Tolnai Népújság, 2004. október (15. évfolyam, 230-254. szám)

2004-10-05 / 233. szám

TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2004. OKTÓBER 5., KEDD 7 GAZDASÁGI TÜKÖR HÍREK Szabad tüzelni Az erdőkre és az erdő melletti területekre vonatkozó általá­nos tűzgyújtási tilalmat a Földművelésügyi és Vidékfej­lesztési Minisztérium október 2-ától feloldja. Felfüggesztették Az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program „Falufej­lesztés és -megújítás, a vidék tárgyi és szellemi örökségé­nek megőrzése” című fejeze­tére eddig beérkezett pályá­zatok gyorsabb feldolgozása érdekében október 1-jei ha­tállyal további intézkedésig a pályázatok benyújtási lehető­ségét felfüggesztették. Az október 1. éjfélig postára adott dokumentumokat még fogadják. SzéchenyFkártya A.tervek szerint a közeljövő­ben a belföldi fuvarozók ismét igényelhetik a tízmillió forin­tos Széchenyi-hitelkártyát, ne­kik ugyanis jelenleg erre nincs lehetőségük. Tolna me­gyében a legmagasabb össze­gű hitelt elsősorban nagyobb árbevétellel rendelkező társas vállalkozások kérték. Az igénylés feltétele banki aján­lás és igazolt számlaforgalom, vagy egy ötmillió forintos kár­tya megléte. Huszonkét vállal­kozásból hét kapta meg szep­tember végéig a teljes össze­get. Többen a hibás adatszol­gáltatás miatt estek el a lehe­tőségtől. Nem kell az alma Az almaültetvényeiről híres Nyárlőrincen nyolcvan gazdából tizenöt úgy döntött, felhagy az almater­mesztéssel. A Nyárfrukt Érté­kesítési Szövetkezet tagjai, hogy nyomatékot adjanak sza­vaiknak, félhektáros területen már kiszedték a fákat. , A következő hónapokban valószínűleg többen is így tesznek, mert csak nagy ráfi­zetéssel tudnak almát ter­meszteni. A sertéságazat összefogna Az elmúlt két év alacsony élősertés-árai miatt töb­beknek be kellett zárniuk Tolna megyében. Akik megmaradtak, termelői csoportot szeretnének alakítani, amihez magán- személyek jelentkezését is várják. Dr. Reibling József, a Duna-hyb Kft. ügyvezető igazgatója el­mondta: egy termelői csoport létrehozásához az árbevétel harminc százalékának magán- személytől kell származnia, az összefogást kezdeményezők azonban alig találnak ilyen partnert, mivel az elmúlt két évben sokan felhagytak a ser­téstenyésztéssel. A terv így akár meg is hiúsulhat. Ha létre­jönne a csoport, egységes alap­anyag és minőség előállítására és piaci érdekérvényesítésre tö­rekednének, és ami nem utolsó szempont, az első év árbevételé­Az élősertés árának alakulása Ev Forint/ kilogramm 2001. 380-390 2002-2003. 220 - 230 2004. 300-310 nek öt százalékát támogatás­ként megkapnák. Az egyetlen túlélési esélyt je­lenleg a fejlesztés, azaz a haté­konyság növelése jelenti. Ezt nem könnyíti meg, hogy a ser­tésár az elmúlt két évben annyi­ra alacsony volt, hogy a költsé­geket sem fedezte. Most hiány­zik a tőke a környezetvédelmi, állatjóléti előírások megvalósí­tásához, ami több tízmillió fo­rint. Dr. Reibling József szerint vagy a hatóságoknak kellene a határidőket kitolni, vagy a kor­mányzatnak támogatást biztosí­tani a beruházásokhoz. Az ügy­vezető igazgató hozzátette: érté­kesítési gondok nincsenek, még úgy sem, hogy a magyar piacon megjelent a szlovák ser­tés. A hazai gazdálkodóknak azonban egyelőre nem sikerült kijutni nyugatra, bár mint mondta: a helyzet az unióban sem rózsás, az élősertés kilón­kénti ára mindössze 30-40 fo­rinttal több, mint nálunk. Dr. Reibling József hozzátette: ha emelkedne a jelenlegi három­százöt forintos ár, és sikeres lenne az összefogás, az végre stabilitást hozhatna. A szüret megkezdődött, a bizonytalanság nem szűnik A korai szőlőfajták szüre­te már megkezdődött. Még mindig nagy a bi­zonytalanság az ár és a felvásárlók körül. Az idei év a peronoszpóra és a lisztharmat elleni küzdelem­mel telt. Több termelő nem tud­ta megvédeni ültetvényét, de ahol a növényvédelem megfele­lő volt, ott egészséges szőlő ter­mett. A korai fajták - kékoportó, zweigelt, rizlingszilváni - mustfoka gyengébb a tavalyi­nál. A középérésű fajták szüre­telése 8-10 nap múlva, a késeie­ké október második felében kezdődik. Kelemen Erika, a Hegyközség Szekszárd hegybí­rója elmondta: közepes évjárat várható. Az idei nyár és a csa­padékos ősz nem kedvezett a szőlőnek. A kevés napsütés kedvezőtlenül hatott a cukor­fokra. A kistermelők jelzései alap­ján egy ennél nagyobb problé­mával kell szembenézni idén, miszerint van'olyan felvásár­ló, aki nem fogad húsz mázsa alatti mennyiséget, új felvá­sárló pedig nem jelent még meg a piacon. A borászok és a nagyobb pincészetek évek óta ugyanazoktól a termelőktől veszik át a szőlőt, ezért nekik nem kell az értékesítés miatt aggódniuk. Sokan azonban ta­nácstalanok, mit is kezdjenek a szőlőjükkel. A helyzetet tovább nehezíti, hogy továbbra sem tudni semmit az árak alakulá­A borászok és a nagyobb pincészetek évek óta ugyanazoktól a termelőktől veszik át a szőlőt, ezért nekik nem kell az értékesítés miatt aggódniuk sáról. A hegybíró elmondta: a hegyközség sem rendelkezik információval. A legtöbb felvá­sárló a termelővel köt szerző­dést a termésmennyiség és a mustfok függvényében. Kele­men Erika kérdésünkre el­mondta: egyelőre sajnos nem tudnak jó tanáccsal szolgálni azok számára, akiknek a szőlő­je iránt senki sem érdeklődik. A felvásárlók ugyanis arra hi­vatkoznak, hogy sok a szőlő az országban. Jó a cukorrépatermés szerződés Másként értelmezi a gyár, mint a termelők A Dombóvár körzetében termelt cukorrépa meny- nyiségben és minőségben egyaránt jót mutat idén. A tizenhatos digessziójú répa tonnánkénti ára ta­valyhoz képest három­ezer forinttal emelkedett. A felvásárlás körül azon­ban van egy kis bizonyta­lanság, mert a termelők azt mondják, most derült ki, hogy a kaposvári cu­korgyár másként értelme­zi a szerződést, mint ők. A termelők leginkább azért bi­zonytalanodtak el, mert úgy tud­ták, a meghatározott kvótán felül megtermelt répa számít C répának, és ez az, amit a követ­kező évre átvihetnek az A répa terhére, ami azt jelenti, hogy nem 10-15 százalékos, hanem teljes áron értékesíthetik. Mint mondják, a legutóbbi tárgyalás szerint, a kaposvári cukorgyár a szerződést úgy értelmezi, hogy már a kvóta 7,7 százaléka is C répának számít, és kizárólag ez vihető át a következő évre az A répa terhére, (lásd: táblázat) Szőke Géza, a Cukorrépa-ter­mesztők Országos Szövetségé­nek elnöke elmondta: idén élet­be lépett a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter rende­leté, melynek értelmében, amíg a gyár el nem éri a számára meghatározott kvóta mennyisé­gét, addig csak A árat, azaz száz százalékot fizethet a termelőnek a répáért Ha többlet keletkezik, a szövetség és a gyár megállapo­dása szerint ez átvihető a követ­kező évre, és így A répaként lesz kifizetve. Mint azt az elnök mondja: nem először fordul elő, hogy a gyár és a termelő külön­bözőképpen értelmezi a szerző­dést. Az országos érdekvédelmi szervezet éppen ezért szeretné elérni, hogy ellenőrizhessék a gyárak termelőkkel kötött szer­ződését még az aláírás előtt, így garantálhassák, hogy az abban foglaltak ne legyenek ellentéte­lesek a törvénnyel illetve a szak­maközi egyezménnyel, és tisz­tázhassák annak teljes tartal­mát. Erre azért is szükség lenne, mert például a tisztátalanság mérésekor sem a hazai szabá­lyozás érvényesül, eszerint ugyanis csak a 22 százalék tisz­tátalanság felett terhelhető a ter­melőre a szállítás költsége, ám a cukorgyár osztrák tulajdonban van, ezért a szerződésben a ná­luk érvényben lévő nyolcszáza­lékos határérték szerepel. A ter­melők egy részében az a gyanú is felmerült, hogy a gyár keve­sebb cukrot mér a répában, mint amennyit az valójában tartal­maz. Szőke Géza elmondta: ilyen esetekben lehet a Szek- szárdon létrehozott akkreditált laboratóriumba mintát vinni. Ha az ottani mérések jelentős mér­tékben eltérnek, akkor hozzá­juk, vagyis az érdekvédelmi szö­vetséghez fordulhatnak. Hozzá­tette: országosan létrehoztak már egy ellenőrző hálózatot, amelynek az élén egy, a minisz­térium által kijelölt szakember áll, és ők ellenőrzik a gyárak cu­kortartalom- és tisztátalanság- mérését. Az érdekvédelmi szer­vezet elnöke hangsúlyozta: min­den probléma ellenére a kapos­vári cukorgyár egy biztos felvá­sárló, és a határidőre fizet. Azt a termelők is elismerik, hogy az ágazat a növekvő költségek elle­nére nyereséges. Abban bíznak, hogy Brüsszelben továbbra is el­utasítják az Egyesült Államok nyomására megfogalmazott re­formtervet, mely szerint az unió­ban csökkenteni kell a cukorré­pa vetésterületét és a felvásárlá­si árat Ez ugyanis a hazai ter­melők nagy részét csődbe viheti - tette hozzá Szőke Géza. A felvásárlási árak A répa - tonnáját a teljes áron vásárolják fel, azaz 12 300 forintot ér Brépa -tonnáját az ár 80 százalékáért vásárolják fel, azaz 9840 forintot ér C répa - tonnáját az ár 10-15 százalékáért vásárolják fel, azaz 1800 forintot ér A betű mennyiséget, nem minőséget takar. A kvóta, azaz az engedélyezett mennyiség, 3 százaléka B répa, a többi A. A kvótán felüli a C répa. Uniós tarifa Az uniós csatlakozás óta a cukorrépát az EU által meghatáro­zottáron - 16-os digessziójú esetében 46,72 euró/tonna, - kell átvenni. Ez forintra átszámolva tonnánként háromezer forinttal többet jelent, mint tavaly. Felvásárlás, szárítás, kikötő egy helyen Uj szabályok a pincekönyvre Steinbach Zsolt Hárommilliárd forintos beruhá­zás kezdődött a dombori dunai kikötőben. A budapesti Rodeport Bűt által, svájci befektetési alap segítségével megvalósuló projekt keretében egy korszerű-agrárlo­gisztikai központot hoznak létre, amelynek évi több százezer ton­nás kapacitását mintegy 50 kilo­méteres körzetből történő ter­ményfelvásárlással kívánják fel­tölteni. A leendő létesítményből igazán sok még nem látszik, de a földben már kb. 1 milliárd forint­nyi beépített érték van. Az idei rendkívüli termésmennyiség mi­att felgyorsították a beruházást, aminek köszönhetően ez év vé­géig befejezik a 7000 tonnás sík­tároló építését, felállítanak két 25 tonnás szárítót és elkészül a napi 5000 tonna áru berakására ké­pes kikötő is. (A 36 ezer tonna összkapacitású silókat jövő má­jus végéig adják át.) Deák Róbert ügyvezető szerint az idei kukori­cabetakarítás végét már „el tud­ják csípni”, az agrárlogisztikai központ tehát néhány hónapon belül már üzemelni fog. A leendő épületrendszer alapkövét tegnap rakták le, Kocsner Antal faddi polgármester tevékeny közremű­ködésével. Fadd első embere la­punknak elmondta: a nagyköz­ség számára kedvező, hogy a lo­gisztikai centrum által mintegy 50 új munkahely teremtődik, ezen felül több millió forint helyi adóbevételt is remélnek a jövő­ben a létesítménytől. A polgár- mester is utalt arra, hogy a dom­bori kikötő üyen típusú fejleszté­se néhány éve már napirenden volt, ám akkor nem került sor a megvalósításra. Kocsner Antal reményét fejezte ki, hogy ezúttal az álmok meg fognak valósulni. Ez a környékbeli - a Tolna me­gyeiek mellett, az új Duna-híd ré­vén a „túlféli” - gazdálkodók szá­mára is előnyt jelent majd - hangsúlyozta Deák Róbert. A centrum legnagyobb előnye ugyanis az, hogy a terményszárí­tók közvetlenül a kikötő mellett vannak, azaz a learatott termést közvetlenül a kikötői szárítóba lehet szállítani. Ezt a jelentős, tonnánként mintegy 2000 forint­nyi megtakarítást a Rodeport meg kívánja osztani a termelők­kel, esetleg át is engedi nekik, az­az a piaci ár felett tud fizetni a terményért. A Tolna megyei ki­kötők működtetésének érzékeny pontja az oda irányuló közúti te­herforgalom, ami a dombori ki­kötő esetében Tolnát, Faddot és Dombori üdülőterületet is negatí­van érinti. Lapunk erre vonatko­zó kérdésére Deák Róbert kije­lentette: a településeket elkerülő út tervei három éve elkészültek. Bár több település és cég is érin­tett ebben az ügyben, a cég ügy­vezetője szerint éppen a Rodeport Kft gazdasági ereje a garancia arra, hogy az elkerülő út elkészüljön. - Mi meg fogjuk oldani ezt a dolgot - mondta De­ák Róbert Szeptember vége óta - a bortör­vénynek megfelelően - módosul­tak a borászati termékek egysé­ges bizonylatolási és elszámolá­si rendjéről szóló szabályok. A 136/2004.- (IX. 18.) FVM-PM együttes rendelet azonban nem változtat azon a követelményen, hogy a szőlő, meghatározott al­koholtartalmú szőlőmust, a bor, borászati melléktermék - bizo­nyos kivételektől eltekintve - csakis megfelelő, borkísérő, ter­mékkísérő okmányokkal szállít­ható. A borkísérő okmányt a rendelet melléklete szerint úgy kell kitölteni, hogy az adatok ol­vashatóak és megváltoztathatat- lanok legyenek. Számos ponton változtak a pincekönyvre vonat­kozó előírások. A rendelet a ko­rábbinál jobban részletezi a pin­cekönyv leírását, különös figye­lemmel a számítógépes nyilván­tartásra. A regisztrációnak tar­talmaznia kell különösen a be­tárolt szőlő adatait, a termék előállítása során bekövetkező készletváltozásokat, a mustjaví­tást, a savtartalom-változtatást, a borédesítést, a természetes személy adóraktár-engedélyes esetében az adómentes szőlő­borfogyasztást, a termékértéke­sítést, a kiegészítő és adalék­anyagokat, a melléktermékek készletváltozásait, a tárolótartá­lyokat, az átvett okmányokat v !

Next

/
Oldalképek
Tartalom