Tolnai Népújság, 2004. december (15. évfolyam, 280-305. szám)

2004-12-21 / 297. szám

TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2004. DECEMBER 21., KEDD 7 GAZDASÁGI TÜKÖR Uniós pénzre várnak a tolnai gazdálkodók támogatás A hivatal szerint a hiánypótlások feldolgozása lezárult Gazdálkodó olvasóink kö­zül többen jelezték, hogy nem kapták meg az uniós területalapú támogatást, és azt sem tudják, valójá­ban mekkora összegre számíthatnak. Mautner Ilona SZEKSZÁRD Az MVH Központi Hivatala közvetlenül utalja át az összeget azoknak az ügyfelek­nek a bankszámlájára, akiknek a kérelme már kifizethető stá­tuszba került - tudtuk meg Ko­vács Judittól, a megyei Mezőgaz­dasági és Vidékfejlesztési Hiva­tal kirendeltségének vezetőjétől. A területalapú támogatások ki­fizetése .2004. december 1. és Mit tegyen, aki nem kapott levelet? Mi a teendőjük azoknak, akik csak várnak, de semmi­lyen értesítést sem kaptak? Felszólító levelet csak azok az ügyfelek kaptak, akiknek a kérelme hiánypótlásra szo­rult. Tolna megyében a hi­ánypótlások feldolgozása már lezárult. Ez egyben azt is jelend, aki nem kapott semmilyen értesítést a terü­letalapú támogatásával kap­csolatban, annak hibátlan volt a beadványa. További te­endője nincs. 2005. április 30. között esedé­kes. A brüsszeli bizottság rende­leté október 16-tól engedélyezte a kifizetéseket Az előrehozott utalás elsősorban azokat az ügy­feleket érinti, akik hibátlan ké­relmet küldtek be a támogatás igénylésekor. A hiánypótolt ké­relmek kifizetése azok feldolgo­zásának megfelelően történik. A mostani kifizetés összege az uni­ós támogatási hányad 80%-át je­lenti, azaz hektáronként 14 400 forintot, a fennmaradó 20%-ot a nemzeti kiegészítéssel együtt 2005. január közepétől kapják meg a gazdálkodók. Tolna megyében a kérelme­zők valamivel több mint egyne­gyede már megkapta az előre­hozott kifizetés keretében az előbb említett uniós támogatási hányadot. Ez a szám azonban napról napra nő, az országos adatokat tekintve eddig már 80 ezer ügyfél részesült előreho­zott kifizetésben, a tervek sze­rint pedig az év végére ez a szám el fogja érni a százezret, mely a beadott kérelmeknek csaknem a felét jelenti. A rendeletek értelmében az MVH a támogatási kérelemmel kapcsolatban határozatot hoz. Ezek kipostázása már megkez­dődött annak a gazdálkodói kör­nek, melyeket érintett az előre­hozott kifizetés. Egyes esetek­ben előfordulhat, hogy a gazdák előbb kapják meg bankszámlá­jukra a támogatási összeget, mint levélben a határozatot. Tízezer forint a malac állatvásár Csökkent a felhozatal Mauthner Ilona Csökkent a felhozatal a körze­tünkhöz tartozó állatvásárokon. Szekszárdon, Dunaföldváron, Tamásiban, Sásdon és Baján ke­vesebb malacot, sertést, marhát, lovat kínáltak, mint az év első felében. Az eladási átlagárakból megállapítható, hogy vásáron­ként jelentős árkülönbözet volt tapasztalható. A kis súlyú mala­coknál a vételár 5500-10 000 fo­rint között változott, a nagy sú­lyú malacoknál a kínálat 60 szá­zaléka cserélt gazdát, átlagosan 7200-10 000 forint közötti áron. A marhapiacon nőtt a felhoza­tal, az eladási átlagár 70-80 ezer forint/egyed volt A lópiacon összesen 187 csikót és vágó (igás) lovat kínáltak, amelyből 125 elkelt. Az éves kor alatti csi­kókat már 80 ezer forintért is meg lehetett vásárolni, az 1-2 évesért pedig 100-150 ezer fo­rintot kértek a gazdák. A tejes­és pecsenyebárány piacon no­vemberben súlykategóriánként változó mértékben, de összessé­gében emelkedtek a termelői árak (16-20 kg-os tejesbárány 790 Ft/kg, 25-30 kilós 690 Ft/kg). Télen lassan fut a csikó lótartás Jó tanácsok gazdáknak. Kiváló csemege a sárgarépa és a takarmányrépa, de etetés előtt mindig mossuk meg A tél nemcsak a hétköz­napi életben a legnehe­zebb évszak, hanem az állatok ellátása és a lo­vakkal végzett munka is nagyobb nehézséget és gondoskodást igényel, mint más évszakban. Mauthner Ilona tolna megyeben jelenleg közel 2800 lovat tartanak a gazdák. Mirk István, alsónyéki tenyésztő szerint a legtöbb állatot kedvte­lésből, turisztikai céllal, sportból tartják. Az elmúlt években kicsit visszaesett a tartási kedv, ennek oka, hogy az a réteg, mely jóked­vében áldozni tudott a lovakra, mára nem vállalja a tartással járó költségeket Ez havonta állaton­ként 20 ezer forint A csikó és a ló ára is jelentősen visszaesett. Mirk István közel negyven lovat tart, de, mint mondta, ráfizetéssel gazdálkodik. Ennek ellenére ra­gaszkodik az állataihoz. A lovak­nak mintegy tíz fokkal alacso­nyabb a hőigényük, mint az em­bereké. Ezért nagyon helytelen az az elterjedt gyakorlat, hogy a lovakat télen alig engedik ki a szabadba, a leszűkült mozgáste­rük csak az istállóra korlátozó­dik. A bent lévő állatok beizzad­nak, szőrzetük átnedvesedik, és ha végre kijutnak a szabadba, könnyen megfáznak. Nehezen vi­seli a ló a nyirkos és szeles kör­nyezetet Ezért szabadtartás ese­tén is szükséges gondoskodni szélfogókról és esőbeállóról. A té­li takarmányok kiegészítéséhez igen jó hatású a sárgarépa és a ta­karmányrépa. Ugyanakkor vi­gyázni kell vele, mert a ló nagyon érzékeny a penészes, földes ré­szekre. Nem árt tudni, hogy a ter­mészetes módon kimúló lovak több mint kétharmada a kólikás betegségek miatt távozik idő előtt a világból. A répát tehát felhasz­nálás előtt meg kell mosni, a rom­lott részeit ki kell vágni. A téli hi­degben a lovak vízigénye csök­ken, de a megfelelő vízellátás ezekben a hónapokhan is nagyon fontos. A legjobb megoldás a fagymentes golyós önitató. Opti­mális a 6-12 fokos vízhőmérsék­let. Télen is nagyon fontos, hogy a lovak levegőn legyenek. Téli jára­táskor ügyelni keÚ ar­ra, hogy az istállóból ki­jőve először 10-15 perc után kezdjen a ló üget­ni. A kimelegedett lo­vat, állásnál, pokróccal kell letakarni. A megye lóállománya év lovak száma ebből kistermelői tulajdonban 1993 2181 1776 2000 3315 2988 2002 2676 2488 2003 2737 2532 Télen is naponta kell megjáratni az istállóban tartott lovakat is Ingatag építőipari cégek felszámolás Tolna megyében 194 vállalkozás ellen folyik eljárás Míg a gazdasági társasá­gok száma az elmúlt év­hez képest országosan 16 százalékkal nőtt, a fize­tésképtelenségi eljárások száma stagnál. A fel- és végelszámolások aránya az építőiparban kiugró. Tolna megyében jelenleg 194 cég áll felszámolás alatt. M.I. tolna megye A magyarországi cégek száma 16 százalékkal gya­rapodott 2003 eleje és 2004 júni­us vége között. A vállalatok leg­nagyobb része továbbra is a fővá­rosban van bejegyezve, bár a túl­súly az elmúlt időszakban csök­kent, immár 41 helyett csak 40 százalékuk működik Budapes­ten, derül ki a Creditreform Interinfo Kft. felméréséből. Az idén várhatóan stagnál a fizetés­képtelenségi eljárások - csőd, fel­számolás, végelszámolás - szá­ma. Tolna megyében, az adóhiva­tal adatai szerint, 8757 működő gazdálkodószervezet van, ebből 194 ellen folyik felszámolási eljá­rás. Csődeljárás viszont egy sincs a megyében. A felszámolá­si eljárások számának növekedé­se a szakértők szerint azt jelenti, hogy a kényszerhitelező cégek nem igazán bíznak a sokszor el­húzódó és igen szerény megtérü­lést hozó csődeljárásban, más­részt az eljárástechnikai sajátos­ságokból adódóan a felszámolási kérelem benyújtása sokkal nagyobb valószínűséggel bírja az érintett cégeket kifi­zetésre. Harmadrészt a csődkérelmek jóval na­gyobb részét vonják vissza, miután az adós mégis fizet. A vizsgált másfél esztendő­ben az építőipari cégeknek közel 3 százaléka került ne­héz helyzetbe. Miközben az egészségügyben, mezőgazdaság­ban a tulajdonosok önszántuk­ból - végelszámolást kezdemé­nyezve - döntenek a cég megszű­nése mellett, az építőiparban ál­talában a hoppon maradt hitele­zők miatt kell lehúzni a rolót Tolna a középmezőnyben A főváros mellett Vas és Győr- MosonSopron megyében van az át­lagosnál jóval kevesebb gond a hi­telek fizetésével. Tolna megye a kö­zépmezőnyben van, míg a csongrá­di, szabolcsi cégeket fenyegeti leg jobban a fizetésképtelenség. GAZDÁLKODÓ OLVASÓINK KÉRDEZTEK A bioméz. a tejtermelés és az erdőgazdálkodás Olvasóink közül gyakran keresnek meg bennün­ket gazdálkodásukat érintő kérdésekkel. Mauthner Ilona Hogy lehetne még eredménye­sebbé tenni a méhészkedést? Se- gítene-e, ha biotermék lenne a méz? A hazai biotermékek előállí­tását felügyeli a Biokontroll Hungária Kft., tőlük kaptuk a következő tájékoztatást: a ha­gyományos termelésről való át­állás ideje legalább egy év. Fon­tos, hogy ezalatt a viaszt kicse­réljék. Csak a teljes csere után lehet a méhészetet ökológiai szempontból megfelelőnek te­kinteni és csak a csere után pergetett méz lehet biotermék. A frissen kiépített szűz- és első osztályú lépekből történhet az első átállt évben a pörgetés. Érdemes-e a jövőben is tejter­meléssel foglalkozni? - kérdezte több olvasónk is, arra hivatkoz­va, úgy hallották, szigorodnak a tejátvétel feltételei. Igaz-e, hogy csak az extra minőségű te­jet ismeri el az unió? - kérdezte bátaszéki olvasónk.- Nincs lényeges változás, továbbra is az 1/2003-as FVM- ESZCSM közös rendelet van érvényben. Ez a nyerstej mi­nőségével, a minőség vizsgála­tával és a különböző tej alapú termékek gyártásával, vala­mint forgalomba hozatalával foglalkozik. Az azonban to­vábbra is tény, hogy elsősor­ban az extra minőségű tej ter­melését ismerik el. Erre ha­zánkban is évek óta töreked­tek, hiszen amikor a termelés mennyiségi támogatására már nem kaphattak pénzt a gazdál­kodók, a minőséget javító bey ruházásoktól legfeljebb akkor vonták meg átmenetileg a tá­mogatást, amikor a pályázati pénzek az adott évben elfogy­tak. (Az uniós országokban a nem megfelelő minőségű tej élelmezési célokra nem hasz­nálható fel.) Regölyi, tamási olvasóink az erdőtelepítés támogatásáról ér­deklődtek.- Az uniós pénzzel is megse­gített erdőtelepítési program alap- és kiegészítő támogatás­ból, ápolási támogatásból, va­lamint jövedelempótló támoga­tásból áll össze. Az újdonságot főként az utóbbi jelenti, ugyan­is az unió kiegészítő, vagy plusz támogatást ad azért, hogy kárpótolja azokat, akik­nek kiesése keletkezik abból, hogy az erdősítés miatt a terü­leten abbahagyták a mezőgaz­dasági termelést. GTtMiI Negyvenmilliárdos agrárhitel euróbán A kormány a Magyar Fejlesz­tési Bankon keresztül 40 mil­liárd forintos agrárhitelprog­ramot indít, amelyet euróbán vehetnek fel a kis- és közép- vállalkozások. Továbbra sem változik a sertés felvásárlási ára a 25/2004 (in. 3) FVM rende­let szerint, a francia, a né­met, a holland, a spanyol, va­lamint a dán felvásárlási át­lagárak figyelembevételével, az E minőségi osztályra, a hasított sertéshús kilója to­vábbra is 370 forint. Az ár áfát nem tartalmaz. Megjelent jogszabályok: társfinanszírozás A MAGYAR közlöny 173. szá­mában olvasható a 164/2004. (XI. 19) FVM rendelet, a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv alapján a központi költségve­tés, valamint az Európai Me­zőgazdasági Orientációs és Garancia Alap Részlege társ­finanszírozásában megvaló­suló, a félig önellátó mező- gazdasági üzemek szerkeze­tének átalakításához nyújtott támogatás igénybevételének részletes szabályairól szóló 145/2004. (IX. 30) FVM ren­delet módosítása. A 175. szám tartalmazza a növényvédelmi igazgatási szolgáltatási díjakat. i FOTÓ: GOTTVALD KÁROLY

Next

/
Oldalképek
Tartalom