Tolnai Népújság, 2004. október (15. évfolyam, 230-254. szám)

2004-10-01 / 230. szám

TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2004. OKTÓBER 1., PÉNTEK ALMANACH 2004 KISDOROG 7 Tudnivalók, látnivalók Kisdorog környéke brorv ko­ri emlékekben gazdag. Idő­számítás előtt a IV. század­ban keleti szkíta népeknek, az avarkorban a keltáknak volt meghatározó szerepük ezen a területen. A rómaiak korából 1984-ben 12 sírt tár­tak fel. A honfoglalás után a település a Gut-Kelet nem­zetség birtoka volt. A közép­korban virágzó település. A török uralom alatt teljesen elpusztult. Dőry László 1720 és 1730 között német- országi sváb családokat tele­pített a községbe. Az 1800- as években a lakosság nö­vénytermesztéssel és állat- tenyésztéssel foglalkozott. Jelentős volt a dohányter­mesztés és különösen jó hí­re volt a szarvasmarha-te­nyésztésnek, neves volt a kézművesség is. Az I. és a II. világháború a falu lakói közül sok áldozatot követelt. A n. világháborút követően a német családok nagy ré­szét kitelepítették, helyükre bukovinai székelyek és fel­vidéki magyarok érkeztek. A községet Tamás Meny­hért bukovinai székely származású író kisregényei tették híressé. A plébánia és a templom A plébánia 1793-ban épült, a kőtemplomot 1809-ben szentelték fel. Mindkettő a Dőry család jelentős támo­gatásával épült. A templom védőszentje Szent Lőrinc, ezért a templombúcsút az augusztus 10-hez legköze­lebb eső hét végén tartják a faluban. Plébánosok Kisdorogon: P. Teschauer Márton (ferences, 1793­1815) , Hesz János (1815­1816) , Mandl Mihály (1816- 1862), Maronics Mihály (1862-1871), Molnár János (kerületi jegyző, 1871-1874), Dallmann György (1874- 1894), Fekete Ágoston (1894-1895), Plank Kamill (tanfelügyelő, 1895-1898), Péwald Vilmos (1898-1916), Than Nándor (1917-1825), Reif József (1925-1945), Szinger József (1945-1989). Á szolgálatot a zombai plé­bániáról Demse Péter látta el 1989-től 1995-ig, a tevell plébániáról Baráth József 1995-től 2000-ig, jelenleg Simon János teveli plébános teljesít szolgálatot. Kényelmes, külföldi kapcsolatokat ápoló település A Völgység egyik kistele­pülése Kisdorog. A legkö­zelebbi várostól, Bony- hádtól tizenhárom, a me­gyeszékhelytől, Szek- szárdtól harminchárom kilométerre található. Kisdorogon 275 házszám van, lélekszáma jelenleg 893 fő. Mint Höffler János polgármes­ter mondja, sajnos elöregszik a község lakossága. Hatvan-hat­vanöt házban egy-két, hetven év feletti idős ember él. Szeren­csésnek tartja azonban, hogy az elvándorlás megállt, egyre több fiatal marad otthon. A kisdorogiak nagy része Szekszárdra és Bonyhádra jár dolgozni, emellett az önkormány­zatnál és intézményei­nél, a teveli Kossuth Mezőgazdasági Szövet­kezetben és néhány vál- Höffler lalkozónál találnak munkát. Höffler János tájékoz­tatása szerint az elmúlt egy év­tizedben minden feltételt sike­rült megteremteni ahhoz, hogy a lakosság kényelmes, 21. szá­zadi életmódot élhessen. Kiépí­tett ivóvíz-, telefon-, csillagpon­tos kábeltelevízió- és gázháló­zatuk van. Az idén fejezik be a falu életének egyik legnagyobb beruházását: a szennyvízcsa­torna-hálózat elkészült, a szennyvíztisztító telep - kor­szerű, környezetkímélő megol­dással, a Körte-Organica Rt. ki­vitelezésében - megépült, pró­baüzemét néhány napon belül megkezdik. A közeljövő tervei között a beruházások alatt megrongálódott utak, járdák burkolatának javítása, a vízel­vezető árkok rendbetétele sze­repel. A falu nagyságrendjé­hez képest Kisdorogon számos civil szervezet működik, amelyek fon­tos szerepet töltenek be a település életében. Nagy múltú a Kisdorog MEDOSZ Sport Egyesü­let, a Blau Enzian Német Nemzetiségi Hagyo­mányőrző Egyesület, táncosai sok megyei és országos rendez­vényen lépnek fel, működik a Székely Népdalkor, a Kisdoro- gért Magyar-Német Kulturális Kisdorog látképe Egyesület, valamint a Kisdorogi Gyermekekért Alapítvány. Mind a civil szervezetek, mind az önkormányzat jó kapcsolato­kat építettek ki a községből kite- lepítettekkel. Két-évenként ta­lálkozót tartanak. Az elszárma­zottak jelenleg a templom fel­újítására gyűjtenek. A németor­szági Obergu-riggal több mint fél évtizedes testvérkapcsolata van Kisdo-rognak, ahonnan több alkalommal érkezett támo­gatás: német nyelvű könyveket és iskolai felszereléseket küld­tek ajándékba. A települések képviselő-testületei kölcsönö­sen látogatják egymást. A leg­közelebbi közös programra a meghívást Harald Bayn, Ober- gurig polgármestere már eljut­tatta Kisdorogra. A jó kapcsola­toknak köszönhetően többen vettek ingatlant a Németország­ból érkezők közül. Ki szülői há­zát vásárolta vissza, ki nyaraló­nak alakította ki a megvásárolt épületet. Bár összkomfortos a település, a kisdorogiak jó gaz­dák módjára szépítik környeze­tüket, a falusi turizmus még nem jellemző nálunk, mondja Höffler János. A község vi­szonylag messze van a gyógy­fürdőktől, a sok látnivalóval szolgáló nagyobb városoktól. A lakosság életmódja, a családi házak elrendezése még nem al­kalmazkodott a falusi vendéglá­táshoz. A polgármester reméli, hogy idővel ebben is előrelépés történik. János Játék minden mennyiségben leszthessék. Német nemzeti­ségi óvodaként működnek. A kisgyermekeket már egy­éves kortól igyekeznek meg­ismertetni a közösségi élet­tel. Az úgynevezett „ringató” program keretében heti egy alkalommal a szülők elhoz­hatják őket az óvodába. Ne­velési programjuk tevékeny­ség központú, amelynek kö­zéppontjában a játék áll. Na­gyon jó kapcsolatuk van az iskolával. Az óvodások és is­kolások kölcsönösen látogat­ják egymást, sokszor együtt adnak műsort a falu ünnepe­in. Ugyancsak jó .az együtt­működés a szülői munkakö­zösséggel. Közös rendezvé­nyeik bevételét a gyerekekre költik, játékot vásárolnak, ki­rándulásokat szerveznek be­lőle. Ennek köszönhetően ju­tottak el többek között Buda­pestre, Veszprémbe, Duna- szekcsőre. Az óvoda épülete az utcáról nézve jellegzetesen kisdoro­gi, sváb, tornácos parasztház hangulatát idézi. Az oszlo­pok között csüngő virágok sokasága nyújt üdítő lát­ványt. A falunak már 1934- ben volt kisdedóvója, akkor „tante” vigyázott a gyerekek­re. A II. világháború alatt nem működött, majd utána újraalapították. Ma harminc­négy apróságról három szak­képzett óvodapedagógus, két szakképzett dajka gondosko­dik. Minden előírásnak meg­felelő konyhájában az általá­nos iskolásoknak és a község idős embereinek is főznek. Az általános iskolával közös igazgatás alatt álló intéz­mény tárgyi feltételei, a ne­velés körülményei kiválóak. Mint Bátyi Mihályné vezető óvónő mondja, ezt leginkább az önkormányzat támogatá­sának köszönhetik. Emellett minden pályázati lehetősé­get megragadnak, hogy já­ték- és eszközparkjukat fej­Mesét hallgató kisdorogi óvodások Németek és székelyek megőrzött öröksége A német szoba egy részlete Kisdorog lakossága főként nénfet és bukovi­nai székely származású. Mind a nemzetiség, mind a népcsoport őrzi, ápolja hagyomá­nyait. Tárgyi emlékeiket a plébánia épületé­ben külön-külön helyezték el. A gyűjtemé­nyek főként lakberendezési és használati tárgyakat, népviseleteket mutatnak be, ame­lyeket a falu lakói őriztek meg és ajánlották fel a kiállításra. A nyitva tartásról informá­ció a polgármesteri hivatalban kérhető. Oktatásra, nevelésre sokat adó iskola A kisdorogi általános iskola hi­vatalos neve: Kisdorog-Bony- hádvarasd Alsófokú Nevelési és Oktatási Intézmény. Nyolc osztá­lyában hetvenkilenc tanulója, két napközis csoportja van. Az oktatási, nevelési feladatokat ti­zenkét pedagógus látja el. Né­met nemzetiségi iskola, amely a nyelvtanításban igen szép ered­ményeket tud felmutatni. Diák­jai közül, mire a 8. osztályt befe­Kisdorogi általános iskolások jezik, évente többen alap- és kö­zépfokú nyelvvizsgát tesznek. Rendszeresen részt vesznek kü­lönböző nyelvi és más tantárgyi versenyeken. Legutóbb a Szakály Ferenc, megyei szinten megrendezett történelemver­senyről egy második és egy har­madik helyezéssel tértek haza. Mint Keller Mária igazgatónő mondja, az idén szövegfordítói megmérettetésen indul több ta­nulójuk. Nagy gondot fordítanak a tehetséggondozásra és felzár­kóztatásra, az egészséges élet­módra nevelésre. Valamennyi osztályban mindennapos testne­velést tartanak. A tanórákon kí­vül szabadidőben is sokféle el­foglaltság közül válogathatnak a kisdorogi iskolások. Nemrég fe­jeződött be az a program, amely­nek keretében az alsó tagozato­sok havonta egy alkalommal a közeli településeken régi mes­terségekkel, hagyományokkal ismerkedtek. A felső tagozato­sok nagyobb városok - Pécs, Bu­dapest, Veszprém - nevezetessé­geit keresték fel. A Burgrieden- Rot településsel 1990 óta fennál­ló kapcsolat révén az intézmény diákjai többször jártak Németor­szágban. A falu közösségi életé­ben is részt vesznek. Ott vannak a falukarácsonyon, az idősek napján. Minden esztendőben nagy esemény az iskola életében a Márton-nap, amely valójában több iskolai, valamint az egész községet megmozgató progra­mok sorozata. A vörös feszület Bonyhád felől haladva, közel a tevel-kisdorogi elágazóhoz egy feszület áll. A kereszt és talapzata feltűnően vörös szí­nű. A történet szerint ennek oka, hogy 1820-ban hatalmas vérhasjárvány pusztított Kis­dorogon, ezt jelképezi a vörös szín. Áldozatainak emlékére állíttatta a község elöljárósá­ga még abban az esztendő­ben. A kereszt mellett álló Mária-szobor eredetijét 2001- ben ellopták. A nyomozás eredménytelenül végződött, a közel kétszáz éves kegytárgy azóta sem került elő. A köz­ség múltjára, vallási emlékei­re gondosan vigyázó polgár- mester barátja, Amrein Ist­ván kőfaragó újat készített és a falunak adományozta.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom