Tolnai Népújság, 2004. október (15. évfolyam, 230-254. szám)
2004-10-05 / 233. szám
TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2004. OKTÓBER 5., KEDD 7 GAZDASÁGI TÜKÖR HÍREK Szabad tüzelni Az erdőkre és az erdő melletti területekre vonatkozó általános tűzgyújtási tilalmat a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium október 2-ától feloldja. Felfüggesztették Az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program „Falufejlesztés és -megújítás, a vidék tárgyi és szellemi örökségének megőrzése” című fejezetére eddig beérkezett pályázatok gyorsabb feldolgozása érdekében október 1-jei hatállyal további intézkedésig a pályázatok benyújtási lehetőségét felfüggesztették. Az október 1. éjfélig postára adott dokumentumokat még fogadják. SzéchenyFkártya A.tervek szerint a közeljövőben a belföldi fuvarozók ismét igényelhetik a tízmillió forintos Széchenyi-hitelkártyát, nekik ugyanis jelenleg erre nincs lehetőségük. Tolna megyében a legmagasabb összegű hitelt elsősorban nagyobb árbevétellel rendelkező társas vállalkozások kérték. Az igénylés feltétele banki ajánlás és igazolt számlaforgalom, vagy egy ötmillió forintos kártya megléte. Huszonkét vállalkozásból hét kapta meg szeptember végéig a teljes összeget. Többen a hibás adatszolgáltatás miatt estek el a lehetőségtől. Nem kell az alma Az almaültetvényeiről híres Nyárlőrincen nyolcvan gazdából tizenöt úgy döntött, felhagy az almatermesztéssel. A Nyárfrukt Értékesítési Szövetkezet tagjai, hogy nyomatékot adjanak szavaiknak, félhektáros területen már kiszedték a fákat. , A következő hónapokban valószínűleg többen is így tesznek, mert csak nagy ráfizetéssel tudnak almát termeszteni. A sertéságazat összefogna Az elmúlt két év alacsony élősertés-árai miatt többeknek be kellett zárniuk Tolna megyében. Akik megmaradtak, termelői csoportot szeretnének alakítani, amihez magán- személyek jelentkezését is várják. Dr. Reibling József, a Duna-hyb Kft. ügyvezető igazgatója elmondta: egy termelői csoport létrehozásához az árbevétel harminc százalékának magán- személytől kell származnia, az összefogást kezdeményezők azonban alig találnak ilyen partnert, mivel az elmúlt két évben sokan felhagytak a sertéstenyésztéssel. A terv így akár meg is hiúsulhat. Ha létrejönne a csoport, egységes alapanyag és minőség előállítására és piaci érdekérvényesítésre törekednének, és ami nem utolsó szempont, az első év árbevételéAz élősertés árának alakulása Ev Forint/ kilogramm 2001. 380-390 2002-2003. 220 - 230 2004. 300-310 nek öt százalékát támogatásként megkapnák. Az egyetlen túlélési esélyt jelenleg a fejlesztés, azaz a hatékonyság növelése jelenti. Ezt nem könnyíti meg, hogy a sertésár az elmúlt két évben annyira alacsony volt, hogy a költségeket sem fedezte. Most hiányzik a tőke a környezetvédelmi, állatjóléti előírások megvalósításához, ami több tízmillió forint. Dr. Reibling József szerint vagy a hatóságoknak kellene a határidőket kitolni, vagy a kormányzatnak támogatást biztosítani a beruházásokhoz. Az ügyvezető igazgató hozzátette: értékesítési gondok nincsenek, még úgy sem, hogy a magyar piacon megjelent a szlovák sertés. A hazai gazdálkodóknak azonban egyelőre nem sikerült kijutni nyugatra, bár mint mondta: a helyzet az unióban sem rózsás, az élősertés kilónkénti ára mindössze 30-40 forinttal több, mint nálunk. Dr. Reibling József hozzátette: ha emelkedne a jelenlegi háromszázöt forintos ár, és sikeres lenne az összefogás, az végre stabilitást hozhatna. A szüret megkezdődött, a bizonytalanság nem szűnik A korai szőlőfajták szürete már megkezdődött. Még mindig nagy a bizonytalanság az ár és a felvásárlók körül. Az idei év a peronoszpóra és a lisztharmat elleni küzdelemmel telt. Több termelő nem tudta megvédeni ültetvényét, de ahol a növényvédelem megfelelő volt, ott egészséges szőlő termett. A korai fajták - kékoportó, zweigelt, rizlingszilváni - mustfoka gyengébb a tavalyinál. A középérésű fajták szüretelése 8-10 nap múlva, a késeieké október második felében kezdődik. Kelemen Erika, a Hegyközség Szekszárd hegybírója elmondta: közepes évjárat várható. Az idei nyár és a csapadékos ősz nem kedvezett a szőlőnek. A kevés napsütés kedvezőtlenül hatott a cukorfokra. A kistermelők jelzései alapján egy ennél nagyobb problémával kell szembenézni