Tolnai Népújság, 2004. november (15. évfolyam, 255-279. szám)
2004-11-04 / 257. szám
FOTÓ: GOTTVALD KÁROLY TO LNAI NÉPÚJSÁG - 2004. NOVEMBER 4., CSÜTÖRTÖK GAZDASÁGI TÜKÖR Évről évre kevesebb paprika terem gazdaság Az ár változatlan, a költségek nőnek Évről évre egyre kevesebben foglalkoznak Tolna megyében üzletszerűen fűszerpaprikával. Ennek oka, hogy a felvásárlási ár évek óta változatlan, míg a költségek folyamatosan növekednek. Mauthner Ilona A fűszerpaprika olyan növényünk, amely ma már nem hiányzik egyetlen háztartásból sem, mindennaposán használt ízesítővé vált. Tolna megyében nagyon sok kiskerttel rendelkező család termeli meg a saját háztartásában nélkülözhetetlen fűszernövényt, de üzletszerűen csak kevesen foglalkoznak vele. Bogyiszló környékén viszont alig van család, amelynél ne lehetne megvásárolni az ízre, színre kellemes törtpaprikát. Közülük az egyik termelő Lénárt Benjamin és családja, ahol már hosszú évek óta hagyománnyá vált a paprikatermesztés. Az idén 3,5 hektáron foglalkoztak paprikával, de volt idő, amikor 5 hektárnál nem volt kisebb területük, jövőre viszont csak 2 hektárban gondolkodnak. A folyamatos csökkentésnek az az oka, hogy beszűkült a piac, mondta Lénárt Benjamin. A család számára is nagy változást jelentett az idei esztendő, hiszen nem volt lehetőségük a HACCP rendszert kiépíteni, így a megtermelt fűszernövényt bérben szárítják, illetve daráltatják, a törtpaprika forgalmazását viszont megtartották maguknak. Elsősorban közétkeztetéshez, vendéglátásban, húsfeldolgozóknak értékesítik. Kiegészítő tevékenységként foglalkoznak sokan fűszerpaprikával Külföldön is keresik a magyar paprikát A magyar fűszerpaprikát a világ mintegy 40 országában ismerik és kedvelik. Hazánkban az utóbbi években 6 ezer hektáron termelik, és így 5-6 ezer tonna őrleményt állítanak elő. Ennek a mennyiségnek a felét exportálják, a többi viszont a hazai fogyasztók asztalára kerül. Tavaly a legnagyobb fogadó ország Németország volt, 30 százalékos részaránnyal. Jelentős vásárlóink közé tartozik még Ausztria, Hollandia, Szlovákia és Románia. A termesztést és az ehhez kapcsolódó munkákat - palántázást, kapálást, öntözést, a növény védelmét, valamint a szedését - munkahely mellett, mintegy másodállásban, kiegészítő tevékenységként végzik. A paprika ára is változó, a nyers fűszerpaprika kilójáért 60-90 forintot, míg a törött változatáért, kisebb tételben: 1800- 2000 forintot, kereskedelmi tételnél 1000 forint körül fizetnek a vásárlók. A szőlő, a bor és a kereslet: az árak törvényszerűen alakulnak mezőgazdaság Az is baj, ha sok termett, az is, ha kevés November első felében befejeződik a szüret. A szakemberek máris azt állítják, rendkívüli év volt az idei. A csapadékos, hűvös nyárelő alaposan feladta a leckét a termelőknek, kétszer any- nyit kellett permetezni, mint egy másik évben. Ez rendkívüli kiadást jelentett a gazdáknak, akik akkor még abban bíztak, majd a felvásárlási árak kompenzálják a gondjaikat. A szüret elején még minden biztatónak tűnt, bár már az gyanút keltett, hogy a felvásárlási árakkal csak nem akartak „kirukkolni” a feldolgozók képviselői. Szinte sokkszerűen érte a termelőket a hír, míg tavaly 84 forintot adtak egy kiló kékfrankosért addig az idén 50-et (volt, ahol csak 45-öt), illetve a 180 forintos cabernetért 70-et (van, ahol csak 60 forintot). Sárosdi Ferenc szekszárdi borász szerint az idei helyzetet nem könnyítette meg, hogy sokkal több szőlő termett, mint egy áüagos évben. Ez a piacot duzzasztotta fel és részben ez is hozzájárult a felvásárlási árak zuhanásához. Azok a termelők, akik a termésüket saját maguk dolgozzák fel, sokkal jobban figyeltek a terméskorlátozásra, így nekik a minőséggel nincs is gondjuk. Ugyanakkor a piacon megjelenő többletbor nekik is gondot okozhat. Sárosdi Ferenc elmondta, pincészetüknek jó a kapcsolata a kereskedőkSzőlőkombájnnal szedték a szőlőt Fácánkerten is kel és bíznak abban, hogy nem lesznek értékesítési gondjaik. Az viszont sajnálatos, hogy a mai napig sem működik megfelelően az ellenőrzés, mellyel a gyanúsan olcsó borokat tudnák kiszűrni, melyek elárasztják a bevásárló-üzletek polcait - mondta a borász. Horváth Csaba, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának elnöke szerint az ország minden borvidékén gondot okozott, hogy több szőlő termett, mint amire számítottak. Különösen a kék szőlő ára esett vissza, ennek oka, hogy a pár éve, támo2004: 2003: 2000: Szüreti terminátor Az idén mind a tolnai, mind a szekszárdi borvidéken egyre több területen használták a szőlőkombájnt. A gép előnye, hogy 8-10 óra alatt akár 10 tonna szőlőt is le tud szedni és olcsóbb is, mint a kézi szedés. Egy hektár költsége terminátorral 70 ezer forint körül alakul, míg a kézi szüretelésnél akár 130 ezer forintot is kifizet a termelő, ha a szürethez szükséges eszközöket bérli. Lehet vele éjszaka és esőben is dolgozni. gatással telepített ültetvények többsége most kezdett teremni és több van belőle, mint amire igény mutatkozik. Horváth Csaba szerint a termelők ebből a bizonytalan helyzetből csak pinceszövetkezetek vagy termékértékesítő szövetkezetek létrehozásával tudnának kilábalni, így ugyanis alkalmuk lenne az ösz- szefogásra, az árak meghatározására, ennek hiányában marad a teheteüenség, mely nem vezet sehová - mondta az elnök. A Liszt Pincészet (a Szekszárdi Mezőgazdasági Rt. pincészete) 230 hektár szőlő- ültetvénnyel rendelkezik. A termés zöméből saját feldolgozójukban készítenek bort, egy kevés szőlőt (olaszrizlinget) viszont értékesítettek az idén. Gál József, a pincészet vezető borásza kérdésünkre elmondta, a közép és kései érésű szőlők jó minőséget produkálSzőlők, árak, évek 30-40 40-45 45-50 kékfrankos meriot 60-45 50-55 75-85 90-130 80 90 150-200 tak, igaz nem sajnálták leritkítani a termést. Ehhez a kisebb termelőknek is hozzá kell szokniuk, ha jó termést szeretnének. Azt is sajnálatosnak tartja a borász, hogy a hazai termelők mindig a külföldi divat után kullognak, mert amikor ott divat lett a cabernet és a meriot, nálunk is gyorsan azt ültettek. Mára beérett a szőlő és ebből a két fajtából akkora a kínálat, amit már nem bír el a piac. A kisebb szőlősgazdák többségét nehéz meggyőzni arról, ha túl szeretnék élni a bor- és szőlőpiacon megjelenő túlkínálatot, szövetkezniük kellene - közös feldolgozót, értékesítési lehetőséget kiépítve. Arra hivatkoznak ugyanis, akinek nincsenek anyagi tartalékai, azzal senki sem akar szövetkezni, akinek meg van borászata, piaca, az meg inkább egyedül próbál boldogulni. Még pár nap és befejeződik megyénk két borvidékén - a szekszárdin és a tolnain - az idei szüret. Sok termett, a minőség sem rosszabb az átlagosnál, ennek ellenére úgy tűnik, a termelők többsége elégedetlen, mert rég nem tapasztalt alacsony árat ajánlottak a felvásárlók a szőlőért. Mauthner Ilona Pénz majd a vitás ügyek után támogatás Tolna megyében hétezer gazdát érint Piac, kínálat, felvásárlás: kedvezőbbek az előrejelzések A múlt héten beszámoltunk arról, hogy megkezdődött a területalapú támogatások kifizetése. Ezt követően olvasóink közül többen is telefonáltak és kérdéseket tettek fel a témával kapcsolatban. Ezekre próbáltunk választ keresni. Több mint húszezer gazda már megkapta az uniós területalapú támogatást, pontosabban annak 80 százalékát, ennyit fizet ki ugyanis a minisztérium. Milyen sorrendben fizetnek, kérdezték többen is. Első körben azokat a termelőket vették előre, akiknek a beadott igényeiket az MVH (Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal) már ellenőrizte és az adott blokkban nincs vitás kérdés. Ez azt jelenti, hogy az egy blokkhoz tartozó gazdák mindegyike (van, ahol több, van, ahol kevesebb embert érint) pontosan annyi földterületet regisztráltatott, amennyi az adott blokkra meg volt adva. Ahol ez nem egyértelmű, ott először azt kell tisztázni, ki írt be nagyobb területet, mint amennyi valójában jár neki. Csak ezt követően juthatnak a többiek is a támogatási összeghez. A területalapú támogatás 80 százaléka 14 400 forint, hektáronként, míg a fennmaradó 3300 forintot majd januártól kapják meg az érintettek. Ez az összeg vonatkozik minden regisztrált földterületre. Ugyancsak januárban kapják meg a gazdák a nemzeti támogatást is, ami a GOFR (gabona, olaj, fehérje, rost) növények után, hektáronként 35 ezer, míg a kertészeti kultúrák, rétlegelő esetében 12 ezer forint. A támogatások igényléséhez nem kell a termelőknek semmit tenniük, ha idén tavasszal regisztráltatták magukat az MVH-nál, a pénz ugyanis automatikusan megérkezik a bankszámlájukra, amit a regisztrációval egy időben meg kellett adni. (Aki a bankszámlaszámot elmulasztotta megadni, sürgősen pótolja.) Elég kimenni a szekszárdi, a bonyhádi, vagy a paksi piacra, máris tapasztalhatjuk, hogy egy tojásért 23 forintot is elkérnek az árusok. Kínálat azonban van bőven, így jelentős áremelkedés nem várható. A tehéntejpiacon szeptemberben és októberben a felvásárlási árak 59-64 F^/llter körül alakultak. Tejipari szakemberek véleménye szerint az idén 1,5 milliárd kg tej felvásárlásával számolhatunk. Az előrejelzés szerint a nyers tehéntej ára az elkövetkező időszakban stagnálni fog, 2005 közepére literenként 60-62 forint termelői ár kialakulása várható. A tejes és pecsenyebárány piacán emelkedtek a termelői árak. A hónap közepén Tolna megyében a legjellemzőbb felvásárlási áüag- árak a következőképpen alakultak: tejes bárány (16-20 kg) 700 Ft/kg, pecsenyebárány (24-27 kg) 660 Ft/kg, pecsenyebárány (35-40 kg, kos ivarú) 500 Ft/kg. A tyúktojáspiacon szeptemberben a kereslet-kínálat egyensúlya miatt a termelői árak alapvetően nem változtak. Az étkezési tojás ára 20 és 26 forint között mozog. Az uniós szabályok betartása sok gondot okozott a tojástermelőknek. A regisztrációs kódok közül a csomagolási számsor megszerzése akadályokba ütközik még ma is. A tojáshéjra egy, a termelőre vonatkozó regisztrációs szám kerül, és fel kell tüntetni a felhasználhatóság határidejét is. Ez utóbbit azonban csak olyan csomagolóállomás kaphatta meg, amely többek között hűtött raktárral és válogatóberendezéssel rendelkezik. A tojáspecsételés kötelezettsége alól így mentességet kaptak a legfeljebb 350 tyúkot tartó termelők, az élelmiszeripari feldolgozásra szerződés alapján értékesítők, valamint a tojást helyi zöldség-gyümölcs piacon kínáló gazdák. FOTÓ: GOTTVALD KÁROLY
