Tolnai Népújság, 2005. február (16. évfolyam, 26-49. szám)

2005-02-12 / 36. szám

4 TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2005. FEBRUÁR 12., SZOMBAT KÖZELKÉP tűzkeresztség Jaiiicska Zsolt a boszniai békefenntartás után Irakot is megpályázta: a Medinán szolgáló zászlós hamarosan már fegyverropogás közben vezette a teherautót az izzó sivatagban #/ CSŐRE TOLTOTT PUSKÁVAL PIHENTEK Irakban öt Tolna megyei szolgált: Juhász Tamás szakaszvezető, Huszár Zoltán főtörzsőrmester, Janicska Zsolt zászlós, Toldik András szakaszvezető és Szomorú Attila törzsőrmester. A felvételen utóbbi három látható Kerbala közelében, fél órával egy kézigránát-támadás után Szeri Árpád Iraki hadizsákmány is díszíti Ja­nicska Zsolt szekszárdi lakásá­nak falát A 33 esztendős zászlós közel fél évet szolgált a közel-ke­leti országban, onnan most tért haza, utolsó Tolna megyei kato­naként, a misszió végeztével. Megannyi emléktárgyat is hozott magával, köztük egy Kalasnyi- kov géppisztoly szuronyát.- Egyedi gyártmány - mutat a különlegességnek számító, feke­te markolatra Janicska Zsolt - Tadzsiban jutottam hozzá, ide technikai felszereléseket szállí­tottunk. A támaszponton össze­barátkoztam egy amerikai őr­mesterrel, aki bevitt az elkobzott iraki felszerelések raktárába. Ezt a kést választottam magamnak. A medinai alakulat gépjár­műtechnikai szolgálatvezetője nem Irakban szagolt először puskaport. Korábban egy évet töltött Boszniában, s ezek után nem is gondolkodott sokat, ami­kor megtudta, hogy lehet pályáz­ni Irakba is. Tavaly augusztus­ban már landolt is vele a repülő­gép Kuvaitban, ahonnan társai­val együtt teherautóval vitték őt Irakba, a világ jelenleg talán leg­veszélyesebb helyére.- Afganisztánban hetente egy­két támadással kell számolni. Irakban naponta van nyolcvan... Éppen ezért nemcsak az őrjítő hőség izzasztód meg bennünket, hanem az állandó feszültség, a szakadatlan veszély érzete. A szállító zászlóaljat alkotó magyarok, köztük Janicska Zsolt, Al-Hillah városá­ban kvártélyozták be magukat Erről a bá­zisról vidék egyenesen a hadszíntérre a szükséges felszerelést, illetve a helybeliek­nek a humanitárius segélyt A megrakod teherautók, konvojba rendeződve vágtak át a kietlen, sivatagos tájon, menet közben végig azzal számolva: bármikor fegyverek tüze zúdulhat rájuk. A magyarok gyakorlatilag egész Irak területét bejárták: a rajpa­rancsnokká, illetve szakaszpa- rancsnok-helyettessé avanzsált Tolna megyei zászlós is utazás­sal töltődé ideje nagy részét, több mint hetven bevetésen ved részt.- Egy-egy kisebb csapat tech­nikai eszköze, felszerelése és emberállománya tartozott felelősségi köröm­be. Amikor konvojban ha­ladtunk, elöl ültem, az ameri­A hadosztály emb­lémáját ábrázoló zászló Babilonban készült, egy Iraki arab mesterember munkája, a kelme jobb alsó sarkában a ma­gyar trikolór Is látható kai gyártmányú teherautó fülké­jében, a vezető mellett, s ha kel­lett, a kormányt is kezeltem. Mindenki folyamatosan figyelt és biztosított, a legcsekélyebb la­zítás nélkül. Iszonyú forróság uralkodód a fülkében: bár volt, de mégsem használhattuk a lég­kondicionálót, az ablakokat le kelled engedni a repeszveszély elkerülése miad. A tűzkeresztséget a legna­gyobb óvatosság mellett sem ke­rülhette el a magyarok kis csa­pata. Egyszer aknavető gránát­jai csapódtak le közelükben, már az ukránok naponta löd tá­borában, Al-Hillahban pedig az éjjeli rakétatámadás hatásaival kelled megismerkedniük. Utób­bi esetben megrepedtek a falak, de szerencsére emberéletben nem esett kár. Az időről időre felcsattanó fegyverropogás és a robbanások hangja már annyira megszokottá vált, hogy erre alig hederítettek. lanicska Zsolt - műholdas kapcsoladal - lakoni- kus rövidséggel nyugtada id- hon aggódó feleségét: lőnek, lő­nek, de azért nem veszélyes a helyzet­JeleS eredménnyel teljesítette harci feladatát Az Irak­ban szolgá­ló zászlósok közül, saját be­osztásán belül egyedül lanics­ka Zsolt ve­hetett át honvédelmi miniszteri kitüntetést. A békefenntar­tói érdemjel felvételen látható bronz fokozata mellett birtoko­sa a HM díszkésének, az iraki lengyel parancsnokság kitün­tetésének, valamint a magyar békefenntartó érdeméremnek. Ebből kettőt is magáénak mondhat, hiszen egyet már Boszniában is kapott Lakása afféle iraki skanzen, hiszen a falakat, a polcokat jellegzetes emléktárgyak borítják. Harmincöt kilogramm nehezedik a katonára Rohamsisak, védőszemüveg, repeszálló védőmellény, takti­kai kesztyű, gépkarabély, pisztoly, lőszer és svájci bics­ka. Ha mindezt magára öltöt­te, vállára vette, zsebre tette a harcos - ezt pedig szolgálat­ban megúszni nemcsak, hogy nem volt ajánlatos, de nem is lehetett -, akkor kereken harmincöt kilogrammot ci­pelt magán. Ez még nem is jelentett volna gondot, hi­szen Irakban az amúgy is edzettebbek, a kellő erőn­léttel rendelkezők szolgál­tak. Ám a több mint negy­venfokos trópusi hőségben időnként úgy érezhette ma­gát a katona, mintha iz­zásig hevített lovagi páncél­ba bújtatták volna. A visz- sza-visszatérő lövöldözé­sek idején nemhogy a cső­re töltött fegyvert nem lehe­tett letenni a kézből, de az éj­szakákat is sisakban és mel­lényben kellett átaludni. Már ha sikerült. A kockázat ára: nettó havi kétezer euró fix Janicska Zsolt nem titkolja, hogy mennyit keresett az iraki küldetés révén: havonta átla­gosan kétezer eurót. Sokan cso­dálkoztak ennek halla­tán, hi­szen ezt a pénzt idehaza, forintban manapság már gond nélkül megkeresi egy multicég középvezetője. Anél­kül, hogy naponta kockáztat­ná az életét... De legalább ez a kétezer euró nettóban érten­dő és félre lehetett tenni. Ahhoz már elég, hogy hozzá a zászlós már fel merjen venni egy komolyabb lakásköl­csönt... A felvételen iraki dinár látható. HÍREK A RÉGIÓBÓL Baranya mintarégió az országban elsőként a Dél-Dunántúlon próbálják ki, hogyan is működne egy majd­nem valódi régió. A Baranya, So­mogy ésAolna megyékből álló szö­vetség akár a kórházait vagy az ok­tatási rendszerét is közösen működ­tetheti. A kísérlet arra teremt alkal­mat, hogy kiderüljön, megvaló- srtható-e az önkormányzatok között régiós szinten a feladatmegosztás, illetve e^ütt tudnak-e működni az egymással is rivalizáló önkormány­zatok. Barcs EMBERCSEMPÉSZET Tavaly nőtt a közokirat-hamisítások száma a határokon. Az elkövetők többnyire keleti szomszédainktól érkeznek: uk­rán, moldván, román állampolgárok. A közirat-hamisítás gyakran együtt jár az embercsempészettel: tavaly negyven embercsempészés volt, eb­ből a szlovén határon negyvenegy, a horvát-magyar határvonalon kettő. Iharosberény e-pont Tavaly év va gén kezdték, idén várhatóan befeje­zik az iharosberényi művelődési ház pincéjének felújítását A művelődési otthon amúv is sikeres évet zárt: a hangosítástechnika korszerűsítése és a szabadtéri színpad kialakítása után a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma 700 ezer forintos tá­mogatásával elkészíthettek egy 70 négyzetméteres előadótermi színpa­dot korszerű világítással. Már csak a függöny hiányzik. Ugyancsak pályá­zati forrásból projektort és laptopot vásároltak, emellett eMagyarország Pontot hoztak létre. Kaposvár IDEGENFORGALOM A kormány elé kerülő Nemzeti Turizmus Stra­tégia egyik kiemelt témaköre nem más, minta Balaton. Máraz idén évmil­liárd forintot fordítanak az itteni turizmus fejlesztésére, de a hazai wellness­es gyógyturizmus is további segítségre számíthat. Képünkön Balatonföldvár: korcsolyázás és szánkózás a befagyott magyar tengeren. PéCS ALULTELJESÍTÉS A Dél-Dunán- túl gyengén teljesített a Nemzeti Fej­lesztési Terv első, 2004. évi pályáza­ti ciklusában. A Miniszterelnöki Hiva­tal helyzetértékelése szerint a térség mind a beadott, mind a sikeres pályázatok terén az utolsók között szerepel. Az NFT első évében a kü­lönböző kategóriákban 1538 pályázat érkezett be a Dél-Du- nántúlról, amelyek közül 355 volt si­keres. A fejlettségi szintben a Dél- Dunántúlhoz közelítő két alföldi tér­ség pályázati aktivitása másfélszere­se, a nyerési mutatója közel kétsze­rese a dél-dunántúli régiónak. Sellye KÖZMUNKA Ismét elin­dítanák a közmunkaprogramot az Ormánságban, a pályázat be­adásáról a napokban tartott ülésén döntött a sellyei többcélú kistérségi társulás. Fia elnyerik a minisztériumi támogatást, a 35 önkormányzat összesen 100 munkanélkülinek adna munkát. A dolgozók elsősorban a vízelveze­tők karbantartásával, parkgondo­zással és a köztemetők rendbe­tételével foglalkoznának. Az egy- egy településen foglalkoztatottak száma a falu vagy város lélekszá- mától függ: így Sellyén például 20, mígVajszlón 12 ember kaphatna munkát Szajk BORKÉRDÉS Újból zárjegy ke­rülhet a borospalackra, ám ez nem a jövedéki tanúsítvány lesz. Az új megjelölés garantálná, hogy a pa­lackban valóban szőlőből készített ellenőrzött bor van. Mészáros Pál szekszárdi hegyközségi elnök ellen­zi az elképzelést, szerinte a zárjegy nem old meg semmit. Flárs Tibor szajki termelő úgy véli, hogy az öt­lettel már megint a becsületes borosgazdákat büntetik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom