagy a bolgár titkosszolgálat megbízá­sából cselekedett-e. Bár az élet- veszélyes sérülésből sikerült ki­gyógyítani, a szentatya egész­ségi állapota megroppant. 1992-ben daganatot távolí­tottak el szervezetéből, két évvel később comb­nyaktörést szenvedett, 1996-ban pedig vak­béllel kellett meg­ta meg, Bob Dylannal együtt éne­kelt, verseket írt. Hajlott korában azonban a levegővétel is nehezé­re esett. Ám még így is utazásról álmodott, az utolsóról - lengyel hazájába. Hiszen élete végéig len­gyel hazafi maradt. A tétovázó lengyel egyházat ő bátorította, hogy az uniós népszavazásra ké­szülve nyíltan álljon ki az „igen” voks mellett. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a „jólétben élő or­szágoknak áldozatot kell hozniuk ■ Segített eligazodni bo­nyolult világunkban, s arra buzdított: hogy ne veszítsük el a reményt, ne féljünk, mert „gyen­geségünkben segítsé­günkre siet a lélek”. tette: a zsidókkal való kibékülés az európai keresztények alapvető kötelességei közé tartozik. II. János Pál a világ összes katolikusának pápája volt, de ta­lán mégis elsősorban Európáé. A földrész alapvető átformálásá­ban tevőlegesen szerepet ját­szott, támogatást nyújtott honfi­társainak, Lech Walesa Szolida­ritás-mozgalmának, s közvetve hozzájárult egész Kelet-Közép- Európa demokratikus átformá­lásához. Súlyos betegsége ellenére sem foglalkoztatta soha a visszavonu­lás gondolata. Valaha síelt, hegyet mászott, úszott, diákkorában szívesen futballozott. Nagy uta­zóként 130 ország földjét csókol­műteni, majd a Parkinson-kór gyötörte testét. Az életfogytiglani szabadság- vesztésre ítélt és időközben sza­badon engedett Ali Agcának a ka­tolikus egyházfő megbocsátott. Amit azért is helyesnek látott, mert kiderült: a merénylet meg volt írva a sors nagykönyvében. A portugáliai Fátimában látomá­sa támadt három kislánynak, s a Szűzanya elárulta, hogy egy­szer majd merényletet kísérelnek meg egy főpap ellen... Európa keleti felében joggal tartottak a lengyel pápától, hiszen a kommunista pártvezetők - élen a Kreml urával - úgy vélték, mű­ködése meggyengítheti a „szocia­lista világrendszert”. Karol Wojtyla kilencszer kereste fel szülőföldjét, Olaszországot pedig keresztül-kasul bejárta. A Vatikánban olykor már so­kallták is utazási kedvét, a meg­számlálhatatlan fogadást, a ren­geteg látogatót; a pápa szüntelen törekvését, hogy népes tömegek­kel találkozhassék. Ám II. János Pál úgy vélte, annak is fontos üze­netértéke van, ha a hívők közvet­len közelről megtapasztalják az ő testi szenvedését, elakadó szavát: mások talán ebből is erőt meríthetnek, kifejezésre juttat­hatják együttérzésüket. Méltatják és bírálják A legnagyobb elismerés sza­vaival méltatják az állam- és kormányfők a szombaton el­hunyt pápa életművét. Az ér­tékelés során azonban bíráló kijelentések is elhangzanak. Hans Küng svájci teológus szerint II. János Pál működé­se nyomán az egyházban a remény és a bizalom válsága alakult ki. „Sokan most egy olyan pápában reményked­nek, aki elhárítja az akadá­lyokat a reformok átjából” - állítja Küng. Az egyházfő, aki nagyon sokat utazott világjáró Kétszer járt Magyarországon, gyakran fogadott magyarokat II. János Pál korszakának mérle­gét megvonva az összegzések a szentatya hivatali idejének idő­tartamát és utazásainak meny- nyiségét emelik ki. Egyetlen pá­pa sem járta annyit a világot, mint Karol Wojtyla. 129 orszá­got, 614 települést keresett fel, több mint 1,16 millió kilométert utazott, azaz 29-szer kerülte meg a Földet. Magyarországgal sokáig II. Já­nos Pál államtitkára, Casaroli bíboros tartott szorosabb kap­csolatot. Ő a rendszerváltás előtt többször is felkereste hazánkat. Lázár György miniszterelnök 1987-ben járt II. János Pálnál. A szocializmus idején azonban a magyar-vatikáni találkozók nem hivatalos jellegűek voltak, a második világháború után megszakadt diplomáciai kap­csolatokat csak 1990-ben állítot­ták helyre. II. János Pál pápa 1991 au­gusztusában járt először Ma­gyarországon. Az ötnapos láto­gatás alatt Paskai László prímá­son és a Magyar Katolikus Püs­pöki Kar tagjain kívül a szent­atya Göncz Árpád köztársasági elnökkel és Antall József minisz­terelnökkel találkozott. A pápa egyik beszédében kitért arra is, hogy az immár szabaddá vált katolikus egyház nem követel előjogokat, de szüksége van az anyagi eszközök minimumára. A pápa a zsidó hitközség kép­viselőivel tartott megbeszélésén azt fejtegette, hogy a kereszté­nyeknek és a zsidóknak együtt kell működniük az antiszemitiz­mus ellen. Másodszor 1996 szeptembe­rében jött Magyarországra a ka­tolikus egyházfő. Ekkor fogadta Horn Gyula miniszterelnököt is: a néhány perces megbeszélésen az egyházak finanszírozási gondjaira is kitértek. Amikor a pápa a szomszédos országokba látogatott, magyar hívők tízezrei utaztak az általa tartott misék színhelyére. f is* ti %r *y: i? np Hí %X X 4* J> Egész életével és halálával is az egyházat; a hitet szolgálja GYULAY ZOLTÁN ÚTJÁNAK VÉGÉHEZ érkezett ii. János pál pápa A lengyel Karol Wojtyla megválasztása 1978. október 16-án meghatározó esemény volt az egyház történelmében. Évszázadok óta ő volt az első nem olasz születésű egyházi ember Szent Péter trónján. S az első, aki szláv. Személye üzenetet hordozott: a vasfüggöny mögül érkezett, ő egyformán megismerte a nácizmus szörnyűségeit és a kommunizmus elnyomó rendszerét. ALAPELVEIHEZ mindig HŰ maradt. A halállal folytatott hősies küzdelme is az élet szentségét hirdette. Hitt a családi élet eszményében, a hit erejében. Szerette a gyermekeket, szerette a természetet. Határozott és következetes véleményt nyilvánított a világ történéseiről, a politikai eseményekről. Ebben is az embert helyezte előtérbe, a béke elsőbbségét hirdette. szemünk előtt kopott meg fizikai ereje, de szelleme töretlen maradt. Amikor beköltözött a Vatikánba, szabadságát gyakran töltötte a hegyekben. Síelt is. Túlélt egy gyilkossági kísérletet, merénylőjét fölkereste a cellájában és megbocsátott neki. Csúcsot javított: a legtöbbet utazó pápa volt. Közvetlenül vitte el a hitet és a reményt a híveknek. MÁR ÉLETÉBEN szent ember volt. Soha egyetlen elődje sem emelt ennyi elhunytat a szentek és a boldogok sorába. Szinte teljesen kicserélte a bíborosi kollégiumot. Az egyház működését számos területen újraszabályozta. Szavaival és cselekedeteivel kijelölte utódja útját. Az öröm és reménység teuesség A szentatya gondolatai „Nagyon sokat írtak már az imádságról, sok tapasztalatot megért már az emberi nem, kü­lönösen Izrael és a keresztény­ség történetében. Az ember nem akkor éri el az imádság teljessé­gét, mikor leginkább önmagát fejezi ki, hanem akkor, amikor hagyja, hogy benne Isten a leg­teljesebben jelen legyen." ,A pápa, aki Krisztus tanúja és az Örömhír szolgája, éppen ezért az öröm embere és a re­ménységembere, a létezés értékét és a jövő életbe vetett reményt ki­nyilatkoztató alapvető igazság embere.” (Krisztus) „megalázta magát és engedelmeskedett mindhalá­lig, mégpedig a kereszthalálig. Ebben minden benne van: az egyéni és a közös szenvedés, a háborúk, a gulag és a holokauszt: a zsidó holokauszt, de az afrikai néger rabszolgák holokausztja is.” A 20. század pápái Vatikán II. János Pál az ezredfordulón ■ XIII. Leó (Gioacchino Pecci gróf) 1878. február 20-1903. jú­lius 20. ■ X. Szent Pius (Giuseppe Sarto) 1903. augusztus 4-1914. au­gusztus 20. ■ XV. Benedek (Giacomo della Chiesa márki) 1914. szeptem­ber 3-1922. január 22. XL Pius (Achille Ratti) 1922. február 6-1939. február 10. ■ XD. Pius (Eugenio Pacelli) 1939. március 2-1958. október 9. ■ XXIII. János (Angelo Giuseppe Roncalli) 1958. október 28-1963. június 3. ■ VI. Pál (Giovanni Battista Montini) 1963. június 21 -1978. augusztus 6. ■ I. János Pál (Albino Luciani) 1978. augusztus 26-1978. szep­tember 29. ■ II. János Pál (Karol Wojtyla) 1978. október 16­* Szent Péter trónján eddig 265 pápa uralkodott A legtovább uralkodtak SZENT PÉTER (33-67) „Péter (kőszikla) vagy, és ezen a kősziklán fogom egy­házamat felépíteni, és neked adom égi királyságom kulcsát” - mondja Jézus az evangélium szerint Simon­nak, a halásznak. A jeruzsálemi apostoli zsinaton 49-ben Péter elnökölt, így őt tekinti az egyház az első pápának. Harmincnégy évig ült a trónon. IX PIUS (1846-1878) Giovanni Maria Mastai-Ferretti gróf nem ismerte el az olasz államot, amely a pápa és a kúria szék­helyének a Vatikánt, Lateránt és nyári lakhelyül Castel Gandolfót jelölte ki. IX. Pius élete végéig nem volt hajlandó elhagyni a Vatikán falait, ez volt az úgy­nevezett lateráni fogság. Harminckét évig volt pápa. II. JÁNOS PÁL (1978-2005) Karol Wojtyla megválasztásakor a Sixtus-kápolnában megjelent bíborosok között először voltak túlsúlyban az Európán kívüliek. II. János Pálnak csak a nyolca­dik fordulóban sikerült elnyernie a szavazatok több­ségét Utoljára 1522-ben ült nem olasz a pápai trónon. Huszonhét esztendeig uralkodott. * i *

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom