Tolnai Népújság, 2005. február (16. évfolyam, 26-49. szám)

2005-02-01 / 26. szám

2 TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2005. FEBRUÁR 1., KEDD TAMASI ES TÉRSÉGÉ Csengőszóra indul a nővér ellátás Ezen a területen is csak az önkormányzati összefogás hozhat megoldást a kis falvakban élő, rászoruló embereknek Bár az úgynevezett jelző­rendszeres házigondozás már több éve működik Gyönkön és a település­hez közeli, tizenkét köz­ségben, ez az ellátási for­ma még messze nem fedi le a harmincegy telepü­léssel rendelkező tamási kistérséget. Szeri Árpád Waffenschmidt Ibolya, a gyönki Módszertani Otthon igazgatója azt vallja: a kédvező tapasztalatok bizonyítják, hogy érdemes lenne gondolkodni a kiterjesztésen. Ezt csakis az önkormányzatok össze­fogásával lehetne megvalósítani. Hasonló együttműködést igényel­ne a támogatószolgálat létrehozá­sa. Ez ráadásul még egyáltalán nem is létezik a tamási kistérség­ben. Ez a szolgálat azt jelenti, hogy a fogyatékkal élő emberek, a mozgásukban korlátozott szemé­lyek adott esetben gépkocsis szál­lítást vehetnének igénybe. Igaz, ez az ellátás kötődik a lakosság számához is, amennyiben kiépí­tése tízezer fő felett indokolt Az amúgy is városhiányos kistérség­ben egyetlen település, még Ta­mási sem mondhat magáénak ennyi helybelit: de ezzel együtt, kellő akarat mellett, megoldást jelenthetne a társulási forma. A jelzőrendszeres házi gondozásnak Gyönk a központja: a jelzőkészülék előtt Kovács Zsuzsanna és Hudra Józsefné ügyeletes nővérek. A szakember szerint érdemes lenne másutt Is bevezetni Ugyancsak a tartozik oldal sú­lyosbító tényezője a közösségi el­látások hiánya. Ebben az esetben olyan formáról van szó, mely a család és a kórház között tölti be az űrt: a szolgálatot végző szak­ember mintegy kapocsként jelen­ne meg a kliens, a háziorvos és a szakorvos között. Az említett szo­ciális alapszolgáltatásokat a tör­vény szerint legkésőbb 2007. de­cember 31-ig kell biztosítani. Megnőhet egy emelettel az iregszemcsei iskola pályázat Az előjelek még biztatóak Két helyszínen is zajlik a tanítás Iregszemcsén, jól­lehet a településen hiva­talosan csak egy általá­nos iskola működik. Nem egyedi ez az eset, azaz a szűknek bizonyuló alsófokú ok­tatási intézmények kényszerű szétaprózódása. De Iregszem- csén változtatni kívánnak ezen a helyzeten. Túrós László polgármester el­mondta: magától értetődően gazdaságosabb az egy helyszín, s emellett azt sem szabad figyel­men kívül hagyni, hogy idővel várhatóan megnő a három-ezres lélekszámú község iskolai von­zereje. Jelenleg is mintegy öt­ven nebuló jár ide a környező falvakból. A község önkor­mányzata öt százalék önerő fel­mutatása mellett közel 200 mil­lió forintos pályázatot nyújtott be a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanácshoz. Kedvező előjelnek tűnik, hogy semmifé­le kifogás nem merült fel a pá­lyázattal szemben. A döntés február végén vár­ható, siker esetén egy emelettel gyarapodna és természetesen korszerűvé válna az átépítésre és teljes felújításra váró, régi is­kola. Alapból ez jár(na): étkeztetés, segítség... A falugondnoki és tanyagond­noki szolgáltatás (600 állandó lakos alatt), szociális informá­ciós szolgáltatás, étkeztetés, házi segítségnyújtás (kötele­ző), családsegítés (2000 állan­dó lakos felett, de a hozzáférés biztosítása minden település számára kötelező), jelzőrend­szeres házi segítségnyújtás, közösségi ellátások, támoga­tószolgáltatás (10 ezer állandó lakos felett), utcai szociális munka (50 ezer állandó lakos felett), nappali ellátás (3000 állandó lakos felett). Bizonytalan a kistérség, mert kevés az információ igények Rövid volt a határidő Az idei évre szóló normatív tá­mogatási igényt ma kell benyúj­tania a Tamási Többcélú Kistér­ségi Társulásnak. A dokumentá­ciót az államkincstár fogadja. Dr. Takács Gyula, Tamási jegyzője elmondta: sajnos nagyon rövid volt a határidő ahhoz képest, hogy milyen jelentős anyaghal­mazt kellett áttanulmányozni és rendszerezni. Ezért van az, hogy gyakorlatilag az utolsó pillanatig dolgozik az a csapat, mely az érintett harmincegy településről kézhez kapta a legfontosabb jel­lemzőket. Az is gondot jelent, hogy a támogatási pénzekről a társulásnak nincs tudomása: a pénzügyminiszter és a belügy­miniszter február 22-i határidő­vel teszi közzé az összegeket. Az mindenesetre biztos, hogy ki- lencmilliárd forintról van szó, de a központi költségvetés ezen sa­rokszáma az egész országra vo­natkozik. A bizonytalanság elle­nére az igénylistát mindenkép­pen össze kellett állítani, magá­tól értetődően hibátlanul: hiszen ha az nincs, akkor támogatás sincs. A kistérségi társulás közokta­tási, szociális- és gyermekjóléti, belső ellenőrzési, valamint te­rületfejlesztési célokra vár ko­moly segítséget. Segély helyett munka jött, pénzt fialt egy jó ötlet bevétel A tenyésztőnek nem mellékes Felsőnyéken hivatalosan több mint tízszázalékos a munkanélküliség. Ebben a helyzetben a település sok családjának jelent átmeneti segítséget az a munka, melyet az egészségügyi, szociális és családügyi minisztérium pályá­zatán nyert támogatás révén in­dított útjára, illetve tart fenn a község. Ács István polgármes­ter megvalósított ötletéről, a nyúltenyésztésről van szó. Ez a foglalatosság természe­tesen csak mellékjövedelmet hoz, de ez a pénz még mindig jobb és több, mint az időnkénti segély. Jelenleg tizenöt csalá­dot, tehát mintegy ötven főt jut­tatnak bevételhez a tapsifüle­sek. Kezdésként mindenki egy ketrecet, hat anyanyulat és egy bakot kapott. A nyulaknak biz­tos piacuk van, havonta egyszer Felsőnyékre érkezik az átvételt rendező cég gépkocsija. A fize­tés helyben, azonnal és kész­pénzben történik. Egy-egy állat másfél-két kilogrammos súllyal kerül a szállító járműbe. Kilogrammonként 200-300 forinttal lehet számolni, tehát darabonként mintegy hatszáz forintot érnek ezek az állatok. Ez nem túl sok. De előfordult már, hogy a felsőnyéki tenyész­tők egyike-másika egyszerre öt- ven-hatvan nyúllal állított be az átvevőhöz: így pedig megvan a viszonylag elfogadható zseb­pénz. SZ. Á. Az óceán túlsó partjáról tért haza a régi hagyaték gyűjtemény Cser atya emlékezete A helyismereti információk be­épülése a tananyagba, a helyis­mereti dokumentumok tanórai felhasználása címmel egynapos tanácskozás színhelye volt a ta­mási Könnyű László Városi Könyvtár. A szervezők a tamási kistér­ség iskoláiban tanító történe­lem-, és magyartanároknak, is­kolai könyvtárosoknak mutat­ták be azokat az önkormányzat és a könyvtár által megjelente­tett kiadványokat, amelyek megkönnyíthetik a szaktaná­rok munkáját. A rendezvényre készült el a Kínát is megjárt Cser László jezsuita szerzetes, író, költő fiatalkori munkássá­gát bemutató fénykép- és doku­mentumgyűjtemény, amelyet a közelmúltban Babits István ajándékozott a könyvtárnak. Cser László 1914. december 16- án született Tamásiban, s tavaly április 6-án hunyt el New York­ban. A tárlókat Csapóné Gyarmati Irén helyismereti könyvtáros mutatta be. A tanácskozáson egy bemutatóóiának is tanúi lehettek a résztvevők. Eckert Lívia könyvtáros beszélget a tamási Würtz Ádám iskola tanulóival Báta kiállítás Újra várja a láto­gatókat a Fő út 58. szám alatti kiállítóterem, ahol Szodorainé Mohr Szilvia keramikus mun­káit és Szodorai Péter kisplasz­tikáit tekinthetik meg az érdek­lődők. A kiálb'tás megtekintésé­re a 74/490-356-os telefonszá­mon lehet bejelentkezni, (mi Bonyhád polgárőrség Közgyű­lést tartott a Bonyhádi Polgárőr Egyesület. A fórumon Kajtár Ferenc szolgálatvezető számolt be a szervezet 2004-ben vég­zett munkájáról. Szó esett tá­mogatásukról, pályázataikról. Újraválasztották a tisztségvise­lőket. A szolgálatvezetői felada­tokkal ismét Kajtár Ferencet bízták meg, helyettese Zana Mihály lett, az ügyvezető elnö­ki teendőket továbbra is László Krisztián látja el. <&> Bátaszék ÜLÉS Testületi ülés lesz ma Bátaszéken. A képvise­lők huszonnégy napirendi pon­tot tárgyalnak. A városatyák a közbeszerzésekről döntenek, TOLNÁBAN A-TOL Z-IG és megvitatják az oktatási in­tézmények házirendjét is. mi Bátaszék kiállítás a bátaszéki Kossuth utcai óvodában a város képeiből látható állandó kiállítás. Péter Anita, Paddi Manó és Győri Edina óvodások csodálják a várost, mi fotó: bakó BÖlCSke KÖZAL­KALMAZOTTI NAP A község képvi- selő-testülete meghívta az ön- kormányzati in­tézmények köz- alkalmazottjait és a hivatal köztisztviselőit ülésére, amelynek keretében megte­kintették a bővítés alatt álló óvodát, a közelmúltban vissza­vásárolt egykori kultúrházat és a felújított volt református iskolaépületet. A tavaly ala­kult többcélú kistérségi társu­lás szervezetéről és céljairól Szántóné dr. Novák Eszter, a paksi polgármesteri hivatal munkatársa tartott tájékoz­tatót, majd Gerjen vezetői, molnár József polgármester és Letenyei Róbert jegyző mu­tatták be településük önkor­mányzati munkáját és inter­netes honlapukat. (rg> Fadd ŐRSZOLGÁLAT ELVETVE Nem támogatta a faddi képvi­selő-testület a mezei őrszolgá­lat felállítását. A témáról szóló szavazás 6-6 arányú döntet­lent hOZOtt. (sk) Kisszékely turisztika Az önkor­mányzat a festői szépségű er­dőben újabb, az üdülőfaluba visszatérő túraútvonalak kije­lölését, kiépítését tervezi. Egyes útvonalak a szomszédos Nagyszékely természeti szép­ségeihez vezetnének, közben a Tolnai borút nagyszékelyi pin­céinek borait is megkóstolhat­nák a túrázók.m Nagymányok átszervezés Az ön­kormányzat tárgyalta az oktatá­si és közművelődési intézmé­nyek összevonásának lehetősé­gét. A képviselő-testület nem tá­mogatta az általános művelődé­si központ létrehozását, ipái Ozora népfőiskola A rendez­vénysorozaton belül újabb két előadás hangzott el. Németh Fruzsina gyönki gimnazista, ifjú tudor a brachmamzmus - India ősi vallása témában, míg Balázs Kovács Sándor szekszárdi nép­rajzkutató a népi vallásosság Tolna megyében címmel tartott előadást. Nagy sikere volt Deák Miklós dombóvári ifjú tudor a hadviselésről, terrorizmusról szóló, valamint Deák Gergely Zsolt tolnai ifjú tudornak a rob­banószerkezetek történetével foglalkozó előadásának is. m A *

Next

/
Oldalképek
Tartalom