Tolnai Népújság, 2005. február (16. évfolyam, 26-49. szám)
2005-02-08 / 32. szám
4 TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2005. FEBRUÁR 8., KEDD GAZDASÁGI TÜKÖR Szakmai tanácskozás a kukorica ápolásáról A szekszárdi Növényvédő Kft. rendezésében február 9-én, tanácskozást tartanak Szekszár- don a Városi Sportcsarnokban, Reggel 9 órától. Téma: a kukorica ápolása és védelme. Állatvásárok, de csak a hónap közepétől A téli időszakban több településen szünetel az országos kirakodó- és állatvásár megrendezése. Szekszárdon február 13- án, vasárnap lesz, ugyanezen a napon Dombóváron és Pécsen is lesz vásár. Sásdon február 11- én, pénteken lesz állatvásár. Előadás a termelői borkimérésről Szekszárdon a szekszárdi hegyközség Téli esték előadás-sorozata február 8-án, kedden este folytatódik. Téma: az őstermelők adózása, termelői borkimérés, jövedéki törvény változásai, borászati üzem engedélyezése. Helyszín: Babits Mihály Művelődési Központ, délután 5 óra. Az Árbizottság közlése a garantált sertésárról a 25/2004. (111.3) fvm rendelet szerint - a francia, a német, a holland, a spanyol, a dán felvásárlási átlagárak figyelembe vételével. - az E minőségi osztályra, hasított testtömeg kilogrammra február 7-től a megállapított ár 370 forint. Az ár áfát nem tartalmaz. Kényszer szülte sikertörténet falusi turizmus Még hiányzik az igazi összefogás az érintett vállalkozók között. Meg kellene érteni azt, hogy csak jó szervezéssel lehet a turistákat idecsalogatni Tolna megyében négyszáz lehet azoknak a száma, akik falusi turizmusból szeretnének megélni. A legtöbben kiegészítő tevékenységként kezelik ezt a vállalkozást. Ennek oka, ahhoz, hogy vonzóvá tegyék a turisták számára a környezetüket előbb befektetni kellene. Mauthner Ilona cseresznyés-puszta Pakstól hat kilométerre van. A legtöbb térképen nincs is feltüntetve. Ennek ellenére a fővárosból, az ország különböző vidékeiről érkező turisták megtalálják.- Kezdetben csak hétvégi ki- kapcsolódásra gondoltunk, amikor megvásároltuk ezt a parasztházat - mondta Scheffer István. Két évig Németországban dolgoztunk egy tanyán, ahol a gazdálkodása mellett szállodát is üzemeltetett a tulajdonos. Sok jó dolgot láttunk itt. Felújították a régi parasztházat, vizet villanyt vezettek be, majd a tetőteret alakították át 15 vendég fogadására alkalmasnak. A szomszédos épületből, mely egykor istálló volt, tágas nappali és ebédlő lett. Azóta eltelt hat év, és télen-nyáron fogadja a vendégeket a Lovasudvar.- Tizenöt lovunk van, illetve bá- ránykák, birkák, kis állatok, melyeket a vendégeink kedvéért tartunk, - mondta Scheffer István. Nyáron a gyerekek részére szervezett tábort lovaglás oktatásával, kézművességgel kötjük össze, de jönnek felnőttek is. A németországi tapasztalatokat sajnos nem lehetett tökéletesen megvalósítani. Nálunk hiányzik az összefogás. Itt konkurensnek tekintik egymást a hasonló területen vállalkozók, pedig ha szélesebb a kínálat, akkor többen jönnek, könnyebb eladni a környéket A cseresznyési Lovasudvar egyelőre jól veszi az akadályokat, hiszen a Magyar Lovas Turisztikai Szövetség védnöki tábláját januárban vehették át A szövetség a világon egyedülálló minősítési rendszert dolgozott ki, melynek értelmében a régió 72 lovardájából huszonötén érdemeltek ki minősítést Köztük volt a Lovasudvar is. Scheffer István Móni nevű lovával. A13 éves kanca az egyik kedvence a Lovasudvarnak Vonzóbb faluképet, környezetet hoz magával A falusi turizmus az uniós országokban elterjedt, ahol a mezőgazdasági termelésnek nincsenek meg a feltételei, ott kiemelten támogatják ezt a tevékenységet. Annak ellenére, hogy a falusi vendéglátás nem kínál nagymértékű gazdasági fellendülést, sem komplex megoldást a kistérségeknek. Viszont kellemesebb lakókörnyezetet, fejlettebb környezetkultúrát, vonzóbb faluképet hoz magával. Mindez hozzájárul az adott település népességmegtartó képességének a javításához. Feltételek, minősítések, szakhatóságok Nagyon sok feltételnek kell megfelelnie annak, aki a környezetét szeretné úgy átalakítani, hogy ott vendégeket fogadhasson. A vendéglátós, kereskedelmi szakképzettséget számon kérik. A szakhatóságok, ÁNTSZ, állategészségügyi állomás a feltételeket ellenőrzik. A minősítéseket a különböző szövetségek (turisztikai, lovas, stb.) adják, nekik is vannak feltételeik. Hektáronként kétmillió támogatás Öreg ültetvényre nem jár Elégedetlenkedő gazdák gazdablokád Likviditási nehézségek Mauthner Borseprő, pálinka, lepárlás és a rendeletek A MAGYAR közlöny 6. számában olvasható a 4/2005. (1.18) FVM rendelet a szőlőfeldolgozás és a borkészítés során keletkező melléktermékek lepárlásáról és kivonásáról szóló 75/2004. (V.4.) FVM rendelet módosítása. A Magyar Közlöny 7. száma tartalmazza a 6/2005. (I. 19.) és a 7/2005. (1.19.) kormányrendeleteket a mezőgazdasági eredetű etilalkoholok közösségi rendtartásával kapcsolatos, nemzeti hatáskörbe utalt feladatokról. Tavaszt váró méhészek szakmai napja Szekszárdon február 19-én, szombaton, Tavaszváró Méhész Találkozót szerveznek a művelődési házban. Árubemutatóra, vitára, tanácskozásra számíthatnak az érdeklődők. A szőlőterületek szerkezetátalakításához, fajtaváltáshoz, áttelepítéséhez, továbbá a támrend- szer létesítéséhez és korszerűsítéséhez az EU támogatást nyújt. Ezt a területet Magyarország számára 1261 hektárban szabták meg. A támogatás mértéke hektáronként 7998 euró, vagyis 2 millió 17 495 forint, de legfeljebb az ősz-, szes költség 75 százaléka - tájékoztatta lapunkat az agrártárca sajtó osztálya. Varga Sándor sajtóreferens elmondta, támogatásban az részesülhet, aki a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH), vagy 2003. december 31. előtt a hegybíró által kiadott engedéllyel rendelkezik. A támrendsz- er létesítéséhez és korszerűsítéséhez előzetesen nem kell engedélyt kérni. Nem igényelhető azonban támogatás - egyebek mellett - az elöregedett ültetvények megújítására. A programban való részvételhez a termelőnek telepítési (pótlási, fajtaváltási) engedéllyel kell rendelkeznie. A támogatás legalább 0,1 hektár nagyságú, egy kézben lévő, egybefüggő parcellára igényelhető. A támogatás igénylésének feltételeit az MVH 23/2004 számú közleménye tartalmazza. M. I. Egy időben tartotta ülését a két nagy mezőgazdasági érdekképviseleti tömörülés, a MOSZ és a Gazdakörök Országos Szövetsége. Téma, mindkét ülésen az agrárium gondjai voltak. Gelencsér András, a MOSZ Tolna megyei szervezetének vezetője elmondta, likviditási gondokkal küszködnek tagjaik, akik elsősorban mezőgazdasági szövetkezetek. Hiányzik az a pénz, amit támogatás címén kellett volna, hogy megkapjanak, így egyetértenek a gazdakörök felhívásával, akik február 17-ére demonstrációt szerveznek a fővárosban. Egyetértenek, de a tüntetés szervezésében nem kívánnak részt venni - mondta Gelencsér András. A gazdakörök elnöke, Jakab István kérdésünkre elmondta: blokád alá kívánják ven- l ni a fővárost, hogy felhívják a figyel- f met a gazdák gondjaira. Ezekben a napokban folynak a rendőrséggel az egyeztetések. Hogy Tolna megyéből honnan és hányán csatlakoznak még, nem lehet tudni. Nagy Ferenc, a gazdakörök megyei elnöke szerint a demonstráció jogos, de nem a megfelelő módja a célok eléréséhez. Tanácskoztak a gabonások A gabonatermelők megyei választmánya február 3-i ülésén kiemelt téma volt az intervenciós felvásárlás és a területalapú támogatások igénylése, kifizetése. Kovács Judit, az MVH megyei kirendeltségének vezetője türelemre intette a gazdálkodókat, és jelezte, hogy a támogatási igénybejelentések, és azok ellenőrzése felgyorsul. Remény van arra, hogy a jogosultak április 30-ig a támogatáshoz jutnak. Tolna megyében 7225 kérelmet kellett elbírálni. Az intervencióra felajánlott gabonából a megkötött szerződések alapján 85 ezer tonna terményt vettek át. Várhatóan március végén megtörténnek az első kifizetések. A kiváló minőségű pálinka készítésének négy titka lepárlás Régen gyógyszerként itták Mauthner' A Magyar Szeszipari Sző- vétség és Terméktanács] rendezvényén a pálinkára vonatkozó jogszabályokat vitatták meg. I A XIV. században a pár- j latokat a szerzetesek! gyógyszerként használták. Az állam már akkor igyekezett hasznot, húzni az előállításából. Drága pénzen kellett megváltani a főzési jogot, majd bevezették a szeszadót. A rendezvényen elhangzott, a kiváló minőségű párlat készítésének négy titka van. Az első a teljesen érett, íz- és zamatanyagaiban gazdag, egészséges gyümölcs. Ezt követi a gondos cef- rézés és erjesztés. Az i-re a pontot a pálinka pihentetése, palackozása, érlelése teszi fel. Mindehhez tudni kell, mennyi gyümölcsből mennyi valódi pálinka főzhető. Például 100 kilogramm sárgabarack legfeljebb 14-15 liter kifogástalan párlatot ad. Hazánkban megjelent az eredetvédett pálinka fogalma is. Jelenleg öt terület nyerte el ezt a minősítést. Tovább esik a búza és a kukorica ára Az elmúlt év azonos időszakához képest gyengébb forgalom jellemezte a Budapesti Árutőzsdét. Február első hetében 224 kontraktus 576,808 millió forint forgalmat eredményezett. Az időszak meghatározó terménye a takarmánykukorica volt Ami az elszámoló árakat illeti: a takarmánykukorica márciusi határideje 670 és 770 forinttal erősödött, 21 810 és 22 570 forinttal zárt Búzára márciusra -100 forintos növekedés után - 22 900 forinton fejezték be a kereskedést A takarmánykukorica 3, a takarmányárpa 1 jegyzése csökkent az időszak utolsó, csütörtöki tőzsdenapján. Az euróbán jegyzett kukorica 90 euró alá csúszott, míg a márciusi búza 91 euróra csökkent Őstermelőknek az adózásról bevallás Kistermelői költség: hatmillióig elszámolható A múlt heti lapszámunkban ismertettük a hatszázezer forint alatti bevételre, a hatszázezer forintot meghaladó bevételre vonatkozó adózási szabályokat, valamint az egyszerűsített bevallási nyilatkozatot. dr. HŐNYI ZOLTÁN, a megyei adóhivatal munkatársa ezúttal a tételes költségelszámolást, illetve az átalányadózást választóknak nyújt segítséget. A tételes költségelszámolás Az az őstermelő, aki nem él nyilatkozattételi jogával és a bevétele nem haladja meg a 6 millió forintot, kistermelői költségátalányt érvényesíthet. Az igazolt költségeken felül, a bevételének a 40 százaléka számolható el Igazolás nélkül költségként. A kistermelői költségátalánynál tárgyévi veszteség nem számolható el. Ha az őstermelő a tételes költségelszámolást választotta és nem él nyilatkozattételi jogával, vagy ha a 10 százalék költséghányad levonásával állapítja meg a jövedelmét, akkor az őstermelésből származó jövedelem után adókedvezmény vehető igénybe. Az átalányadózás Ha a mezőgazdasági kistermelő bevétele állattenyésztésből származik, úgy a bevételének a 6 százalékát kell jövedelemnek tekinteni. Más kistermelői bevétel esetén annak 15 százaléka tekinthető jövedelemnek. Az átalányadózás mértéke 12,5 százalék, ha az adóalap nem több 200.000 forintnál, 25 százalék, ha az adóalap 200.000 forintnál több, de nem haladja meg a 600.000 forintot. Ha a jövedelem összege ezt is meghaladja, de nem több 800.000 forintnál, akkor az adó mértéke 30 százalék, a jövedelem után. A 800.000 forint feletti jövedelemnél az adó 35 százalék.
