Tolnai Népújság, 2005. április (16. évfolyam, 75-100. szám)

2005-04-02 / 76. szám

2005. ÁPRILIS 2., SZOMBAT 7 VILAGTUKOR Amerikaiak gyilkosságai túlkapások A főparancsnok adott felhatalmazást az őröknek Az USA fegyver jeleni étea világban 2004-ben közzétett adatok alapján 5 S’" Amerika (USA-n kívül) Az Afganisztánban és Irakban szolgáló katonák 2002 óta huszonhat eset­ben kínozták meg úgy foglyaikat, hogy azok belehaltak sérüléseikbe. Toronyi Attila Washington néhány hete még csupán hat ilyen esetet ismert be. A pontosított szám abban a jelentésben szerepel, amelyet a védelmi minisztérium a napok­ban adott át a kongresszusnak. A New York Times tudósítása szerint a dokumentumban a 26- ból csupán egy ízben szerepel helyszínként a hírhedt iraki Abu Graib börtön. A nyilvánosságra hozott adatok megerősítik, hogy az Irakban szolgáló amerikai erők főparancsnoka adott felha­talmazást olyan kihallgatási mó- szerek használatára, amelyek között például kutyák felhasz­nálása és gyötrelmes testhely­zetekbe való kényszerítés is sze­repelt. Emberjogi szervezetek azonban már korábban felhívták a figyelmet arra, hogy az ameri­kai katonák túlkapásai nem szo­rítkoznak a közép-keleti arab or­szágra. Pert indítottak a kínzásról készült fotók miatt ÖT AMERIKAI KATONA és egyikük házastársa pert indított az AP ellen. Az amerikai hírügynök­ség felhasználta a róluk és iraki foglyaikról készült felvételeket, amelyek később megjelentek a világsajtóban. A képekből arra lehet következtetni, hogy a katonák megalázó bánásmód­ban részesítettek a foglyokat A fotókat eredetileg az egyik katona felesége tette fel saját honlapjára abban a hiszemben, hogy azok jelszóval védettek. A perben a hírügynökség azzal érvel, hogy a képek közérdeklő désre tartanak számot, és ők sem letöltésükkel, sem közlé­sükkel nem sértettek törvényt Az ügyben érintett riporter sze­rint a hadsereg a hírügynökség tői kapott képek alapján vizsgá­latot indított, s úgy találta, hogy a képek többsége törvényes hír­szerzési célokra készült, és en­gedélyezett eljárásokat ábrázol. Nyolc esetben a gyilkosság alapos gyanúját még nem sike­rült megnyugtatóan tisztázni, ti­zennyolcat azonban már átadtak a katonai ügyészségnek. Az em­lített két országon kívül további több tucat haláleset történt kato­nák őrizte létesítményekben. A tengerészeinél kilenc fogva tartott személy halt meg, ám egyiket sem minősítették gyil­kosságnak. Az amerikai katonai igazságszolgáltatás egyébként nem is ismeri a „gyilkosságot”, csak a „büntetendő emberölést”. A Pentagon által összeállított szöveg 240 olyan esetről tesz em­lítést, amikor megkínozták a fog­lyot, vagy indokolatlanul alkal­maztak vele szemben túlzott erő­szakot. Eddig nyolc amerikai ka­tonát ítéltek el emberölésért, 13- mal szemben folyik az eljárás. Washingtonban tárgyal a magyar külügyminiszter A transzatlanti együtt­működés melletti teljes kötelezettséget hangsúlyozta a magyar külügyminiszter az Egyesült Államok Atlanti Tanácsában. Somogyi Ferenc tegnap tárgyalt amerikai kol­légájával. Feladta magát a kilencedik szerb vádlott HÁGÁBA utazott egy újabb szerb nemzetiségű feltétele­zett háborús bűnös: a sreb- renicai népirtásban való részvétellel vádolt Ljubomir Borovcanin boszniai szerb rendőrtábornok három hónap leforgása alatt a kilen­cedik szerb, aki önszántából a Nemzetközi Törvényszék (NT) elé áll. J mmm Nem kell távoznia a cseh kormánynak túlélte pénte­ken a bizalmi szavazást a cseh képvi­selőházban a STANISLAV gross vezette kormány. A bizalmatlansági indítványt csak a polgári de­mokraták és a keresztényde­mokraták támogatták. Ragaszkodik az otthoni búcsúbeszédhez a bukott kirgiz elnök elutasí­totta, hogy Oroszországból üzenje meg lemondását. Aszkar Akajev ragaszkodik a biskeki parlament előtti bú­csúbeszédhez. Itt válna meg tisztségétől, cserébe saját biz­tonságának szavatolását kéri. Magyar fotóművészek az unió központjában Lévai Katalin, az Európai Parla­ment Jogi Bizottságának alelnö- ke kezdeményezésére Brüsszel­ben, az Európai Parlament épü­letének legforgalmasabb helyén április 5-én magyar fotóművé­szek kiállítása nyílik meg. A har­madik emeleten ez az a hely, ahol minden képviselő naponta legalább egyszer megfordul, nem is beszélve a több ezer asszisz­tensről és alkalmazottról. A fotó­anyag hazai riport- és szociofo- tókból tevődik össze, a műfaj leg­jelesebb képviselőinek alkotásai­ból, a Mai Manó Ház anyagából válogatták. A fotósok a fényképe­zőgép lencséjén át fejezik ki kö­tődésüket olyan európai értékek iránt, mint szabadság, demokrá­cia, egyenlőség és emberi méltó­ság. ■ Csák E. Magyarsága miatt szúrták le JggSt vizsgálat Gyilkossági kísérlet elkövetésével gyanúsítják beutazást 3Z EU-ba Két román fiatal megszúrta a fe­jén á magyar nemzetiségű, ko­lozsvári T. Z.-t, miközben ezt ki­áltották: „Boldog húsvétot, te hontalan!” Az eset hétfő hajnal­ban történt, amikor T. Z. éppen zárni készült a Prospero nevű, főleg magyar egyetemisták által látogatott kocsmát. A szórakozó­hely alkalmazottja védekezni próbált, de sikertelenül, a táma­dók rögtön elmenekültek. „Nem a pénzemet akarták, azért kötöttek belém, mert ma­gyarul beszéltem a munkatár­sammal” - emlékezett vissza a Krónika című kolozsvári napi­lapnak az áldozat. T. Z. egy társá­val együtt utánuk szaladt, a haj­sza során két rendőr is előkerült, ők mindannyiukat igazoltatták. A románok mindent tagadtak, a rendőrök a közelben lévő kli­nikára küldték a magyarokat. A baleseti osztályon súlyos vér- veszteséget állapítottak meg T. Z.-nél, majd bevarrták a sebét. Adrian Marian rendőrségi szóvivő gyilkossági kísérletként tartja számon az esetet, az irat­csomót a rendőrség már továbbí­totta az ügyészségre. Gyilkossá­gi kísérletért öt és tíz év közötti börtönbüntetés szabható ki Ro­mániában. ■ Lukács lános, Kolozsvár Elutasítják az alkotmányt Franciaország Tartanak Törökország uniós csatlakozásától Kampányt indít a francia állam­fő az európai alkotmányról szóló népszavazás sikere érdekében. Jacques Chirac jövő héten fia­talokkal folytat vitát az egyik té­vécsatorna élő adásában. A köz­vélemény-kutatások egyre rosz- szabb esélyeket jósolnak a má­jus 29-én tartandó referendum­ra. A legfrissebb adatok szerint 55 százalékra emelkedett az eu­rópai alkotmányt elutasító fran­ciák aránya, de nagyon magas a bizonytalanok aránya. Az uniós alaptörvényre nemmel szavazni kívánók többsége valójában nem Európa-ellenes. Az elutasí­tók elsősorban Törökország eu­rópai uniós csatlakozásától tar­tanak, másfelől azt remélik, hogy az alkotmány jelenlegi szö­vegének elvetése és újragondolá­sa szociálisabb irányba terelhe­ti a közösséget. Negyven száza­lékuk pedig egyszerűen csak így akarja kifejezni elégedetlensé­gét a jelenlegi jobbol­dali kormánykoalí­cióval szemben. A francia „nem” bizonyta­lanságot okozna a teljes európai jo­gi és intézményi berendezkedésben, de elsősorban Fran­ciaország európai politikájában. A francia szavazás egyértel­műen kihat a többi tagor­szág, például Lengyelor­szág döntésére is. Ha a „nem” győzne, a jelenlegi francia miniszterelnök­nek valószínűleg azonnal be kellene nyújtania le­mondását. Jacques Chirac francia elnök személyesen kampányol a népszavazás sikere érdekében Jelenleg igen eltérő gyakorlatot folytatnak az EU-tagállamok. Franciaország vagy Hollandia például nem támaszt különö­sebb akadályt az egykori gyar­matokról érkező betelepülőkkel szemben. így az elefántcsontpar­ti jövevényből hamar uniós ál­lampolgár lesz, míg az új tagor­szágokat munkavállalási korlá­tozásokkal sújtják. Az utóbbi évtizedben fölgyor­sult földrészünk lakosságának elöregedése, ezért a bevándorlás egyenesen kívánatos. Csakhogy egységesíteni kellene a szabá­lyozást. Brüsszelben hamarosan napirendre tűzik az újkori nép- vándorlással kapcsolatos politi­ka áttekintését. Sértő-Radics István, az illeté­kes uniós bizottság magyar szakértője szerint a jövőbeni szabályozás nagyobb feladatokat ró a határmenti térségekre. Az Európai Integrációs Alap (INTI) több pénzt fordít 2007-től a me­nekülők, betelepülők beilleszke­désére. Várhatóan „külső szűrő- állomásokat” létesítenek az uni­ón kívül, például Ukrajnában is. A kapott összegeket arra kell for­dítani, hogy a harmadik ország­ból érkezőket megrostálják, megismertessék velük az euró­pai értékeket. A határon átnyú­ló együttműködésnek köszönhe­tően remélhetően kevesebb te­rük marad az embercsempészek­nek. Magyarországon főként a kaukázusi és az iraki régiókból érkező menekültek kérelmét is­merik el. De érkeznek magyar, albán, roma, sőt szerb nemzeti­ségűek is Szerbia-Montenegró- ból. ■ Toronyi A. Közös történelemkönyvet fehér asztalnál Egyeztetést szervez fiatal történészeknek a diplomata JURAJ MIGASNAK megtetszett a francia-német minta. A két or­szág gimnazis­tái a 2007/2008. tanévtől azonos történelemkönyvből tanulnak. Szlovákia budapesti nagykövete azt szerejné, ha a magyar és a szlovák iskolákban is így okíta­nák a történelmet. „Egyik legna­gyobb költőnket, Pavel Hviezdos- lavot eredetileg Országh Pálnak hívták, míg Petőfit Petrovicsnak. Szent István, Corvin Mátyás vagy Mária Terézia közös ural­kodónk volt” - indokolta elképze­lését a diplomata. A fél éve hazánkban dolgozó nagykövet úgy látja: két év múl­va a határok még inkább átjár­hatók lesznek, s 2009-2010-re itt az euró. Jurij Migas szerint csak úgy lehet tartós alapja a jó légkörnek, ha feldolgozzuk a kö­zös múltat. A diplomata egy asz­talhoz ültetné a fiatal történésze­ket, hogy vitassák meg a múlt legkényesebb eseményeit. „Az iskolások nemzedéke csak úgy értheti meg egymást, ha előítéle­tektől mentes ismeretekkel ren­delkezik.” Nemrég szlovákiai és magyar- országi tanárokból munkacso­port jött létre, amely áttekinti a két ország történelmi, illetve tár­sadalomismereti műveit. „Közös iskolai történelemkönyvek meg­alkotásához azonban, a német­francia példához hasonlóan, szükség volna legfelsőbb szintű döntésre is” - mondta Szlovákia budapesti nagykövete. ■ Toronyi A. ENSZ-főtitkár lenne Megfontolná az ENSZ-főtitkári tisztség megpályázását a lengyel államfő, ha a világszervezetet megreformálják. Aleksander Kwasniewski erről már tárgyalá­sokat is folytatott a világ néhány vezetőjével. A jelenlegi főtitkár 2006-ban távozik posztjáról. A nem hivatalos forgási rendszer szerint az ENSZ vezetése egy ázsiaira szállna az afrikai Kofi Annan után. Ha azonban az ázsiai országok nem tudnak kö­zös jelöltet*kiállítani, egy euró­pai lenne a következő. A most ötvenéves Aleksander Kwasniewski kommunistából vált szociáldemokratává, és te­kintélyt szerzett magának Nyu­gaton azzal, ahogy Lengyelor­szágot a Szovjetunió csatlósá­ból a NATO és az Európai Unió tagjává tette. Legutóbb azzal vívta ki Wa­shington és az EU elismerését, hogy segített békés, demokrati­kus megoldást találni az ukraj­nai hatalmi harcban. Szerzett viszont néhány rossz pontot Berlinben és Párizsban azzal, hogy csatlakozott az amerikaiak vezette koalícióhoz Irakban, no­ha az ENSZ nem adta áldását a háborúra.

Next

/
Oldalképek
Tartalom