idén, miszerint van'olyan felvásárló, aki nem fogad húsz mázsa alatti mennyiséget, új felvásárló pedig nem jelent még meg a piacon. A borászok és a nagyobb pincészetek évek óta ugyanazoktól a termelőktől veszik át a szőlőt, ezért nekik nem kell az értékesítés miatt aggódniuk. Sokan azonban tanácstalanok, mit is kezdjenek a szőlőjükkel. A helyzetet tovább nehezíti, hogy továbbra sem tudni semmit az árak alakuláA borászok és a nagyobb pincészetek évek óta ugyanazoktól a termelőktől veszik át a szőlőt, ezért nekik nem kell az értékesítés miatt aggódniuk sáról. A hegybíró elmondta: a hegyközség sem rendelkezik információval. A legtöbb felvásárló a termelővel köt szerződést a termésmennyiség és a mustfok függvényében. Kelemen Erika kérdésünkre elmondta: egyelőre sajnos nem tudnak jó tanáccsal szolgálni azok számára, akiknek a szőlője iránt senki sem érdeklődik. A felvásárlók ugyanis arra hivatkoznak, hogy sok a szőlő az országban. Jó a cukorrépatermés szerződés Másként értelmezi a gyár, mint a termelők A Dombóvár körzetében termelt cukorrépa meny- nyiségben és minőségben egyaránt jót mutat idén. A tizenhatos digessziójú répa tonnánkénti ára tavalyhoz képest háromezer forinttal emelkedett. A felvásárlás körül azonban van egy kis bizonytalanság, mert a termelők azt mondják, most derült ki, hogy a kaposvári cukorgyár másként értelmezi a szerződést, mint ők. A termelők leginkább azért bizonytalanodtak el, mert úgy tudták, a meghatározott kvótán felül megtermelt répa számít C répának, és ez az, amit a következő évre átvihetnek az A répa terhére, ami azt jelenti, hogy nem 10-15 százalékos, hanem teljes áron értékesíthetik. Mint mondják, a legutóbbi tárgyalás szerint, a kaposvári cukorgyár a szerződést úgy értelmezi, hogy már a kvóta 7,7 százaléka is C répának számít, és kizárólag ez vihető át a következő évre az A répa terhére, (lásd: táblázat) Szőke Géza, a Cukorrépa-termesztők Országos Szövetségének elnöke elmondta: idén életbe lépett a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter rendeleté, melynek értelmében, amíg a gyár el nem éri a számára meghatározott kvóta mennyiségét, addig csak A árat, azaz száz százalékot fizethet a termelőnek a répáért Ha többlet keletkezik, a szövetség és a gyár megállapodása szerint ez átvihető a következő évre, és így A répaként lesz kifizetve. Mint azt az elnök mondja: nem először fordul elő, hogy a gyár és a termelő különbözőképpen értelmezi a szerződést. Az országos érdekvédelmi szervezet éppen ezért szeretné elérni, hogy ellenőrizhessék a gyárak termelőkkel kötött szerződését még az aláírás előtt, így garantálhassák, hogy az abban foglaltak ne legyenek ellentételesek a törvénnyel illetve a szakmaközi egyezménnyel, és tisztázhassák annak teljes tartalmát. Erre azért is szükség lenne, mert például a tisztátalanság mérésekor sem a hazai szabályozás érvényesül, eszerint ugyanis csak a 22 százalék tisztátalanság felett terhelhető a termelőre a szállítás költsége, ám a cukorgyár osztrák tulajdonban van, ezért a szerződésben a náluk érvényben lévő nyolcszázalékos határérték szerepel. A termelők egy részében az a gyanú is felmerült, hogy a gyár kevesebb cukrot mér a répában, mint amennyit az valójában tartalmaz. Szőke Géza elmondta: ilyen esetekben lehet a Szek- szárdon létrehozott akkreditált laboratóriumba mintát vinni. Ha az ottani mérések jelentős mértékben eltérnek, akkor hozzájuk, vagyis az érdekvédelmi szövetséghez fordulhatnak. Hozzátette: országosan létrehoztak már egy ellenőrző hálózatot, amelynek az élén egy, a minisztérium által kijelölt szakember áll, és ők ellenőrzik a gyárak cukortartalom- és tisztátalanság- mérését. Az érdekvédelmi szervezet elnöke hangsúlyozta: minden probléma ellenére a kaposvári cukorgyár egy biztos felvásárló, és a határidőre fizet. Azt a termelők is elismerik, hogy az ágazat a növekvő költségek ellenére nyereséges. Abban bíznak, hogy Brüsszelben továbbra is elutasítják az Egyesült Államok nyomására megfogalmazott reformtervet, mely szerint az unióban csökkenteni kell a cukorrépa vetésterületét és a felvásárlási árat Ez ugyanis a hazai termelők nagy részét csődbe viheti - tette hozzá Szőke Géza. A felvásárlási árak A répa - tonnáját a teljes áron vásárolják fel, azaz 12 300 forintot ér Brépa -tonnáját az ár 80 százalékáért vásárolják fel, azaz 9840 forintot ér C répa - tonnáját az ár 10-15 százalékáért vásárolják fel, azaz 1800 forintot ér A betű mennyiséget, nem minőséget takar. A kvóta, azaz az engedélyezett mennyiség, 3 százaléka B répa, a többi A. A kvótán felüli a C répa. Uniós tarifa Az uniós csatlakozás óta a cukorrépát az EU által meghatározottáron - 16-os digessziójú esetében 46,72 euró/tonna, - kell átvenni. Ez forintra átszámolva tonnánként háromezer forinttal többet jelent, mint tavaly. Felvásárlás, szárítás, kikötő egy helyen Uj szabályok a pincekönyvre Steinbach Zsolt Hárommilliárd forintos beruházás kezdődött a dombori dunai kikötőben. A budapesti Rodeport Bűt által, svájci befektetési alap segítségével megvalósuló projekt keretében egy korszerű-agrárlogisztikai központot hoznak létre, amelynek évi több százezer tonnás kapacitását mintegy 50 kilométeres körzetből történő terményfelvásárlással kívánják feltölteni. A leendő létesítményből igazán sok még nem látszik, de a földben már kb. 1 milliárd forintnyi beépített érték van. Az idei rendkívüli termésmennyiség miatt felgyorsították a beruházást, aminek köszönhetően ez év végéig befejezik a 7000 tonnás síktároló építését, felállítanak két 25 tonnás szárítót és elkészül a napi 5000 tonna áru berakására képes kikötő is. (A 36 ezer tonna összkapacitású silókat jövő május végéig adják át.) Deák Róbert ügyvezető szerint az idei kukoricabetakarítás végét már „el tudják csípni”, az agrárlogisztikai központ tehát néhány hónapon belül már üzemelni fog. A leendő épületrendszer alapkövét tegnap rakták le, Kocsner Antal faddi polgármester tevékeny közreműködésével. Fadd első embere lapunknak elmondta: a nagyközség számára kedvező, hogy a logisztikai centrum által mintegy 50 új munkahely teremtődik, ezen felül több millió forint helyi adóbevételt is remélnek a jövőben a létesítménytől. A polgár- mester is utalt arra, hogy a dombori kikötő üyen típusú fejlesztése néhány éve már napirenden volt, ám akkor nem került sor a megvalósításra. Kocsner Antal reményét fejezte ki, hogy ezúttal az álmok meg fognak valósulni. Ez a környékbeli - a Tolna megyeiek mellett, az új Duna-híd révén a „túlféli” - gazdálkodók számára is előnyt jelent majd - hangsúlyozta Deák Róbert. A centrum legnagyobb előnye ugyanis az, hogy a terményszárítók közvetlenül a kikötő mellett vannak, azaz a learatott termést közvetlenül a kikötői szárítóba lehet szállítani. Ezt a jelentős, tonnánként mintegy 2000 forintnyi megtakarítást a Rodeport meg kívánja osztani a termelőkkel, esetleg át is engedi nekik, azaz a piaci ár felett tud fizetni a terményért. A Tolna megyei kikötők működtetésének érzékeny pontja az oda irányuló közúti teherforgalom, ami a dombori kikötő esetében Tolnát, Faddot és Dombori üdülőterületet is negatívan érinti. Lapunk erre vonatkozó kérdésére Deák Róbert kijelentette: a településeket elkerülő út tervei három éve elkészültek. Bár több település és cég is érintett ebben az ügyben, a cég ügyvezetője szerint éppen a Rodeport Kft gazdasági ereje a garancia arra, hogy az elkerülő út elkészüljön. - Mi meg fogjuk oldani ezt a dolgot - mondta Deák Róbert Szeptember vége óta - a bortörvénynek megfelelően - módosultak a borászati termékek egységes bizonylatolási és elszámolási rendjéről szóló szabályok. A 136/2004.- (IX. 18.) FVM-PM együttes rendelet azonban nem változtat azon a követelményen, hogy a szőlő, meghatározott alkoholtartalmú szőlőmust, a bor, borászati melléktermék - bizonyos kivételektől eltekintve - csakis megfelelő, borkísérő, termékkísérő okmányokkal szállítható. A borkísérő okmányt a rendelet melléklete szerint úgy kell kitölteni, hogy az adatok olvashatóak és megváltoztathatat- lanok legyenek. Számos ponton változtak a pincekönyvre vonatkozó előírások. A rendelet a korábbinál jobban részletezi a pincekönyv leírását, különös figyelemmel a számítógépes nyilvántartásra. A regisztrációnak tartalmaznia kell különösen a betárolt szőlő adatait, a termék előállítása során bekövetkező készletváltozásokat, a mustjavítást, a savtartalom-változtatást, a borédesítést, a természetes személy adóraktár-engedélyes esetében az adómentes szőlőborfogyasztást, a termékértékesítést, a kiegészítő és adalékanyagokat, a melléktermékek készletváltozásait, a tárolótartályokat, az átvett okmányokat v !
