Tolnai Népújság, 2004. november (15. évfolyam, 255-279. szám)

2004-11-11 / 263. szám

Tolnai Népúj ság www.tolnainepujsag.hu » 2004. november 11., csütörtök Ara 79 Ft. Előfizetve 55 Ft XV. évfolyam, 263. szám Nem kukában kellene gyűjteni Ruhagyűjtő konténer Pécsen és Kapos­váron már régóta van. így az ott élők megunt ruháikat kulturált körülmé­nyek között: nem a kukán, mellette és alatta juttathatják el a rászorulóknak. Szekszárdon erre egyelőre nincs re­mény. ► 4. OLDAL A kéményseprő szerencsét hozr de csak akkor, ha beengedik Nem múlik el év, hogy ne ölne a szén- monoxid, a rosszul bekötött kémény vagy más fűtési hibák miatt. Ennek el­lenére még mindig jelentős azoknak a száma, akik nem engedik be a ké­ményseprőt a lakásukba és soha nem ellenőriztetik a fűtőberendezéseiket. ► 4. OLDAL APRÓHIRDETÉSEK 0 GAZDASÁGI HÍREK 8 DIGITÁLIS VILÁG 8 BŰNÜGYEK 10 PROGRAMOK n HOROSZKÓP ti TV-MŰSOR ti REJTVÉNY ii HAJDAN 18 SMS IS IDŐJÁRÁS Mérsékelt délkeleti szél, 12 C° fokos hőmérséklet várható. ►OLDAL Embert próbáló meghívólevél Halmai János szekszárdi lakos Becsén, tehát a testvérvárosban élő rokonát kívánja vendégül látni. Útnak is indí­totta volna a meghívólevelet, ám szó sincs arról, hogy elegendő lenne néhány papírra vetett sor és egy pecsét a polgármesteri hivataltól. ► 5. OLDAL Vigyáznak a postásokra November óta több biztonsági őr teljesít szolgálatot Tolna me­gye nagyobb postáin. Ez is annak a bizton­sági intézkedéssoro­zatnak a része, ame­lyet az év végi forga­lomnövekedés idejé­re vezetett be orszá­gosan a Magyar Posta Rt ► S. OLDAL Skandináv lottó Első számsorsolás: 1, 7,11, 25, 26, 32, 35 Második számsorsolás: 12,13, 27, 30, 31, 33, 34 RÁSZORULNÁK A gyerek előbb növi ki a ruháját, mint az elkopna. De még a felnőttekkel is előfordul, hogy a megunt holmit idő előtt lecserélik. Egy darabig gyűjtögeti az ember a szekrénye alján, majd egy szatyorba hajtogatva odateszi a kuka mellé, jó lesz az még valakinek. Én így szoktam. Bevallom, nem igazán elegáns megoldás. Ennél sokkal jobb az az ötlet, amit Pécsen és Kaposváron már megvalósítottak: konténerekben gyűjtik a ruhákat. Erről a megoldásról megyénkben még nem hallottak, pedig jó az ötlet. Sokan, nagyon sokan rászo­rulnak. MAUTHNER ILONA 770865603043 A Till Eulenspiegel című darabot Temesváron és Nagyszebenben adta elő a társulat: a felvételen Farkas Gergő és Bernd von Bömches Szeri Árpád ERDÉLY Temesváron, Lúgoson és Nagyszebenben lépett fel most záruló erdélyi körútja keretében a szekszárdi Deutsche Bühne Ungarn. A társulat a Willkommen im Kabarét!, a Das Haus auf der Grenze, valamint a Till Eulenspiegel című darabokat mutatta be a közönségnek.- Temesváron a hétszáz fős nagyterem mindhárom elő­adásunkon megtelt, a függöny legördülésekor állva tapsolt a publikum - számolt be a nagy sikerről Frank Ildikó, a DBU igazgatója. - Nagy szeretettel fogadtak bennünket Szekszárd testvérvárosában, Lúgoson, itt egyébként egy nemzetközi fesztivál részeseiként léptünk színre. A zsűri a legjobbaknak járó oklevéllel ismerte el telje­sítményünket Nagyszebenben pedig különleges élményt je­lentett, hogy - híven a szász gyökerekhez - gyakorlatilag mindenki tökéletesen értette a művek szövegét. A csapat számára nem­csak a művészi diadalmenet jelentett maradandó él­ményt, hanem a baráti fogad­tatás és a vendégszeretet is. A nemcsak németül, hanem románul is kifogástalanul be­szélő Frank Ildikó egyébként különleges helyzetben talál­ta magát, hiszen Temesváron szerzett diplomát színművé­szeti tanulmányokból. A vá­rosban megannyi egykori kollégával találkozott, akik személyesen is gratuláltak ahhoz, hogy a tanítványból igazgató lett. Holtponton Bonyhád gazdasága gazdaság Program kidolgozására van szükség Az önkormányzat kezde­ményezésére megtartott fórumon ipari kis- és kö­zépvállalkozások, pénz­intézetek vezetői juthat­tak információkhoz. Pál Ágnes BONYHÁD A gazdasági fóru­mon Potápi Árpád polgármes­ter bevezetőjében megfogal­mazta: az elmúlt esztendők­ben a város gazdasága szegé­nyedett. Családok sokasága került nehéz helyzetbe, csök­kent az adóbevétel, s a holt­pontról nem sikerül elmozdul­ni. Simonné Szabó Éva, az APEH osztályvezetője elmond­ta: a bevallott és visszaigényelt áfa alapján a bonyhádi a me­gye legkisebb gazdasági telje­sítésű körzete. Budai Zoltán, a Tolna Megyei Munkaügyi Köz­pont Bonyhádi Kirendeltségé­nek vezetője arról adott tájé­koztatást, hogy - a rehabilitáci­ós üzemeken kívül - évek óta nem volt munkahelyteremtő beruházás Bonyhádon. Ennek ellenére a különböző progra­moknak köszönhetően a mun­kanélküliségi mutatók a várt­nál kedvezőbben alakultak. A vállalkozások képviseleté­ben többen hangot adtak an­nak a véleményüknek, hogy a talpon maradásukhoz orszá­gosan és helyben is segítségre van szükség. Válás a körjegyzőségtől December 15-ig kellene rendeznie tartozását Udvarinak a kölesd- kistormási körjegyző­ség felé. Erről hozott el­vi határozatot Kötesd és Kistormás képviselő­testülete. Udvari más­képp látja. Steinbach Zsolt UDVARI-KÖLESD Kocsis György, Kölesd polgármeste­re elmondta, hogy a három éve" a körjegyzőséghez tarto­zó Udvari az elmúlt években mindig tartozott kisebb-na- gyobb összeggel a körjegyző­ségnek. Most, hogy Udvari ki akar válni, azt várják, hogy a község rendezi 900 ezer fo­rintos számláját, ami Kölesd szerint csak a tőketartozás, a kamatoktól pedig hajlandóak eltekinteni. Peszt Attila, Udvari polgár- mesterének' álláspontja az, hogy ők nem tartoznak a körjegyzőségnek. Úgy látja, a körjegyzőségnek járó ki­egészítő állami támogatásból az udvari polgármesteri hi­vatal egy fillér működési költséget nem kap, azon - a jegyző juttatásainak levoná­sa után - csak Kölesd és Kis­tormás osztozik. Kocsis György viszont arra hívja fel a figyelmet, hogy a körjegy­zőséghez csatlakozó harma­dik település után (Udvari) már jóval kevesebb állami kiegészítő támogatás jár, mint a társulás első két tag­jának, így nem igazságos egyenlően elosztani ezt az ál­lami pénzt. Peszt Attila azzal is érvel, hogy a szakadáti körjegyző­ségbe, ahová csatlakozni kí­vánnak a kiválás után, kb. egymillió forinttal keveseb­bet kell majd átutalniuk. Ko­csis György pedig azzal: kö­vetelésük a körjegyzőség költségvetése alapján áll fenn, amit korábban Udvari is elfogadott. Udvari a közigazgatási hi­vataltól kér állásfoglalást az ügyben. Nincs más választás, működjön húsz évvel tovább! atomerőmű A gazdasági bizottság támogatja az üzemidő-hosszabbítást Vida Tünde PAKS Az Országgyűlés Gazda­sági Bizottsága támogatja a paksi atomerőmű üzemidejé­nek meghosszabbítását, és annak szükségességét, hogy a társaság állami tulajdonban maradjon. Ezt azt követően foglalták írásba, miután a paksi atomerőműben tartott ülésen meghallgatták a vezér- igazgató beszámolóját. Dr. Ko­csis István elmondta: a vizs­gálatok igazolták, minden biz­tonsági követelmény teljesít­hető, műszakilag megoldható, gazdaságos az üzemidő húsz évvel történő megnövelése. A blokkok továbbüzemeltetése nem jelent felesleges kocká­zatot.- A műszaki állapotnak a 2037-ben történő leállításkor is olyannak kell lennie, mint most - mondta dr. Kocsis Ist­ván. - Az atomerőmű üzem­ideje meghosszabbításának nincs ésszerű és célszerű al­ternatívája - szögezte le, miu­tán bemutatta: minden más energiafajta felhasználása több költséggel jár. Beszámolt arról, hogy a 2-es blokkon lé­vő sérült üzemanyag eltávolí­tására a mostani számítások szerint a jövő év második felé­ben kerül sor, de - mivel nincs szó munkaversenyről - nem sürgetik azt. A hatóság­gal együtt folyik ennek előké­szítése. A kettes blokk decem­ber végéig kapott engedélyt az üzemelésre, akkor leállít­ják és elvégzik rajta a négy­évente szokásos nagyjavítást, amely körülbelül száz napig tart. Ha ezt sikeresen befeje­zik és megoldják az üze­manyagátrakás kérdését, megkapják az engedélyt a működésre, amely már nem átmeneti időre szól - mondta az Országos Atomenergia Hi­vatal szintén jelen lévő fő­igazgatója, dr. Rónaky József. (További részletek a 3. olda­lon.) Épületek és energia: szabványon belül Szeri Árpád TENGEUC Az EU vonatkozó ha­tározatának megfelelően 2006. január elejéig törvényi hátteret kell biztosítani az épületek energiaauditálá- sának végrehajtására. Ez ma­gyarul annyit tesz, hogy min­den egyes épületről úgyneve­zett tanúsítvány készül: ez a dokumentum rögzíti, hogy mennyi a létesítmény ener­giafogyasztása. Ez az érték egy hamarosan kidolgozandó alapértékhez vi­szonyul, s ilyen módon azon­nal kiderül, hogy egy-egy épü­let mennyivel lépi túl a meg­engedett energiafogyasztást, tehát a rá vonatkozó szab­ványt. Az auditálási folyamat leve­zénylésében komoly szakértői szerep vár a Magyar Mérnöki Kamarára, mely szerveződés tegnap tartotta választmányi ülését Tengelicen. Erdélyi turnén a szekszárdi Német Színház

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom