Tolnai Népújság, 2004. november (15. évfolyam, 255-279. szám)
2004-11-30 / 279. szám
TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2004. NOVEMBER 30., KEDD 7 GAZDASÁGI TŰKOR Agrármeteorológia: kedvező időjárás A héten az évszakhoz képest enyhe, de csapadékos időjárásra számíthatunk. Megyénkben lényegében befejeződött a kukorica betakarítása, így a szántóföldi munkák, a talaj előkészítése, szántása most a legfontosabb feladat Az őszi vetésnek kedvezett az időjárás, megerősödve várhatja a fagyokat. Támogatási igény ötmillió hektárra November 20-ig a területalapú támogatást az uniós alapból 60 ezer gazdálkodó kapta meg. Hazánkban 4,335 millió hektár jogosultsági területet határozott meg az Európai Unió, ezzel szemben a gazdálkodók közel 5 millió hektárra jelentettek be igényt. Eddig nyolc és fél ezer gazdálkodót ellenőriztek műholdas felvételek alapján és kiderült, hogy a beadott területalapú támogatási igények 27 százaléka hibás. Mint ismert, ebben az évben az unióból érkező támogatások 80 százalékát fizetik ki, a fennmaradó 20 százalékot a hibák kiszűrése után folyósítja a hivatal. Új rendelet a növényvédő szerekről A Magyar Közlöny 162. számában olvasható az 1/2004. (XI. 5.) EüM-FVM együttes rendelet a növényekben, a növényi termékekben és a felületükön megengedhető növényvédő-szermara- dék mértékéről szóló 5/2002. (II. 22.) EüM-FVM együttes rendelet módosításáról. Átlag felettiek a földbérleti díjak keresleti piac A jó minőségű termőföld itthon is kelendő Változatos a külterületi földek piaca, vannak megyék, sőt, ezeken belül körzetek, amelyekben folyamatos a kereslet, és a kínálat is megfelelő. De nem ez a jellemző. Eladni nehezebb, mint bérbe adni. Mauthner Ilona TOLNA MEGYÉBEN Dombóvár, Tamási, Alsónyék, Tolna, Bo- gyiszló, Felsőnána, Bátaszék és Szekszárd környékén szántóra a jelenlegi kínálatnál nagyobb a kereslet Ugyanakkor a rét, legelő kevésbé kapós - mondta Nagyné dr. Naszádos Katalin ingatlanügyekkel foglalkozó szekszárdi ügyvéd. Az érdeklődők közül többen is befektetési szándékkal nézegetik a földeket, természetesen számít az aranykorona-érték, a terület megközelíthetősége, a környezet, illetve, mennyire könnyű bérbe adni a területet Átlagosan aranykoronánként 10-15.000 forint között alakul a vételi ár, ez általában 300- 400 ezer forintot jelent, hektáronként Megyénkén belül is vannak drágább földek, például Bátaszék vagy Szekszárd környékén, ahol egy hektár gyümölcsösért, szőlőért egymillió forintot is megadnak. Sőt, az olyan szántóföldért, melyre szőlőt kívánt telepítem a vásárló (jó fekvésű, magas aranykoronaértékű) hektáronként 500 ezer forintot adtak Bátaszék határában. Mi a helyzet a többi megyében? Bács-Kiskunban túlkínálat van szőlőből, - mondta Pohán- kovics János borász. Sükösd, Nemesnádudvar környékén 600 Hogyan lesz nyereséges a magyar kukoricatermeszto v, — % 'A A nyugat-európai átlag 9,1 tonna hektáronként. A magyar átlag 6,3 tonna/hektár. Nem érdemes többé a „költségtakarékos”, de alacsony hozamú technológiákkal kísérletezni. r V * A Pioneer javasolja: hektáronként arasson minél nagyobb termést. A Pioneer ma a világ vezető' vetőmag-nemesítő és forgalmazó cége. Mert 1926 óta mindig a gazdálkodóknak magas hasznot hozó ajánlattal áll elő. Nemesített fajtáinkat hazai körülmények között, hazai gazdaságokban teszteljük. %=■■ * Hibridjeinket aszerint fejlesztjük és ajánljuk, amit a hazai föld és adottságai megkívánnak? Kérdése van? Segít a Pioneer agronómiái tanácsadó rendszer! Egyetemekkel, főiskolákkal és szakintézményekkel együttműködve flka növénytermesztés valamennyi fázisában segítünk a lehető legjobb terméshozam elérésében. Aki csak eladni akar, az csak a maga hasznát nézi. Aki a gazdálkodó sikeréért dolgozik, az szövetségesként tekint Önre. A Pioneer számára kulcskérdés, hogy kísérleteink hitelességét az ISO 9001 Minőségbiztosítási Rendszer szavatolja- kukorica tápanyag-reakciós kísérletek,- kukorica toszámreakciós kísérletek.- kukorica vetésidő kísérletek,- kukorica tartam kísérletek,- kukorica herbicid érzékenységi kísérletek. 1- napraforgó toszámreakciós kísérletek, \- napraforgó vetésidő kísérletek. T AZ. ADATOKAT, TANULSÁGOKAT ÖRÖMMEL OSZTIUK MEG Ö\> Tekintsen a jövőbe. A Pioneer fajták sikert teremnek Önnek. /Gg\ PIONEER, AjÍZ-ZZJ a Dupont Company Területi képviselőink az Ön rendelkezésére állnak: Molnár Géza 06 30 932-6243 Technológia, mellyel sikert arat! Ön is tart a kukoricabogártól? Ezért indult a Diabrotica program! Ma az egyik legnagyobb kihívás a kukoricabogár okozta kártétel és az ebből adódó tér máskiesés. A Pioneer ezért 2003-ban olyan 3 éves kísérleti programot indított, amely eredményeinek figyelembevétele f \ nagyságrendekkel teszi ' • % biztonságosabbá a termesztést a hazai eazdáknak. Ki mit vet, úgy arat: garantált Pioneer vetőmagminőség Ön jogosan várja el, hogy csak kiváló minőségű vetőmag kerüljön forgalomba, mert tudja, hogy a legjobb fajta is megbukhat a gyenge vetőmagminőség miatt. Ezért hozta létre magyarországi vetőmagüzemét a Pioneer. Az évről évre fejlődő szarvasi üzem 2004-re a világ legnagyobb vetőmagüzeme lett. ezer forintnál nem adnak többet egy hektár ültetvényért A szántóföldnek ennél jóval nyomottabb az ára. Sok a parlagterület a megyében, ez is jelzi, hogy van egy réteg melynek földterülete ugyan van, de nem tud mit kezdeni vele. Ugyanakkor sok függ a régió vállalkozó kedvétől. Azokon a településeken ahol van egy-két sikeres mezőgazdasági vállalkozó, a földet is jobban megbecsülik és magasabb árat is kínálnak érte - mondta Po- hánkovics János. ÁÜag feletti földárakat Fejér, Győr- Sopron, Pest, Tolna, Veszprém és Zala megyékben találunk. A földforgalomban az átla- gos tulajdoni ár hektáronként 580 ezer forint volt, míg a legmagasabb ár tízmillió, a legalacso- nyabbé pedig tízezer forint a már említett megyékben. A földbérleti díjak megyénkben: az átlag húszezer, a legmagasabb 50 ezer, a legalacsonyabb 4 ezer forint hektáronként. Mi a helyzet az unióban? Ha mindenáron hasonlítani szeretnénk a hazai földárukat az uniós árakhoz, akkor a szakemberek szerint tízes szorzóval kell számolni Vagyis, ha nálunk 300 ezer forintot adnak egy hektárért, akkor a szomszédos osztrákoknál az megér 2 millió forintot is. Európában az átlagosnál is többet adnak Hollandiában, Belgiumban, Dániában és Németországon belül Bajorországban a szántókért Mélyponton a sertéstartás uniós prés Telepek zárnak be, az olcsóbb külföldi hús kelendőbb Ismét csökkent megyénk sertésállománya, már a 230 ezres számot sem éri el, de az még megdöbbentőbb adat, hogy a helyi gazdák tavaly közel egy- milliárd forintot buktak a tevékenységükön. Egyre többen döntenek úgy, nem termelnek veszteséget, abbahagyják. Akik a nehézségek ellenére talpon maradtak, abban bíztak, hogy emelkedni fognak a felvásárlási árak, de ismét csalódniuk kellett. Mauthner Ilona Megyénkben az elmúlt tíz évben közel a felére esett vissza a sertéstartás - mondta Perjés Csaba falugazdász. Ez a folyamat akkor indult el, amikor sorra váltották ki az emberek az üzletrészeiket, és az állattartó telepek ennek áldozatául estek. Ahol megmaradt a sertéstelep, ott az állományt csökkentették. A falugazdászt igazolják a megyei statisztikai hivatal adatai is, évről évre egyre kevesebb lett a sertések száma, a félmillióról mára a 230 ezres darabszámot sem éri el. A sertéstartók egy olyan időszakban jutottak a csőd szélére, amikor az EU-s állatjóléti és környezetvédelmi előírásoknak kellene megfelelniük, eleget tenniük. Nem leépíteni, hanem fejleszteni kellene a sertéstenyésztést egy olyan országban, ahol ennyi jó minőségű gabona áll rendelkezésre - állítják a szakemberek. Dániában, ahol úgy kell megvásárolni a tartáshoz szükséges takarmányt, nagy hagyománya van a húsfeldolgozásnak, hazánkban pedig, ahol minden adva lenne, úgy tűnik, mindez megoldhatatlan. Soltész Gyula, a Naki Mezőgazdasági Rt. vezérigazgatója szerint az uniós gazdák azért vannak előnyben, mert ott a sertéstartók tulajdonában van a feldolgozóipar. így nemcsak az állattartáson van hasznuk, hanem a kereskedelemben is van nyereségük. A jelenlegi helyzetben a hazai sertéstartásnak az erős forint sem kedvez - véli Soltész Gyula - mert ez lehetővé teszi, hogy az uniós országokból viszonylag olcsón kerüljön a magyar boltokba a sertéshús. Más kérdés, hogy milyen minőségű áru érkezik nyugatról. Ezek a készletek az uniós intervenciós raktárakból kerülnek hazánkba - mondta Perjés Csaba -, melyeket még a lejárat előtt igyekeznek értékesíteni. Előfordul, hogy egy-egy nagyobb üzletlánc jelentős mennyiséget rendel belőle, és mire a fagyasztott áru elfogy, már a szavatossága is megkérdőjelezhető. A korrekt az lenne, ha a boltokban feltűntetnék, hogy az adott termék honnan származik. Joga legyen a vásárlónak ahhoz, hogy tudja, mi honnan való, ha például olcsón jut a termékhez, tudja, hogy egy szavatosság lejárta előtti húsból vásárolt be, ami pár nap múlva akár rá is büdösödhet, és nem való házikolbásznak. De ennek feltüntetése sajnos a kereskedőknek nem érdekük. Maróthy Zsuzsa, a Tolna Megyei Állategészségség-ügyi Állomás szakállatorvosa kérdésünkre elmondta: az uniós jogszabályok a forgalmazó és az előállító felelősségét helyezik előtérbe, így, amikor egy hússzállítmány érkezik, a hatóság is csak azt vizsgálhatja, hogy a forgalmazó kitől, mit, mennyit vásárolt. Ha húsfeldolgozókba érkezik áru, akkor másodlagos állatorvosi vizsgálatra is sor kerül, ha fagyasztva érkezik az országba készlet, akkor azt felengedés nélkül szabadna értékesíteni. Szigorú szankciókat, azonnali elkobzást csak akkor rendel el a hatóság, ha a forgalmazó nem tudja igazolni, hogy honnan származik a készlete. A jelenlegi helyzeten tehát a hatósági szigor nem sokat tud változtatni. A hazai sertéságazat a mélyponton van, a gazdák önköltség alatt értékesítenek- tette hozzá Soltész Gyula. Október 12-től megvonták tőlük a minden leadott sertés után járó kétezer forintos támogatást is, és a felvásárlási ár már a 260 forintot sem éri el. A kettő együtt olyan terhet jelent, amit egyre kevesebben tudnak felvállalni. - A megoldást az jelenthetné, ha a hazai gazdák rendelkeznének feldolgozóiparral, vágóhíddal, üzlethálózattal, de ehhez pénz kellene, amiből a legkevesebb van - fűzte hozzá. I